• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

Felvidéken mutatták be a Theologiai Szemle ünnepi számát

2017. október 19., csütörtök 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóiratának a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított tematikus lapszámát mutatták be október 17-én, először Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, majd Pozsonyban.

A most megjelent jubileumi szám különlegessége, hogy a magyar mellett angolul és németül is olvashatóak benne a publikációk. A lap negyedévente jelenik meg, az egyik rovatot, a Taníts minket Urunkat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lektorálják, véleményezik. 

Az idén 92 éves Theologiai Szemle történtét Kádár Zsolt, a szerkesztőségi bizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az első világháború után a trianoni seb okozta fájdalom idejében, református teológusok közösen az evangélikusokkal azon gondolkodtak, hogy a teológiai munka elmélyítése érdekében szükséges lenne egy olyan tudományos fórum elindítására, amely egyrészt megszólalási lehetőséget adna az akkori tudós teológusoknak, másfelől pedig tájékoztatásként szolgálna a majdani olvasóinak, s amely mellesleg reménység szerint eljutna minden magyar nyelven igét hirdető protestáns lelkészhez.

1925-ben Csikes Sándor debreceni professzor Varga Zsigmond professzorral, akikhez kapcsolódott egy soproni evangélikus teológiai professzor, elindították a Theologiai Szemlét, amelyek akkor még az Országos Magyar Református Lelkészegyesület folyóirataként jegyeztek. Elmondta, hogy még az anyagi nehézségek sem gátolták a lap megjelenését, a lelkipásztorok a saját pénzükből tartották el. A Theologiai Szemle hosszú időn keresztül szolgálata a magyar protestantizmusnak a teológiai és tudományos igényét, lehetőséget adva mindenkinek, főleg a lelkészeknek és teológiai tanároknak, hogy ismertessék a legújabb teológiai irodalmat, felfedezéseiket, és kutatási eredményeiket.

A Theológiai Szemle 1944-ig jelent meg, majd a háborús években egy ideig összevont lapszámot vehettek kezükbe az olvasók, vagy körlevél formájában adták közre a publikációkat. 1949-ben betiltották, éppen az 1956-ot követő konszolidációs időszakban indulhatott el ismét a kiadatása, az akkori Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezésének köszönhetően. „A Theologiai Szemlének az élete, a hányattatása, a sokféle nehézsége önmagában is mutatja, hogy mit jelent az Isten kegyelmében bízni, aki nem hagyja el az övéit akkor sem, amikor szorult és nehéz helyzetben voltak és vannak. Hisszük azt, hogy a Theologiai Szemlében megjelent cikkek gazdagítják majd az itteni teológiai munkát is" – mondta Kádár Zsolt.

Bóna Zoltán főszerkesztő a tematikus lapszámmal kapcsolatban elmondta, ebben a klasszikus teológiai diszciplínák mentén vizsgálták meg, hogy hogyan hatott a 16. századi reformáció a Biblia- és társadalom tudományra, a gyakorlati és rendszeres teológiára, valamint a gyakorlati teológia különböző ágaira egészen a liturgikáig és a himnológiáig. Az egyes írásokon keresztül azt is megvizsgálták, hogy a reformáció milyen hatással volt ez az egyes felekezetekre, a református és az evangélikus egyháznak a kialakulásában, de a kisebb egyházak, a baptista, metodista és a pünkösdi egyháznak a létrejöttébe.

„Próbáltunk nagyvonalúak lenni, az adventistáktól is megkérdeztük, hogy miként hatott rájuk a reformáció, de a nyitottságot folytatva a bécsi ortodox főpap, a bécsi metropolita véleményére is kíváncsiak voltunk a reformációval kapcsolatban, de egy nagytekintélyű katolikus teológust is felkértünk" – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, az írásokból kiolvasható, hogy a reformációnak nemcsak az egyházban van létjogosultsága, hanem egyfajta feladat is, hogy a reformáció mentén felülvizsgáljuk a mindennapi és mindenkori gyakorlatunkat az egyházban, van-e korrektív szerepe a reformációnak és a református gondolkodásnak, értékrendnek.

