• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

 

1% felajánlása a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szövetsége részére

18396041-1-43

 

Szabadító Urunk van

 

Az üldözött keresztyénekért is imádkoztak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői az ökumenikus imahét január 21-i nyitó istentiszteletén a Szent István-bazilikában Budapesten. Az alkalmat Paul Sayah libanoni maronita pátriárkai vikárius és William Hanna Shomali jordániai katolikus püspök is megtisztelte jelenlétével. Idéntől az ökumenikus imahét nyitó napja az üldözött keresztyénekért könyörgés napja – hangzott el az eseményen.

 

A felolvasott evangéliumi szakaszban az utolsó ítélet víziójáról beszél Jézus Krisztus – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros. Az evangéliumi szakasz gyönyörű és költői felsorolásban tárja elénk azokat a szempontokat, az Ószövetség igaz embereinek cselekedeteit, amelyek alapján az Úr „mérleget von majd az egész világmindenségről és a mi életünkről is”: „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám”. (Jn 25,35–36)

Erdő Péter hozzátette: sok kifogást ismerünk, hogy miért nem indulunk el a másik felé. Gyakran megfeledkezünk „az üldözött keresztény testvéreinkről vagy azokról, akiket a háború és az emberi gonoszság kényszerít arra, hogy elmeneküljenek szülőföldjükről. Fontos dolog, hogy mi, keresztények ilyenkor, az ökumenikus imahét kezdetén külön is gondoljunk rájuk” – jelentette ki a bíboros. Mint mondta, az üldözött keresztyénekkel szorosan egybetartozunk, Krisztus tanítványait látjuk bennük, és egymásra is így kell tekintenünk, hogy szeretetünkből cselekvő segítség fakadhasson. „Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy visszatérhessenek otthonaikba, hogy ne tűnjön el a kereszténység éppen a Közel-Keletről, ahonnan az örömhír elindult az egész világra” – buzdított a bíboros.

 

Emlékeztetett: nagy szegénységben él, aki csak magának él, mert nem látja az emberi élet teljességét, amelyet az utolsó napon mérlegre tesznek. Aki azonban észreveszi az elesettet, az gazdagabb lesz, mert adni különleges öröm – ehhez azonban éleslátásra, Krisztus uralmára van szükségünk a szívünkben. Jézussal találkozva kiszabadulhatunk önzésünk bilincséből, és közelebb kerülünk keresztyén testvéreikhez, „mert Krisztus felé haladunk, és kirajzolódik rajtunk az ember, akit ő látni akar az ő jobbján” – zárta gondolatait Erdő Péter.

„Szabadító Urunk van, és jó ezt hallani, mert sokféle nyomorúság vesz körül bennünket” – mondta a Mózes hálaénekéből vett imaheti vezérige alapján Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke. Annak idején Isten népét sokféle nyomorúság szorongtatta Egyiptomban, a szolgaság házában, amelyeket mi másképp, de ma is ismerünk: „tapasztalták és tapasztalják ezeket a karibi keresztyének, akik az imanyolcad vezérigéit összeállították, és tapasztalták az üldözött keresztyének is, akikért ma közösen imádkozunk”.

 

„Másképp, de mi is megéljük ezt Európában, a nagy jólétben, ahol elkényelmesedett a szívünk és elgyengült a hitünk. Imádkozni kell az üldözött és az európai keresztyénségért, az egész teremtett világmindenségért is, hiszen sokféle nyomorúság szorongatja ezt a világot, gonosz hatalmak, amelyek emberi eszközöket használnak fel. Jó meghallani az örömhírt a sokféle nyomorúság közepette: Szabadító Urunk van, aki egykor kihozta népét a szolgaság házából, ma is megszabadít bennünket a nyomorúságból, erőt ad nekünk, hiszen ez is az evangélium üzenete: Immánuel, velünk az Isten. Megváltónkban tapasztaljuk meg ezt a csodát” – mondta Steinbach József.

