• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

Szabadító Urunk van

 

Az üldözött keresztyénekért is imádkoztak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői az ökumenikus imahét január 21-i nyitó istentiszteletén a Szent István-bazilikában Budapesten. Az alkalmat Paul Sayah libanoni maronita pátriárkai vikárius és William Hanna Shomali jordániai katolikus püspök is megtisztelte jelenlétével. Idéntől az ökumenikus imahét nyitó napja az üldözött keresztyénekért könyörgés napja – hangzott el az eseményen.

 

A felolvasott evangéliumi szakaszban az utolsó ítélet víziójáról beszél Jézus Krisztus – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros. Az evangéliumi szakasz gyönyörű és költői felsorolásban tárja elénk azokat a szempontokat, az Ószövetség igaz embereinek cselekedeteit, amelyek alapján az Úr „mérleget von majd az egész világmindenségről és a mi életünkről is”: „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám”. (Jn 25,35–36)

Erdő Péter hozzátette: sok kifogást ismerünk, hogy miért nem indulunk el a másik felé. Gyakran megfeledkezünk „az üldözött keresztény testvéreinkről vagy azokról, akiket a háború és az emberi gonoszság kényszerít arra, hogy elmeneküljenek szülőföldjükről. Fontos dolog, hogy mi, keresztények ilyenkor, az ökumenikus imahét kezdetén külön is gondoljunk rájuk” – jelentette ki a bíboros. Mint mondta, az üldözött keresztyénekkel szorosan egybetartozunk, Krisztus tanítványait látjuk bennük, és egymásra is így kell tekintenünk, hogy szeretetünkből cselekvő segítség fakadhasson. „Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy visszatérhessenek otthonaikba, hogy ne tűnjön el a kereszténység éppen a Közel-Keletről, ahonnan az örömhír elindult az egész világra” – buzdított a bíboros.

 

Emlékeztetett: nagy szegénységben él, aki csak magának él, mert nem látja az emberi élet teljességét, amelyet az utolsó napon mérlegre tesznek. Aki azonban észreveszi az elesettet, az gazdagabb lesz, mert adni különleges öröm – ehhez azonban éleslátásra, Krisztus uralmára van szükségünk a szívünkben. Jézussal találkozva kiszabadulhatunk önzésünk bilincséből, és közelebb kerülünk keresztyén testvéreikhez, „mert Krisztus felé haladunk, és kirajzolódik rajtunk az ember, akit ő látni akar az ő jobbján” – zárta gondolatait Erdő Péter.

„Szabadító Urunk van, és jó ezt hallani, mert sokféle nyomorúság vesz körül bennünket” – mondta a Mózes hálaénekéből vett imaheti vezérige alapján Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke. Annak idején Isten népét sokféle nyomorúság szorongtatta Egyiptomban, a szolgaság házában, amelyeket mi másképp, de ma is ismerünk: „tapasztalták és tapasztalják ezeket a karibi keresztyének, akik az imanyolcad vezérigéit összeállították, és tapasztalták az üldözött keresztyének is, akikért ma közösen imádkozunk”.

 

„Másképp, de mi is megéljük ezt Európában, a nagy jólétben, ahol elkényelmesedett a szívünk és elgyengült a hitünk. Imádkozni kell az üldözött és az európai keresztyénségért, az egész teremtett világmindenségért is, hiszen sokféle nyomorúság szorongatja ezt a világot, gonosz hatalmak, amelyek emberi eszközöket használnak fel. Jó meghallani az örömhírt a sokféle nyomorúság közepette: Szabadító Urunk van, aki egykor kihozta népét a szolgaság házából, ma is megszabadít bennünket a nyomorúságból, erőt ad nekünk, hiszen ez is az evangélium üzenete: Immánuel, velünk az Isten. Megváltónkban tapasztaljuk meg ezt a csodát” – mondta Steinbach József.

Hozzátette: erős Urunk van, aki megerősít minket, szabadító isteni erejéből újjászüli népét, megelevenít bennünket, rendbe hozza életünket isteni, örök, vitathatatlan rendje szerint, rendbe hozza a hívő embert önmagával, a testvérekkel való kapcsolatot, Istennel való viszonyunkat. Újjászül és erejével hordoz bennünket a mindennapokban, és szabadító ereje megajándékoz minket azzal, hogy az ő eszközei legyünk ebben a világban, hogy krisztusi szeretettel enyhítsük a sokféle nyomorúságot. Először ott, ahova állított minket: családunkban, munkahelyünkön, gyülekezetünkben, egyházunkban.

