• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg

 

Plakát letöltése: PDF

 

 

 

Virágokkal emlékeztek a Reformáció parkban


Budapest – Hagyományosan minden év október 31-én a Fasorban lévő Reformáció parkban megemlékezést tartanak a reformáció hónapja zárásaként. Idén is a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte az alkalmat, amelyen az evangélikus, református, anglikán és pünkösdi gyülekezetek vezetői osztottak áldást.

Nagy öröm volt idén az is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának képviseletében Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész bemutatta azt a táblát, amely a magyaron kívül angol és német nyelven is leírja, hogy ez a park miért jött létre és mit jelent a négy Solát ábrázoló szobor a közepén.


Dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára beszédében felvetette azt a provokatív kérdést: mit kezdjünk ma a reformációval?

„A reformációra való emlékezés nem mentes az emlékezések és a közösségi emlékezet általános természetétől. Kihívást jelent - mondta. - A kihívás pedig nem kevesebb, mint az, hogy meg kell fogalmazni a mának, mi is a reformáció üzenete. Ez az üzenet legalább annyira szól az emlékezőről, mint az emlékezet tárgyáról. A kérdés az, hogy ma a reformáció kapcsán vajon milyen érvényes üzenettel lehet a nagyvilág elé állni?” - vetette fel.
A főtitkár kifejtette, hogy a reformáció ma európai ügy. „A szerepe, jelentősége messze túlnő a szorosan vett vallási- és egyháztörténeti kereteken. A reformáció nem egy vallási szubkultúra ügye és nem lehet úgy beszélni róla, hogy ne érintsük benne Európát. De mi lehet a reformáció érvényes üzenete a mai Európa számára?” - kérdezte a főtitkár, aki megemlékezett arról is, hogy a reformáció szakadást okozott az akkori nyugati kereszténységen belül és bár 1054-ben a nyugati és a keleti egyház már kettészakadt, ez a második szakadás újrarajzolta a törésvonalakat.
„A reformátorok nem akartak új egyházat létrehozni, csupán meg akarták reformálni az akkori egyházat. Az a katolikus egyház teljesen más volt, mint ma, de az a reformátori egyház, amely akkor kialakult, teljesen más, mint ma a reformáció egyházai” - tette hozzá.
„A mostani megemlékezést nagyban érintheti az a tény, hogy miközben a reformációt követő egyházszakadás nyomán a felekezetek nagyrészt egymással szemben határozták meg önmagukat, addig mára a helyzet a szekularizáció következtében totálisan megváltozott. Előállt egy új önértelmezési keret, amelyben a keresztyénség egésze képvisel egy identitáshagyományt a világnézeti sokféleség társadalmában. Ebben a helyzetben a régi felekezeti alapú keresztyén önmeghatározások részben az érvényüket vesztik, hiszen előállt egy új viszonyítási pont, mégpedig a többségében nem keresztény világnézeti környezet. A megújulásról szóló üzenet tartalma tehát az lehet a mai Európa számára, hogy nincs megújulás az eredetihez való folytonos visszatérés nélkül. Adja Isten, hogy önértelmezésünk forrása ma se legyen más, csak a Biblia” - zárta gondolatait a főtitkár.


Az alkalmon református és evangélikus iskolák diákjai szolgáltak. Áldással és virágok elhelyezésével ért véget az ünnep.

Forrás:
http://xn--evanglikus-f7a.hu/viragokkal-emlekeztek-reformacio-parkban

Szöveg és fotó:
Horváth-Bolla Zsuzsanna

Ökumenikus istentisztelettel zárták az Október a reformáció hónapja programsorozatot

 
 


Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Október a reformáció hónapja programsorozat központi reformációi istentiszteletét az újpesti baptista gyülekezetben tartotta.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) nevében Fischl Vilmos főtitkár köszöntötte a tagegyházak vezetőit és híveit. Az evangélikus lelkész a mindnyájan egyek legyenek újszövetségi figyelmeztetésre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a reformáció ünnepén a közös Krisztusra tekintést kell szem előtt tartani.

