• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg

Konfirmáció a Magyarországi Evangélikus Egyházban

 

Mire jó a konfirmáció?

Minden kultúrában jellemző, hogy a felnövekvő ifjakat valamely beavatási szertartással fogadja nagykorú tagjaivá a közösség. A keresztény egyházakban is megvan ennek a hagyománya. A katolikus egyházban két lépésben történik: az elsőáldozással és a bérmálással. A protestáns történelmi egyházakban ennek gyakorlata a konfirmáció. A konfirmáció hagyománya az evangélikus egyházban, a 17. században, Németországban alakult ki a pietizmusnak, ennek a gyakorló keresztény kegyességre nagy hangsúlyt fektető vallásos irányzatnak a hatására. Magyarországon a 18. század közepétől terjedt el általánosan. 

Polgári értelemben 18 éves korától számít nagykorúnak valaki. A gyülekezeti tagság szempontjából ez a határ a konfirmáció. Ünnepélyes keretek között a gyülekezet nagykorú tagjává fogadják a gyerekeket, akik ezután részesülhetnek az úrvacsora szentségében. 

Mit jelent a szó?

A konfirmáció latin szó, jelentése: megerősítés. Az egyházi konfirmáció esetében a Szentlélektől kérjük a Jézusban, mint Isten Fiában való hit megerősítését. Mivel a szülők és keresztszülők fogadalmat tettek a gyerek megkeresztelésekor arra, hogy hitben nevelik őt, ezért el kell, hogy jöjjön annak az ideje, amikor maga is megismeri a keresztény hit alapvető igazságait, és tudatosan vállalja egyházhoz tartozását.

Milyen nehézségei vannak a konfirmációi gyakorlatának?

Sajnos a gyerekek többsége a konfirmációt követően elmarad a hitoktatásról. Régi, rossz értelmezésére utal az eseménynek a közszájon forgó "kikonfirmálkodás" elnevezése, amivel azt fejezik ki, hogy a gyerek ezzel befejezte egyházi tanulmányait. Míg azonban régebben a templomba járás, a vallásgyakorlás legalább formális szokásként élt az emberekben, addig mára ez is átalakult. A megkeresztelt gyerekeknek mintegy fele jut el egyáltalán a konfirmációig, és legtöbb konfirmált fiatal jó esetben az esküvője alkalmával keresi fel legközelebb a lelkészi hivatalt. A gyerekek többsége csupán a nagyszülők unszolására, vagy a rokonoktól várt ajándékok reményében vesz részt egyáltalán a konfirmációban. Emellett az is ellentmondásos, hogy habár hangsúlyozzuk, hogy a konfirmáció által válik a gyerek a gyülekezet teljes jogú tagjává, mégis, egyházi tisztségre csak a polgári értelemben vett nagykorúvá válása után választható.

Milyen felkészítés előzi a meg a konfirmációt?

A konfirmációi oktatás a keresztény hit alapvető igazságainak legalább vázlatos megismertetésére, valamint az evangélikus egyház sajátosságainak ismeretére szorítkozik. Maga az oktatás az iskolai hittantól függetlenül, gyülekezeti keretek között történik. Helyi sajátosságoktól függően tarthat egy, vagy két tanévig, és általában 13-14 éves korban fejeződik be.

Mi a konfirmáció tananyaga?

Luther Márton 1529-ben adta ki plakát formájú "Kis Káté"-ját, amelyben a keresztény hit legalapvetőbb ismereteit fejti ki egyszerű szavakkal, röviden. Szándéka az volt, hogy ennek alapján a keresztény családfők tanítsák gyermekeiket a hit igazságaira. Az előszóban Luther ismerteti elkeserítő tapasztalatait azon tájékozatlansággal kapcsolatosan, mely a vallás kérdéseit illeti, s amelyek kátéja megírására ösztönözték. A káté a következő témákból épül fel: a Tízparancsolat és magyarázata, az Apostoli hitvallás és magyarázata, a Miatyánk és magyarázata, a keresztség-, a gyónás- és az úrvacsora értelme, majd egy imádság gyűjtemény, végül az esketési és keresztelési könyvecskék. A Kiskáté egyházunk hitvallási iratai közé tartozik. A konfirmációi oktatás ugyanakkor nem szorítkozik csupán ennek ismertetésére, a Tanuló közösségben című konfirmációs tankönyv már a kereszténység hétköznapi megélésébe vezeti be a gyerekeket.