„A szabadító, erős Isten elküld bennünket, hogy enyhítsük a magunk helyén a világ nyomorúságát. Hogyan? Segíts ott, ahol tudsz. Ha erre nincs erőd, akkor legalább ne bántsd a másikat! Ha erre sincs erőd, akkor legalább hagyd békén – mikor melyikhez ad szabadítást és erőt a mi Istenünk” – kérte az igehirdető. Hozzátette: ez az imanyolcad azért adatott, hogy valóban a szabadító és erős Istent magasztaljuk és az ő áldását kérjük a keresztyénség ügyére, neki adva hálát a bajban is mindazért, amink van. „ Sasszárnyon hordoz és vezérel bennünket az Úr. Mondjuk többes számban: erőnk és énekünk az Úr” – zárta igehirdetését a püspök.

 

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Vargosz

A cikk szerkesztett változata megjelenik a Reformátusok Lapja 2018. január 28-i számában.

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/szabadito-urunk-van/

 

Ökumenikus Imahét 2018


Kedves Testvérek!


Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2018. január 21. és 28. között szervezi az Ökumenikus Imahetet.

Az országos nyitó istentisztelet 2018. január 21-én, vasárnap 19:00 órakor lesz a Szent István-bazilikában. Igét hirdet Dr. Erdő Péter bíboros és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. A liturgiában szolgálnak a MEÖT tagegyházainak vezetői.

Áldást és imádságot mond Főtisztelendő Dr. David Hamid anglikán segédpüspök, valamint Főtisztelendő Paul Sayah, pátriárkai vikárius, a maronita pátriárka külügyi vezetője. Az istentiszteleten részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége elfogadta tavaly, hogy az Ökumenikus Imahét országos nyitó istentiszteletének vasárnapja 2018-tól az üldözött keresztényekért való imádkozás vasárnapja is legyen.

Az Ökumenikus Imahéthez Isten áldását kívánom az imahét központi igéjével: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/ Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6)

 

Mindenkit szeretettel várunk!

Steinbach József elnök

Dr. Fischl Vilmos  főtitkár

 

 

Az Imahét letölthető füzete: pdf

Letöthető meghívó: pdf

Az Imahét letölthető liturgiája: doc / pdf

Hamis béke


2017. augusztus 20., vasárnap


„Ha nem tudunk harcolni saját bűneinkkel és vakságunkkal, akkor minden elpusztulhat, ami ezer év alatt felépült ezen a gyönyörű földön" – fogalmazott Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az államalapítás ünnepe alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten.


Augusztus 20. előestéjén ismét ünnepi istentiszteletet szerveztek a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) tagegyházai és tagszervezetei, hogy együtt adjanak hálát és könyörögjenek a magyar nemzetért. Az alkalomnak ebben az évben is a Budai Református Egyházközség temploma adott otthont.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a 33. zsoltár 10. verse és Jézus jeruzsálemi bevonulásának története (Lk 19,41-48) alapján szólt a jelenlevőkhöz. Igehirdetése kezdetén felhívta a figyelmet, hogy augusztus 20. ebben az évben kettős ünnep: az államalapításért való hálán túl idén Jeruzsálem pusztulására is gondolnunk kell, melyre az óegyházi tradíció szerint a Szentháromság vasárnapját követő tizedik vasárnapon emlékezünk. „Jó, ha nem tekintjük ünneprontásnak, hogy együtt látjuk a hálaadást és a jézusi próféciát, hisz annak végén ott van a reménység, hogy a pusztulást el lehet kerülni – tette hozzá. – A reménység, hogy amit felépítettünk ezer év alatt, azt talán meg lehet őrizni az utánunk következő nemzedékek számára is.”

Folyamatosan emlékezni

István király is azt akarta, hogy a magyar nemzet boldog lehessen abban a tudatban, hogy Istene az Úr, ezért mindent megtett, hogy ez a gyökereiben pogány nép megismerje az élő Istent. Emiatt épülhettek templomok, érkezhettek misszionáriusok és alakulhattak gyülekezetek. „István boldognak akarta látni népét, ahogy ma is minden felelős vezető ezt szeretné. Ezért tett meg mindent Szent István, hisszük és reméljük, hogy ezért tesznek meg mindent hazánk mai vezetői is” – fogalmazott Gáncs Péter.
„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.” (Zsolt 33,10)
Az elnök-püspök szerint talán beárnyékolja a hálaadás perceit Jézus figyelmeztetése arról, hogy ami felépült, azt el is lehet veszíteni, azonban érdemes belegondolni, hányszor kellett ezt az ezer éves hazát újjáépíteni. Voltaképp észre kell vennünk, hogy mindennek ott van a szíve, ahova Jézus is megérkezik – a templomban.

