TARTALOMJEGYZÉK 2022/03
TARTALOM
A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
A főszerkesztői jegyzet 130
SZÓLJ, URAM!
BÓNA ZOLTÁN:
Reményteljes és reménytelen jajszavak 131
TANÍTS MINKET, URUNK!
KUSTÁR GYÖRGY:
Gustaf Aulén és az engeszteléstan problémája 132
LÉGENDY KRISTÓF:
Hans-Georg Gadamer esztétikájának
teológiai reflexiója 138
NÉMETH BALÁZS:
Az optimum fogalmának újszerű teológiai megközelítése 144
KORMOS ERIK:
Péter látomása és az apostoli zsinat: reflexió egy hetednapi
adventista tanítás alapjaira 150
KITEKINTÉS
HÖRCSIK RICHÁRD:
Ötven éves a Doktorok Kollégiuma 158
KISS ENDRE JÓZSEF:
Megemlékezés a „párizsi vérnász”
450. évfordulóján 163
TEOLÓGIÁT IS MŰVELŐ ORVOSOK GONDOLATAI
SIPKA SÁNDOR:
A vallási hit élményéről 168
BATTA JÓZSEF TAMÁS:
FAZAKAS SÁNDOR:
Az ökumenikus öntudat
újragondolása felé 182
KÖNYVSZEMLE
REUSS ANDRÁS:
Útelágazás – Bivio 2020 191
Absztraktok 2022/03
Kustár György:
Gustaf Aulén és az engeszteléstan problémája
Gustaf Aulén A Christus Victor című művében az általa „keleti típusúnak” nevezett megváltástan rehabilitációjára törekszik. Ez az elmélet azt a problémát igyekszik kiküszöbölni, mely szerint Krisztus kereszthalála egyfajta elégtétel lenne – egyszerűen megfogalmazva: Isten a saját fia vérére szomjazna ahhoz, hogy megengesztelődjön. Aulén teológiájának és kategóriájának hatása megmutatkozik abban, hogy a Christus Victor motívum bevett megjelölőjévé válik a patrisztikus szerzők munkáiban végigkövethető jellemző egyik megváltás- képnek. Azonban az újabb teológiai-apologetikai kísérletek megmutatják a Christus Victor motívum gyengeségeit.
Gustaf Aulén, in his work titled Christus Victor, strives for the rehabilitation of the „Eastern type” of salvation-theory. This modell tries to solve the problem according to which the Death of Jesus is a penal substitution – to state it more simply: that God would thirst the blood of His own Son in order to be satisfied because of sin. Aulén’s theological influence is visible in that his „christus Victor” category for a certain salvation modell current in the patristic Fathers became commonplace. Yet the recent apologetical-theological endevoirs show that the Christus Victor motive has its backdrops in light of modern questions.
Legéndy Kristóf:
Hans-Georg Gadamer esztétikájának teológiai reflexiója
Tanulmányomban Gadamer esztétikai hermeneutikájának néhány főbb megállapítását teológiai nézőpontból vizsgálom. Gadamer kép és képmás értelmezése alapján a következőket állítom: 1) az a tény, hogy az istenkép nem érzékszervi tapasztalatból származik, egyáltalán nem zárja ki Isten valóságát; 2) az ember értékét az általa képviselt valóság adja, ezt nevezzük istenképiségnek; 3) az általános nyelvi tapasztalat rámutat arra, hogy a jelentés túlmutat a szavakon, mert a jelentés valami olyasmi, ami a szubjektummal történik. Összefoglalva: 1) az istenkép belső megtapasztalása 2) a valóság, amelyet az ember tetteivel és szavaival képvisel 3) a szavak jelentésének elkülönült valósága valószínűbbé teszi a dualista világnézetet (szellem-anyag, Isten-világ), mint a monista ateizmust.
In this paper I would like to expose some of the main statements of Gadamer’s aesthetic hermeneutics which are used to reach theological conclusion. Based on Gadamer’s interpretation of the ‘picture’ and the ‘copy’ I state the followings: 1) the fact that the picture of God does not come from a sensory experience does not exclude the reality of God at all; 2) the value of human beings is given by the reality it represents this is what we call image and likeness of God; 3) the general language experience points out that ‘meaning’ is beyond words, the ‘meaning’ is something what is happening with subjective. In summary 1) the inner experience of the image of God 2) the reality is represented by human beings and 3) the separate reality of the meaning of words makes the dualist worldview more likely than the monistic atheism.
