Tartalomjegyzék 2018/2
A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
1. BÓNA ZOLTÁN: Tanúságtétel, Igazságosság, Vendégszeretet 66
SZÓLJ, URAM!
2. KODACSY TAMAS: Cselekedettel és igazsággal 67
TANÍTS MINKET, URUNK!
3.1 REPELIK GÁBOR: Egy ószövetségi nép és annak története:
Arám királyságok a Szíro-Palesztin térségben 68
3.2 NAGY GÁBOR: Isten hatalma a teremtett világ fölött Kálvin teológiájában
3.3 MÁRKUS TAMÁS: Szentlélekkeresztség 89
3.4 BALOGNÉ VINCZE KATALIN: A KHAR-tövű szavak újszövetségi
referenciavizsgálta a boldogságkérdés kontextusában 96
KITEKINTÉS
4.1 Zsugyel János: Lesújt-e ránk a babiloni átok? 101
4.2 Laborczi Pál: Az érett középkortól napjainkig és tovább! 103
4.1 ORSZÁGH ISTVÁN: Az egyházi intézményesülés szerepe
a gyülekezetépítésbe 108
4.2 HORVÁTH ORSOLYA: Bultmann 113
KÖNYVSZEMLE
6. 1 FÖLDVÁRI ISTVÁN: Arthur Peacocke Arthur: Theology of a Scientific Age, 119
6. 2 SZIGETI JENŐ: Tallózgatás teológus szemmel 124
Absztraktok 2018/02
REPELIK GÁBOR
Egy ószövetségi nép és annak története:
Arám királyságok a Szíro-Palesztin térségben
Jóllehet az Ószövetség gyakran tesz utalást Arámra mint Izráel egyik szomszédjára, történetéről és kultúrájáról a bibliai forrásokból csak töredékes ismereteket szerezhetünk. A rendelkezésünkre álló Biblián kívüli írásos, valamint az archeológiai források mind azt mutatják, hogy a Szíro-Palesztin térségben – a földrajzi sajátosságokból fakadóan – több, kisebb-nagyobb entitás jelent meg és vált jelentős gazdasági-politikai tényezővé a vaskor kezdetén (Kr. e. 12–11. század), melyeket a nyugat-sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelv mellett – a tulajdonnevekben is visszatükröződő – erős törzsi kötődés kapcsolt össze. Az arámok történetének és Izráel népéhez való kötődésének tárgyalása tehát nem szűkíthető le csupán egyetlen területre vagy arám királyságra. Ezért dolgozatomban az Ószövetségben szereplő valamennyi jelentős arám városállamot nagyító alá helyezek, történetük ismertetésébe bevonva a biblián kívüli írásos forrásokat, archeológiai eredményeket és a témában megjelent legújabb tudományos felismeréseket.
Although the Old Testament often refers to Aram as one of the neighbors of Israel, from the biblical sources we could gain only fragmentary information about their history and culture. The available non-biblical materials along with the recent archaeological evidences, however, point out that in the Syro-Palestinian territory – due to, in part, its geographical nature – numerous larger or smaller Aramean entities emerged and became major economic and political factors at the beginning of the Iron Age (12th–11th century BCE). These Aramean policies, though they existed separately, were linked together by their west-Semitic language called Aramaic, and by their strong tribal structures which is reflected for example in the use of ethnicons. Due to this complexity, the discussion of the history of the Arameans and their relationship with the people of Israel cannot be limited to a single territory or to a single Aramean kingdom. In this paper, I put all the major Aramean city-states appearing in the Old Testament under the magnifying glass to give an insight into their history involving non-Biblical sources, archeological results and the latest scientific discoveries on the subject.
