• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg

MEGHÍVÓ


„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.” 

(Zsolt 33,12)

 

Szeretettel meghívjuk 2017. augusztus 19-én, szombat 18 órára A Budai Református Egyházközség templomába

1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. állami ünnepünk előestéjén, ökumenikus közösségben megrendezésre kerülő

ÜNNEPI ISTENTISZTELETRE

Steinbach József elnök     Dr. Fischl Vilmos főtitkár

Budapest, 2017. július hó

 

A meghívó letöltése: pdf, doc

A Liturgia letöltése: pdf

 

 

Ökumenikus pünkösdi vigíliát tartottak a MEÖT-ben

Budapest – Evangélikus, református, katolikus, pünkösdi és baptista zenekarok örömzenélésével tartottak vigíliát és taizéi istentiszteletet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.

 

 

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében az idei évben is ökumenikus közösségben ünnepelhettük pünkösd ünnepét. A főleg egyetemistákat megszólító rendezvényen felekezetek zenekarai mutatkozhattak be egymásnak.

A rendezvényen Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkárának köszöntőjét követően Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke mondott igehirdetést. A püspök Pál apostol igéje alapján a félelem nélküli, felvállalt keresztény életre biztatta a jelenlévőket. „A kereszténység győztes ügy” – fogalmazott a püspök. „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Tim 1,7) – alapján a MEÖT elnök kiemelte, hogy az ember megpróbáltatások és kihívások mellett ajándékot is kapott, méghozzá az Istentől származó erőt, a megváltó és kegyelemből áradó szeretetet és a reális józanság lehetőségét. „Nem önmagunkért, hanem másokért élünk” – mondta Steinbach József, hozzátéve, hogy ahhoz azonban, hogy teljes életünk legyen testünkre és lelkünkre is oda kell figyelnünk. A MEÖT elnöke imádságában az üldözött keresztényekért is fohászkodott, valamint azért, hogy a jólétben élő társadalmak fedezzék fel önnön feladatukat.

A pünkösdi zenés vigílián a jelenlévők először a református felekezet zenekarát hallgathatták meg. Horváth Dániel, a Budai Református Gyülekezet lelkipásztora Nagy Henriettával és Illés Apróddal alkotott triót. A református zenekar akusztikus hangszerelésű előadással örvendeztette meg a közönséget.

Őket a pünkösdi egyház Országos Ifjúsági Missziója követte, akik dicsőítő énekekkel szolgáltak.

Az evangélikus egyházat a budapesti Mandák Mária Evangélikus Diákotthon volt és jelenlegi diákjaiból alakult zenekara, a Mandák Band képviselte. Mint mondták magukról: „Dicsőítő zenekarként igyekeznek úgy szolgálni, hogy a hangszerek segítségével – hol komolyabb, hol lazább hangvételben – átélhessék a zenélés ajándékát, és ezzel felszabadítsák a közönséget, gyülekezetet az Istennel és egymással való közösség megélésére.”

A Budapesti Baptista Ifiistentiszteletek, azaz a Budapestifi dicsőítő csapataiból összeálló fiatal baptista zenekar ebben a formában most játszott először együtt.

 

A katolikus közösséget a Műegyetemi Katolikus Közösség zenekara képviselte. Mint fogalmaztak: „A közösség alkalmain való zenélésük azt célozza meg, hogy a zene által egyre jobban befogadják a szívükbe és az életükbe Istent.”

Az est háziasszonya Szeli Noémi Szélrózsa koordinátor, a Gyülekezeti és Missziói Osztály munkatársa volt.

Az ökumenikus pünkösdi vigília Bence Áron evangélikus lelkész vezetésével taizéi istentisztelettel zárult.

 

Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Forrás: http://evangelikus.hu/meot-2017-punkosd

 

Ökumenikus esküvő a Magyarországi Evangélikus Egyházban


„Ökumenikus esküvő a saját egyházamban. Mit tartok fontosnak a saját egyházam részéről a házasságkötés szempontjából?


