• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Absztraktok 2020/04

 

Karasszon István
Narratív írásmagyarázat és történetírás
Antiokhosz Epiphanész Jeruzsálemben, Kr. e. 168

A tanulmány négy szövegre alkalmazza a narratív elemzés módszereit: 1Macc 1, 2Macc 5–6, Dan 11,21ff és Josephus Ant. 12.246ff. Ezek a szövegek a júdeai vallási válság kérdésével foglalkoznak, melyet Kr. e. 168-ban a rómaiak által Egyiptomban megalázott Antiochus Epiphanesnek tulajdonítottak. E szövegek elbeszélési technikáinak vizsgálata különösen hasznos módszer a történelem megkülönböztető aspektusainak felfedésében, amelyet el akarnak mondani olvasóiknak. A tanulmány egy olyan tradíciófejlődés megállapításával zárul, amely az idegen király visszataszító utálatosságával küzdött Jeruzsálemben. A hagyomány előbb megemlíti, hogy a hellenisztikus zsidók különböző tisztátalan felajánlásokat áldoztak fel a templom oltárán, amelyek irtózatosak
voltak a hithű zsidók szemében. A tradíciófejlődés végpontja Josephus, aki világosan kijelenti, hogy ez az utálatos felajánlás sertésáldozat volt. Josephusnak az eseményekről szóló beszámolóját azonban a legkésőbbre kell datálni, s ezért a történészeknek igazuk lehet, ha hitelességét megkérdőjelezik.


The study applies the methods of narrative analysis to four texts: 1Macc 1, 2Macc 5–6, Dan 11,21ff and Josephus Ant. 12.246ff. All these texts tackle the issue of religious crisis in Judaea in BCE 168 resulting from the humiliation of Antiochus Epiphanes in Egypt by Romans. An inquiry into the narrative techniques of each of  these texts is especially useful method in laying bare the distinctive aspects of the history they wish to tell their readers. The study concludes in establishing the history of a tradition which struggled with the abomination of the foreign king in Jerusalem. The beginning of the tradition mentions that Hellenistic Jews offered on the altar of the Temple different unclean offerings which were abominable in the eyes of the faithful Jews. At the end of the tradition we find Josephus who clearly states that this abominable offering was swine offering. However, Josephus’ account of the events is to be dated the latest, so historians are right in questioning its credibility.

 

Szalai Miklós
Salmon ateista érve

Wesley Salmon (1925–2001), a közelmúltban elmúlt nagy amerikai tudományfilozófus szerint Hume híres valláskritikai műve, a Dialógusok a természetes vallásról nem csak a hagyományos természeti teológiai érveinek érvényes kritikája, hanem alkalmas pozitív ateista konklúziók levonására is. Salmon szerint az a tény, hogy a teista hipotézis (egy mindentudó, mindenható és testetlen szellemi lény hipotézise) sem a hétköznapi megismerés, sem a természettudomány területén soha nem bizonyult semmilyen tapasztalati jelenség megfelelő (kísérletileg ellenőrizhető és előrejelzések megfogalmazására alkalmas) magyarázatának, arra mutat, hogy ez a hipotézis valószínűtlen. A jelen tanulmányban Szalai Miklós védelmezi Salmon érvelését bizonyos filozófiai kritikákkal szemben. Kodácsy Tamás dialektikus teológiai megközelítésben reflektál a tanulmányra. Az érvelés fontos kiindulópontja lehet az Isten létezéséről szóló mai filozófiai vitáknak.


According to the late Wesley Salmon (1925–2001), the great philosopher of science, the arguments of Hume’s work, the Dialogues concerning Natural Religion not only undermine the arguments of traditional natural theology, but may be applicable to form a positive case for atheism. According to Salmon the fact, that the theistic hypothesis – the hypothesis of an omnipotent, omniscient, and disembodied spirit – has never proved to be a satisfactory (experimentally verifiable with predictive power) explanation of the empirical phenomena of our world – may be made the basis of an probablilistic argument for the conclusion, that this hypothesis is false. In this paper Miklós Szalai defends the philosophical intuition behind Salmon’s argument against some philosophical criticisms. Tamás Kodácsy reflects on it from a dialectical-theological viewpoint. The argument may be an important starting-point for the debate about the existence of God.