A bemutató körút Prágában, Wittenbergben és Bécsben folytatódik.

Forrás: reformata.sk

http://reformatus.hu/mutat/14275/

 

 

Hűséggel Isten igéjéhez

 

„Nagy ajándék együtt dicsérni az Urat, hálát adni a reformációért, Isten igéjére figyelni a jubileumi évben is" – köszöntötte Steinbach József püspök a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott hagyományos október 1-jei zenés istentisztelet résztvevőit. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke az Isten igéjéhez hűséges egyház szolgálatának jellemzőit vette sorra az Október a Reformáció hónapja rendezvénysorozat nyitó alkalmán.

A Korinthusiakhoz írt második levél részlete (2Kor 13,12-15a) alapján arról prédikált, hogy az Ige egyházának szolgálata mindig Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése: „Megváltott emberek vagyunk, életünknek, lehetetlennek tűnő problémáinknak van megoldása. A Krisztusban kapott örök élet földi életünket is mássá formálja."

Az evangélium hirdetése mindig helyhez kötött szolgálat, hangsúlyozta Pál apostol írása nyomán a dunántúli református püspök: „Isten nem a világ összes emberét és gondját bízta ránk, elsősorban hitvestársunkért, családunkért, munkatársainkért, gyülekezetünkért vagyunk felelősek." Mint mondta: elsősorban legközelebbi emberi kapcsolatainkban kell hitelesnek lennünk.

Ez a szolgálat folyamatos. „Isten, bárhová állít is minket, bármilyen hivatást ad, ránk bízta ügyét" – biztatott az igehirdető és azt kérte: ez adjon nekünk is, Pál apostolhoz hasonlóan, „szívünk utolsó dobbanásáig" tartó „szent szenvedélyt", hogy ne égjünk ki a szolgálatban.

Számot adunk-e reménységünkről másoknak? „Amit Isten igéjéből napi kegyességünk során kapunk, azt bátor és igaz hitvallással tovább kell adnunk" – Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése a mi szóbeli bizonyságtételünkön keresztül történik.

A szóbeli bizonyságtételhez viszont „jó illatnak", hiteles életnek kell társulnia: „Nem vagyunk tökéletesek, de hitelesek vagyunk, ha nem titkolt nyomorúságaink ellenére egyre inkább kiábrázolódik bennünk a Krisztus."

Ha így teszünk, az eredmény nem marad el, mert Isten cselekszik, megáldja a mi szolgálatunkat, bizonyságtételünket – buzdított mindenkit Steinbach József, egyben hálát adott azért, hogy mindannyian Isten szolgái lehetünk.

A zenés istentiszteleten a Központi Református Kórus, a csákvári evangélikusok Harmonia Floriana kórusa és a váci baptista énekkar adott elő egyházi kórusműveket. Az ünnepi alkalom előtt az Egressy Béni Zeneművészeti Szakiskola fúvószenekara hívogatta a járókelőket Istent dicsérni, a templomi alkalmat pedig a pünkösdi egyház zenei missziójának szolgálata nyitotta meg. Az istentisztelet végén a magyarországi protestáns egyházak vezetői, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista egyházi vezető, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök és Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára imádkoztak és mondtak áldást, Finta Gergely pedig előadta Gárdonyi Zsolt zeneszerzőnek a reformáció emlékévében készült orgonaművét.

Októberben tartják a reformáció hónapját országszerte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében. A részletes program elérhető a MEÖT honlapján.