Az ünnepi istentiszteleten Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, a MEÖT alelnöke hirdette Isten igéjét. A Zsoltárok könyve (Zsolt 84,5-8) alapján tartott igehirdetésben a MEÖT alelnöke a siralomvölgyhöz való emberi viszony kérdésével ismertette meg a gyülekezetet. „Források és áldások völgyévé tehetjük a siralom völgyét” – fogalmazott a pünkösdi egyházelnök, aki elmondta, hogy tanulhatunk őseinktől, a gályarab prédikátoroktól, akik a legnagyobb nyomorúságban is Isten felé tekintettek. „Mi se roppanjunk bele a helyzetünkbe” – fogalmazott Pataky Albert, utalva arra, hogy életünk nehéz helyzeteiben nem a nehézségekre, hanem – a zsoltáros alapján – az Úrra szükséges tekinteni.

Az úrvacsorás istentisztelet liturgiájában a MEÖT tagegyházainak főpásztorai és a kerület lelkészei szolgáltak. Az istentisztelet liturgiájában közreműködött többek között Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház egyházelnöke, valamint Mészáros Kornél baptista, Solymár Péter evangélikus és Szigeti János református újpesti lelkészek.
Az ünnepi istentiszteleten az Újpesti Baptista Gyülekezet énekkara szolgált, amelynek tagjai egyebek mellett Tóka Szabolcs Ünnepi induló a reformáció 500. évfordulójára című művét is előadták. Az úrvacsorás istentiszteletet követően szeretetvendégségre, kötetlen együttlétre került sor.
Az ünnepi istentisztelet itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Lw5VD6cxYbA

 

Forrás: http://www.evangelikus.hu/oktober-a-reformacio-honapja-it-zaro-2017
Szöveg és fotó: Galambos Ádám, videó: Újpesti Baptista Gyülekezet

 

Az egyház minden tettének az evangéliumot kell szolgálnia 

Elkezdődött a MEÖT által szervezett Október a reformáció hónapja rendezvénysorozat

Budapest – Az egyház minden tettének az evangéliumot kell szolgálnia és ebbe sosem fáradhat bele – mondta Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke, a reformáció hónapjának megnyitóján, 2017. október elsején, vasárnap este Budapesten. Az alkalmat protestáns kórusok színes programja színesítette.

A Deák téri evangélikus templomban megtartott zenés istentiszteleten Steinbach József a Korinthusiakhoz írt első levél alapján, az abban leírt páli gondolatokat pontról pontra véve hangsúlyozta: az „ige egyházának” szolgálata Jézus Krisztushoz, az ő evangéliumához kötött szolgálat. Bármit tesz az egyház, az csak az evangéliumot szolgálhatja, minden más tette „pótcselekvés és hiábavaló”.
Ez a szolgálat „huszonnégy órás szolgálat”, amelyet szenvedéllyel kell végezni „szívünk utolsó dobbanásáig” - fogalmazott a református püspök. Kitért arra is: ez a szolgálat „helyhez kötött szolgálat”. „Nem a világ összes emberét és a világ összes gondját bízta ránk az Isten, hanem elsősorban azokat, akik között élünk.”
Ez a szolgálat továbbá elsősorban szóbeli szolgálat. Az evangélium hirdetése a mai, audiovizuális ingerekkel telített korban is elsősorban szóbeli tanítás kell, hogy legyen. Végül - mutatott rá - ez a szolgálat „hiteles élethez között szolgálat”. A munkánk eredményét pedig „bízzuk bátran Istenre” - tette hozzá Steinbach József.
A liturgiában részt vett dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, továbbá dr. Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök, Papp János baptista egyházelnök, dr. Khaled A. László metodista egyházi vezető és Pataky Albert pünkösdi egyházelnök.
Az alkalmat zenekarok és kórusok fellépése színesítette.
A templom előtt harangjáték, majd térzene fogadta az érdeklődőket, amelyben közreműködött a Bocskai Oktatási Központ Egressy Béni Zeneművészeti Szakiskola Fúvószenekara, Tóth Tamás vezetésével.
A templomban, első fellépőként a Magyar Pünkösdi Egyház Zenei Missziója Fuchs Ágnes és Kánászi-Nédó Tibor vezetésével adott elő egyházi énekeket.
A Váci Baptista Énekkar zenei szolgálatát Kolesza Judit vezényelte, közreműködött orgonán és zongorán Tóka Szabolcs, valamint fuvolán Kulcsár Rita.
A Csákvári Evangélikus Egyházközség Harmonia Floriana Kórusának zenei előadását Szebik Ildikó vezényelte. Közreműködött orgonán Ecsedi Zsuzsanna, hegedűn Pozsgai Márta és Szakály Szilvia, valamint blockflötén Bódi Anna és Szebik Julianna.
A Központi Református Kórust Berkesi Boglárka vezette.
A MEÖT rendezvénysorozatának idei mottója: „Változzatok meg értelmetek megújulásával”.
A reformáció hónapja hagyományosan október 31-én, a reformáció emléknapján zárul, amikor világszerte megemlékeznek arról, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, a reformáció elindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
A MEÖT 1943-ban alakult, tagegyházai között található a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, anglikán és pünkösdi egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában számos egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.