Bóna Zoltán
95 éve szolgálja
a Theologiai Szemle a magyar nyelvű teológiai diskurzust

Ennek méltó megünneplésére már egy éve készült a szerkesztőség a következő címmel és bibliai mottóval: „Szabadság, mérték, közösség a protestáns teológiai gondolkodásban”, …megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (Jn 8,32).
A konferenciát Debrecenbe terveztük, hiszen a folyóiratot Csikesz Sándor debreceni teológiai tanár alapította 1925-ben. Már az első számok elmozdultak az ökumenicitás felé, hiszen az alapító meghívta a soproni evangélikus teológiai fakultás tanárait az aktív részvételre.
A konferencia tervezett dátumát többször módosítottuk, aztán feladtuk az emlékkonferencia megrendezésének tervét. A felkért előadókat így arra is kértük, hogy videókban, saját előadásukban is küldjék meg gondolataikat. Ezúton is köszönetet mondunk a plusz fáradozásukért. Az előadások
megtekinthetők a https://www.meot.hu/index.php/thszemle-m/videok és a http://theolszemle.meot.hu/videok weboldalakon.
Az alábbiakban az előadások írott formája olvasható.
A szerkesztők úgy gondolták, hogy a fenti cím és mottó egy kollektív előadásra utal, amelynek előadói egyben reprezentálják a kárpát-medencei magyar nyelvű teológiai intézményeket és a főbb teológiai diszciplínákat. Az alapítás helyszínére azzal utalunk, hogy a nyitó áhítatot – e lapszám 3.
oldalán található meditációként közöljük – Fekete Károlytól, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökétől, a házigazdai köszöntőt pedig Baráth Bélától, a Debreceni Hittudományi Egyetem rektorától kértük. Ezek és a teljes Kitekintési rovat egyben azt is jelzik, hogy e számot tekintjük különösen
is az évfordulós lapszámnak A lap nevében értelemszerűen Kádár Zsolt, a szerkesztőbizottság elnöke köszönti a hallgatókat
és olvasókat. Az alábbiakban e két köszöntőn túl az átfogó téma diszciplináris aspektusait, anélkül, hogy ezt külön alcímekkel jeleznénk, a következő teológiai tanárok gondolataiként olvashatjuk:
Kustár Zoltán, ószövetség, református, egyetemi tanár, Debrecen  Várady Endre, újszövetség, baptista, főiskolai docens, Budapest
Kaiser Bernhard, vallástudomány, református, egyetemi tanár, Révkomárom (fordította: Szentpétery Péter, evangélikus, egyetemi tanár, Budapest)
Füsti-Molnár Szilveszter, rendszeres/dogmatika, református, egyetemi tanár, Sárospatak Németh Tamás, rendszeres/etika, református, egyetemi tanár, Pápa
Korányi András, egyháztörténet, evangélikus, egyetemi tanár, Budapest Kocsev Miklós, gyakrolati/liturgika, református, egyetemei tanár, Budapest
Kiss Jenő, gyakorlati/poimenika, református, egyetemi tanár, Kolozsvár Kránitz Mihály, ökumenika, római katolikus, egyetemi tanár, Budapest
És hogy az előadássorozatnak kerete is legyen, ne csak bevezetője, hanem zárása is, a laptulajdonos a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa evangélikus főtitkárának, Fischl Vilmosnak a zárszavait olvashatjuk.
Isten iránti örömteljes hálával köszönöm meg minden aktív résztvevő munkáját, remélve, hogy mindez az olvasók kedvére és épülésére lesz. Nem szerénytelenül, de hálás, jó érzéssel Kránitz professzor úr szavaival zárom soraimat, aki az 5 évvel ezelőtti évfordulón így minősítette az idén 95
éves szakfolyóiratunkat: „A Theologiai Szemle a keresztény egység magyarországi hajtómotorja”.
Legyen ez így ma és az elkövetkezendőkben is. (a főszerkesztő)

 

 

 

Joomla templates by a4joomla