• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg
  • meot_slide10.jpg
  • meot_slide11.jpg
  • meot_slide13.jpg
  • meot_slide14.jpg
  • meot_slide15.jpg
  • meot_slide16.jpg
  • meot_slide17.jpg
  • meot_slide18.jpg

 

Miskolci Ökumenikus Missziói Nap

 

Plakát letöltése: pdf

 

Reformációi Gálaest

 

 

 

 Program letöltése: pdf

 

Kedves Testvérek!

Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa október 21-én, vasárnap 17:00 órai kezdettel szervezi a Reformációi Gálaestet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Az idei Reformációi Gálaestet megtiszteli előadásával Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Előadásának címe: „501. év – reménységgel tekintünk a cselekedve alakított jövőbe”.Az ünnepi műsorban a Baptista Központi Énekkar, a Calandrella Kamarakórus, és az In Medias Brass szolgál, valamint a Szentendrei Református Gimnázium diákjai lépnek fel.

Tisztelettel kérem, hogy az egyszerűbb ügyintézés érdekében a jegyeket a google dokumentumra kattintva legyenek kedvesek értelemszerűen kitölteni, majd elküldeni és a jegy(ek) igénylése után munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot.

https://docs.google.com/forms/d
/1NB8IsnCZxZZWilk4Btoc
CWnIC8OiOCZ9TrH1meddN9M/
viewform?edit_requested=tru

 

Plakát letöltése: pdf

 

 

Irányba állít

 

Csakis Isten áldásainak köszönhetően építhetünk maradandó közösségeket, egyházat és hazát – hangsúlyozták a magyarországi keresztyén egyházak vezetői a szokásos augusztus 19-i ökumenikus istentiszteleten. Az államalapítás ünnepének előestéjén Budapesten idén több százan adtak hálát az új kenyérért és imádkoztak közösen Magyarország jövőjéért.

Tovább

 

BESZÁMOLÓ A MEÖT 2018. ÉVI ÖKUMENIKUS LELKÉSZI ÉS MUNKATÁRSI KONFERENCIÁJÁRÓL

A KONFERENCIA FŐCÍME:

„TEGYETEK TANÍTVÁNNYÁ MINDEN NÉPET”
/MÁTÉ 28,19/  AZ EVANGÉLIZÁCIÓ GYAKORLATA


Évente egy alkalommal, június utolsó hetében öt napon át tart a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által szervezett lelkészi és munkatársi konferencia. Az utóbbi években a helyszínt az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ adja Révfülöpön.
A konferencia témája a missziói munkához, evangéliumhirdetéshez, gyülekezetépítéshez kapcsolódik. A 2017-es évben a konferencia témája például Az egyház (gyülekezet), mint missziói közösség volt.
A reggeli és esti áhítatok, az igetanulmányok és előadások a megadott központi témát hivatottak elmélyíteni. Az igetanulmányokat és előadásokat más-más személy tartja. A délutáni csoportfoglalkozásban a nap során elhangzottakat beszélik meg a csoportvezetők irányításával. Az említett foglalkozások mellett marad idő a közös imádkozásra és sok éneklésre. A jelenlevők között általában van hangszeren játszani tudó résztvevő, aki zongora, gitár vagy hegedű kíséretével segíti az éneklést. A szervezők arra is figyelemmel vannak, hogy ebéd után legyen elegendő idő pihenésre, kirándulásra vagy beszélgetésekre. A régi ismerősök gyakran évente egyszer, csak ezen a konferencián találkoznak és folytatnak építő beszélgetéseket.

 

TOVÁBB
 

Áttérés és szerződés
Látogatás a Magyarországi Muszlimok Egyházánál


A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai immár rendszeresen ellátogatnak a Magyarországi Muszlimok Egyházához. Így történt ez április 27-én is, amikor jelen voltak a pénteki imán, majd Sulok Zoltán elnök adott tájékoztatást. A pénteki beszéd témája az iszlám munkaerkölcse volt: az igazi muszlimnak tisztességes munkával kell gondoskodnia magáról és családjáról, hozzájárulnia a közösség jólétéhez, és ezzel is Allah dicsőségét szolgálnia.

