• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Látogatás Taron a Kőrősi Csoma Sándor emlékparkban


A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai, Szentpétery Péter elnök, Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár, Mészáros Kálmán baptista teológiai főiskolai tanár és Szentirmai Róbert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus helynöke, idei kihelyezett ülésük keretében szeptember 21-én a Nógrád megyei Tarra, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkba látogattak. Itt a fenntartó Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség vezetőivel, Láma Csöpellel és Balogh Zsolt ügyvivővel találkoztak.

 

 

Láma Csöpel (Füzeskúti Ferenc) képzettsége szerint festőművész, 1968-ban hagyta el Magyarországot. Jugoszláviából Olaszországba ment, majd innen Svédországba került. A Karma Kagyüpa egyike a négy fő tibeti buddhista irányzatnak, amelynek a Karmapa a vezetője, jelenleg a tizenhetedik. Ő csak lelki, gyakorlati vezető, nem úgy, mint a Dalai Láma, aki politikai is. Karmapa 1974-ben látogatást tett Svédországban, ahol Csöpel is találkozott vele. Itt hozták létre Franciaország után Európában a második központjukat. Ahhoz, hogy valaki láma legyen, nem teológiát kell végeznie, a buddhista főiskola elvégzésével még nem lesz azzá. A vezető láma maga választja ki a jelölteket, akiknek ha három év és három hónapos elvonulás után „átfordul a tudatuk”, akkor lehet belőlük láma. Így a Svédországban kiválasztott nyolcból három lett. Csö = dharma, belső út, pel = növekedés. „Ha kell, akkor is láma lesz, ha nem akar.” Szentirmai Róbert elmondta, hogy az Athosz-hegyi kolostorok valamelyikében Buddhát szentként ábrázolják, mire a vendéglátók azzal folytatták, hogy több közösségben Jézust is buddhista szentnek tartják.

A buddhizmus nem annyira vallás, mint inkább életforma, „ez az életünk”. Saját maguk megnevezése a nangpe-csö, azaz belső út, hasonlóan Jn 14,6-hoz, ahol Krisztus magát nevezi az útnak. A vendéglátók hangsúlyozták, hogy a tibeti buddhizmus és a kereszténység nagyon közel áll egymáshoz. A teológia és a filozófia különbözik, de a gyakorlati megvalósításban sok a hasonlóság. Megjegyezték, hogy a hegy túloldalán található a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, amelynek vezetőivel jó viszonyban vannak. Persze különbség, hogy a keresztények a teremtő Istent vallják, a buddhisták szerint pedig bennünk van az Isten, és szokásaink, tudatunk a teremtő erő. A buddhizmusnak nincs nemzetközi adminisztrációs hierarchiája, csak mester-tanítvány kapcsolat.

Az emlékparknak évente kb. 30 ezer látogatója van, idén ez jóval kevesebb lesz, az 1 százalékos SZJA-felajánlást 22-26 ezren jelölik meg, ebből 3600-3700 aki ténylegesen adófizető. A közösségnek túlnyomórészt magának kell előteremtenie a fenntartásához szükséges anyagiakat. Ezt szolgálja az ajándék- és kegytárgybolt is.

A közösségben a naponta végzendő gyakorlatokon van a fő hangsúly, a jóginak saját testét, tudatát kell megdolgoznia. Először csak azért, „mert a láma mondta”, majd pedig, „mert nekem jó”. A cél a Buddha-állapot, azaz a felébredés. A meditációkat, imákat a felébredtek, megvilágosodottak írják. Megvilágosodott szentekhez, és (nem a mi fogalmaink szerinti teremtő és gondviselő) istenségekhez imádkoznak. A lényeg: belső, valódi természetünket kell felébresztenünk, kifejlesztenünk. A nem-tudás elhomályosítja az elmét, ezért ki kell tisztítani a tudatból, amire nincs szükség. A teremtés azt jelenti, hogy „minden a tudat végső természetéből származik, amelyet Buddha-természetnek vagy isteni természetnek lehet hívni”. A karma (a cselekedetek ok-okozati lánca) a mi tudatunk része, de annak elhomályosult régiójába tartozik. Mindnyájunk tudata a karma szintjén teremti a világot. A vendéglátók kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy „a hatalom illetve profitorientált politika rontja el a világot, és a vallások próbálják javítani”.

Kétféle ima van: a mönlam, a kívánság, kérés, jövőkép megfogalmazása; a szoldeb a könyörgés, tiszteletadás, áldáskérés, a Buddha-természet megnyitása. Ez utóbbinál Buddhát Gyémántjogartartónak is szólíthatják.