 

Feke György, fotó: Vargosz

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/14188/

 

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa sajtóközleménye Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárkánál tett hivatalos látogatás kapcsán

 

  

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kiemelt figyelmet fordít a Közel-Keleten élő keresztények helyzetére és a napjainkban feszítő migrációs problémákra valamint a megoldások lehetőségeire. Ennek megfelelően a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége döntése értelmében 2017. szeptember 28-30 között Dr. Fischl Vilmos főtitkár vezetésével MEÖT delegáció utazott Libanonba, ahol megbeszéléseket folytatott Őszentsége Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárkával. A megbeszéléseken a két fél álláspontja sok tekintetben egyezett. Többek között abban, hogy a különböző okok miatt Európába menekült közel-keleti emberek problémáit valójában úgy lehet megoldani, ha a nemzetközi közösség összefogásával biztosítani lehet azokat a humánus feltételeket, amelyek a szülőföldön maradást segítik. A pátriárka üdvözölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és egyúttal a Magyar Kormány migrációs politikai álláspontját. A felek megállapodtak a folyamatos kapcsolattartás szükségességében. Ennek keretében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa erősíti kapcsolatait a Közel Keleti Egyházak Tanácsával. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2018. januárban szervezendő imahétre szívesen látja Őszentsége Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárka képviselőjét, hogy ezt az alkalmat is felhasználják az aktuális közel-keleti migrációs helyzet bemutatására.  A találkozó során Őszentsége a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára munkájának elismeréseként a Maronita Patriarchátus  emlékérmét  adta át neki.

 

 

Az egyház kiemelt szerepet játszik az államnak a köz szolgálatában végzett tevékenységében

 



 „Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig” címmel tartott közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága 2017. szeptember 20-án a MEÖT Székházban. A konferenciát Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte az egyházak fontos szerepvállalását az állam által a köz szolgálatában végzett feladatok elvégzésében.

„A konferencia alapgondolata nem ma fogalmazódott meg, hiszen régóta dolgozunk azon, hogy a különböző hivatásrendek együttműködése hogyan valósul meg válsághelyzetekben; a civil katonai együttműködést és a karitatív szervezetek együttműködését vizsgáljuk, a közös munka hatékonyabbá tételén dolgozunk, amelyhez bízom benne, hogy ez a konferencia is hozzájárul majd” - mondta Prof. Dr. Padányi József. A tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a KÖFOP projektből megvalósuló esemény az NKE kiemelt projektje, amely a köz szolgálatában valósul meg, túllépve csak a közigazgatás fejlesztésén, magában foglalja azon hivatásrendek munkatársait is, akik az állam szolgálatában állnak, és akik az állam és az állami feladatok elvégzésében segítő szerepet játszó szervezetek működéséről minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.

A konferencia első előadója Dr. Orosz Gábor Viktor volt, aki a konnektív és a stratégiai igazságról tartott előadást. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense szerint az igazságos háború tanításához való visszatérés a világpolitikai eseményekből és a megváltozott körülményekből fakad. Ezzel szemben viszont érvként sorolható fel a keresztény egyházak közötti egyet nem értés, a balkáni háború után kialakult Utópia-elv, az evangélikus egyház azon hitvallása, amely szerint az államnak jogában áll igazságos háborút (iure bellare) viselni, az igazságos béke paradigmája, mint az igazságos háború tanításának alapja. Az előadó megvilágította a katonai beavatkozás szükségességének határait és az igazságos háború paradigmáját is.

Dr. Ujházi Lóránd előadása az új típusú fegyveres konfliktusok tükrében megvalósuló igazságos háború tanának újraértelmezését tűzte ki célul. Elmondta, hogy amikor a birodalom védelme már a kereszténység védelmét is jelentette, a keresztény teoretikusoknak szakítaniuk kellett azzal a felfogással, hogy keresztény nem vesz részt fegyveres konfliktusban, így kidolgozták a háború indítására és a háborúban egyetemesen elvárható alapmagatartásra vonatkozó elveket. A kereszténység mellett más monoteista és dualista vallás is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az NKE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy erkölcsileg mindig igazolni kell a háborúkat, valamint, hogy a szélsőségesen pacifikus irány soha nem volt meghatározó az egyházon belül.

