Nyomtatás

 

A nők az iszlám szerint

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökének látogatása

Június 3-án Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt a Bizottság vendége. Előzetes megállapodás szerint a nők, a család helyzetéről volt szó, továbbá röviden Ferenc pápa februári, Abu Dhabiban tett látogatásáról.
Az előadó azzal kezdte, hogy a nők szerepe, helyzete a kinyilatkoztatáson, 1400 éve a Koránon és a Szunnán alapul, ember tehát nem írhatja felül. Mint mondta, más kérdés, hogyan valósul meg a gyakorlatban.
Éva Ádámból lett, hogy a párja legyen, és hogy Istent szolgálja (Korán 16,72; 51,56). Isten parancsolata, figyelmeztetése Évának is szólt (2,35). Mindketten engedelmeskedtek a Sátán kísértésének, de megbánták. Büntetésük a Paradicsomból való kiűzetés lett, de más következménye nem volt, és nincs. Az iszlám nem fogadja el az eredendő bűn tanítását, mindenki magáért felel (2,134). Minden újszülött tisztán, egyistenhittel születik.
Nők és férfiak egyenrangú társai egymásnak, az emberiség tagjaiként egy család vagyunk (49,13). Vallási kötelességekben nincs különbség, a hívő férfiak és nők egymás pártfogói (9,71). Az iszlám garanciákat is nyújt a nőknek, lehet saját vagyonuk, ami azelőtt sok helyen nem volt lehetséges, örökölhetnek, örökhagyók lehetnek, szerződhetnek, bérelhetnek, bérbeadhatnak, kezeskedhetnek. A nőnek joga van a védelemhez, a házasságkötés során a legközelebbi férfirokon a képviselője, szabad véleménye lehet (58,1). A közéleti részvétel lehetséges a nőnek, de nem kötelezhető rá. Férfi és nő egyenlősége nyilván nem jelent azonosságot, hiszen az eltérés a két nem között a vonzalom alapja. Ennek megvalósulásaként rendelte Isten a házasságot.
Több feleség esetén mindegyikkel külön-külön kell házassági szerződést kötni, és egyforma bánásmódban részesíteni. Annakidején sokkal több feleség is lehetséges volt, de, mint mondotta, Isten a kinyilatkoztatásban négyre korlátozta a számukat. Nőtöbblet esetén inkább legyen feleség mint magányos és kiszolgáltatott. A házasság határozatlan idejű szerződés, bizonyos körülmények esetén felbontható, a nő részéről is. A válás persze a megengedett dolgok közül a legrosszabb.
Ami a paráználkodást illeti, ha házas személy követi el, sokkal súlyosabb megítélés alá esik, függetlenül attól, hogy kivel tette. Bizonyítani kell, mégpedig négy tanúval, ami persze igen nehéz, szinte lehetetlen. Büntetést csak a saría bíróság szabhat ki, az önbíráskodás, ami a szülőnek való engedelmesség túlzásba vételéből fakadhat, (például úgynevezett becsületgyilkosság) nem megengedett. Ha a parázna sohasem volt házas, és amennyiben sikerül négy hiteles tanúval bizonyítani a paráznaság megtörténtét, jelképesen száz korbácsütést kap. Parázna csak paráznával vagy „társítóval” (Isten mellé más istent is tesz) köthet házasságot. A nők öltözködése az erkölcs védelmét szolgálja, idegen férfiak, akikkel házasságot köthetne, ne lássák (24,31-34).
Mohamedtől egyszer megkérdezték, hogy ki érdemli meg legjobban, hogy jóságos társai legyünk a földön, válasza: az anya. A második? Szintén az anya. A harmadik? Ugyanígy. Az apa csak a negyedik. Lányáról, Fatimáról azt mondta: „Aki megharagítja, engem haragít meg.”
A tanúskodás gyakran emlegetett problémája, amikor is két nő vallomása ér fel egy férfiéval, csak kereskedelmi ügyekre vonatkozik, hiszen a nők ezekben járatlanabbak. A jegyajándék (mahar) a nő vagyona lesz (4,4). Joga van a jó bánásmódhoz, házasságkötés után is mindig a saját nevét használja, saját vagyona lehet. A nő persze lemondhat az eltartás jogáról, elmehet dolgozni, ha nem hanyagolja el a családot. A vendég itt említette, hogy a zakátot („alamizsna”, „szegényadó”) annak kell fizetnie, akár férfi, akár nő, akinek legalább egy éve van érintetlenül 85 gramm 24 karátos aranynak megfelelő (kb. 1,2 millió forint) vagyona, ennek 2,5 százalékát kell fizetni. A vagyont ajánlott termelésbe fektetni, hogy ne fogyjon. Ha a nőnek nincs férfi rokona, akkor az állam kötelezettsége a gondoskodás. Igaz, hogy a lány csak feleannyit örököl, viszont a fiútestvér köteles őt eltartani. A családi hierarchiában a férfi a vezető, ami Istentől rendelt feladata. Persze nem önkényuralommal, hanem megtanácskozva. A férfi képviseli a családot, és felelőssége miatt van egy fokkal feljebb (2,228). A nő a túlvilágon sem lesz alárendelt, ott is házastársak maradhatnak, ha akarnak. Ott mindenki elégedett lesz, semmilyen hiányt és szenvedést nem fog többé tapasztalni, mindenki úgy érzi, hogy a legjobb részt kapta.
Sulok Zoltán szerint a Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, a kairói Al-Azhar mecset, a szunnita iszlám egyik szellemi központjának főimámja által február 4-én aláírt 12 pontos nyilatkozat fontos dokumentum, amelyben keresztények és muszlimok „egymást szelídítik”. Ebben szó van szabadságról, igazságosságról, békéről, párbeszédről, az imahelyek védelméről, az állampolgárok közötti diszkrimináció tilalmáról, a nők és a gyermekek jogairól. A napi politika szintjén azonban sok a hiányosság, és félő, hogy „szép protokolláris dokumentum” marad. Hány politikus olvasta el? – kérdezte. A muszlimok számára csalódást keltett a hidzsáb (fejkendő) betiltása Ausztriában az oktatási és közintézményekben, a fenti dokumentum aláírását követően. Említette, hogy az elnyomottak, például Burmában a rohingyák vagy Kínában a munkatáborokban sínylődő ujgurok helyzetére is gondolni kell.
*
Nekünk pedig az üldözött keresztényekére. Az előadó szerint a vallási villongás a muszlim országokban nem állami gyakorlat, de tegyük hozzá: még ha így is van, ez nem mentesíti az érintett államokat a felelősség alól. Jó volt hallani, hogy az elvek szintjén nincs is olyan óriási különbség a nők helyzetét, jogait illetően iszlám és kereszténység között, de a bevezetésre utalva tényleg kérdés, hogyan valósul meg a gyakorlatban. Köszönjük Sulok Zoltán elnök úr előadását, és majd újabb témával folytatjuk.

Szentpétery Péter