Jézus sem tehetetlenségében siratja a várost, hiszen elmegy a templomba és próbálja felébreszteni népe vallási és nem vallási vezetőit arra, mit jelent kiválasztottnak lenni. „Próbál emlékeztetni, mit jelent a küldetés és emlékeztetni, hogy boldog az a nép, mely nem felejti el, mire kapa a templomot” – mondta a MEÖT alelnöke, majd hozzátette: nem arról van szó, hogy a héten egy napot az Istennek áldozunk, hanem, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Vele. Át kell gondolnunk, hogy üzleti kapcsolatban vagyunk-e, vagy gyermek és szülő szeretetkapcsolatában. „Jézus a »business egyház« ellen lépett fel, mert a kereskedők mögött ott álltak a vallási vezetők is. Ő ma is vissza akarja formálni Isten és az Ő népének egészséges kapcsolatát, hogy az ne üzlet legyen, hanem legyen imádságos szeretetkapcsolat” – hangsúlyozta. Krisztus célja, hogy ne a korszellem töltse be a templomot, hanem a Szentlélek.
Gáncs Péter arra is felhívta a figyelmet, az idei évben azt sem szabad elfelejteni, hogy a reformáció sem ötszáz évvel ezelőtt kezdődött, hanem ott, a jeruzsálemi templomban, amikor Jézus helyre akarta tenni a „kificamodott üzleti szemléletet”, mely megfertőzte Isten és a népe kapcsolatát.


A megbékélés ereje

Az evangélikus püspök szerint, bár a város nevében benne van a béke, Jeruzsálem egy hazug béke városa volt, ahogy törékeny az a béke is, ami Európában uralkodik az elmúlt hetven évben. „Milyen béke az, ahol ártatlan embereket gázolnak halálra fanatikus tömeggyilkosok?” – emlékezett a barcelonai terrortámadás áldozataira, de figyelmeztetést is fűzött szavaihoz: „Sok mindennel megbékélünk, amivel nem lenne szabad, nem küzdünk az ellen, ami ellen kellene, és nem békélünk meg az Úrral.” Csak egymással és Istennel megbékélve jöhet létre az az egészséges közösség, mely mások számára is vonzó lehet és mely meg tudja osztani a kapott kincseket – figyelmeztetett.


Gáncs Péter elmondta, hogy a Lutheránus Világszövetség 2017-es nagygyűlésének központi gondolata is az Isten kegyelméből való megszabadulás volt. „Három alcím kapcsolódott ehhez: »a teremtett világ nem eladó«, »az ember nem eladó«  és »az üdvösség nem eladó«  – de tegyük még hozzá, hogy az egyház sem eladó, hanem Isten kegyelméből él” – mutatott rá. Mint mondta, ha erről megfeledkezünk, akkor mindaz, amit őseink felépítettek, elpusztulhat: „Ha a hamis béke illúziójába ringatjuk magunkat és nem tudunk harcolni saját bűneinkkel, vakságunkkal, akkor minden elpusztulhat, ami ezer év alatt felépült ezen a gyönyörű földön.” Hitünk és reményünk szerint azonban van még időnk az igazi megbékélésre Istennel és egymással, „ennek egyik csodálatos jele ez az ökumenikus alkalom az államalapítás ünnepének előestéjén.”
Az MEÖT alelnöke igehirdetése végén emlékeztetett arra, hogy a templom megtisztítása után Jézust még nem tudták elfogni, mert a nép olyan odaadó figyelemmel hallgatta – más fordítás szerint csüngött szaván.  „Tudunk-e így csüngeni a mi Urunk szaván? Ha igen, akkor mi is lehetünk az a boldog nép, melyről a zsoltáros bizonyságot tett” – zárta gondolatait.


Az ünnepi istentiszteleten – Gáncs Péter és Bogárdi Szabó István mellett – szolgált Steinbach József dunántúli református püspök, a MEÖT elnöke, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, Mészáros Kornél, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára, Szuhánszky Gábor, a Magyarországi Metodista Egyház lelkésze, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Illés Dávid református esperes, a Budai Református Egyházközség lelkipásztora és Magyar Péter Marius ortodox esperes. A zenei szolgálatban a Légierő fúvószenekara működött közre.


A kenyér titka

„Amikor kezünkbe vesszük az új kenyeret, Istennek adunk hálát. Őt áldjuk, az aratónak, a magvetőnek, munkásnak, fáradozónak imádságát meghallgató Istent – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az új kenyér megáldásakor. Mint mondta, sokféle módon lehet a kenyeret kézbe venni, valaki keresztet rajzol rá, mikor megszegi, vagy még a földre esett kenyeret is megcsókolja, miután felveszi, de vannak olyanok is, akik a szemétbe dobják Isten áldását, mert úgy érzik, sok van belőle és felesleges.