NAGY GÁBOR
Isten hatalma a teremtett világ fölött Kálvin teológiájában
Kálvin tanítása az egyház és az állam kapcsolatáról legalább annyira jelentős, mint úrvacsoratana vagy az eleve elrendelés kérdése. A tanulmány először a világi hatalom kérdésköréről értekezik: szükséges-e egyáltalán, a világi kormányzat honnan nyeri legitimitását, melyik lenne a kívánatos államforma, miért gondolja Kálvin, hogy a világi kormányzat Isten uralmának egyik módja, és hol vannak a földi uralomnak a határai, korlátai. A világi és a lelki hatalom közötti összefüggés és szétválasztás vizsgálatánál megállapítható, hogy Kálvin megkülönbözteti egymástól a kettőt, funkciójuk, szerepük, céljuk más, de ugyanakkor össze is tartoznak, egymást kiegészítik, sőt kölcsönösen feltételezik egymást. Az engedelmesség és ellenállás kérdése Kálvinnál Krisztus felől értelmezendő, és ez megengedő a zsarnokkal való szembenállás vonatkozásában, de a lázadásra nem jogosít fel. Az utolsó két rész a keresztyén államról szól, amely Kálvin értelmezésében olyan földi állam, melyben jobban érvényesül a szeretet törvénye, így elveti a politikai millenarizmust.
Calvin’s doctrine on the relationship of church and state is at least as important as is his doctrine on communion or predestination. This paper first addresses the question of the power of the state; is it necessary at all? What is the legitimacy of government rooted in? Which would be a desirable form of government? Why does Calvin believe that government is one form of the reign of God and where do the boundaries of this worldly power/reign lie? It can be stated, upon examining the connection and correlation of worldly and spiritual power, that Calvin distinguishes between the two: their functions, roles, goals are different, at the same time though, they are connected, they complete one another, moreover, they suppose the existence of the other. The question of obedience and resistance in Calvin’s theology can only be understood based on Christ; it allows to resist the tyrant, but does not allow rebellion. The last two parts deal with the Christian state which, according to Calvin, is a state/goverment on earth in which the law of love rules, hence objects political millenarism.
MÁRKUS TAMÁS
Szentlélekkeresztség
A Lélekkeresztség és az újjászületés kapcsolata a református teológián belül
Dolgozatomban a Szentlélekkeresztség teológiatörténeti értelmezését vizsgálom. Először megnézem, hogy mikortól válik igazán jelentőségteljessé a fogalom. Ez a kor 19. század. Néhány fontos, egyébként többségében eredetileg kálvinista háttérrel rendelkező szerzőt és azok művét említem, akik nagy hatást gyakoroltak később a szárnyát bontogató pünkösdizmusra. A felsorolásomban előkerül többek között Reuben Archer Torrey és Dwight L. Moody. Ezek után a Lélekkeresztség mai, általános református értelmezésére utalok R. C. Sproul alapján, majd pedig arra térek rá, hogy vajon ennek a felfogásnak mik lehetnek a gyökerei. Ennek érdekében megvizsgálom Kálvin Lélekkeresztség értelmezését a releváns igehelyek rövid elemzésével. Ezek után térek rá a református rendszeres teológus Karl Barth és James Dunn, a Church of Scotland kötelékébe tartozó neves újszövetséges Szentlélek keresztséggel kapcsolatos fejtegetéseire, majd pedig arra, hogy az Assemblies of God vezető teológusa, Frank D. Macchia a Lélekkeresztségről írt monográfiájában hogyan értékeli az előbb említett két teológus állításait.
In this essay I write about the theological interpretation of the Spirit Baptism (=Baptism of the Holy Spirit). At first, I was searching for the times when the concept really becomes notable. This is the 19th century. I mention some important authors and their works, most of them originally from Calvinist backgrounds which later had a great impact on Pentecostalism. My list includes among others, Reuben Archer Torrey and Dwight L. Moody. After that, I refer to today’s general Reformed Interpretation of the Spirit Baptism by R. C. Sproul, and then I examine what the roots of this concept may be. At the end, I examine the interpretation of Calvin’s sentence by a brief analysis of the relevant bible passages. After that I come to the theses of the reformed theologians Karl Barth and James Dunn who is a New Testament scholar from Church of Scotland, and then how the leading theologian of Assemblies of God, Frank Macchia discusses the subject in his monograph on Spirit Baptism according to the the statements of the aforementioned two theologians.