Hozzátette: erős Urunk van, aki megerősít minket, szabadító isteni erejéből újjászüli népét, megelevenít bennünket, rendbe hozza életünket isteni, örök, vitathatatlan rendje szerint, rendbe hozza a hívő embert önmagával, a testvérekkel való kapcsolatot, Istennel való viszonyunkat. Újjászül és erejével hordoz bennünket a mindennapokban, és szabadító ereje megajándékoz minket azzal, hogy az ő eszközei legyünk ebben a világban, hogy krisztusi szeretettel enyhítsük a sokféle nyomorúságot. Először ott, ahova állított minket: családunkban, munkahelyünkön, gyülekezetünkben, egyházunkban.

„A szabadító, erős Isten elküld bennünket, hogy enyhítsük a magunk helyén a világ nyomorúságát. Hogyan? Segíts ott, ahol tudsz. Ha erre nincs erőd, akkor legalább ne bántsd a másikat! Ha erre sincs erőd, akkor legalább hagyd békén – mikor melyikhez ad szabadítást és erőt a mi Istenünk” – kérte az igehirdető. Hozzátette: ez az imanyolcad azért adatott, hogy valóban a szabadító és erős Istent magasztaljuk és az ő áldását kérjük a keresztyénség ügyére, neki adva hálát a bajban is mindazért, amink van. „ Sasszárnyon hordoz és vezérel bennünket az Úr. Mondjuk többes számban: erőnk és énekünk az Úr” – zárta igehirdetését a püspök.

 

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz

A cikk szerkesztett változata megjelenik a Reformátusok Lapja 2018. január 28-i számában.

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/szabadito-urunk-van/

 

Ökumenikus Imahét 2018

Kedves Testvérek!

Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2018. január 21. és 28. között szervezi az Ökumenikus Imahetet.

Az országos nyitó istentisztelet 2018. január 21-én, vasárnap 19:00 órakor lesz a Szent István-bazilikában. Igét hirdet Dr. Erdő Péter bíboros és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. A liturgiában szolgálnak a MEÖT tagegyházainak vezetői.

Áldást és imádságot mond Főtisztelendő Dr. David Hamid anglikán segédpüspök, valamint Főtisztelendő Paul Sayah, pátriárkai vikárius, a maronita pátriárka külügyi vezetője. Az istentiszteleten részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége elfogadta tavaly, hogy az Ökumenikus Imahét országos nyitó istentiszteletének vasárnapja 2018-tól az üldözött keresztényekért való imádkozás vasárnapja is legyen.

Az Ökumenikus Imahéthez Isten áldását kívánom az imahét központi igéjével: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/ Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6)


Mindenkit szeretettel várunk!

Steinbach József elnök

Dr. Fischl Vilmos  főtitkár

 

Az Imahét letölthető füzete: pdf

Letöthető meghívó: pdf

Az Imahét letölthető liturgiája: doc / pdf

 

Milyen legyen Európa jövője?

2017. november 22-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága ülést tartott, melynek apropója az Európai Egyházak Konferenciája által írt – „Milyen legyen Európa jövője?” - nyílt levélre való válaszadás volt.  

 Reflexió a CEC nyílt levelére: „Milyen legyen Európa jövője?”  - letölthető dokumentum

 Angol nyelvű reflexió a CEC nyílt levelére: „Milyen legyen Európa jövője?” - letölthető dokumentum

 

 

Virágokkal emlékeztek a Reformáció parkban


Budapest – Hagyományosan minden év október 31-én a Fasorban lévő Reformáció parkban megemlékezést tartanak a reformáció hónapja zárásaként. Idén is a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte az alkalmat, amelyen az evangélikus, református, anglikán és pünkösdi gyülekezetek vezetői osztottak áldást.


Nagy öröm volt idén az is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának képviseletében Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész bemutatta azt a táblát, amely a magyaron kívül angol és német nyelven is leírja, hogy ez a park miért jött létre és mit jelent a négy Solát ábrázoló szobor a közepén.