Németh Balázs:
Az optimum fogalmának újszerű teológiai megközelítése
A tanulmány a matematikában és irányításelméletben gyakran használatos optimum fogalmát értelmezi válogatott bibliai-teológiai analógiákon keresztül. A megközelítés célja rámutatni arra, hogy ami a földi valóságban egymásnak ellentmondó feltétel, az a mennyei valóság figyelembe vételével összhangba hozható. Az újszerű megközelítésben bevezetésre kerülnek az eternális optimum, illetve a kiterjesztett valóság fogalmak, amelyek analógiái a 20. század teológiai gondolkozásában megtalálhatók. A tanulmány az optimum kérdését a 126. zsoltár témájából kiindulva a család és a hivatás összeegyeztethetőségének példáján keresztül vizsgálja.
In this paper the term of optimum in mathematics and control theory, through biblical and theological analogies is explained. The goal of the method is to illustrate that some contradictory conditions of earthy reality can be harmonized through the consideration of heavenly reality. During the development of the novel method the terms of eternal optimum and augmented realty are defined, whose analogies in the theological though of the 20. century can be found. The problem of finding optimum on the example of finding trade-off between family and profession is presented, which is motivated by the topic of Psalm 126.
Kormos Erik:
Péter látomása és az apostoli zsinat: reflexió egy hetednapi adventista tanítás alapjaira
A hetednapi adventista teológia, bár etikai jelleggel, de a zsidó teológiához hasonlóan a 3Mózes 11 alap- ján különbséget tesz a tiszta és a tisztátalan állatok, mint ételek között. Az alapvető különbség az, hogy az adventisták bizonyos újszövetségi szövegekre is hivatkoznak. Mivel úgy látják, hogy ez a rendelkezés nem szűnt meg, ez azt jelenti, hogy továbbra is a keresztény etika része maradt, mert „testünk a Szentlélek temploma” (1Kor 6,19). A protestáns teológia válasza erre az érvelésre az apostoli zsinat, amely „feloldja” a júdaista rendelkezéseket. Tanulmányomban az apostoli zsinat alapjait szeretném feltárni, és azt a kérdést feltenni, hogy egyáltalán lehetséges-e az adventista etikai érveket az apostoli zsinat eredményeivel szembe állítani. Ezzel célom, hogy érveljek a hetednapi adventista teológia biblikus jellege mellett, amely mind a protestáns, mind a római katolikus teológia mérlegén megállja a helyét, s ezt bizonyította is már számos alkalommal.
Seventh-day Adventist theology, though ethical in nature, makes an important distinction between clean and unclean food based on Leviticus 11, in a similar way to Jewish theology. The fundamental difference is that Adventists refer to the certain New Testament texts, too. Since they see the provisions as not having ceased, this means that they remain part of Christian ethics because „our bodies are the temple of the Holy Spirit” (1Cor 6:19). The Protestant theology’s response to this argument is the Apostolic Synod, which „dissolves” the Judaistic provisions. In my study, I want to explore the foundations of the Apostolic Synod and ask whether it is even possible to counter the Adventist ethical arguments with the results of the Apostolic Synod. In doing so, my aim is to argue for the biblical nature of Seventh-day Adventist theology, which has stood the test of time in the scales of both Protestant and Roman Catholic theology.
A főszerkesztő jegyzete 2022/02
„Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség!”
A köztársasági elnök ünnepi beiktatásához
A megelőző számok egyikében hiányoltam a társadalmi reflexiókat azoknak a lelkészeknek a prédikációjából, akiket hallgattam akkortájt. Nekik is és nekem is mostanában bőven van reflexiós lehetőségünk, hacsak a háborúra, a CPAK-ra vagy a köztársasági elnök beiktatására gondolok. Reflektálnék rájuk, de kevés a hely, ezért a háborúról csak annyit, hogy sem azt, sem a háborúzó feleket nem illeti mentség. Egyetlen alternatíva van, a béke, és sajnos ezt egyelőre csak egy politikai közösségtől hallhatjuk. A CPAK-ról meg csak egy kérdést vetek fel e helyen: Feje tetejére állt a világ?
