• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

.

Régen fölgyulladt már bennem a vágyakozás, hogy elmélkedjek törvényeiden, és megvalljam neked ezen a területen is: mennyit tudok és mennyit nem tudok. Valljam világosságod első nyomait és sötétségem maradék zugait, amíg erőd majd meg nem szünteti gyöngeségemet.

Augustinus, Vallomások

 





Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás, részlet)

 

 

A Theologiai Szemle "lektorált folyóirat"-ként került regisztrálásra.


A Theologiai Szemle 2012. szeptember 14-től a Magyar Tudományos Művek Tárában "lektorált folyóirat"-ként kerül regisztrálásra.
Ez a szakfolyóiratunknak egyrészt a tekintélyét fejezi ki, másrészt pedig azzal a következménnyel jár, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások a tudományos fokozat megszerzésének folyamán kredit pontokat nyernek. A Szemle rovatainak a tartalmi természetéből is következik, hogy a lektorálási kötelezettség és az ezzel járó előnyök csak a tanulmányi rovatban megjelenő írásokra vonatkoznak.

Régi indokolt elvárásnak tesz eleget ez a regisztráció.

 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2020/03


A Covid–19

járvány uralja gyakorlatilag az élet minden szegmensét: egészségügyi, politikai, társadalmi, gazdasági etc. szegmensét. Így érinti az akadémikus/társadalmi életet is, annak teológiai vonatkozásaival együtt, el egészen a gyülekezeti élet leghétköznapibb szintjéig és a missziói részletekig.
Az emberek általában szabadulni szeretnének tőle, legyőzni szeretnék azt. Ugyanakkor egy másik csoport az okát is szeretné tudni, sőt tudni véli azt.
– Egy telefonos szolgáltatónál a munkatárs, amikor megtudta, hogy egyházi előfizetésben járok, rögtön kérdezte a véleményem a Covid okáról, de nem várta meg a választ, hanem mondta a magáét. Úgy vélte, hogy a teremtés fellázadt az ember kizsákmányolása, ha úgy tetszik óriási önzése, kényelemszeretete, ökológiai lábnyoma ellen és tiltakozik. Ad egy radikális jelzést, mint ami szubjektív személyiséggel rendelkezik, hogy így nem mehet tovább, hogy ez a fajta rövidlátó fejlődéshajszolás nem tartható.
– Egy másik, szinte politikai véleményként jelentkezik az, hogy a teremtés koronája, az ember áll a jelenség mögött, méghozzá tudatosan azért, mert ezzel a módszerrel is világuralomra tör az egyik nagy ázsiai nemzet. Aki mesterségesen tolta a világ nyakába a vírust.
– És persze sokaknak eszébe jut a teremtő Isten, aki szintén arra ad jelzést, hogy az ember a Teremtőtől kapott hatalmával nem él, hanem visszaél. Nem óvja a teremtést, hanem kizsákmányolva veszélyezteti azt.
– S valláslélektanilag ugyanezen a vonalon van az a vélekedés, hogy a járvánnyal maga az ördög incselkedik mind a Teremtővel, mind pedig a teremtéssel.
Választhatunk ezek közül vagy megalkothatjuk a saját vélekedésünket a járvány okáról. Én – és úgy gondolom a Szemle olvasói – nem hiszem, hogy erre vállalkoznánk. Ugyanakkor korunknak e jelensége nem hagyhat bennünket sem érintetlenül. Ős ok keresés helyett, úgy gondolom, nekünk az a nagy feladatunk, hogy a kialakult helyzettel szemben hívő bölcsességgel és bölcs hittel vegyük fel a harcot. Végesek a lehetőségeink a higiénia, az egészségügy és a társadalmi kapcsolatok terén egyaránt. De ezekkel a lehetőségekkel élni kell.
Evangéliumi hitünk szerint pedig a teremtő Istent semmiképpen sem kereshetjük a probléma oldalán, hanem sokkal inkább a megoldás és megváltás oldalán. Adjon a Szentlélek bátor és bölcs hitet, hogy ezen az úton járva a megoldás, a szabadulás és a megújulás útját járjuk mindaddig, amíg újra e teher és megpróbáltatás nélkül élhetünk.