Miben különbözik a konfirmációi oktatás a hittantól?

Amíg az iskolai hitoktatásban még elsősorban az ismeretek elsajátításán van a hangsúly, addig a konfirmációi oktatásban való részvétel már egyértelműen hitbeli elkötelezettséget is feltételez. Ezért szinte állandóan napirenden lévő probléma az egyházban, hogy a konfirmandusok életkora mennyiben alkalmas egyáltalán arra, hogy velük szemben ilyen elvárást lehessen támasztani.

Miből áll a konfirmáció?

A felkészítést követően kerül sor magára a konfirmációra. Ez az esemény két részből áll: vizsgából és istentiszteletből. A vizsgán a konfirmandusok számot adnak arról, hogy az oktatás során megismerték az egyház alapvető tanítását. Az istentiszteleten pedig megvallják hitüket az Apostoli Hitvallás és a konfirmációi vallástétel szavaival; a gyülekezet a Szentlélekért imádkozik; a lelkész megáldja őket egy bibliai idézettel, utána pedig a gyülekezettel együtt úrvacsorát vesznek. A konfirmációi vallástétel egy személyes vallomás arról, hogy a konfirmandus nem csak ismeri az egyház tanítását, hanem magáénak is tudja azt: 

"Én, N.N. hálát adok Istennek, az én Teremtőmnek, hogy engem a keresztség által gyermekévé fogadott. Hiszem, hogy Jézus Krisztus az én Uram és Megváltóm, aki nekem is bűnbocsánatot szerzett a kereszten. Vallom az evangélikus keresztény egyház tiszta és igaz tanítását, és hozzá hűséggel ragaszkodom. Kérem a Szentlélek világosságát és erejét, hogy a bűn ellen harcoljak, a szeretetben növekedjek és a hitben megálljak mindhalálig. Ámen."

A konfirmációi vizsga

A konfirmációi vizsga és istentisztelet általában két egymást követő napon (szombat és vasárnap) tartott két külön alkalom keretében történik. Helyi adottságoktól függően az is lehetséges, hogy egyszerre történik mindkettő. A vizsga liturgiája viszonylag egyszerű. A konfirmandusok a gyülekezet előtt foglalnak helyet, hogy jól láthassák és hallhassák őket. Gyülekezeti éneket követően a lelkész beszámol a felkészítés menetéről, majd felolvassa a konfirmandusok nevét. Maga a vizsga többféleképpen történhet. Általában a lelkész röviden megválaszolható kérdéseket tesz fel, amelyekre a konfirmandusok felszólítás, vagy jelentkezés alapján válaszolnak. Lehetséges úgy is, hogy egy-egy témakör ismertetésére kéri fel a lelkész a konfirmandusokat. A vizsgát követően köszöntések hangzanak el a konfirmandusok, valamint a gyülekezet tagjai részéről, majd imádsággal zárul az alkalom.

A konfirmációi istentisztelet

A konfirmációi istentisztelet valamivel ünnepélyesebb, mint egy megszokott vasárnapi istentisztelet. A felügyelő, a lelkész és a konfirmandusok harangszóra vonulnak a templomba, és az első padokban foglalnak helyet. Általában az "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű éneket énekli a gyülekezet. Az igehirdetés után a konfirmandusok felállva megvallják hitüket az Apostoli Hitvallás és a konfirmációi vallástétel szavaival. Ezután a lelkész imádságra hívja a gyülekezetet; eléneklik a "Jövel Szentlélek Úristen" kezdetű ének első versszakát. A konfirmandusok az oltár köré térdelnek, és a lelkész egyenként megáldja őket egy-egy bibliai mondattal, nevükön szólítja őket, és jelképes kézfogással felveszi őket a gyülekezet nagykorú tagjainak közösségébe. Miután a konfirmandusok visszaültek a padokba, az istentisztelet gyónással és úrvacsorával folytatódik, mikor is elsőként a konfirmandusok járulnak az úrvacsorához.

 

Forrás: http://www.onlinehittan.hu/h-7-0.htm

 

Joomla templates by a4joomla