Forrás: http://www.evangelikus.hu/reformacio-honapja-megnyito-2017

Szöveg: MTI. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

 

Hűséggel Isten igéjéhez


2017. október 02., hétfő

„Nagy ajándék együtt dicsérni az Urat, hálát adni a reformációért, Isten igéjére figyelni a jubileumi évben is" – köszöntötte Steinbach József püspök a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott hagyományos október 1-jei zenés istentisztelet résztvevőit. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke az Isten igéjéhez hűséges egyház szolgálatának jellemzőit vette sorra az Október a Reformáció hónapja rendezvénysorozat nyitó alkalmán.

A Korinthusiakhoz írt második levél részlete (2Kor 13,12-15a) alapján arról prédikált, hogy az Ige egyházának szolgálata mindig Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése: „Megváltott emberek vagyunk, életünknek, lehetetlennek tűnő problémáinknak van megoldása. A Krisztusban kapott örök élet földi életünket is mássá formálja."
Az evangélium hirdetése mindig helyhez kötött szolgálat, hangsúlyozta Pál apostol írása nyomán a dunántúli református püspök: „Isten nem a világ összes emberét és gondját bízta ránk, elsősorban hitvestársunkért, családunkért, munkatársainkért, gyülekezetünkért vagyunk felelősek." Mint mondta: elsősorban legközelebbi emberi kapcsolatainkban kell hitelesnek lennünk.

Ez a szolgálat folyamatos. „Isten, bárhová állít is minket, bármilyen hivatást ad, ránk bízta ügyét" – biztatott az igehirdető és azt kérte: ez adjon nekünk is, Pál apostolhoz hasonlóan, „szívünk utolsó dobbanásáig" tartó „szent szenvedélyt", hogy ne égjünk ki a szolgálatban.
Számot adunk-e reménységünkről másoknak? „Amit Isten igéjéből napi kegyességünk során kapunk, azt bátor és igaz hitvallással tovább kell adnunk" – Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése a mi szóbeli bizonyságtételünkön keresztül történik.

A szóbeli bizonyságtételhez viszont „jó illatnak", hiteles életnek kell társulnia: „Nem vagyunk tökéletesek, de hitelesek vagyunk, ha nem titkolt nyomorúságaink ellenére egyre inkább kiábrázolódik bennünk a Krisztus."
Ha így teszünk, az eredmény nem marad el, mert Isten cselekszik, megáldja a mi szolgálatunkat, bizonyságtételünket – buzdított mindenkit Steinbach József, egyben hálát adott azért, hogy mindannyian Isten szolgái lehetünk.