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész az egyház és állam háborúról és békéről foglalt álláspontjáról, a megbékélésről és a dzsihádról tartott előadást. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára kitért arra, hogy az egyház és az állam véleménye a háború tekintetében nem mindig egyezik, bár az egyház a feladatát a politikai életben úgy gyakorolja, hogy az az emberek jólétének követelményével és az evangéliummal is összhangban legyen, hiszen mind a keresztények, mind az állam feladata a közjó szolgálata. A dzsihád az előadó szerint sokkal többet jelent a szent háborúnál; fogalma tisztázása és helyes értelmezése kiemelkedően fontos.

Dr. Kaiser Ferenc előadásának címe: „Az erőkivetítés, mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze” volt. Az NKE egyetemi docense kiemelte a globalizáció meghatározó szerepét az erőkivetítésben is, amely magában foglalja a katonai (szárazföldi, légi, tengeri) erő távoli térségben történő és a politikai, gazdasági, ideológiai, pszichológiai, kulturális és az információs (kiber) képességek széleskörű alkalmazását. Az előadó a magánszemélyek egyre meghatározóbbá válását is kihangsúlyozta.

Dr. habil. Resperger István ezredes a humanitárius beavatkozásnál a katonai erő helyéről és szerepéről tartotta meg az előadását. Kihangsúlyozta, hogy a szenvedések enyhítése, a humanitárius katasztrófák és válságok megoldása céljából végső esetben a katonai erő alkalmazása szükségszerű. Az NKE egyetemi docense a nemzetközi és hazai közvélemény támogatását, a beavatkozás térségében a történelmi tradíciók figyelembevételét és a vallási és interkulturális tényezők tiszteletét univerzális alapelvként jelölte meg, amelyeket érvényre kell juttatni.

Nacsinák Gergely András görög ortodox pap a harc és a küzdelem értékét járta körbe az ortodox keresztény hagyomány szempontjából. A vallástörténész a keresztény etika számára megválaszolandó kérdések közül a katonaság, a hadsereg és a háború megítélését tartotta az egyik legproblematikusabb kérdésnek. Az előadó kiemelte a keresztény erőszakmentesség parancsáról, a keresztény állam hadviselési szükségletéről és az állampolgárai katonai védelméről szóló ortodox hagyományban létező megoldási kísérleteket.

Dr. Forgács Balázs százados „A háború és a politika viszonyrendszere” című előadásában elmondta, hogy az emberiség történelmének állandó elemeként van jelen a háború, amely az akaratérvényesítésről szól, és nagy hatást gyakorol rá a politika. Az előadás alapját a politika és a háború alá-fölérendelt, elválaszthatatlan kapcsolatáról szóló Carl von Clausewitz: A háborúról írt műve jelentette, amely az NKE egyetemi docense szerint máig kiemelkedő fontossággal bír a politikának a hadügyek alakulására gyakorolt hatásának vizsgálatában.

Dr. Fazekas Sándor az utóbbi évtizedekben megjelent, a háborúról és a békéről szóló egyházi állásfoglalások közül kiemelten beszélt a nemzetközi színtéren mindennapjainkban is jelen levő állandó fegyveres konfliktusokról. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára az állásfoglalások kapcsán a komponens erkölcsi ítéletalkotás létrejöttének elméleti és gyakorlati használhatóságát, valamint a teológiai felismerés és a katonai döntések ellentmondásos elvi szempontjaiból fakadó konfliktushelyzeteket kutatta előadásában.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy „A civil-katonai együttműködés felértékelődése a békefenntartás során Bosznia-Hercegovinában” címmel tartott előadást. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyományos értelemben vett háborús katonai műveletek céljával ellentétben nem az ellenség megsemmisítése, hanem a biztonságos környezet megteremtése vált elsődlegessé, melyet tárgyalással, együttműködéssel és kompromisszumkereséssel lehet elérni.