Bóna Zoltán

 

 

 

 

Tartalomjegyzék 2020/03

 

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
A Covid–19 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!
PAPP JÁNOS:
Érték a normalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!
CSABAI ÁGNES:
Kulturális transzfer Szíria, Palesztina
és Egyiptom között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
BAKOS ISTVÁN:
A démonhit pasztorálpszichológiai szemlélete
a jósiási kultuszcentralizációs törekvések elôtt 138
BLÁZY ÁRPÁD:
Az eucharisztia gyökereirôl . . . . . . . . . . . . . . . . 146
TIKÁSZ ÁBEL:
Református igehirdetés a 20. századi
magyar lelkészregényekben . . . . . . . . . . . . . . 155
BACSÓ BENJÁMIN – JÓFÖLDI SZILÁRD AMADÉ:
A magyar baptista ifjúság néhány jellemzôje
és missziológiai kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . 161
BERÉNYI GYÖRGY:
A neoprotestánsok és a nemzetközi egyházi
szervezetek kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

KITEKINTÉS
BÓNA ZOLTÁN:
A Trianondiktátum háttérlelkiségérôl . . . . . . . . . 173
BOGNÁR GERGELY:
Mit üzen az idô? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
LABORCZI PÁL:
A hit magánügy? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON:
Mi Sámsonnal emlékezünk . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

ÖKUMENIKUS SZEMLE
CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR:
Az eucharisztikus egyháztan
és az ökumené . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183

KÖNYVSZEMLE
SZIGETI JENÔ:
Tallózgatás teológus szemmel . . . . . . . . . . . . . . 186
CSOHÁNY JÁNOS:
Ötvös László:
A békési egyházmegye története . . . . . . . . . . 189
TÓTH MÁRTA DÓRA:
Karasszon István:
Az ószövetségi teológia
történetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

 

 

 

Absztraktok 2020/03

 

Csabai Ágnes
Kulturális transzfer Szíria, Palesztina és Egyiptom között

Ebben a kutatásomban főleg arra helyeztem a hangsúlyt, hogy megkeressem a párhuzamokat a közelkeleti térség szövegeiben, tárgyi leleteiben különös tekintettel az ikonográfiai ábrázolásokra. Fontos megemlíteni, hogy már jelentős kapcsolat volt a térségben Szíria, Palesztina és Egyiptom között már az egészen korai időszakokban (Kr. e. 8000). Viszont a legtöbb tárgyi leletek az egyiptomi Újbirodalom korából ismert, a legtöbb relief-sztélén a nevek is szerepelnek, amelyek segítenek identifikálni az ábrázolt személyt. Különböző típusú tárgyi leletek Ugaritból, míg bizonyos terrakotta típusok Palesztinából kerültek elő, így importcikké váltak ebben a régióban. Az Kr. e. 1500–1000 közti időszakban némi hasonlóság fedezhető fel a Szíria, Libanon, Izrael és a palesztinai régió térségéből előkerült leletekben – ez az a terület, amelyet egységesen kánaánita jelzővel illetnek.
Az ugariti kifejezések akkád, héber megfelelője rávilágítanak arra, hogy egy adott ókori keleti kultúrát nem lehet a megfelelő kontextusa nélkül vizsgálni. Nem hallgathatjuk el, hogy milyen általános szellemi környezetben keletkezett. Ezen belül Palesztina térsége külön egységként jelentkezik, s ezen belül is különös figyelmet szentelünk az Ószövetségnek, hiszen az ószövetségi monoteizmus eleve kizárja idegen istenek tiszteletét.