Tovább

Áttérés és szerződés
Látogatás a Magyarországi Muszlimok Egyházánál



A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai immár rendszeresen ellátogatnak a Magyarországi Muszlimok Egyházához. Így történt ez április 27-én is, amikor jelen voltak a pénteki imán, majd Sulok Zoltán elnök adott tájékoztatást. A pénteki beszéd témája az iszlám munkaerkölcse volt: az igazi muszlimnak tisztességes munkával kell gondoskodnia magáról és családjáról, hozzájárulnia a közösség jólétéhez, és ezzel is Allah dicsőségét szolgálnia.
Az ima után, előzetes megbeszélés alapján az áttérésről volt szó. A vendéglátó elmondta, hogy itt meg kell különböztetni a teológiai és a gyakorlati szempontot, amire a muszlim országokban ritkán kerül sor. Teológiai szempontból a hitehagyás a legfőbb bűnök közé tartozik. Allah prófétákat küldött, mindegyiket korlátozott időre, vagyis küldetésük a következőig tartott. Mohamed az utolsó, általa jött a végérvényes kinyilatkoztatás, ami azt jelenti, hogy a korábbiak hatályukat vesztették. Jézus után Mózest sem volt már kötelező követni. Itt a Koránból 5,3-ra hivatkozott: „Bizony leküldtük az Írást, és bizony megőrizzük azt.” Nincs már meg az az evangélium, amelyet Jézus hirdetett, a Korán viszont megmaradt. Nem kötelező követni („Nincs kényszer a vallásban…” 2,256), de Allah csak az iszlámot fogadja el. Minden mást hívőnek illetve hitetlennek kárhozat lesz a része, ezért a muszlimok nem térnek ki. Ábrahám, Mózes, Jézus stb. benne van a Koránban, amely elismeri küldetésüket, miattuk tehát nem kell Mohamedet megtagadni.
A hadísz szerint nem megengedett muszlimok vérének kiontása, csak házasságtörés, gyilkosság és hitehagyás esetén, ha az utóbbi a közösségtől elválik. Nem kötelező halálra ítélni (amit csak bíróság tehet), de ennek megvan a lehetősége. Ehhez valódi iszlám államra van szükség, amely megvizsgálja az illetőt az iszlám törvénykezés alapján. A hitehagyó tulajdonképpen hazaárulást követ el, a büntetés, de már a fenyegetettség az államot, a közösséget védi.
Arra a kérdése, hogy a muszlim bevándorlásnak Európa vagy más földrész kifejezetten célterülete-e, az elnök azt válaszolta: az iszlám semmit sem tart annak, amit a muszlimok kérnek, az az igazságosság és méltányosság. „Csupán” teológiailag azonban elmondható, hogy a muszlimok jogai muszlim vezetés alatt érvényesülnek teljes mértékben. A világ azonban nemcsak dar-al-iszlamra, iszlám területre és dar-al-harbra, a háború területére oszlik, ahol a muszlimoknak jogfosztottság vagy halál a részük. Van egy harmadik is, a dar-al-szulh, a szerződés területe, ez a muszlimok számára mindaddig megfelel, ameddig jogaikat gyakorolhatják. Magyarországon ez biztosítva van, és ezen ők sem kívánnak változtatni.
Szóba került a belgiumi helyhatósági választásokon induló iszlám párt alelnökével készített, vihart kavart interjú, amikor is a párt alelnöke nem volt hajlandó ránézni a műsorvezetőnőre. Ezt Sulok Zoltán is túlzásnak tartotta, azt viszont természetesnek, hogy a muszlimok is élni kívánnak a demokrácia lehetőségeivel.
Arra a kérdésre, hogy a keresztények másodrendű polgárok-e az iszlám többséggel szemben, elmondta, hogy ez nem igaz. Egy iszlám államban a (zsidók és) keresztények számára kötelező fejadót, a dzsizját minden munkaképes, dolgozó embernek fizetnie kell, a szegényeknek szánt adót, a zakátot (ami vallási kötelezettség, s így nem muszlimtól nem kérhető) viszont minden vagyon után kell fizetni, így azt nem csak munkaképes és dolgozó muszlimok fizetik.
Azokat a menekülteket, akik nem éltek működő államban, (például a szomáliaiakat) a vallás által lehet motiválni, rendszeres munkára szoktatni, például az (ünnepi) imára való készülődéssel nekik ez sikerült. A menekültek többsége hazamenne, ha belátható időn belül rendeződne a helyzet az adott országban, erre sajnos aligha van esély. A menekültek fele a világon hat országban él: Libanon, Jordánia, Törökország, Irán, Pakisztán, Dél-Afrika. Európában persze sokkal jobb bánásmódban és ellátásban részesülnek. Arra a kérdésre, hogy miért nem a gazdag iszlám országokba mennek, a vendéglátó elmondta, hogy Szaúd-Arábiában is egymillió szír van. A probléma, hogy a gazdag iszlám országok alapvetően törzsi társadalmak, és a törzsi rendszerbe egy kívülálló nem tud beilleszkedni. Szaúd-Arábiában is van szegénység, a menekültek ellátása problematikus, nincs a nyugatihoz hasonló infrastruktúra. Katarban és Kuvaitban is már a lakosság több mint fele külföldi, Katarban ez azt jelenti, hogy míg a lakosságnak csak tíz százaléka katari, harminc százaléka pl. indiai. A bevándorlók esetében a tulajdonszerzésnek lehetnek problémái, és nyugdíj sincsen a vendégmunkások számára.
Végül az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabil muszlim közösségek képesek hatékonyan fellépni a szélsőségesek ellen. A különböző iszlám irányzatok, mozgalmak, egyesületek esetében szerinte nem az számít, hogy milyen hittételeket vallanak, melyik vallásjogi iskolához tartoznak, hanem, hogy milyen módszereket tartanak kívánatosnak vagy elfogadhatónak közösségükben és azon kívül.

*

Köszönjük Sulok Zoltán elnök úrnak a kereszténység és az iszlám közötti különbségek, ellentétek tisztázásához eddig nyújtott segítségét, és a jövőben is szeretnénk rá számítani. Az alapvető ellentét a végérvényes kinyilatkoztatásra vonatkozik. Számunkra a beszélgetés nyomán természetesen az a legfontosabb kérdés, hogy melyek a keresztények hitehagyásának okai és következményei a jelenben és következményei az örökkévalóságban.

Szentpétery Péter  

Joomla templates by a4joomla