BALOGNÉ VINCZE KATALIN
A khar-tövű szavak
Újszövetségi referenciavizsgálat a boldogságkérdés kontextusában
A boldogságkérdés transzcendens vonatkozásait kutatva felmerül a kérdés: lehetséges volna, hogy a szenvedések ellenére is erőt adó és eltörölhetetlen, Krisztusban való örvendezést, mintegy a keresztyén boldogság kulcsaként fogjuk fel? A kérdés megválaszolásának előfeltétele az újszövetségi utalások vizsgálata. Kézenfekvő lehetőség az újszövetségben számos alkalommal megjelenő χαρ-tövű szavak szemügyre vétele, hiszen így az öröm, a kegyelem, a hála és ezek származékainak közös gyökeréhez kötődve egészen tág spektrumon kapcsolódhatunk a boldogság-problematikához. Az újszövetségi referenciák táblázat segítségével történt vizsgálatának köszönhetően a referenciák számszerűségén és elhelyezkedésén túl az adott szó aktuálisan betöltött szerepével kapcsolatban is megállapításokat tehetünk. A vizsgált kifejezések közös nevezőjét a megajándékozottság témakörében találjuk meg. A tanulmány tehát egy, a teológia több területén felhasználható biblikus alapkutatás részeredményeit mutatja be.
Auf transzendete Züge der Glücksfrage beziehend taucht die Frage auf: Wäre es möglich, die unzerstörbare, zwischen Leid und Verfolgung verstärkende christliche Freude, als Schlüssel zu einer christlichen Glückskonzept zu verstehen? Beantwortet kann die Frage nur nach einer gründlichen Forschung der neutestamentlichen Züge. Es liegt auf der Hand neutestamentliche Wörter wie Freude, Gnade, Dank und ihre Derivative mit dem gleichen Stamm χαρ- zu erforschen. Mit Hilfe einer Referenz-Tabelle bekommt man eine gründliche Übersicht von der Referenzen mit ihren aktuellen Rolle. Der gemeinsame Nenner dieser Begriffe ist: beschenkt zu sein. Präsentiert werden also theologisch mehrfach relevante Teilergebnisse einer biblischen
Grundforschung.
A főszerkesztő jegyzete - 2018/1
A Reformáció 500. évfordulója
világszerte és figyelemreméltóan hazánkban is megmozgatta a fantáziákat, az elismerési és hálaadási készséget, a továbbgondolási képességet, a munkás és anyagi áldozatkészséget, a tenni, kifejezni és ünnepelni akarást. Mindennek az eredménye megjelent grandiózus központi rendezvényekben impozáns kormányzati és egyházvezetői reprezentációval, tudományos rendezvényeken a „szakma” kiválóságaival, emelkedett spiritualitású istentiszteleteken, vagy lelkes iskolai vetélkedőkben, még lelkesebb koncertekben, sportos, zarándoklatos megmozdulásokban. A Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága sem tétlenkedett és sok-sok segítőtársat felkérve, meggyőzve, megalkotta és lebonyolította a maga sajátos programsorozatát. Csak a fölsorolás szintjén említem a leglényegesebbeket: Konferencia a Reformáció 500 jegyében; Háromnyelvű ünnepi szám szerkesztése, kiadása; Zarándoklat a „Reformáció 500” ünnepi számmal a reformáció történeti és tudományos helyszínein: Komárom, Pozsony, Prága, Drezda, Wittenberg, Bécs. Mindeközben e viszonylag látványos és a médiában is megjelenő eseményeknél nem kevésbé fontos munka folyt a háttérben. Anélkül, hogy versenyeztetném az eseményeket, ki merem mondani, hogy e láthatatlan háttérmunka gyümölcse, eredménye az, ami a legmaradandóbban és a legszélesebb ölelésben szolgálja a teológiai tudományos életet. Két ilyen sikeresen befejezett, korszakos és hiánypótló munkáért kell hálát adnunk a bennünket megszólító Istennek és köszönetet mondanunk a szorgalmat, türelmet igénylő munka elvégzőjének: Szép Sándor református lelkipásztornak. Mert Szép Sándor, „tudós tiszteletesünk” a somogyudvarhelyi parókián egyrészt azzal tisztelgett a reformátorok és a Reformáció előtt, hogy digitalizálta a Szemle 1925–2015 közötti évfolyamait, és csak azért nem napjainkig, mert a laptulajdonos a terjesztés okán ezt kérte. Másrészt pedig elkészítette a Szemle repertóriumát a hiányzó időszakra, 2010–2017. Mindkét mű elérhető mind a MEÖT, mind pedig a Theologiai Szemle honlapján.