 


Dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára beszédében felvetette azt a provokatív kérdést: mit kezdjünk ma a reformációval?
„A reformációra való emlékezés nem mentes az emlékezések és a közösségi emlékezet általános természetétől. Kihívást jelent - mondta. - A kihívás pedig nem kevesebb, mint az, hogy meg kell fogalmazni a mának, mi is a reformáció üzenete. Ez az üzenet legalább annyira szól az emlékezőről, mint az emlékezet tárgyáról. A kérdés az, hogy ma a reformáció kapcsán vajon milyen érvényes üzenettel lehet a nagyvilág elé állni?” - vetette fel.
A főtitkár kifejtette, hogy a reformáció ma európai ügy. „A szerepe, jelentősége messze túlnő a szorosan vett vallási- és egyháztörténeti kereteken. A reformáció nem egy vallási szubkultúra ügye és nem lehet úgy beszélni róla, hogy ne érintsük benne Európát. De mi lehet a reformáció érvényes üzenete a mai Európa számára?” - kérdezte a főtitkár, aki megemlékezett arról is, hogy a reformáció szakadást okozott az akkori nyugati kereszténységen belül és bár 1054-ben a nyugati és a keleti egyház már kettészakadt, ez a második szakadás újrarajzolta a törésvonalakat.
„A reformátorok nem akartak új egyházat létrehozni, csupán meg akarták reformálni az akkori egyházat. Az a katolikus egyház teljesen más volt, mint ma, de az a reformátori egyház, amely akkor kialakult, teljesen más, mint ma a reformáció egyházai” - tette hozzá.
„A mostani megemlékezést nagyban érintheti az a tény, hogy miközben a reformációt követő egyházszakadás nyomán a felekezetek nagyrészt egymással szemben határozták meg önmagukat, addig mára a helyzet a szekularizáció következtében totálisan megváltozott. Előállt egy új önértelmezési keret, amelyben a  keresztyénség egésze képvisel egy identitáshagyományt a világnézeti sokféleség társadalmában. Ebben a helyzetben a régi felekezeti alapú keresztyén önmeghatározások részben az érvényüket vesztik, hiszen előállt egy új viszonyítási pont, mégpedig a többségében nem keresztény világnézeti környezet. A megújulásról szóló üzenet tartalma tehát az lehet a mai Európa számára, hogy nincs megújulás az eredetihez való folytonos visszatérés nélkül. Adja Isten, hogy önértelmezésünk forrása ma se legyen más, csak a Biblia” - zárta gondolatait a főtitkár.

 
Az alkalmon református és evangélikus iskolák diákjai szolgáltak. Áldással és virágok elhelyezésével ért véget az ünnep.


Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Forrás: http://xn--evanglikus-f7a.hu/viragokkal-emlekeztek-reformacio-parkban

 

Ökumenikus istentisztelettel zárták az Október a reformáció hónapja programsorozatot


Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Október a reformáció hónapja programsorozat központi reformációi istentiszteletét az újpesti baptista gyülekezetben tartotta.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) nevében Fischl Vilmos főtitkár köszöntötte a tagegyházak vezetőit és híveit. Az evangélikus lelkész a mindnyájan egyek legyenek újszövetségi figyelmeztetésre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a reformáció ünnepén a közös Krisztusra tekintést kell szem előtt tartani.

Az ünnepi istentiszteleten Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, a MEÖT alelnöke hirdette Isten igéjét. A Zsoltárok könyve (Zsolt 84,5-8) alapján tartott igehirdetésben a MEÖT alelnöke a siralomvölgyhöz való emberi viszony kérdésével ismertette meg a gyülekezetet. „Források és áldások völgyévé tehetjük a siralom völgyét” – fogalmazott a pünkösdi egyházelnök, aki elmondta, hogy tanulhatunk őseinktől, a gályarab prédikátoroktól, akik a legnagyobb nyomorúságban is Isten felé tekintettek. „Mi se roppanjunk bele a helyzetünkbe” – fogalmazott Pataky Albert, utalva arra, hogy életünk nehéz helyzeteiben nem a nehézségekre, hanem – a zsoltáros alapján – az Úrra szükséges tekinteni.