Viszont szívből reflektálok először is arra, hogy a köztársasági elnök asszonyunk beiktatásából örvendetesen nem hiányzott az a spirituális elem sem, ami egész egyszerűen az ő kérése, vágya volt. A nyilvános vallásszabadsághoz való joga sérült volna, ha ezt nem kapta volna meg. Mint ahogy azt egy ismert történész rosszallotta egy beszélgetős műsorban.
A professzor úr azon csöndes nyári estén fontosnak érezte, hogy belekössön a köztársasági elnök ünnepélyes beiktatását megelőző, a Kálvin téri református templomban megtörténő hálaadó és áldást kérő istentiszteletbe. Különösen meg-lepett, hogy ezt olyan – bocsánat a kifejezésért – felszínesen tette, mint általában a felkészületlen emberek emlegetik az állam és az egyház szétválasztását, ad abszurdum addig, hogy ha ég a városháza, azt oltsák el a tűzoltók, ha ég a templom, azt ne oltsák el, mert az nem tartozik az államhoz.
Május 14-én szombaton nem más történt, mint a mélyen hívő köztársasági elnök élt azzal a jogával, hogy köztársasági elnökként is had legyen nyíltan, publikusan hívő. A fenti cím is ezt deklarálja, hiszen Novák Katalin ünnepi beszédéből való idézet. Odafordult egyházához, ezért az ünnepélyes áldásért, a református egyháza pedig – nagyon bölcsen – egy szép, ökumenikus istentiszteletet rendezett, mond-hatjuk azt, hogy a magyarországi tradicionális keresztyén közösség teljes skálájá-nak meghívásával. Ezt a kört külföldi egyházi vezetők is kiegészítették mind református, mind nem református körökből. Az ünnepség emelkedett volt és visszafogott. Ateista fülekkel és ateista elmékkel is nyugodtan végig lehetett hallgatni. Nem volt semmilyen vallási gesztus, aminek a megcselekvésétől vagy szemlélésétől bárki is zavarba jöhetett volna. Mintegy ezren, hívők és nem hívők ültünk és hallgattuk a szép beszédeket, a köztársasági elnök asszonynak szóló áldásokat, amelyekről természetesen mindenki azt gondolt, amit akart.
A professzor úr az én megítélésem szerint megfosztotta volna a köztársasági elnököt a saját vallásszabadságának ünnepélyes gyakorlásától, életének egyik legemelkedettebb pillanatában. Nincs itt szó az állam és az egyház szétválasztásának megsértéséről, de könnyen szó lehetett volna az ország első képviselője vallásgyakorlásának korlátozásáról. Istennek és emberi józanságnak hála, ez nem történt meg.
Bóna Zoltán
TARTALOMJEGYZÉK 2022/02
TARTALOM
A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN: „Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel!
Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség!”
A köztársasági elnök ünnepi beiktatásához . 66
SZÓLJ, URAM!
PATAKY ALBERT: Az első pünkösd üzenete . . . . . . . . . . 67
TANÍTS MINKET, URUNK!