Az evangélikus egyház tanítása szerint a házasság a teremtő Isten rendje. Ennél fogva Isten áldását adja a házastársi szövetségre. Egyházunk érvényesnek tekint az állami törvényeknek megfelelően kötött minden házasságot férfi és nő között. Az Istennek tetsző házasságnak ezen kívül az is feltétele, hogy a házasfelek elfogadják és kövessék Isten rendjét, amely kölcsönös szeretetet és halálig tartó hűséget követel tőlük. Az egyházi esketés bizonyságtétel a házasságnak erről az isteni rendjéről. Ez a bizonyságtétel kettős természetű. Egyrészt az egyház tanúskodik róla szentírási igék olvasásával, igehirdetéssel, és azzal, hogy megkérdezi házasságra lépő tagjait, magukra nézve kötelezőnek fogadják-e el ezt a rendet. Másrészt a házasságra lépő egyháztagok tesznek bizonyságot a házasság isteni rendjéről azzal, hogy házasságuk ügyét Isten és a gyülekezet elé viszik, és esküvel megerősített válaszukban kijelentik azt a közös elhatározásukat, hogy nem a maguk elképzelése vagy a világ „bevett normái" szerint akarnak házasságban élni, hanem Isten szándéka és Jézus tanítása szerinti szeretetben és halálig tartó hűségben. Bár a házassági eskü majdnem kizárólagosan magyar szokás, első nyomai a reformáció korában éppen evangélikus területen mutathatók ki, és ezt ma minden magyarországi egyház gyakorolja. A házassági eskünek két lényeges pontja van. Az egyik ténymegállapítás: a házastársi szeretet megléte. Erre lehet esküt tenni, ha megvan. A másik ígéret: a halálig tartó házassági hűség. Mivel ez az emberi lehetőség (justitia civilis) határain belül van, erre is lehet esküt tenni. 

Az esketés lehetőleg a gyülekezet előtt, de mindenképpen legalább két tanú jelenlétében megy végbe. 

Az ökumenikus esketéssel kapcsolatban evangélikus részről az alábbi elemek feltétlenül szükségesek, hogy a liturgia részét képezzék: igeolvasás és igehirdetés, a házasság rendjére vonatkozó szentírási lekciók elhangzása, az esketési kérdések és válaszok, az eskütétel, házassági áldás.  A hagyományos evangélikus liturgia részét képező, ám ökumenikus vonatkozásban nem kötelezően gyakorolt (pl. a református templomban történő református-evangélikus ökumenikus szertartásból hiányzik), de többnyire bevett elem a gyűrűzés is. 

 

Felhasznált irodalom: Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv II.

http://liturgia.lutheran.hu/evangelikus-istentisztelet-2013-liturgikus-koenyv-ii

 

Ökumenikus esküvő a Magyarországi Református Egyházban


HÁZASSÁGKÖTÉS MEGÁLDÁSA a református egyházban

Az Ökumenikus esketési szertartások rendje című útmutatás kétféle megjelölést használ a szertartások megjelölésére: házasságkötés szertartása, ha római katolikus templomban történik a szertartás, és Ökumenikus esketési szertartás, ha protestáns templomban kerül sor a szertartásra. Jelzésszerűen, de világosan benne van egy döntő különbség. A katolikus értelmezés szerint a házasság szentség, ezért azt nem is kötheti más, csak az egyház. Szentséget csak egyház szolgáltathat ki. A protestáns/református tanítás szerint a házasság nem szentség. Így az istentiszteleti rendtartások szerint nem is házasságkötés a szertartás megnevezése, hanem házasságkötés megáldása. /Ágenda, 1927. Istentiszteleti rendtartás, 1985. Magyar Református Egyház Istentiszteleti Rendtartása, 1998./ Ebből a különbségből több gyakorlati következtetés is származik a vegyes házasságokra nézve. Ezeket most nem érintenénk. Maradjunk az elvi értelmezés síkján! 