Ami a repertóriumot illeti, immáron elmondhatjuk, hogy 1925–90 között két vaskos kötetben, azután pedig három részben digitálisan napjainkig rendelkezésünkre áll. És van még egy hírünk. Lelkipásztor testvérünk fölajánlotta, hogy digitalizálja az első 65 év repertóriumát is. Mindezért méltó a köszönete mindazoknak, akik tudják, hogy a Szemle elmúlt 92 évébenmicsoda kincsestárat gyűjtött össze, aminek az elérhetősége, kezelhetősége így korszerűen leegyszerűsödött. E kincsestár pedig az „Evangélium és a Törvény” megértését hívatott elősegíteni annak érdekében, hogy életünk mindennapos és hosszabbtávú döntéshelyzeteiben Annak a dicsőségére tudjunk dönteni és választani, Aki kegyelmesen minket Magának kiválasztott. Soli Deo Gloria!
Bóna Zoltán
TARTALOM - 2018/1
A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN: A Reformáció 500. évfordulója . . . . . . . . . . . . . . . 2
SZÓLJ, URAM!
KÁDÁR ZSOLT: Az örök igazság szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . 3
TANÍTS MINKET, URUNK!
NAGY JÓZSEF: Paul Tillich a végső dologról és a végső dolgokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
LEGÉNDY KRISTÓF : Menekülés a tiszta létbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
SEBJÁN FARKAS ZSOLT: Molinizmus: Isten szuverenitásának és az ember szabad akaratának
egyensúlya? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
ORSZÁGH ISTVÁN : A Volkskirche-kérdés a két világháború közötti német protestáns
teológiai diskurzusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
KLISZEK NÉMETH NOÉMI: Az egyházi humanitárius szervezetek szerepe a katonai egészségügyben, válságkezelésben . . 27
KITEKINTÉS
LABORCZI PÁL: Pénz és erkölcs avagy a biblikus gazdaság alapjai . . . . . . . . . . 33
ÖKUMENIKUS SZEMLE
Milyen legyen Európa jövője?
Az EEK nyílt levele az európai egyházaknak és partnerszervezeteknek, valamint felkérés párbeszédre és konzultációra
Fordította: Bölcskei Erzsébet . . . . . . . . . . . . . 42
A MEÖT Szociáletikai Bizottsága: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának reflexiója az EEK nyílt levelére . . 55
KÖNYVSZEMLE
APOSTAGI ZOLTÁN: Szociáletika – nem csak teológusoknak . . . . . . . . . 56
BORSI ATTILA: Gaál Botond: Kálvin ébresztése A reformátor teológiai öröksége az egyetemes
tudományművelés nézőpontjából . . . . . . . . . . . 58
BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR: Szatmári Emília: „Közegyházi életünk sodrában” . . . . . . . . . . . . 61
Absztraktok 2018/01
Legéndy Kristóf
Menekülés a tiszta létbe
Az értékek valóságát vizsgálja ez a rövid értekezés, a 20. századi művészet törekvésein keresztül. A művészet azért alkalmas erre, mert nem valamely konkrét szempontból hasznos, hanem egyetlen funkciója, hogy a tárgy által meghatározott értelmezési körön belül különböző jelentéseket tulajdonítsunk neki. Így kíván rámutatni és elvezetni az ember személyes valóságából származó értékítéletekhez, illetve a létezés és a valóság lényeges különbségéhez. Az elmúlt 200 év kulturális tapasztalatait elemezve igyekszik eljutni a nyugati gondolkodásmód és életvitel megváltozásának okához, illetve igyekszik feltárni az egyre gazdagabban kibontakozó szekuláris társadalom elfordulását a valóságtól, és menekülését a tiszta létezésbe. A teológiai és filozófiai utalások hivatottak elmélyíteni a témát, és a kulturális élet minden területére érvényes következtetések levonására sarkallni az olvasót. A létezés és a valóság kapcsolatának négy lehetséges stádiumában élhet az ember, ebből a negyedik az, amit a szerző helyesnek és kívánatosnak tart, amikor a létezés kihívásait és a valóság követelményeit egyaránt figyelembe vesszük, harmóniát teremtve a szükségletek és az erkölcsi követelmények között.
