• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg


A főszerkesztő jegyzete 2021/01

Közös nyilatkozatban tiltakoztak

a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába tömörült protestáns és ortodox egyházak, a Magyar Katolikus Egyház, valamint két izraelita és egy muszlim vallásfelekezet vezetői. Örültem, mert végre tiltakoztunk a vallási szimbólumokat, szent helyeket, tanításokat és hitgyakorlatokat gyalázó meg-szólalások ellen, amelyek olykor közszereplőnek számító emberek szájából is elhangzanak.

Elgondolkodtam azon, hogy nem lehetett volna e a tiltakozás tartalmában kicsit konkrétabb, mélyebb vagy éppen emelkedettebb?! Aztán rájöttem, hogy nem, mert a jelenségek intellektuális színvonaltalansága jogi/logikai ellentmondásossága, történelmi és társadalmi kontextusba helyezhetetlensége, alkotmányellenessége és sorolhatnánk a negatív jelzőket, még a konkrét esetekre hivatkozást is ellehetetleníti, nem hogy valamiféle tartalmi választ tenne lehetővé, amelyet nem érdemel meg egyik gyalázkodás, gúnyolódás, markáns/ primitív állásfoglalás sem.

A tiltakozás óta azonban mondhatom, hogy töretlenül folytatódnak ezek a bántó megnyilatkozások, ami azt sugallja, hogy mégiscsak valamit kellene tennünk, például a helyénvaló önvizsgálat/önkritika jegyében is. Nyilvánvaló, hogy reaktíve, reszponzíve túl sokat nem mondhatunk a fenti megfontolás okán a gyalázkodásokra/oktalan okoskodásokra és kioktatásokra. Viszont proaktíve nagyon kellene külön-külön és együtt törekednünk arra, hogy a keresztyénségről ne a keresztes hadjárat, a pedofília vagy az állami költségvetésből származó egyházi támogatások jussanak az emberek eszébe. Hanem például az, hogy az én gyerekemet is a jó egyházi iskolák készítették föl az életre, az én szüleimnek is a jó egyházi otthonok adtak biztos és boldog öregséget, sőt elsősorban azzal, hogy a helyi lelkipásztori beszélgetések és igehirdetések milyen hasznos szem-pontokra hívják föl a figyelmüket a helyénvaló életvezetés terén a 21. század-ban is. Tekintve lapunk alapvetően ökumenikus jellegére, maradok az egyházakon belül a példálózásban. Ezek a proaktív, a „társadalmi hasznosságot” eredményező igyekezetek, talán tudnának fordítani azon a helyzeten, hogy egyház és vallásgyalázással ne lehessen Magyarországon sem népszerűséget, sem szimpátiát, sem voksokat szerezni.

Van még egy lehetőség, ami szintén túlmutat a spiritualitás eszköztárán, nevezetesen a jogi segítségkérés. Ezek a gyalázkodások a szabad vallásgyakorlást nem akadályozzák, de beárnyékolják, továbbá a gyalázkodás, a hitelrontás jogi kategóriák, és ha nehezen is, de legalább formálisan lehet jogorvoslatot kérni. Miközben a szeretet és a megbocsátás gyakorlása a krisztusi lét egyik fontos eleme, addig állampolgári jogon úgy gondolom, kérhetjük az igazság-szolgáltatás segítséget, mert bár hála Istennek, Magyarországon szabad vallás-gyakorlás van, ami jelentheti a vallástalanság szabadságát is, de nem jelentheti a vallások, vallásosok szabad gyalázását, gúnyolását.

Kérjük a Szentlélek erejét, hogy a krisztusi életminőségben úgy növekedjünk, hogy az a társadalmi elismertségünket, sőt védelmünket is magával hozza, s amikor ördögi provokációk kereszttüzébe kerülünk, akkor a mindenható Isten hatalma alatt álló jog/igazságszolgáltatást is segítségül hívjuk.

Bóna Zoltán

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK 2021/01

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:
Közös nyilatkozatban tiltakoztak . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

BALOG ZOLTÁN:
Köszönöm a bizalmat! . . . . . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!