Sebestyén Jenő budapesti dogmatikai professzor etika kötetében két véglettől óv a református házasságkötés értelmezésében: „két végletet kell kikerülnünk. Az egyik a hivatalos és ortodox római katolikus álláspont, amely a házasságot mindenestől fogva egyháziasítani, tehát az egyház szuverenitása és jurisdictioja alá akarja helyezni és azt mondja, hogy a házassághoz az államnak semmi köze; a másik pedig a modern liberalizmus és radikalizmus álláspontja a házasság terén, amely szerint egyháznak, vallásnak, Istennek a házassághoz semmi köze, tehát azt egyszerű kétoldalú és polgári szerződéssé kell degradálni és az egyházakat egyenesen el is kell tiltani attól, hogy a házasságkötéssel bármilyen formában is foglalkozzanak.”  A két szélsőségben a közös az, hogy a hangsúly mindkét esetben a jogi vonatkozáson van, szerződésszerű eseménnyé válik a házasságkötés, még ha az előző esetben a lelki vonatkozást nem is vitathatjuk el. 

A református szertartás szerint, megnevezése is utalni akar erre, a hangsúly a lelki közösség hangsúlyozásán van, még ha tudjuk is azt, hogy egy házasságnak vannak jogi vonatkozásai, amelyek nem mellékesek, a szertartás lényege azonban nem az, és nem annak értelmezése. A szertartás döntően vallásos jellegű. A házasság egy életre szóló testi-lelki közösség, amely két irányban is kifejezésre jut a házasságkötési szertartásban. Egyrészt közösség a házasfelek között. Ezt olyan szépen és részletesen mondja el az eskü szövege: „hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomiglan vagy holtáiglan hitetlenül el nem hagyom…” Önmagában ez azonban csak szép ígéret volna, emberi ígéret, amely gyarlóságunknak van kiszolgáltatva. A közösség másik iránya az Istennel való közösség, amely szintén ott van az eskü szövegének kezdetén: „esküszöm az élő Istenre, aki atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök, igaz Isten…” Ez a közösség meghatározó minden templomi esküvőn, hiszen éppen ezért templomi, egyházi. Ebben az összefüggésben érvényesül Jézus Krisztus kijelentése, amit a farizeusokkal a válásról szóló vitájában mondott: „Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” (Máté 19,6) Mert a házasság nem valami társadalmi képződmény, amely a mindenkori társadalmi rend hatáskörébe tartozik, hanem teremtési rend, így nem maradhat sem a házasság, sem a bűn miatt bekövetkező elválás pusztán jogi eset, ahogy a farizeusi felfogás vagy a modern gondolkodás véli, hiszen „ez kezdettől fogva nem így volt” (Máté 19,8). A teremtési rend beletartozik Isten közösségébe, és minden bajaival együtt az Isten kegyelmébe.

 

Plakát letöltése: Plakát pdf / A4 pdf


 

 

Ökumenikus Imahét 2017

Kedves Testvérek!

Az Ökumenikus Imahét 2017. január 15-22 között lesz. Az imahét anyagát a németországi keresztyén testvérek állították össze, amelynek a központi igéje így hangzik: „…Krisztus szeretete szorongat minket…” 2Kor 5,14-20

A országos ünnepi nyitó istentisztelet a Kálvin téri református templomban lesz 2017. január 15-én, vasárnap 18 órakor. Dr. Erdő Péter bíboros mond Szent beszédet és igét hirdet Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök. Az ünnepi liturgiában szolgálnak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői.


Mindenkit szeretettel várunk!

Dr. Fischl Vilmos
főtitkár

 

Imahét letölthető füzete: pdf

Az Imahét letölthető liturgiája: docx / pdf 

Letöthető meghívó: docx

  

 

Joomla templates by a4joomla