Utolsó előadóként Sajtos Szilárd a katonák és családtagjaik között végzett pasztoráció, emisszió, szeparáció és reintegráció témakörében tartott előadást. A református tábori lelkész előadásában beszélt a tábori lelkész preventív, traumatikus és visszaillesztő szakaszokban való feladatairól, az emisszió-, a szeparáció- és a reintegráció fázisairól és az aszimmetrikus terápiáról.

A konferencia előadásaiból konferenciakötet jelenik meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Forrás: http://uni-nke.hu/hirek/2017/09/21/az-egyhaz-kiemelt-szerepet-jatszik-az-allamnak-a-koz-szolgalataban-vegzett-tevekenysegeben

 

Palesztin miniszter látogatása a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál


Fogadta hivatalában a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára Dr Fischl Vilmos a Palesztin Állam egyházügyi miniszterét Ziad Al -Bandakot és a Palesztin Állam nagykövetét Marie Antoinette Sedint. A palesztin delegációt a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Kovács András főosztályvezető kísérte. A hivatalos megbeszélésen Ziad Al-Bandak miniszter tájékoztatást adott a palesztin keresztény egyházak helyzetéről. Méltatta a Magyar Kormány anyagi támogatását, amellyel segítette a betlehemi Születés Temploma felújítását. Fischl Vilmos főtitkár bemutatta a magyarországi egyházak helyzetét. Elmondta, hogy mind az oktatás, mind a szocialis és lelki munka területén az egyházak kimagasló munkát végeznek a magyar társadalomban. Kiemelte, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa együttműködik a Magyar Kormánnyal a közel-keleti keresztények támogatásában. Felhívta a főtitkar az ösztöndíj lehetőségekre a figyelmet, amelyen keresztül tanulmányokat lehet a Palesztin Állam részéről is folytatni Magyarországon.


 

Hamis béke


2017. augusztus 20., vasárnap


„Ha nem tudunk harcolni saját bűneinkkel és vakságunkkal, akkor minden elpusztulhat, ami ezer év alatt felépült ezen a gyönyörű földön" – fogalmazott Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az államalapítás ünnepe alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten.


Augusztus 20. előestéjén ismét ünnepi istentiszteletet szerveztek a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) tagegyházai és tagszervezetei, hogy együtt adjanak hálát és könyörögjenek a magyar nemzetért. Az alkalomnak ebben az évben is a Budai Református Egyházközség temploma adott otthont.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a 33. zsoltár 10. verse és Jézus jeruzsálemi bevonulásának története (Lk 19,41-48) alapján szólt a jelenlevőkhöz. Igehirdetése kezdetén felhívta a figyelmet, hogy augusztus 20. ebben az évben kettős ünnep: az államalapításért való hálán túl idén Jeruzsálem pusztulására is gondolnunk kell, melyre az óegyházi tradíció szerint a Szentháromság vasárnapját követő tizedik vasárnapon emlékezünk. „Jó, ha nem tekintjük ünneprontásnak, hogy együtt látjuk a hálaadást és a jézusi próféciát, hisz annak végén ott van a reménység, hogy a pusztulást el lehet kerülni – tette hozzá. – A reménység, hogy amit felépítettünk ezer év alatt, azt talán meg lehet őrizni az utánunk következő nemzedékek számára is.”

Folyamatosan emlékezni

István király is azt akarta, hogy a magyar nemzet boldog lehessen abban a tudatban, hogy Istene az Úr, ezért mindent megtett, hogy ez a gyökereiben pogány nép megismerje az élő Istent. Emiatt épülhettek templomok, érkezhettek misszionáriusok és alakulhattak gyülekezetek. „István boldognak akarta látni népét, ahogy ma is minden felelős vezető ezt szeretné. Ezért tett meg mindent Szent István, hisszük és reméljük, hogy ezért tesznek meg mindent hazánk mai vezetői is” – fogalmazott Gáncs Péter.
„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.” (Zsolt 33,10)
Az elnök-püspök szerint talán beárnyékolja a hálaadás perceit Jézus figyelmeztetése arról, hogy ami felépült, azt el is lehet veszíteni, azonban érdemes belegondolni, hányszor kellett ezt az ezer éves hazát újjáépíteni. Voltaképp észre kell vennünk, hogy mindennek ott van a szíve, ahova Jézus is megérkezik – a templomban.