HOMOKI GYULA:
Az Ószövetség használata a montanista vitában . . . . . . . . . . . 4

ERBACH VIOLA:
A római törvények és az apostoli egyház . . . . . . . . . . 17

HUBAI PÉTER:
Caspar Tauber a reformáció osztrák protomártírja és az ő Mentsége . . . . . . . . . . . . 32

KITEKINTÉS

BOGNÁR GERGELY:
Jáki Szaniszló a metafizika Szent Györgye . . . . . . . 44

ÖKUMENIKUS SZEMLE

BACSÓ BENJÁMIN, BEDEKOVICS PÉTER, LUKÁCS MÁTÉ ANDRÁS:
Szemelvények a 2020-as Első Ökumenikus Ifjúságkutatás eredményeiből . . . . . . . 45

KUSTÁR ZOLTÁN:
Pro Unitate in Christo. A főszerkesztőnk kitüntetése . . . . . . . 50

KÖNYVSZEMLE

FEKETE CSABA:
Zalatnay István: Félúton . . . . . . . . . . 51

LUKCSI MÁRTA:
Kovács Ábrahám–Jaeshik Shin (eds.): Church and State . . . . . . . . . . . . 56

KÁLMÁN SZABOLCS:
Legéndy Kristóf: Gondolatok . . . . . . . . 58

PERES IMRE:
Ravasz Hajnalka: Pál apostol lelkigondozói gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . 60

CSANÁDI VIKTOR:
Ragy R. Girgis: A Sátánról, démonokról és pszichiátriáról: A mentális betegségek feltárása a Bibliában . . . 61

 

Absztraktok 2021/01

Homoki Gyula:
Az Ószövetség használata a montanista vitában

 A bibliai szövegekkel foglalkozó kutatók már régóta rávilágítottak arra, hogy az ó- és újszövetségi iratok keletkezése és szerkesztése mögött nem elhanyagolható mértékben találkozhatunk olyan prófétai hangokkal, amelyek Isten üzenetének aktualizálását tűzték ki célul a saját közösségükön belül. Ebben a folyamatban a próféta nem pusztán a régi hagyományok ismétlőjeként jelenik meg előttünk, hanem e hagyományok kreatív felhasználásával a kortársak számára teszi jelenlévővé az isteni iránymutatást. A második század második felétől kibontakozó óegyházi prófétai mozgalomban – amely önmagát csak Új Próféciaként nevezte meg – fel-lépő próféták (Montanosz, Maximilla, Priszkilla és az ő utódaik) hasonló elv mentén fogalmazták meg kijelenté-seiket a kortárs nagyegyház számára. Jelen tanulmányban amellett érvelek, hogy három főbb területen bontakozott ki éles vita köztük és az „orthodox” nagyegyház képviselői között az ószövetségi szent szövegek igaz interpretálásáért folytatott küzdelemben: a Lélek kitöltetéséről szóló jóeli prófécia beteljesülésének kérdésében, az ószövetségi alakok eksztatikus magatartásának érvényességében és a kiemelkedő bibliai női próféták szere-pének természetében. A két tábor képviselői közötti mindhárom törésvonal eltérő hermeneutikai-exegetikai alapállást tükröz, melynek részletes kifejtésére vállalkozik az írás.

It is a commonplace among biblical scholars to state that behind every biblical text we find certain prophetic voices which aimed at actualizing God’s message in their respective communities. In this process the prophet does not merely repeat the tradition but through the creative use of this tradition makes the guidance of God real for his/her contemporaries. The prophets of the New Prophecy movement (Montanus, Maximilla, Priscilla and their successors) formulated their own message along this line. In this paper I argue that three main areas can be discerned in the debate between the adherents of the New Prophecy and the representatives of the “orthodox” churches over the true interpretation of Old Testament texts: the question of the fulfilment of the prophecy of Joel concerning the outpouring of the Spirit, the validity of the ecstasy of certain Old Testament figures and the nature of the role of some biblical female prophetesses. Between the members of the two parties a different hermeneutical-exegetical standpoint can be discovered which is presented in the paper in detail.

 

Erbach Viola:
A római törvények és az apostoli egyház

 A római birodalomban érvényes törvények és jogszabályok kiváltképp hatással voltak a korai keresztyén gyülekezetek életére és mindennapjaira. Tanulmányomban épp ezeknek a római törvényeknek az apostoli egy-házra gyakorolt hatását vizsgálom, különös figyelmet szentelve az Újszövetség nyelvezetében felhasznált görög, illetve római jogi fogalmaknak. Kutatásom során megvizsgálásra kerül az örökbefogadásnak a római, illetve görög gyakorlata, s annak a Pál apostoli használata; valamint a római polgári jog típusai és azzal járó privilégiumai, és a fogalom megjelenése Pál apostol tanításában. Külön fejezetben foglalkozom a kora keresztyén gyülekezetek és a korabeli önkéntes egyesületek közötti hasonlóságokkal és különbségekkel.