ANDRISKA ERVIN: Az iszlám fundamentalizmus az ábrahámi vallások tükrében . . . . 68
STRIFLER ZOLTÁNNÉ: A digitalizált Ige Az online igehirdetés néhány fajtája . 78
SZABÓ BEATRIX: A megalapozott elmélet módszere . . . . . 82
ÖTVÖS CSABA: Húsvéti böjt és ünnep az ortodox hagyományban . . . . . 86
KITEKINTÉS
KOMLÓS ATTILA: A hit megvallásának pillanata. Keresztyén nyilatkozatok egy alattomos tévtanítás ellen . . 98
GONDA LÁSZLÓ, KÓCZIÁN VIKTÓRIA, KOMLÓS ATTILA FORDÍTÁSAI:
Nyilatkozat az „orosz világ (russzkij mir)” tanításról . . . . . . . . . . . . . . . 104
Szolidaritási nyilatkozat az „orosz világ” (russzkij mir) tanítást elítélő ortodox nyilatkozat mellett,
valamint a keresztyén nacionalizmus és az új totalitarizmus ellen . 107
ÖKUMENIKUS SZEMLE
KORMOS ERIK: Eucharisztia és az úrvacsorai szolgálat lehetősége egy ökumenikus konferencián . . 108
KÖNYVSZEMLE
REUSS ANDRÁS: A katolikus-evangélikus párbeszéd dokumentumainak gyűjteménye . 115
SZÜLETÉSNAPI ELISMERÉSEK ÉGER GÁBOR:
Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília: „Így szól az én Uram, az Úr…” . . . . . . 121
MEZŐ ARNOLD: Csorba Dávid és Szatmári Emília: „…Tanácsaid hűség és igazság” . 124
BAKOS ISTVÁN: Csorba Dávid, Kustár György, Marozsák Dániel, Szatmári Emília:
„Az Úr az én erőm és paizsom” . . . . . . 125
Absztraktok 2022/02
ANDRISKA ERVIN
Az iszlám fundamentalizmus az ábrahámi vallások tükrében
Amikor a vallási fundamentalizmus a téma, az emberek óhatatlanul is az iszlám vallásra asszociálnak, azon belül is annak szélsőséges megjelenési formájára az elmúlt években, Európában mind gyakrabban megjelenő dzsihadista támadások kapcsán. Munkámban szeretném áttekinteni az Ábrahámi vallásokra fókuszálva a fundamentalizmus kérdéskörét. Így munkámban helyet kap a zsidó, a keresztény, és az iszlám hit kapcsán a vallási fundamentalizmus megjelenési formáinak egy-egy példája. A fundamentalizmus jelenségének megértéséhez felhasználom a vallások kialakulásának általános történeti alapjait. Megvizsgálom az igehirdetés e formájának jelentőségét, valamint összehasonlítom a fundamentalizmust az apologetikával. Felsorolom a főbb állomásokat és szereplőket az iszlám fundamentalizmus történeti kezdeteitől a modern kialakulásáig. Külön fejezetben térek ki a politika és a vallás találkozására, melyben a cionista zsidó, a katolikus és protestáns kereszténység mellett, leginkább az iszlám és az iszlámizmus kapcsolatát vizsgálom. Itt részlete-sebben kitérek az restitutív, univerzalista, realista, a kozmopolita iszlámizmusra és globális dzsihádizmusra. Dolgozatom záró elemeként, a vallási fundamentalizmust, mint biztonsági kihívást vizsgálom, aszerint, hogyan viszonyulnak a vallási felekezetek, illetve vallásos és nem vallásos emberek egymáshoz Európában.
When the religious fundamentalism is the theme, people inevitably associate it with the Islamic religion, especially in connection with the increasing number of jihadist attacks in Europe in recent years. Thus, an example of the manifestation of religious fundamentalism in connection with the Jewish, Christian, and Islamic faith is included in my work. To understand the phenomenon of fundamentalism, I use the general historical foundations of the religions.
I examine the significance of this form of preaching and compare fundamentalism with apologetics. I list the main stations and actors from the historical beginnings of Islamic fundamentalism to its modern development.
In a separate chapter, I turn to the meeting of politics and religion, in addition to Zionist Jew and Protestant fundamentalist Christianity, I put the emphasis on the relationship between Islam and Islamism. Here I elaborate on restitutionist universalist, realist, and cosmopolitan Islamism.
As the concluding element of my writting, I examine religious fundamentalism as a security challenge according to how religious denominations and religious and non-religious people in Europe relate to each other.
STRIFLER ZOLTÁNNÉ
A digitalizált Ige
Az online igehirdetés néhány fajtája
A koronavírus megjelenésével az egyháznak az evangélium terjedésének érdekében új, eddig ismeretlen módszerekkel kellett megküzdenie. Elsődleges csatornává vált az online tér és a digitális világ. Szinte egyik napról a másikra kellett az igehirdetőknek megismerkedni a digitális tér adta lehetőségekkel. Ez azonban nem csak eszközismeretet jelent, hanem nagyban megváltoztatja az igehirdetés teológiáját is. E jelen tanulmányban leginkább külföldi, friss kutatások eredményei alapján bemutatásra kerül az úgynevezett digitális Ige, amely a hagyományos barthi teológiából kiindulva az Ige negyedik alakjaként jelenik meg. Tehát szó esik az írott, a kijelentett és a hirdetett ige digitalizált formáiról. Valamint bemutatásra kerül nyolc, online igehirdetési stílus is.