In this research, I mainly focused on finding parallels in the texts and material finds of the Middle East region, with special regard to iconographic representations. It is important to mention that there was already a significant connection in the region between Syria, Palestine and Egypt in the very early periods. (8000 B.C.). However, most artifacts are known from the time of the Egyptian New Empire, and most relief steles also have names to help identify the person depicted. Various types of artifacts were found in Ugarit, while certain types were found in Palestine, thus becoming an import commodity in this region. The B.C. Between 1500 and 1000, some similarities can be discovered in finds from Syria, Lebanon, Israel, and the Palestinian Territories – an area uniformly referred to as the Canaanite sign.
The Akkadian, Hebrew equivalent of Ugaritic terms highlights that a particular ancient Eastern culture cannot be studied without its proper context. We cannot keep silent about the general spiritual environment in which it arose. Within this, the Palestinian Territories appear as a separate entity, and within this we pay special attention to the Old Testament, since Old Testament monotheism precludes the reverence of foreign gods.


Bakos István
A démonhit pasztorálpszichológiai szemlélete a jósiási kultuszcentralizációs törekvések előtt

Jelen tanulmány arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy a démonokban való hit, milyen hangsúllyal volt jelen a jósiási kultuszcentralizációs törekvések előtti népi folklórban, majd az azt követő időszak hivatalos vallásosságában. Hogyan kapott a démonhit az intertestamentális korban egy olyan szisztematikus keretet, melyet szinte egy az egyben az Újszövetség is átvesz. Tanulmányommal arra kívánok rámutatni, hogy a teológia és a lélektan irányába egyaránt elkötelezett pásztori pszichológia szemszögéből, hogyan gondolkodhatunk erről a jelenségről.

In diesem Beitrag geht es um die Frage, welche Bedeutung der Dämonenglaube in der vorjosianischen Volksfrömmigkeit und in der offiziellen YHWH-Religion späterer Zeiten hatte. Es wird auch nachgefragt, wie der Glaube an Dämonen einen systematischen Rahmen in der zwischentestamentlichen Epoche bekommen hatte, der von den neutestamentlichen Autoren weitgehend rezipiert worden ist. Unsere Studie hofft aufgewiesen zu haben, wie man über dieses Phänomen aus der Perspektive der sich zur Theologie und Psychologie gleichmäßig
verpflichteten Pastoralpsychologie nachdenken kann.


Blázy Árpád
Az eucharisztia gyökereiről

Az eucharisztia gyakorlata köztudottan jelentős változásokon ment át a mögöttünk lévő immár két évezred során. Az első nagyobb változás részben a krisztológiai vitáknak köszönhetően a 4. századra tehető, ami azután a középkorban további teológiai és praktikus szempontok alapján (pl. miseáldozat, transzszubsztanciáció, laikus kehely megvonása) a Nyugati római katolikus egyházban folytatódott. A reformátorok újszövetségi alapokon vették górcső alá a 16. század katolikus mise-gyakorlatát, és fontos reformlépéseket tettek az úrvacsora eredeti formájának visszaállítására. A következő tanulmány az ó- és újszövetségi hagyomány, valamint az első századok forrásai alapján megkísérli rekonstruálni az eucharisztia- gyakorlat gyökereit és kezdeteit, ezzel adózva a 2020-as esztendőnek, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház az úrvacsora évének hirdetett meg.

The practice of the Eucharist has undergone major changes over the two millennia behind us. The first major change was partly due to the Christological debates in the 4th century, which then continued in the Western Roman Catholic Church based on further theological and practical considerations (e. g. mass sacrifice, transubstantiation, withdrawal of the lay chalice).
The reformers have examined the practice of the Catholic masses in the 16th century based on the New Testament and have undertaken important steps in re-establishing the Holy Communion to its original form. The following study attempts to reconstruct the roots and beginnings of practicing the Eucharist, based on Old and New Testament tradition and sources from the first centuries, thus contributing to the events of the year 2020, proclaimed by the Hungarian Lutheran Church as the Year of the Holy Communion.

 

Theologiai Szemle


Ad fontes – az eucharisztia gyökereiről


2020-at mind a Nyugati (római katolikus) Egyházban mind Magyarországi Evangélikus Egyházban az Eucharisztia/Úrvacsora évének nyilvánították. Ez igazi alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk és bepillantást nyerjünk a történelem során sajnálatos módon részben éppen az eucharisztia értelmezése miatt egymástól elszakadt felekezetek eme legdrágább kincsének és szentségének gyökereibe. Az alábbi tanulmány megkísérli a biblikus alapokon túl felvázolni az ókeresztyénség első századai eucharisztia-gyakorlatának legfőbb vonásait és jellemzőit.