Both the statutes and the legal procedures of the Roman empire had a lasting strong impact on the day-to-day life of the early Christianity. In my research I examine the effect there roman laws had on the apostolic church, specifically in regard to the Roman legal phraseology that was later used in the writings of the New Testament. My research focuses particularly on the Greek and Roman practice of adoption and its usage by Apostle Paul; as well as on the question of Roman citizenship (its types and the privileges given with it) and the appearance of the legal term is the teachings of Apostle Paul. The similarities and the differences between the Roman voluntary associations and the early Christian congregations is also discussed in a separate chapter.


Hubai Péter:

Caspar Tauber a reformáció osztrák protomártírja és az ő Mentsége

A tiszteletreméltó patriciust 1524. szeptember 17-én lovaskocsival kivitték Bécsen kívülre, ott a hóhér lefejezte, testét máglyán megégették. A protestáns hitvalló mártiriumát szinte azonnal megfogalmazták, és a Német-Római Birodalom több városában ki is nyomtatták. Öt kortárs forrás maradt ránk, ezek közül a Verantwortung Caspar Taubers címűnek egy példányát a közelmúltban a Fejérmegyei Levéltárban is megtalál-ták. Ennek a fordítását alább közöljük. Mindazonáltal még a legjobb forrásunk (Eyn warhafftig geschicht) – ami Tauber inkviziciós tárgyalásának a hivatalos jegyzőkönyvét tartalmazza, az ő elmondandó (de el nem mondott) bűnvallását, és az eseményekről szóló beszámolót – az is egy olyan mártiriológium, amit kritikusan kell olvas-nunk. A Verantwortung egyrészt az állítólagos börtönbeli öngyilkosságának a cáfolata, másrészt egy jellegzetes protestáns prédikáció.

The venerable patrician 17th September 1524 was taken by a horse carriage out of Vienna, decapitated and burned by the executioner. The martyrdom of the protestant confessor has been formulated almost immediately and printed in different towns of the Holy Roman Empire. We possess today five different contemporary sources of the events. A copy of the Verantwortung Caspar Taubers (The Apology) has been discovered recently in the Archive of Fejér County; this document has been translated into Hungarian here for the first time. Even our most eminent source (Eyn warhafftig geschicht), which contains the official minutes of the Inquisition, Tauber’s confession to be read and the account of the judgement procedure is a martyriology, that should be evaluated critically. The Verantwortung is both a refutation of his alleged suicide while in prison and a typical protestant sermon.

 

 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2020/04

 