A zenés istentiszteleten a Központi Református Kórus, a csákvári evangélikusok Harmonia Floriana kórusa és a váci baptista énekkar adott elő egyházi kórusműveket. Az ünnepi alkalom előtt az Egressy Béni Zeneművészeti Szakiskola fúvószenekara hívogatta a járókelőket Istent dicsérni, a templomi alkalmat pedig a pünkösdi egyház zenei missziójának szolgálata nyitotta meg. Az istentisztelet végén a magyarországi protestáns egyházak vezetői, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista egyházi vezető, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök és Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára imádkoztak és mondtak áldást, Finta Gergely pedig előadta Gárdonyi Zsolt zeneszerzőnek a reformáció emlékévében készült orgonaművét.
Októberben tartják a reformáció hónapját országszerte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében. A részletes program elérhető a MEÖT honlapján.

Feke György, fotó: Vargosz

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/14188/

 

 

 

 

 

 

A reformációról – ökumenikus kitekintéssel

 

„Megbékélt különbözőségben tudunk együtt szolgálni, közösen bizonyságot tenni, azaz hitünk ismereteit, tapasztalatait átadni a következő nemzedékeknek” – mondta Hafenscher Károly miniszteri biztos a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának reformációi konferenciáján.


Egyház és Reformáció címmel rendezett konferenciát a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Október a Reformáció Hónapja Bizottsága május 18-án. Steinbach József MEÖT-elnök, dunántúli református püspök (képünkön) igei köszöntője után Hafenscher Károly szólt a jelenlévőkhöz. A Reformációi Emlékbizottság miniszteri biztosa az reformáció kezdetének 500. évfordulója kapcsán hangsúlyozta: úgy tudunk méltóképpen megállni ennél a mérföldkőnél, hogyha Isten nagy tetteiért szóló hálaadás mellett, Isten és egymás elleni vétkeinkért szóló bűnbánat is megszólal.

Egyezések-különbözőségek

Reformációk, felekezetek, politikai kultúrák Európában címmel Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektor-helyettese tartott előadást. „A 16. századi reformátori mozgalmak mélységében járták át az európai keresztyén civilizációt. Miközben a vallási, egyházi és hitbeli kérdésekben a sokszínűség ellenére is számos alapvető egyezés mutatkozik a reformátori tanításban, a társadalmi-politikai és kulturális beágyazódásban fontos különbségek figyelhetők meg” – véli az előadó, aki a német, a francia, a svájci és az észak európai államok jellegzetességei mellett szólt a három részre szakadt Magyarország sajátosságairól is.
A reformátori hitújítás Németországban egyszerre volt spontán akcióból kibontakozó kiterjedt mozgalom és az egyház egészét célzó tudatos megújulási törekvés. Máig ható következményei lettek a kialakuló felekezeti tagozódásnak: „a világban történő együttélésre új modellt kellett megvalósítani, azaz kiformálódott a hitbeli és politikai tolerancia fogalma. Mindez a mai napig hatással van az újkori Európa történetére is.”

A reformáció idején más folyamatok zajlottak le Franciaországban, ahol az ország stabilitását és erejét megrendítő veszélyt láttak a vallási egység felbomlásában. Ez a hozzáállás a protestánsok üldöztetésének és a kálvini reformáció Svájcba szorításának is kiváltó oka lett. Végül a felekezetek közötti ellentétek felszámolásának sajátosan francia koncepciója alakult ki, amelynek középpontjában az államérdek állt; amit a bel- és külpolitika mellett a valláspolitikában is következetesen érvényesíteni kellett. Innen ered a nemzet állam újkori berendezkedésének első kezdeménye is, ami utat nyitott a szekularizációnak.
A magyar viszonyokról az előadó kiemelte, hogy az Oszmán birodalom alapvetően elnyomó volt a keresztyénség minden formájával szemben, így a protestantizmussal szemben is. A királyi Magyarországon a protestánsok elleni fellépés, majd a nyílt ellenreformációs politika valósult meg, a zilált politikai viszonyok azonban bizonyos védelmet nyújtottak a protestantizmusnak. A korlátozott önállóságát megőrző Erdélyi fejedelemségben pedig a különböző felekezetek a belső vallási viszonyok toleráns egyensúlyban tartását tűzték ki célul.