This short dissertation evaluates the reality of values through the endeavours of Art in the 20th century. Art is opportune for this, as it is not useful from a definitive perspective, rather its sole function, that a variety of meaning can be derived from the piece from within the sphere of interpretation defined by the object. This is how it attempts to identify and draw away from a person’s bias towards values based on their own reality, or rather the crucial difference between existence and reality. By analysing its cultural experiences over the past 200 years, it attempts to arrive at the reason for the transformation of the western mentality and way of life, respectively, it tries to reveal the ever increasingly evolving rejection of reality by secular society, its withdrawal into pure existence. The theological and philosophical references caused inspiration to expand on the topic, and to prompt the reader to draw conclusions from all of life’s cultural areas. A person can live in the four possible stages of relationship between exiting and reality. Of which the fourth is what the author deems to be correct and desirable, when we take into consideration the challenges of existing and the requirements of reality create harmony between needs and moral demands.
Sebján Farkas Zsolt
Molinizmus: Isten szuverenitásának és az ember szabad akaratának egyensúlya?
Az egyháztörténelem folyamán a keresztény teológusok mind Isten szuverenitását, mind az ember döntési felelősségét fontosnak tartották, azonban a két igazságot különböző módon értették, és különböző mértékben hangsúlyozták. Ez alapján a 16.századra két jelentős tábor alakul ki: az arminiánusok, akik főként az ember szabadságát tartották fontosnak, és a kálvinisták, akik leginkább Isten szuverenitását emelték ki. Bizonyos teológusok azonban nem tudták elfogadni egyik rendszert sem, és új utakat kerestek ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Többen közülük a molinizmus mellett döntöttek, amely Isten mindentudásának egy különös aspektusán alapuló filozófiai/teológiai rendszer. Ezen teológusok szerint a molinizmus megvalósítja Isten szuverenitásának és az emberi szabadságnak a Szentírás által kijelentett egyensúlyát.
A molinizmus nevét Luis de Molináról (1535–1600), egy Katolikus reformátorról kapta, és Isten ún. köztes tudásán alapszik. A köztes tudás révén Isten nem csupán azt tudja, hogy egy szabad akarattal rendelkező személy mi mindent tehetne egy adott szituációban, hanem azt is tudja, hogy az a személy pontosan mit tenne egy adott szituációban. Ezen tudás alapján Isten megteremtette a világot, amelyben szuverén módon mindent Ő irányít, miközben az emberek szabad döntéseket hoznak. Más szóval, Isten a köztes tudása által olyan világot teremtett meg, amelyben a felelősséggel felruházott teremtmények pontosan azt teszik szabadon, amit Ő előre meghatározott. Bár a molinizmus több kérdést is felvet, mégis mint lehetséges teológiai rendszer, megbontja a Kálvinizmus és Arminianizmus status quo-ként emlegetett dichotómiáját, és bemutatja, hogy e két megközelítésen kívül létezhetnek más lehetséges magyarázatok is.
Molinism: the balance between God’s sovereignty and man’s free will?
Throughout church history, Christian theologians affirmed both God’s sovereignty and man’s responsibility, but they understood and emphasized the two truths differently. Therefore, by the 16th century, two significant camps had developed: Arminians who mainly emphasized man’s freedom, and Calvinists who accentuated God’s sovereignty. However, certain theologians could not accept either system, and searched for new theories concerning this question. Several of them decided to embrace Molinism, which is a philosophical/theological system based on a unique aspect of God’s omniscience. These theologians believe that Molinism accomplishes the balance between God’s sovereignty and man’s freedom as it is revealed in Scripture.