Jézus sem tehetetlenségében siratja a várost, hiszen elmegy a templomba és próbálja felébreszteni népe vallási és nem vallási vezetőit arra, mit jelent kiválasztottnak lenni. „Próbál emlékeztetni, mit jelent a küldetés és emlékeztetni, hogy boldog az a nép, mely nem felejti el, mire kapa a templomot” – mondta a MEÖT alelnöke, majd hozzátette: nem arról van szó, hogy a héten egy napot az Istennek áldozunk, hanem, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Vele. Át kell gondolnunk, hogy üzleti kapcsolatban vagyunk-e, vagy gyermek és szülő szeretetkapcsolatában. „Jézus a »business egyház« ellen lépett fel, mert a kereskedők mögött ott álltak a vallási vezetők is. Ő ma is vissza akarja formálni Isten és az Ő népének egészséges kapcsolatát, hogy az ne üzlet legyen, hanem legyen imádságos szeretetkapcsolat” – hangsúlyozta. Krisztus célja, hogy ne a korszellem töltse be a templomot, hanem a Szentlélek.
Gáncs Péter arra is felhívta a figyelmet, az idei évben azt sem szabad elfelejteni, hogy a reformáció sem ötszáz évvel ezelőtt kezdődött, hanem ott, a jeruzsálemi templomban, amikor Jézus helyre akarta tenni a „kificamodott üzleti szemléletet”, mely megfertőzte Isten és a népe kapcsolatát.


A megbékélés ereje

Az evangélikus püspök szerint, bár a város nevében benne van a béke, Jeruzsálem egy hazug béke városa volt, ahogy törékeny az a béke is, ami Európában uralkodik az elmúlt hetven évben. „Milyen béke az, ahol ártatlan embereket gázolnak halálra fanatikus tömeggyilkosok?” – emlékezett a barcelonai terrortámadás áldozataira, de figyelmeztetést is fűzött szavaihoz: „Sok mindennel megbékélünk, amivel nem lenne szabad, nem küzdünk az ellen, ami ellen kellene, és nem békélünk meg az Úrral.” Csak egymással és Istennel megbékélve jöhet létre az az egészséges közösség, mely mások számára is vonzó lehet és mely meg tudja osztani a kapott kincseket – figyelmeztetett.


Gáncs Péter elmondta, hogy a Lutheránus Világszövetség 2017-es nagygyűlésének központi gondolata is az Isten kegyelméből való megszabadulás volt. „Három alcím kapcsolódott ehhez: »a teremtett világ nem eladó«, »az ember nem eladó«  és »az üdvösség nem eladó«  – de tegyük még hozzá, hogy az egyház sem eladó, hanem Isten kegyelméből él” – mutatott rá. Mint mondta, ha erről megfeledkezünk, akkor mindaz, amit őseink felépítettek, elpusztulhat: „Ha a hamis béke illúziójába ringatjuk magunkat és nem tudunk harcolni saját bűneinkkel, vakságunkkal, akkor minden elpusztulhat, ami ezer év alatt felépült ezen a gyönyörű földön.” Hitünk és reményünk szerint azonban van még időnk az igazi megbékélésre Istennel és egymással, „ennek egyik csodálatos jele ez az ökumenikus alkalom az államalapítás ünnepének előestéjén.”
Az MEÖT alelnöke igehirdetése végén emlékeztetett arra, hogy a templom megtisztítása után Jézust még nem tudták elfogni, mert a nép olyan odaadó figyelemmel hallgatta – más fordítás szerint csüngött szaván.  „Tudunk-e így csüngeni a mi Urunk szaván? Ha igen, akkor mi is lehetünk az a boldog nép, melyről a zsoltáros bizonyságot tett” – zárta gondolatait.