Közös hagyományunk

Törekvés az egyetlen egyház felé címmel Kránitz Mihály a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja beszélt közös krédónk, a nicea-konstantinápolyi hitvallás „egy, szent, katolikus (egyetemes) és apostoli anyaszentegyház” valóságáról. „Az egyházi létezés fontos jelei ezek, és akkor beszélhetünk krisztusi egyházról, ha ezek mind jelen vannak” – mondta az előadó, aki kiemelte, hogy az egyházakat – Krisztus egyetlen látható közösségének az elérésére irányuló törekvéseikben – a fogalmak tisztázása segítheti az ökumenikus párbeszéd útján.

Kránitz Mihály elmondta: a forrását, alapítóját tekintve egy az egyház. A szent jelző az egy eredet szentséget jelenti, hiszen Krisztus alapította az egyházat. „Jelenthet ez egy etikai szentséget, hiszen ma is küzdünk azokért az etikai értékekért, amelyek az evangéliumból erednek, amelyekre Krisztus tanított bennünket” – mondta az előadó, aki hangsúlyozta, hogy a katolikus kifejezésben, mint az egyház jelzőjét kell érteni, nem pedig egy felekezeti meghatározást. A katolikus kifejezés lehet térben értelmezni, hiszen Krisztus tanítványainak küldetése tanítványokká tenni minden népeket; de időben is, mert mindenkor hirdetni kell az evangéliumot és hitvallásainkkal választ kell adni az idők jeleire. Ugyanakkor mélységében is megjelenik az egyetemesség, mert az egész embert átfogja és annak értékeit is áthatja. Az apostoli jelző az apostoloktól eredő egyházat jelzi, az Újszövetség hitvallásai, a rítusok, a szolgálatok mind ettől erednek. Ez tekinthető közös hagyományunknak.
Öt sola
Hit és hatalom. „...a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk” címmel Ungvári Csaba a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektor-helyettese tartott előadást. A középkori nyugati keresztyénség egységének egyik pillére a pápai primátus volt, amely a reformáció során megkérdőjeleződött. Az öt sola római egyházzal szembeni meghirdetése annak „lelkek feletti” hatalmát kérdőjelezte meg: az egyedül a Szentírás; az egyedül hit által; az egyedül kegyelemből; az egyedül Krisztus és az egyedül Istené a dicsőség a reformáció sajátos hitrendszerének keresztmetszete” – mondta az előadó.

Az egyedül a Szentírás kizárólagosan a bibliai kinyilatkoztatáson alapuló életvitelt és hitgyakorlatot jelent – ez adja mai aktualitását is. Az egyedül a hit által a szentségek üdvősségközlő szerepét kérdőjelezte meg, azaz kimondta, hogy az egyén hite önmagában elégséges, szükséges és hatásos válasz. A megváltás pedig egyedül kegyelemből történik és ezt az ajándékot fogadhatjuk el. Az előadó szerint az öt sola olyan hitkiáltvány volt, amely mentén nemcsak új gyülekezetek alakultak, hanem a régi egyházban is visszafordíthatatlan reformfolyamatokat katalizált, amelyek a katolikus és protestáns közös gondolkodást eredményezhetik ma is.

Mai üzenet

Mit kezdjünk ma a reformációval? – tette fel előadásának kérdését Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Ez a kissé provokatív cím arra utalt, hogy a reformáció értelmezések történetében 2017 a korábbiakhoz képest teljesen új helyzetben találja a nyugati keresztyénséget.
Az előadó szerint az évfordulón nem pusztán egy történelmi eseményről beszélünk, hanem magáról a közösségről, amely emlékezik, ebben fogalmazódik meg az identitása. „Mi ma az érvényes üzenet, amivel a nagyvilág elé állunk?” – kérdezte az előadó. Míg korábban a keresztyén felekezetek többnyire egymáshoz viszonyítva értelmezték önmagukat, addig mára megjelent egy új viszonyítási pont, a „világ”. Onnan nézve a keresztyénség egésze, minden korábbi törésvonal ellenére, egy platformra kerül. Ez a nézőpont a reformáció értelmezések történetén belül is új kihívást jelent, azaz meg kell fogalmazni, hogy a ma domináns korszellem tükrében milyen érvényes általános üzenete lehet a reformációnak.