A Theologiai Szemlét 1925-ben

Csikesz Sándor, református teológiai tanár alapította Debrecenben. A motivációjában nyilván benne volt az ország szétszakítottsága. A teológiai párbeszéd, a teológusok könnyed fórumai megnehezedtek, ezért a lap megalapításában az egyik szempont az volt, hogy a magyar nyelven teologizáló reformátusok fórumot találjanak, párbeszédnek, dialógusoknak helyet kapjanak, másrészt pedig talán már – és ennek nyilvánvaló történeti bizonyítéka is van –, hogy ez a református kör szélesedjék, elsősorban az evangélikusokkal és így tovább. Ez annál is inkább kézenfekvő volt, hiszen a tőlünk nyugatra lévő teológiai munkálkodásban nagyon sokszor, személyek esetében is, nem olyan egyértelmű, hogy ki református, ki evangélikus.
Merthogy a protestáns kifejezés a 16. századi reformációban gyökerező – tehát nem római – teológiai irányzatoknak a csoportját jelentette, minden további specifikáció nélkül. Persze sokféleképpen számon tartották, tartják a felekezeti hátteret, de mindig feszegették a határokat. Erre van bőven magyarországi példa: szószék- és oltárcserékről egyezmények, vagy például egy közös református-evangélikus lelkészképző létrehozásának terve.
A Szemléhez kötötten az egyik ilyen jel az volt, hogy nagyon hamar a soproni teológiának tanárait meghívta Csikesz Sándor ebbe az írásos diskurzusba, ami eredendően elég frekventáltan jelent (volna) meg, de az először gyakorlati, anyagi, később elvi akadályokba ütközött. 1958-ban debreceni református teológiai tanárok kezdeményezésére indult újra a lap a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának gondozásában. Az ökumenicitás ekkortól teljesen nyilvánvaló. Nekem az a megtiszteltetés jutott, hogy az ökumenikus tanácsi szolgálatom összefüggésében és azon túlmenően is, immáron 25 esztendeje vagyok ennek a szakfolyóiratnak a főszerkesztője.
A megelőző évszázadban, de talán éppen akkor is, amikor a Szemle alapítást nyert, egyfajta teológiai liberalizmusnak még bőven volt helye, legitimitása, aztán anélkül, hogy belemennék a későbbi irányzatokba – például a barthi teológiának az ellensúlyozó hatásába – és különösen is elkerülném annak taglalását, hogy a Szemle soraiban és sorai között hogyan tapintható az éppen adott politikai klíma, az nyilvánvaló, hogy e 95 esztendő, beleértve a 10 év kényszerhallgatást, hitelesen tanúsítja azt a kort, amelyben megjelenhetett, de azt is, amikor nem jelenhetett meg.
Talán a szerkesztőbizottság kollektív döntését is ez a tény motiválta akkor, amikor az emlékkonferencia címét így fogalmazta meg: „Szabadság, mérték, közösség a protestáns teológiai gondolkodásban”. A bibliai mottó pedig így hangzik: „… megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (Jn 8,32)
Természetesen a református kezdeményezettségű, protestánssá bővülő szakfolyóirat, mára már a szélesebb ökumenét is szolgálja, a kisebb egyházak, az ortodoxia és a római katolicitás, sőt a szekuláris tudományosság tekintetében is. Az ünnepi megemlékezés előadói és előadásai, amelyre sajnos csak online kerülhetett sor, ezt is világosan tükrözik. A teljes konferencia anyag e szám Kitekintés rovatában olvasható és a https://www.meot.hu/index.php/thszemle-m/videok, valamint a http://theolszemle.meot.hu/videok online felületeken meghallgatható.
Isten éltesse a Theologiai Szemlét alapításának 95 éves évfordulóján és természetesen
minden szerzőjét és olvasóját is!

Bóna Zoltán

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék 2020/04

 

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
A most 95 éves Theologiai Szemlét . . . . . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!
FEKETE KÁROLY:
Felszabadító tanítványság . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!
KARASSZON ISTVÁN:
Narratív írásmagyarázat és történetírás . . . . . . . . 196
SZALAI MIKLÓS:
Wesley Salmon ateista érve . . . . . . . . . . . . . . . . 201
KODÁCSY TAMÁS:
A valószínűségi mezőn túli Isten
Reflexió Szalai Miklós Wesley Salmon
ateista érve című cikkére . . . . . . . . . . . . . . . . 206
MOLNÁR ANDREA:
Szkepticizmus versus istenfélelem?
Gondolatok a Kohelet zárófejezete kapcsán . 208

KITEKINTÉS
BÓNA ZOLTÁN:
95 éve szolgálja a Theologiai Szemle
a magyar nyelvű teológiai diskurzust . . . . . . . 211
BARÁTH BÉLA LEVENTE:
Házigazdai köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211
KÁDÁR ZSOLT:
Szerkesztőségi köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
KUSTÁR ZOLTÁN:
Ószövetségi aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
VÁRADY ENDRE:
Újszövetségi aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
KAISER BERNHARD:
Vallástudományi aspektus
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . . . . . . 220
FÜSTI-MOLNÁR SZILVESZTER:
Dogmatikai aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225
NÉMETH TAMÁS:
Etikai aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
KORÁNYI ANDRÁS:
Egyháztörténeti aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
KOCSEV MIKLÓS:
Liturgikai aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
KISS JENŐ:
Poimenikai aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
KRÁNITZ MIHÁLY:
Ökumenikai aspektus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
FISCHL VILMOS:
Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252

KÖNYVSZEMLE
TIKÁSZ ÁBEL:
Literáty Zoltán: Ki ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
SZŐKE NOÉMI:
A sokoldalú Josephus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254

 

 

Joomla templates by a4joomla