• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

Egyház és Reformáció

 

Kedves Testvérek!

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Október a Reformáció Hónapja Bizottsága  reformációi konferenciát szervez „Egyház és Reformáció” címmel, ami 2017. május 18-án, csütörtökön 10:00-14:00 óra között lesz. Helyszín: MEÖT Székház (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.)

Az előadások között középkori reformációi zene lesz és természetesen az előadásokat követően kérdéseket tehetnek fel a hallgatók.

A részvételi szándék jelzését az alábbi elérhetőségen várjuk május 10-ig:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeMg3uz8f9fttSJUOEg69vLnvfm3gO47cNy_897Cm-7bKJ7kw/viewform?c=0&w=1

 

Őszinte tisztelettel,

Dr. Fischl Vilmos

főtitkár 

 

Plakát letöltése: pdf

Előadásvázlatok letöltése

Engedni a Lélek hívásának

2016. október 31., hétfő

Együtt emlékeztek a reformációra Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházai október 30-án és 31-én Budapesten: hálát adtak a reformáció tüzében megtisztított egyházért, sákramentumokért, a nemzeti nyelvű igehirdetésért, Bibliáért és oktatásért is.

Az Agapé Pünkösdi Gyülekezetben október 30-án tartott hálaadó istentiszteleten azért könyörögtek, hogy Isten Szentlelke oszlasson el ma is minden tévedést, és óvja meg a szentségtelen és üres élettől népét, hogy az hűséges szolgának bizonyulhasson.

„Isten népe élő hitű, a Szentlélek által megelevenített nép, akik nyomorúságuk ellenére is megbízhatóak, hitelesek szolgálatukban, az evangélium hirdetésében” – mondta igehirdetésében Steinbach József református püspök a 2Kor 3,4–8 alapján. „Isten népe Jézus Krisztus által bízik Istenben. Jó olyan korban hallani ezt, amelyben az élet minden szintjén eluralkodott a bizalmi válság, ahol először mindig a kritika szólal meg, ahol a gyanakvás az általános magatartás. Egyvalaki biztosan van, akiben bízhatunk, Áprily Lajos szavaival: egyetlen tornyos sziklaszál, az élő Isten, akibe kapaszkodhatunk, akire építhetünk, aki irányt mutat – ha ő velünk, kicsoda ellenünk?” – tette fel a kérdést a MEÖT elnöke, és hozzátette: az Igére figyelésben a Szentlélek eleveníti, nyitja meg a holt betűt, így lesz az Isten szavává, amely vezet, vigasztal, bátorít.

A betű önmagában ölni képes fegyver: csak akkor éltet, ha Isten megnyitja azt, és megeleveníti általa népét. „Mi, az Ige mai felekezetei valljuk az igehirdetés, a bizonyságtétel csodáját, hogy az az élő Isten szívtől szívig jutó szava lehet, amely megeleveníti azt, aki hallgatja. A hívő ember megelevenedik a megtérésben, a megszentelődés folyamatában pedig maga Krisztus növekszik benne” – mondta Steinbach József, és hozzátette: élő egyházra van szükségünk, nem minél nagyobb intézményrendszerre, mert az Ige élő és ható, és az emberek ma is várják, hogy Isten megszólítsa őket. A püspök figyelmeztetett: Isten népének prófétai küldetése, hogy intsen, de ez az intés sosem lehet bántó, végképp nem lehet az a célja, hogy öljön. „A Lélek által megelevenített, szolgálatra elhívott és arra alkalmassá formált nép vagyunk, hogy Jézust hirdessük, aki út, igazság, élet, Isten Fia, Megváltó” – jelentette ki az igehirdető.

Steinbach József hangsúlyozta: nem elég a zsenialitás, elengedhetetlenül fontos szolgálatunkban a megbízhatóság, a hitelesség. A Lélek megbízhatóvá tesz: alkalmassá arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk. Mint mondta, az embernek elsősorban nem jótékonyságra, társadalmi igazságosságra, hanem megváltásra, Jézus Krisztusra van szüksége. Erre a szolgálatra, szövetsége szolgálatára ő maga teszi népét alkalmassá: ígéretei olyan valóságosak, mint az úrvacsorai jegyek, a kenyér és a bor, amelyeket az ökumenikus alkalmon ki is szolgáltattak, hogy pecsétjei legyenek a Lélek hívásának.

Az igehirdetés és az úrvacsora után a liturgiában szolgáló egyházi vezetők – Szemerei János evangélikus püspök, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista szuperintendens, Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár – a Lélek megelevenítő vezetéséért könyörögtek, hogy Jézus Krisztus népe megbízhatóan képviselhesse az evangéliumot, valamint hálát adtak az egyházért, amely tanúskodhat Megváltójáról. A reformáció ünnepi évére készülve azt kérték, hogy az Úr újítsa meg népét itt, Magyarországon, hogy tapasztalható legyen szolgálatukban a Lélek megelevenítő ereje. 

A nemzeti nyelvű igehirdetés, Biblia és oktatás ajándéka

„Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek! Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, félelmetesebb minden más istennél"– a 96. zsoltár szavaival köszöntötte az október 31-én, a budapesti Reformációi Emlékparkban tartott ünnepség résztvevőit Fischl Vilmos. Az Október a Reformáció hónapja idei utolsó központi rendezvényén Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke beszéde mondott beszédet.