A területen hat személy, jógi, gyakorló lakik. Nagyon nehéz szerzetessé válni, férfinek 253, nőnek 350 fogadalmat kell letennie.

Szó esett arról is, hogy Kínában a hunok, hun dinasztiák vezették be és tették államvallássá a buddhizmust, és hozták létre az első kolostorokat, köztük a nagy barlangkolostorokat (III-VI. sz.).

A magyarországi közösséget 1987-ben alapították, és 1990-ben kapott állami elismerést. 1991-ben vették a 9 (ma 8) hektáros területet. 1992. április 4. (Kőrösi Csoma Sándor születésnapja) és július 22. között épült a sztúpa, amelyet a Dalai Láma szentelt fel. A sztúpában Buddha ereklyéje van, azaz elhamvasztásakor a csontjaiból keletkezett gyöngy. Belül egy nagy hengerben gép forgatja a 700 milliószor felírt Om mani peme hung (Drágakő Lótusz – a Szeretet Buddhájának a neve általi meghívása) mantrát a megtisztulásért, kívül pedig 35 hengerben 1-1 millió példányban a látogatóknak kell körbejárva megforgatniuk. Ezek a műveletek jót tesznek az egész világnak. Ezenkívül imazászlók is vannak szent szövegekkel.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életét kiállítás mutatja be, Nagyenyed és Dardzsiling között. Ő az első nyugati származású bódhiszattva (felébredt segítő szent). Az épülő, jövőre átadásra kerülő múzeumban a magyarság keleti eredetét, az ottani népekkel, és persze a buddhizmussal való kapcsolatát, valamint az ősi magyar szellemiséget kívánják majd bemutatni. A Szabadító Buddha Anya templom 2011-ben épült, naponta reggel 6-7 és este ½ 7 -½ 8 között tartanak közös imákat, meditációkat. A liturgia vizualizációt tartalmaz, azaz Buddhát kell elképzelni, és felvenni a kapcsolatot a szívünkben lakozó buddhatermészetünkkel a világ összes lényének javáért. A hívő persze magában is imádkozhat és mondhat mantrákat. A gondolatok a tudat teremtményei, a hétköznapiak a zavaros tudatból keletkeznek. A tiszta gondolatok a tiszta tudat megnyilvánulásai. Nem a gondolat mint olyan a probléma, hanem az, hogy nem tudunk bánni vele, pedig a világ csodálatos. „Mindenki jó ember” – mondták, hivatkozva a hamleti idézetre: „Nincs a világon se jó se rossz: gondolkodás teszi azzá.” (Arany János ford.) A megoldás a felülemelkedő tudat, valahogy úgy, ahogyan egy rémálomból felébredve az ember rájön, hogy csak álom volt, és ezáltal megszabadul a szenvedéstől.

*

Nagyon köszönjük a szívélyes fogadtatást, a jó hangulatú eszmecserét. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán 2015. szeptember 28-án tett látogatásunkra gondolva a sokszor hasonló vagy úgy hangzó tanítások, nemes célok mellett egy lényeges különbséget most is meg kell jegyeznünk. Hitünk szerint ez nem kerülhető meg. A buddhizmus azt mondja, hogy nem ismerjük a szívünk, tudatunk legmélyét, vagy más szóval elfordultunk valódi természetünktől, ezt a „nemtudást” nevezi minden szenvedésünk okának. Ezért kell tudatunkat megtisztítanunk. A tisztulás a bennünk lakozó buddhatermészetünk feltárása, felszabadítása, tevékennyé tétele által következik be. A buddhatermészet egyetemes szeretet, minden lényre elfogultság nélkül kiterjedő együttérzés, és mindentudó bölcsesség. Buddha nem foglalkozik a világ teremtésével, mivel a jelen állapotból indul ki, és annak nyomorúságát kívánja megszüntetni. A keresztény tanítás viszont azt mondja, hogy a jelen állapot nyomorúsága nagyon is kapcsolatban van a világ teremtésével, pontosabban az embernek a személyes Teremtőtől való elfordulásával. A megromlott kapcsolatot pedig csak Ő állíthatta és állíthatja helyre, és emelheti, ígérete szerint emeli is még magasabb szintre, amikor Ő lesz „minden mindenekben” (1 Kor 15,28).

Szentpétery Péter

 

 

 

Joomla templates by a4joomla