Nyomtatás

 

Szerkesztőbizottsági ülés a horvátországi Baranyában

 


 

Október a Reformáció Hónapja szokásos programjaként az idén a Theologiai Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke dr. Kádár Zsolt, főszerkesztője dr. Bóna Zoltán és olvasószerkesztője Jakab László látogattak Eszékre, majd pedig találkoztak Várdarócon a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspökével Szenn Péterrel valamint a Horvát-baranyában szolgáló református lelkészek többségével.

Az eszéki látogatás keretében találkozóra került sor az Evangelikál Teológiai Szeminárium tanáraival és diákjaival. A nap kedves és figyelmes házigazdája a hazánkban is jól ismert Dr. Anne-Marie Kool missziológus, a nevezett intézmény tanára volt. Az intézmény megismerése után a nemzetközi diákközösséggel egy érdekes beszélgetés keretében a diákoknak az volt a feladatuk, hogy a Szemle szerkesztői számára adjanak javaslatokat, hogy milyen témákról is olvasnának szívesen. Az Európából, Amerikából és Afrikából érkezett diákok egybehangzó igénye az ifjúsági misszióval, az ökumenével és a 21. század társadalmának megszólíthatóságával kapcsolatos témakörök megjelenítése volt. A meglehetősen érdekfeszítő beszélgetés végén a szerkesztők természetesen felajánlották a jelenlévőknek a közlési lehetőséget, akár úgy is, hogy a fordításról gondoskodnak. A közel fél évszázados intézmény fölszereltségével, gazdag könyvtárával és elkötelezett, képzett professzori karával méltóbb helyet foglalhatna el az európai teológiai műhelyek sorában, különös tekintettel a nemzetközi missziológiai, azon belül közép-európai és roma-missziós specializáltsága okán. A látogatás esti programjaként zágrábi és eszéki, római katolikus teológusok könyvismertetését hallgattuk meg, amely különösen is koncentrált a 2. Vatikáni Zsinat eredményeire, illetve a Kalcedoni Zsinat (451) krisztológiai hitvallására, illetve annak súlyos szociál-etikai következményeire.

Másnap kollegiális találkozó keretében ismerkedhetett meg a szerkesztőség a horvát-baranyai magyar református, elsősorban magyar nyelvű református gyülekezetek életével, gondjaival, kihívásaival és örömeivel. A két nap egyik kapcsolódási pontja az volt, hogy e lelkészek közül többen – köztük az egyház püspöke – részben vagy egészében az eszéki teológián folytatta vagy/és fejezte be tanulmányait.

A Délvidéknek ez a része különösen is a balkáni háború óta nem kis feladatot ró a magyar megmaradást célul tűzők számára. Erős az asszimilációs és az elvándorlási kísértés egyaránt. A hűségesen kitartókat vagy a koruknál, helyzetüknél fogva elvándorlásra nem is gondolókat hűséges pásztorok gondozzák, erősítik testben és lélekben egyaránt.

A magyar sorskérdéssel egy ebédmeghívás kapcsán találkoztunk a maga konkrétságában, ahol a nagy dilemma a maradás vagy útra kelés Nyugat Európa felé. Példásan megható volt a fiatal édesapa hitvallása arról, hogy ő mindent megtesz annak érdekében, hogy 10 éves kisfia atyáik földjén, ősei falujában és házában találjon magának boldog és méltó életet.

A szerkesztőbizottság mindkét találkozón buzdította a jelenlévőket a Szemle olvasására a szolgálatuk során, és természetesen felajánlotta a tudományos igényű cikkek közlésére való készségét is.

dr. Bóna Zoltán