Az előadó szerint a sztereotípiaként használt megújulás kifejezés a reformáció esetében nem megfelelő. Csak akkor tekinthető annak, ha a kifejezés az egyház saját keresztyén hagyományának újraértelmezését jelenti: úgy megújulás, hogy visszatérés a kezdethez, amiben ott van az önreflexió gesztusa. „A reformáció kérdése valójában, hogy mire való a keresztyénség. Az eredethez való visszatérésnek, mint a megújulás forrásának a hangsúlyozása közös keresztyén érdek, amelynek mentén sok tekintetben meghaladható a nyugati keresztyénség hasadtsága egy olyan világnézeti környezetben és identitásvitában, amelynek központi kérdése a civilizációs örökséghez való viszony” – zárta előadását Köntös László.

Egy előremutató törvény

Bereczki Lajos Az 1848:XX. törvénycikk jelentősége című előadását Háló Gyula, a baptista egyház kommunikációs igazgató olvasta fel. A Baptista Teológiai Akadémia rektor-helyettesének tanulmányában szó volt a vallási egyenlőséget biztosító törvény létrejöttének hátteréről és a végrehajtását célzó törekvésekről.
A reformációt követő századokban folyamatos küzdelem zajlott a vallásszabadság megvalósításáért. Így volt ez hazánkban is. Egy mérföldkő volt ezen az úton az 1848: XX. törvénycikk, amely „A vallás dolgában” megnevezést kapta. Ebben először mondták ki: „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.” Az ’48 áprilisában elfogadott törvénnyel szűnt meg a katolicizmus államvallási léte. A törvény létrejöttének hátteréhez hozzátartozik, hogy a társadalmi igényeknek akart megfelelni, hiszen a márciusi pontok a törvény előtti – vallási – egyenlőséget is tartalmazták.

Bereczki Lajos írása hangsúlyozta: a törvény egyik jelentősége, hogy foglalkozik a közoktatás kérdésével is. Az egyházak is lelkesen fogadták a megszavazását, viszont a végrehajtásában eltérő nézetek alakultak ki, különösen pont az oktatás kérdésében. Több kísérlet is volt törvény végrehajtására, de a felgyorsult történelmi események miatt akkor az egyházpolitikai kérdések a perifériára szorultak. „Egy nagyszerű törvény született ekkor, amely az induló szabadságharcban erejét és kiteljesedését hamar elvesztette, de olyasmit mutat fel, amelyre a 21. században is érdemes reflektálni” – hangsúlyozta Háló Gyula.

Metodista bibliaértelmezés

A metodista bibliaértelmezésről tartott előadást Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház volt szuperintendense. „A reformáció a keresztyén hit és az élet újra egyedüli zsinórmértékévé váló Biblia értelmezéssel foglalkozott. Az anglikán egyházon belüli metodista ébredés 200 évvel a reformáció után továbbvitte ezt a gondolkodást” – emelte ki az előadó.

A 18. századi Anglia társadalmi és gazdasági helyzetének ellentmondásossága eredményezte, hogy sokan akartak jobbító gondolatokat megfogalmazni. Ennek következményeként bontakozott ki egy mozgalom, amely John Wesley nevéhez fűződik. Ő testvérével együtt rakta le a metodista mozgalom alapjait, mely a 19. században fejlődött tovább. Mozgalmukat bibliai keresztyénségnek hívták. „John Wesley hermeneutikájának négy alapgondolata a Biblia, a tradíció, a tapasztalat és az értelem voltak. Wesley értelmezése szerint a keresztyénség élő magvát a Biblia kijelenti, a tradíció megvilágítja, a személyes megtapasztalás által élővé lesz és az értelem segítségével megszilárdul” – foglalta össze Csernák István a metodista bibliaértelmezést.