1. Igei alapok

1.1. Felütés

Mindenkiben felvetődött már a kérdés, hogy a keresztyénség egyik legdrágább, ha nem a legdrágább szentségének, az úrvacsorának/eucharisztiának miért van annyi elnevezése?
Az Újszövetségben pl.: kenyér megtörése vagy kenyértörés (rk. fordítás), úri vacsora (κυριακὸν δεῖπνον). Emellett az évszázadok során más elnevezései is használatossá váltak, mint pl.: Pászka, eucharisztia, szent eucharisztia, felajánlás, communio, mise, szentmise, miseáldozat, misebemutatás, áldozás, szentáldozás, utolsó vacsora, úrvacsora, sacramentum/sákramentum, szentség, oltáriszentség.
E sokszínűség egyértelműen jelzi, hogy igazi titokról (μυστήριον) van szó, ami emberi értelemmel és teljességgel aligha megmagyarázható.
A vacsora, lakoma (δεῖπνον – cena) kifejezés 14-szer fordul elő az Újszövetségben. Ebből: 2-szer Jézussal és az eucharisztiával kapcsolatban: az egyik helyen, mint úri vacsora (κυριακὸν δεῖπνον), a másikon pedig mint a Bárány menyegzőjének vacsorája (1Kor 11,20 ill. Jel 19,9) és 1-szer mint Isten nagy mennyei vacsorája: Jel 19,17. A többi helyen „sima” lakomaként/vacsoraként (11-szer): Mt 23,6; Mk 6,21; Mk 12,39; Lk 14,12; Lk 14,16.17; Lk 20,46; Jn 12,2 (a lábmosásnál, ÁM szerzési igék nélkül!); Jn 13,2.4 ill. 1Kor 11,21.
A kenyér megtörése (ἐν τῇ κλάσει τοῦ ἄρτου – in fractione panis) kifejezés 18-szor fordul elő. Ebből 9-szer sima étkezésnél (pl. kenyérszaporítás): Mt 14,19; 15,36; Mk 6,41; 8,6.19–20; Lk 9,16; ApCsel 20,11 és 27,35. 3-szor az utolsó vacsoránál: Mt 26,26; Mk 14,22; Lk 22,19, és 6-szor a feltámadás után – az ősgyülekezetben (s itt már mint az eucharisztiára történő utalásként): Lk 24,30.35; ApCsel 2,42.46; 20,7 és 1Kor 11,24.
Jól jelzik ezen igehelyek, hogy az eucharisztia szerzéséhez és eredetéhez képest kisebb-nagyobb módosulásokon esett át az évszázadok során. A rendelkezésre álló források alapján a következőkben megkíséreljük kimutatni, hogy az első három évszázad során még komolyabb teológiai magyarázatok nélkül, az értünk meghalt, ám de harmadnap feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztus eucharisztiájáról (hálaadásról) beszélhetünk, s ebből következőleg az elnevezését illetően is – nagy valószínűséggel – csak a konstantinuszi fordulatot (Kr. u. 313) követően állt be változás.

 

cikk folytatása


Tikász Ábel
Református igehirdetés a 20. századi magyar lelkészregényekben

„Templomunk Kálvin-templom,
Nincs benne cifra oltár,
A textus ma is Jézus
Épen úgy, mint húsz éve.”
(Ady Endre: Egy régi Kálvin-templomban)

E tanulmány a 20. századi magyar lelkészregényekben fellelhető református igehirdetések összegyűjtésére, rendszerezésére vállalkozik, megvizsgálva Makkai Sándor Holttenger, Nyírő József Az én népem, Szabó Dezső Az elsodort falu, Rákosi Viktor Elnémult harangok, Sükös Pál A keskeny úton, valamint Móricz Zsigmond Fáklya és A galamb papné című regényeit. A szerzők közül kiemelkedik Makkai Sándor (1890–1951) alakja, akinek teológiai írásai egyfajta zsinórmértékként segítették az elemzett regények igehirdetéseinek vizsgálatát. A vizsgált regények egyszerre fejezik ki a racionális-liberális teológiai korszak alkonyát, s egyszerre előlegezik a történelmi kálvinizmus hitvalló igehirdetéseit, és a Ravasz László (1882–1975) által eszközölt homiletikai megújulást.