Az úrvacsorás istentisztelet liturgiájában a MEÖT tagegyházainak főpásztorai és a kerület lelkészei szolgáltak. Az istentisztelet liturgiájában közreműködött többek között Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház egyházelnöke, valamint Mészáros Kornél baptista, Solymár Péter evangélikus és Szigeti János református újpesti lelkészek.
Az ünnepi istentiszteleten az Újpesti Baptista Gyülekezet énekkara szolgált, amelynek tagjai egyebek mellett Tóka Szabolcs Ünnepi induló a reformáció 500. évfordulójára című művét is előadták. Az úrvacsorás istentiszteletet követően szeretetvendégségre, kötetlen együttlétre került sor.
Az ünnepi istentisztelet itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Lw5VD6cxYbA

Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Videó: Újpesti Baptista Gyülekezet

Forrás: http://www.evangelikus.hu/oktober-a-reformacio-honapja-it-zaro-2017

 

Felvidéken mutatták be a Theologiai Szemle ünnepi számát

2017. október 19., csütörtök 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóiratának a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított tematikus lapszámát mutatták be október 17-én, először Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, majd Pozsonyban.

A most megjelent jubileumi szám különlegessége, hogy a magyar mellett angolul és németül is olvashatóak benne a publikációk. A lap negyedévente jelenik meg, az egyik rovatot, a Taníts minket Urunkat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lektorálják, véleményezik. 

Az idén 92 éves Theologiai Szemle történtét Kádár Zsolt, a szerkesztőségi bizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az első világháború után a trianoni seb okozta fájdalom idejében, református teológusok közösen az evangélikusokkal azon gondolkodtak, hogy a teológiai munka elmélyítése érdekében szükséges lenne egy olyan tudományos fórum elindítására, amely egyrészt megszólalási lehetőséget adna az akkori tudós teológusoknak, másfelől pedig tájékoztatásként szolgálna a majdani olvasóinak, s amely mellesleg reménység szerint eljutna minden magyar nyelven igét hirdető protestáns lelkészhez.

1925-ben Csikes Sándor debreceni professzor Varga Zsigmond professzorral, akikhez kapcsolódott egy soproni evangélikus teológiai professzor, elindították a Theologiai Szemlét, amelyek akkor még az Országos Magyar Református Lelkészegyesület folyóirataként jegyeztek. Elmondta, hogy még az anyagi nehézségek sem gátolták a lap megjelenését, a lelkipásztorok a saját pénzükből tartották el. A Theologiai Szemle hosszú időn keresztül szolgálata a magyar protestantizmusnak a teológiai és tudományos igényét, lehetőséget adva mindenkinek, főleg a lelkészeknek és teológiai tanároknak, hogy ismertessék a legújabb teológiai irodalmat, felfedezéseiket, és kutatási eredményeiket.

A Theológiai Szemle 1944-ig jelent meg, majd a háborús években egy ideig összevont lapszámot vehettek kezükbe az olvasók, vagy körlevél formájában adták közre a publikációkat. 1949-ben betiltották, éppen az 1956-ot követő konszolidációs időszakban indulhatott el ismét a kiadatása, az akkori Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezésének köszönhetően. „A Theologiai Szemlének az élete, a hányattatása, a sokféle nehézsége önmagában is mutatja, hogy mit jelent az Isten kegyelmében bízni, aki nem hagyja el az övéit akkor sem, amikor szorult és nehéz helyzetben voltak és vannak. Hisszük azt, hogy a Theologiai Szemlében megjelent cikkek gazdagítják majd az itteni teológiai munkát is" – mondta Kádár Zsolt.

Bóna Zoltán főszerkesztő a tematikus lapszámmal kapcsolatban elmondta, ebben a klasszikus teológiai diszciplínák mentén vizsgálták meg, hogy hogyan hatott a 16. századi reformáció a Biblia- és társadalom tudományra, a gyakorlati és rendszeres teológiára, valamint a gyakorlati teológia különböző ágaira egészen a liturgikáig és a himnológiáig. Az egyes írásokon keresztül azt is megvizsgálták, hogy a reformáció milyen hatással volt ez az egyes felekezetekre, a református és az evangélikus egyháznak a kialakulásában, de a kisebb egyházak, a baptista, metodista és a pünkösdi egyháznak a létrejöttébe.