Az ünnepi istentiszteleten – Gáncs Péter és Bogárdi Szabó István mellett – szolgált Steinbach József dunántúli református püspök, a MEÖT elnöke, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, Mészáros Kornél, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára, Szuhánszky Gábor, a Magyarországi Metodista Egyház lelkésze, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Illés Dávid református esperes, a Budai Református Egyházközség lelkipásztora és Magyar Péter Marius ortodox esperes. A zenei szolgálatban a Légierő fúvószenekara működött közre.


A kenyér titka

„Amikor kezünkbe vesszük az új kenyeret, Istennek adunk hálát. Őt áldjuk, az aratónak, a magvetőnek, munkásnak, fáradozónak imádságát meghallgató Istent – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az új kenyér megáldásakor. Mint mondta, sokféle módon lehet a kenyeret kézbe venni, valaki keresztet rajzol rá, mikor megszegi, vagy még a földre esett kenyeret is megcsókolja, miután felveszi, de vannak olyanok is, akik a szemétbe dobják Isten áldását, mert úgy érzik, sok van belőle és felesleges.

„Amikor hálát adunk az új kenyérért, azok oldalára állunk, akik tudják: ha Istentől áldást kapnak, azért kapják, hogy sáfárkodjanak vele és megosszák” – tette hozzá. A dunamelléki püspök szerint, amikor kezünkbe vesszük az új kenyeret és hálát adunk, hogy békében élhetünk, akkor elkötelezzük magunkat a jó sáfárságra. Amikor kezünkben vesszük a kenyeret, dicsőítjük az Úr Jézus Krisztust, aki egykor kezébe vette a kenyeret, megtörte, a tanítványoknak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik.” (1Kor 11,24) „Adja Isten, hogy ebben az esztendőben, ebben az országban és szerte a világban az új kenyérért hálaadók Istennek ezt a nagy titkát megértsék, munkálják és ezért fáradozzanak” – kérte Isten áldását az új kenyérre.

Az ünnepi alkalmon részt vett és egyházfői áldást mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. Az egyházi vezető a miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra, a szombati nap folyamán találkozott Zsinatunk lelkészi elnökével is.


Farkas Zsuzsanna, fotó: Asszonyi Eszter

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/hamis-beke/

Egyház és reformáció – Provokatív és egységet kereső kérdések a MEÖT konferenciáján

Ungvári Csaba: Hit és hatalom. “Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4) LETÖLTHETŐ WORD DOKUMENTUM

Köntös László: Mit kezdjünk ma a Reformációval? LETÖLTHETŐ WORD DOKUMENTUM

Bereczki Lajos: A vallás jogegyenlőség és az egyházi szükségek teljesítésének ügye az 1848-as törvények  tükrében. Ezután kérem az alább csatolt előadást letölthető formátumban elérhetővé tenni. LETÖLTHETŐ WORD DOKUMENTUM

Dr. Korányi András: Reformációk, felekezetek, politikai kultúrák Európában LETÖLTHETŐ PDF DOKUMENTUM 

Kránitz Mihály: Törekvés az egyetlen egyház felé. LETÖLTHETŐ WORD DOKUMENTUM

 

Budapest – Mi is történt valójában 500 évvel ezelőtt? A forráshoz való visszatérés jelentheti azt, hogy megírjuk a mi 95 tételünket? Elcsépelt a megújulás gondolata, vagy valós tartalmat helyezünk mögé? Mit jelent a keresztény egység? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és az Október a Reformáció Hónapja Bizottsága által szervezett konferencián előadott többek között Korányi András, Kránitz Mihály és Köntös László is.

 Tovább 

Joomla templates by a4joomla