A MEÖT székházában megtartott előadások között reformáció korabeli zenét játszott a Tabulatúra régizene-együttes és fellépett az In Medias Brass Quintet fúvószenekar is.

Telepóczki Márta, fotó: Vargosz

Forrás: http://reformacio.ma/

 

Egyház és Reformáció c. konferencia előadásai

 

  • Ungvári Csaba: Hit és hatalom. “Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4)
    Letöltés (Docx)

 

  • Köntös László: Mit kezdjünk ma a Reformációval
    Letöltés (Docx)

  • Bereczki Lajos: A vallás jogegyenlőség és az egyházi szükségek teljesítésének ügye az 1848-as törvények tükrében.
    Letöltés (Docx)


  • Dr. Korányi András: Reformációk, felekezetek, politikai kultúrák Európában.
    Letöltés (pdf)


  • Kránitz Mihály: Törekvés az egyetlen egyház felé.
    Letöltés (Docx)

 

 

 

 

Ökumenikus ünnepséget tartottak a Reformáció parkban


Létrehozva: 2016.11.01. 09:00
Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Budapest – „Folyamatos megújulásra van szükség” – fogalmazott Fischl Vilmos. Az október a reformáció hónapja. Idei utolsó központi rendezvényeként a Reformáció emlékparkban tartottak ökumenikus megemlékezést.

A reformáció mai üzenetére, egyúttal a protestáns örökség fontosságára hívta fel a figyelmet ünnepi köszöntőjében Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára. „A reformáció üzenete, hogy ma is megújulásra van szükség. És ez nemcsak egyéni, hanem egyházi szinten is folyamatosan fontos” – fogalmazott az evangélikus lelkész.

„499 évvel ezelőtt Luther Márton ismét keresztény alapokra helyezte az európai gondolkodást” – fogalmazott a Reformáció parkban tartott ünnepségen Huszár Pál református főgondnok. A Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke beszédében kiemelte, hogy Luther és Kálvin előtt már többen is – többek között Husz János és John Wycliffe – az egyház megújítására törekedtek. A református főgondnok Luther 95 tételére is utalva hangsúlyozta, hogy „a reformáció nagy vívmánya az, hogy mi közvetlenül odafordulhatunk Istenhez”.

A megemlékezésen Huszár Pál kitért arra, hogy a reformáció nemcsak vallási, hanem kultúrtörténeti esemény is volt. „Azzal, hogy Luther Márton lefordította a Bibliát, az egész német nyelv nyert vele, hiszen megteremtette a német birodalmi nyelv alapját. Hasonlóan cselekedett később Károli Gáspár is” – mondta. A református főgondnok kiemelte, hogy a reformáció velejárója a nemzeti nyelvű igehirdetés és az anyanyelven olvasható Biblia mellett a protestáns oktatás, azaz az iskolák és kollégiumok hálózata. „A reformáció hatását vallásilag és kulturálisan ma is élvezzük. A mi felelősségünk, hogy mit kezdünk ezzel az örökséggel. Ne felejtsük el, hogy Jézus missziói parancsa ma is, a 21. században is érvényes!” – fogalmazott Huszár Pál.

Az ökumenikus ünnepségen a jelenlévő protestáns felekezetek képviselői virágokat helyeztek a reformáció emlékművéhez. Az ünnepség végén a hívek fáklyákat gyújtottak és átvonultak a baptista imaházba, ahol úrvacsorai istentiszteleten vettek részt. Az istentiszteleten Aradi György, a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkésze hirdette az igét. A ünnepségen egyházunk részéről többek között részt vett Harmati Béla nyugalmazott püspök és Magyarkuti Gyuláné Tóth Katalin lelkész is.

Rovat: Aktuális
Forrás: http://evangelikus.hu/reformacio-park-unnepseg16

 

 

Joomla templates by a4joomla