„Próbáltunk nagyvonalúak lenni, az adventistáktól is megkérdeztük, hogy miként hatott rájuk a reformáció, de a nyitottságot folytatva a bécsi ortodox főpap, a bécsi metropolita véleményére is kíváncsiak voltunk a reformációval kapcsolatban, de egy nagytekintélyű katolikus teológust is felkértünk" – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, az írásokból kiolvasható, hogy a reformációnak nemcsak az egyházban van létjogosultsága, hanem egyfajta feladat is, hogy a reformáció mentén felülvizsgáljuk a mindennapi és mindenkori gyakorlatunkat az egyházban, van-e korrektív szerepe a reformációnak és a református gondolkodásnak, értékrendnek.

A bemutató körút Prágában, Wittenbergben és Bécsben folytatódik.

Forrás: reformata.sk

http://reformatus.hu/mutat/14275/

 

 

Hűséggel Isten igéjéhez

 

„Nagy ajándék együtt dicsérni az Urat, hálát adni a reformációért, Isten igéjére figyelni a jubileumi évben is" – köszöntötte Steinbach József püspök a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott hagyományos október 1-jei zenés istentisztelet résztvevőit. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke az Isten igéjéhez hűséges egyház szolgálatának jellemzőit vette sorra az Október a Reformáció hónapja rendezvénysorozat nyitó alkalmán.

A Korinthusiakhoz írt második levél részlete (2Kor 13,12-15a) alapján arról prédikált, hogy az Ige egyházának szolgálata mindig Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése: „Megváltott emberek vagyunk, életünknek, lehetetlennek tűnő problémáinknak van megoldása. A Krisztusban kapott örök élet földi életünket is mássá formálja."

Az evangélium hirdetése mindig helyhez kötött szolgálat, hangsúlyozta Pál apostol írása nyomán a dunántúli református püspök: „Isten nem a világ összes emberét és gondját bízta ránk, elsősorban hitvestársunkért, családunkért, munkatársainkért, gyülekezetünkért vagyunk felelősek." Mint mondta: elsősorban legközelebbi emberi kapcsolatainkban kell hitelesnek lennünk.

Ez a szolgálat folyamatos. „Isten, bárhová állít is minket, bármilyen hivatást ad, ránk bízta ügyét" – biztatott az igehirdető és azt kérte: ez adjon nekünk is, Pál apostolhoz hasonlóan, „szívünk utolsó dobbanásáig" tartó „szent szenvedélyt", hogy ne égjünk ki a szolgálatban.

Számot adunk-e reménységünkről másoknak? „Amit Isten igéjéből napi kegyességünk során kapunk, azt bátor és igaz hitvallással tovább kell adnunk" – Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése a mi szóbeli bizonyságtételünkön keresztül történik.

A szóbeli bizonyságtételhez viszont „jó illatnak", hiteles életnek kell társulnia: „Nem vagyunk tökéletesek, de hitelesek vagyunk, ha nem titkolt nyomorúságaink ellenére egyre inkább kiábrázolódik bennünk a Krisztus."

Ha így teszünk, az eredmény nem marad el, mert Isten cselekszik, megáldja a mi szolgálatunkat, bizonyságtételünket – buzdított mindenkit Steinbach József, egyben hálát adott azért, hogy mindannyian Isten szolgái lehetünk.

A zenés istentiszteleten a Központi Református Kórus, a csákvári evangélikusok Harmonia Floriana kórusa és a váci baptista énekkar adott elő egyházi kórusműveket. Az ünnepi alkalom előtt az Egressy Béni Zeneművészeti Szakiskola fúvószenekara hívogatta a járókelőket Istent dicsérni, a templomi alkalmat pedig a pünkösdi egyház zenei missziójának szolgálata nyitotta meg. Az istentisztelet végén a magyarországi protestáns egyházak vezetői, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista egyházi vezető, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök és Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára imádkoztak és mondtak áldást, Finta Gergely pedig előadta Gárdonyi Zsolt zeneszerzőnek a reformáció emlékévében készült orgonaművét.

Októberben tartják a reformáció hónapját országszerte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében. A részletes program elérhető a MEÖT honlapján.

 

Feke György, fotó: Vargosz

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/14188/

 

 

Joomla templates by a4joomla