„Amikor hálát adunk az új kenyérért, azok oldalára állunk, akik tudják: ha Istentől áldást kapnak, azért kapják, hogy sáfárkodjanak vele és megosszák” – tette hozzá. A dunamelléki püspök szerint, amikor kezünkbe vesszük az új kenyeret és hálát adunk, hogy békében élhetünk, akkor elkötelezzük magunkat a jó sáfárságra. Amikor kezünkben vesszük a kenyeret, dicsőítjük az Úr Jézus Krisztust, aki egykor kezébe vette a kenyeret, megtörte, a tanítványoknak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik.” (1Kor 11,24) „Adja Isten, hogy ebben az esztendőben, ebben az országban és szerte a világban az új kenyérért hálaadók Istennek ezt a nagy titkát megértsék, munkálják és ezért fáradozzanak” – kérte Isten áldását az új kenyérre.

Az ünnepi alkalmon részt vett és egyházfői áldást mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. Az egyházi vezető a miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra, a szombati nap folyamán találkozott Zsinatunk lelkészi elnökével is.


Farkas Zsuzsanna, fotó: Asszonyi Eszter

Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/hamis-beke/

MEGHÍVÓ


„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.” 

(Zsolt 33,12)

 

Szeretettel meghívjuk 2017. augusztus 19-én, szombat 18 órára A Budai Református Egyházközség templomába

1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. állami ünnepünk előestéjén, ökumenikus közösségben megrendezésre kerülő

ÜNNEPI ISTENTISZTELETRE

Steinbach József elnök     Dr. Fischl Vilmos főtitkár

Budapest, 2017. július hó

 

A meghívó letöltése: pdf, doc

A Liturgia letöltése: pdf

 

 

Ökumenikus pünkösdi vigíliát tartottak a MEÖT-ben

Budapest – Evangélikus, református, katolikus, pünkösdi és baptista zenekarok örömzenélésével tartottak vigíliát és taizéi istentiszteletet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.

 

 

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében az idei évben is ökumenikus közösségben ünnepelhettük pünkösd ünnepét. A főleg egyetemistákat megszólító rendezvényen felekezetek zenekarai mutatkozhattak be egymásnak.

A rendezvényen Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkárának köszöntőjét követően Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke mondott igehirdetést. A püspök Pál apostol igéje alapján a félelem nélküli, felvállalt keresztény életre biztatta a jelenlévőket. „A kereszténység győztes ügy” – fogalmazott a püspök. „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Tim 1,7) – alapján a MEÖT elnök kiemelte, hogy az ember megpróbáltatások és kihívások mellett ajándékot is kapott, méghozzá az Istentől származó erőt, a megváltó és kegyelemből áradó szeretetet és a reális józanság lehetőségét. „Nem önmagunkért, hanem másokért élünk” – mondta Steinbach József, hozzátéve, hogy ahhoz azonban, hogy teljes életünk legyen testünkre és lelkünkre is oda kell figyelnünk. A MEÖT elnöke imádságában az üldözött keresztényekért is fohászkodott, valamint azért, hogy a jólétben élő társadalmak fedezzék fel önnön feladatukat.

A pünkösdi zenés vigílián a jelenlévők először a református felekezet zenekarát hallgathatták meg. Horváth Dániel, a Budai Református Gyülekezet lelkipásztora Nagy Henriettával és Illés Apróddal alkotott triót. A református zenekar akusztikus hangszerelésű előadással örvendeztette meg a közönséget.

Őket a pünkösdi egyház Országos Ifjúsági Missziója követte, akik dicsőítő énekekkel szolgáltak.

Az evangélikus egyházat a budapesti Mandák Mária Evangélikus Diákotthon volt és jelenlegi diákjaiból alakult zenekara, a Mandák Band képviselte. Mint mondták magukról: „Dicsőítő zenekarként igyekeznek úgy szolgálni, hogy a hangszerek segítségével – hol komolyabb, hol lazább hangvételben – átélhessék a zenélés ajándékát, és ezzel felszabadítsák a közönséget, gyülekezetet az Istennel és egymással való közösség megélésére.”

A Budapesti Baptista Ifiistentiszteletek, azaz a Budapestifi dicsőítő csapataiból összeálló fiatal baptista zenekar ebben a formában most játszott először együtt.

 

A katolikus közösséget a Műegyetemi Katolikus Közösség zenekara képviselte. Mint fogalmaztak: „A közösség alkalmain való zenélésük azt célozza meg, hogy a zene által egyre jobban befogadják a szívükbe és az életükbe Istent.”

Az est háziasszonya Szeli Noémi Szélrózsa koordinátor, a Gyülekezeti és Missziói Osztály munkatársa volt.

Az ökumenikus pünkösdi vigília Bence Áron evangélikus lelkész vezetésével taizéi istentisztelettel zárult.

 

Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Forrás: http://evangelikus.hu/meot-2017-punkosd

 

Joomla templates by a4joomla