Molinism is named after Luis de Molina (1535–1600), a Catholic Reformer, and it is based on God’s middle knowledge. By His middle knowledge, not only does God know what a person with free will could do in a certain situation, but He also knows what that person would actually do in that situation. Based on this knowledge, God created the world, in which He sovereignly governs everything, while people make free decisions. In other words, by His middle knowledge God created a world, where responsible creatures freely do exactly what He has predetermined beforehand. Though Molinism raises numerous questions, yet as a viable theological system, it breaks the dichotomy of Calvinism and Arminism and demonstrates that there could be other solutions for God’s sovereignly and man’s responsibility.
Országh István
A Volkskirche-kérdés a két világháború közötti német protestáns teológiai diskurzusban
A két világháború közötti Németországban izgalmas ekléziológiai diskurzus zajlott az egyház szekularizációval való viszonyrendszeréről. Az álláspontok érintették az úgynevezett „népegyház” relevanciájának kérdését is. A népegyház fogalma a 19. században még programként jelentkezik, a terminust a 20. századi diskurzusban azonban egyre inkább empirikus, leíró jelleggel használják. Az állam és az egyház szétválasztása után útkeresés indult meg az egyház berendezkedését illetőleg, melynek legfőbb perspektívája a szekularizációhoz való viszonyrendszer konstruktív feldolgozása volt. A vita során felvetődött a népegyházi formának a kiváltása a szabadegyházi forma (Freikirche) által. A kérdés mind a liberális teológia, mind a dialektika teológia, mind az ortodox luteranizmus körében széleskörű elutasításra talált, ami inspirálhatja a mai ekléziológiai diskurzust is.
Between the two world wars an exciting ecclesiological debate took place in Germany concerning the Church’s relation toward the tendencies of secularization. The theoretical positions included references to the question of the so called Volkskirche. While the notion of People’s Church appears as a general concept in the 19th century, in the 20thcentury the term is merly used in a descriptive, empiric way. Following the dissolution of state and Church a new question arose about the Church’s character. The most dominant perspective in achieving this task was the attempt to work out a constructive relationship between the Church and the secularized world. During thesediscussions it was suggested that the structure of Volkskirche be replaced with that of Freikirche. This suggestion was met with widespread rejection from liberal, dialectic andorthodox Lutheran theologians alike. This debate should inspire present discussions about the Church’s structures.
Kliszek Németh Noémi
Az egyházi humanitárius szervezetek szerepe a katonai egészségügyben válságkezelésben
Lellisi Szent Kamill élete és példája
A történelmi egyházak és a hozzájuk kapcsolódó karitatív szervezetek sajátos helyzetüknél fogva kiemelkedő szerepet játszottak a humanitárius tevékenységek terén. Mivel az emberiségnek gyakran kell szembenéznie válsághelyzetekkel, háborúkkal, így ezek a szervezetek felelősek azért, hogy mind a katonák, mind a civil sérültek fizikai és lelki ellátásban tevékenyen részt vegyenek. Tanulmányomban azt vizsgáltam meg, hogy az egészségügyi katonák védőszentje, Lellisi Szent Kamill élete és példája hogyan járult hozzá a későbbi évszázadok alatt kialakult keresztény humanitárius segítségnyújtás gyakorlatához, valamint az ezen eszme alapján létrejött karitatív szervezetek jelenkori működéséhez.
Traditional churches and their charitable organisations have always played a key role in humanitarian activities. Since humanity must often face crises and wars, we cannot ignore the fact that these groups actively look after the physical and spiritual needs of wounded civilians and soldiers alike. My paper examines how the life and example of Saint Camillus de Lellis, the patron saint of medical soldiers, influenced the development of Christian humanitarian assisstance and the operations of those contemporary charity groups which have a similar motivations.