This study aims at collecting and analysing the reformed preachings that can be found in the Hungarian reformed pastor novels of the 20th century, including Holttenger by Sándor Makkai, Az én népem by József Nyírő, Az elsodort falu by Dezső Szabó, Elnémult harangok by Viktor Rákosi, A keskeny úton by Pál Sükös, Fáklya and A galamb papné by Zsigmond Móricz. The novelist Sándor Makkai’s (1890–1951) theological works served as a theological and homiletical guideline in the study and analysis of the preachings in the novels. The pastor novels reflect both the the end of racional-liberal theological age and the start of historical calvinism, when László Ravasz (1882–1975) started a new homiletical movement in the Hungarian Reformed Church.


Bacsó Benjámin – Jóföldi Szilárd Amadé
A magyar baptista ifjúság néhány jellemzője és missziológiai kérdései

Írásunk egy 2016-os egyházszociológiai felmérés eredményeinek ismertetése a magyar baptista fiatalok hitéletének jellemzőiről. A tanulmány helyzetképet próbál felmutatni a 15–29 éves korosztály lelki állapotáról, szükségeiről, döntési mechanizmusairól, társadalmi szerepvállalásáról. Az eredmények haszonnal forgathatók hasonló kutatások számára, illetve a korosztállyal való foglalkozásban. A tükörbe nézés arra is lehetőséget ad, hogy általa pozitív irányú változások is kialakulhatnak. Ezért írásunk kísérletet tesz missziológiai értékelésre is, ezen belül a jelenlegi helyzet néhány felmerült kérdésének vizsgálatára és a jövő lehetőségeinek jobb kiaknázásának érdekében egy fajta stratégiai szemlélet felvázolására.

Our paper describes the results of a 2016 church sociological survey on the characteristics of the faithof Hungarian Baptist Youth. The study tries to present a picture of the mental state, needs, decision-making mechanisms and social role of the 15–29 age group. The results can be useful for similar research and also in dealing with the above mentioned age groups. Self- evaluation also provides an opportunity for positive changes to take place. Therefore, our paper also attempts to make a missionary assessment thus including the examination of some of the issues that have arisen in the current situation. Beside, it outlines a kind of strategic approach in order to exploit the potential of the future better.


Berényi Görgy
A neoprotestánsok és a nemzetközi egyházi szervezetek kapcsolata

Az elmúlt száz év globális léptékű társadalmi változások időszaka volt. A napjainkra 500 milliós neoprotestáns/pünkösdi expanzió a jelenben is zajló demográfiai robbanással párosulva teljesen megváltoztatja a kereszténység arculatát és annak belső szerkezetét. Ez a folyamat komoly kihívás és stratégiai döntések elé állítja a nemzetközi egyházi szervezeteket is. A neoprotestánsok és a nemzetközi egyházi szervezetek történeti áttekintése megalapozza a trendkutatási megközelítést. A közöttük levő kapcsolat rávilágít a valláshoz és biztonsághoz köthető aktuális legitimációs, kooperációs, illetve biztonsági kihívásokra és megoldásokra.

The last one hundred years have been a period of enormous social change on a global scale. The ongoing expansion of 500 million Neo-Protestants/Pentecostals together with the demographic explosion has been changing the image of Christianity and its internal structure completely. This process poses a serious challenge for the international church organizations and raises the need for strategic decisions. The historical review of Neo-Protestants and international church organizations lays the foundation for trend research. The relationship between the two discussed entities highlights the current challenges and solutions of legitimacy,
cooperation, and security related to the field of religion and security studies.

 

 

 

Joomla templates by a4joomla