Mit der Entsthetung von Corona-virus musste sich die Kirche neuen, unbekannten Methoden für die Verbreitung des Evangeliums stellen. Der Online-Raum und die digitale Welt wurden zu einem primären Kanal. Quasi über Nacht mussten sich Prediger mit den Möglichkeiten des digitalen Raums vertraut machen. Dies ändert die Theologie der Predigt erheblich. In dieser Studie wird das sogenannte digitale Wort hauptsächlich auf der Grundlage der Ergebnisse neuerer Forschungen im Ausland dargestellt, die ausgehend von der traditionellen Barthianer-Theologie als vierte Form des Wortes erscheint. Es geht also um die digitalisierten Formen des geschriebenen, des offenbarten und des verkündigten Wortes. Acht online Predigtstile werden ebanfalls vorgestellt.
SZABÓ BEATRIX
A megalapozott elmélet módszere
A dolgozat a grounded theory, magyarul a megalapozott elmélet kutatási módszerét mutatja be. A meg-alapozott elméletet két amerikai szociológus, Glaser és Strauss dolgozta ki 1967-ben. A módszer a kvalitatív kutatás egy ága, amelyben az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban gyökerezik. Egyszerre történik benne az adatgyűjtés és az adatok elemzése. A megalapozott elmélet kialakulásának rövid története után a dolgozat ismerteti a módszer lényegét, a kutatás lépéseit a kódolástól a kategóriákon át az elméletalkotásig, végül pedig az alkalmazás lehetőségeit, különös tekintettel a gyakorlati teológia tudományágára.
This paper introduces the reader to the research method of grounded theory. Grounded theory was developed in 1967 by two American sociologists, Glaser and Strauss. This method is a branch of qualitative research, in which theory evolves from, and is rooted in empirical data. It involves data collection and data analysis at the same time. After a short history of the development of grounded theory, the paper presents the essence of the method, the steps of research from coding through categories to the creation of theory, and finally the possibilities of application, especially in the field of practical theology.
ÖTVÖS CSABA
Húsvéti böjt és ünnep az ortodox hagyományban
„A bűnbánat kapuját nyisd meg nékem,
Életetadó; mert lelkem a Te szent templomodhoz serken”
Az ortodox hagyomány liturgikus évében a Húsvét előtti időszak és a Húsvét ünnepe kitüntetett idő. Az alábbi tanulmány ezen időszak, a Triódion, és a Húsvét ünnepének rövid bemutatását tűzte ki célul. azért, hogy a felkészülés és az ünnep legfőbb jellemzőit bemutassa. A bevezetés az ortodox hagyomány böjti gyakorlatát és a használt liturgikus könyveket ismerteti. Ezt követi először a Triódion bemutatása, amelynek három része van: a Böjt előtti időszak, a Szent Negyven Nap és a Nagyhét. A tanulmányt a Húsvét ünnepének leírása zárja. A rövid, és a teljesség igénye nélküli ismertetés az időszakra jellemző szertartásokra, imádságokra és az időszak kronológiáját követve a vasárnapok alapvető jellemzőinek leírására terjed, hogy szemléltesse az ortodox hagyomány gyakorlatát és lelkiségét.
In the liturgical year of the Orthodox tradition the season before the Easter and the feast of the Easter itself is a very important part. The aim of the present paper is to make familiar briefly this season, the weeks of the Triodion and the feast of the Pascha. The paper starts with a short description of the fasting theory and practice in the Church and the special service book that are used. It is followed by the period of the Triodion that can be divided into three main sections: the Pre-Lenten period, the Great and Holy Forty Days, and the Holy Week. An concludes with the portray of the feast of the Easter. The introduction makes an attempt to present the most important and special liturgical services, the prayers and the consecutive Sundays to illustrate the Orthodox practice as well as the spirituality.