Történeti visszatekintésének elején Huszár Pál elmondta, hogy bár a protestáns közgondolkodásban Luther Márton és Kálvin János neve merül fel elsőként a reformációval kapcsolatban, de az ő megjelenésük előtt többen is voltak – például assisi Szent Ferenc, John Wicliffe és Husz János –, akik felemelték szavukat a keresztyén egyház krisztusi tanítástól való eltávolodása ellen. A történész Luther Márton életének fontosabb mozzanatait elevenítette fel, hangsúlyozva: „Luther a vég nélküli reformáció folyamatát indította el, hiszen mi is azt valljuk: ecclesia semper reformanda, ami a mi állandó megújulási készségünket is feltételezi."

Az előadó Luther vitatételei közül kiemelte: a bűnt egyedül csak az Isten bocsáthatja meg. A reformátor ezzel kiiktatott mindenféle emberi közvetítést Isten és az ember kapcsolatában, és véget vetett a búcsúcédulák árusításának, amivel magára vonta a pápa haragját. „Az üdvösség útja egyedül az Úristen kegyelme és a Krisztusban való hit által érhető el, így vallotta az egykori ágostonrendi szerzetes Pál apostollal, a Római levél írójával együtt."

Isten adott aztán Luther mellé „védőket", akik segítették, Wartburg várában élhetett, és hozzálátott a Szentírás németre fordításához. A történész hangsúlyozta: Luther azzal, hogy németre fordította a Bibliát, nemcsak vallási értelemben tett nagy szolgálatot, hanem a szépirodalom ügyében is, hiszen megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait. Az előadó párhuzamot vont Károli Gáspár személyével, hiszen ő is ugyanezt tette, amikor 1590-ben magyar nyelvre fordította a teljes Szentírást.

A Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka beszédében kiemelte, hogy a reformáció velejárói a nemzeti nyelvű igehirdetés és a nemzeti nyelvű Biblia. „A magyar nyelvű Bibliát akkor volt értelme kinyomtatni, ha olyan emberek kezébe lehetett adni, akik el tudták azt olvasni" – folytatta Huszár Pál. Ennek felismeréseként alapítottak protestáns iskolákat, indítottak kollégiumokat, ahol nemcsak a leendő lelkészeket nevelték, hanem a leendő polgárokat is. A történész szerint, bár a kolostori iskolák komoly teljesítményt nyújtottak az oktatás terén, de a protestáns iskolák „nyitottabbak voltak", és olyan ismereteket közvetítettek nemzeti nyelven, amelyeket a polgári életben is lehetett hasznosítani.

„Miközben az Úristen kegyelméből emlékezünk a reformációra és hatását élvezzük, van reménységünk arra, hogy az utódaink is érezhessék azt. Ha igazán van értelme az ünneplésünknek, akkor az az Isten iránti hálaadás, az Ő kegyelmének elkérése ahhoz, hogy a jövőben is tudjuk ápolni, gondozni, továbbadni a reformáció értékeit, mert akkor vagyunk igazán Krisztus tanítványai. Mert a missziói parancs – tegyetek tanítvánnyá minden népet –ránk, a 21. századi tanítványokra is érvényes" – zárta előadását Huszár Pál, a zsinat világi elnöke.

Az ünnepség végén a megjelent protestáns egyházak lelkészei áldást mondtak, majd a reformációi emlékműnél egy-egy szál virágot helyeztek el.

 

Bagdán Zsuzsanna – Telepóczki Márta, fotó: Dimény András – Vargosz
Forrás: http://reformatus.hu/mutat/12981/

 

 

Plakát letöltése: Doc

 

Megtartották a reformációi gálaestet


2016. október 17., hétfő
Az állam és az egyház kapcsolatrendszere ősrégi, és a kezdetektől konfliktusokkal teli – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtartott reformációi gálaesten október 16-án. Az eseményen átadták a Protestáns Újságírók Szövetsége Rát Mátyás-díját is.

A közönséget Steinbach József dunántúli református püspök, a kulturális estet szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának az elnöke az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat vezérigéjével köszöntötte: „Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek.” (Zsolt 96,3) Az egyházi vezető rövid igemagyarázatában rámutatott e szakasz aktualitására. – Bizonyosságunk van, mert Isten dicsősége azt hirdeti, hogy az Úr a világ és a történelem ura, aki megőrzi népét. Megváltásunk van, mert Isten dicsősége Jézus Krisztusban ragyogott fel, aki meghalt és feltámadt, aki e leghatalmasabb csodás tettben magához ölelte a vergődő emberiséget. Szolgálatunk van, mert mi, az ő népe, tudunk e csodáról, amelyet szelíd határozottsággal hirdetünk és élünk a világban – fogalmazott a püspök, aki szerint a reformáció ötszázadik évfordulójához közeledve, ’56 hőseire emlékezve és a világban zajló nagy és bizonytalan kimenetelű változások közepette hinnünk és vallanunk kell, hogy népünk és a világ számára is Jézus Krisztus megváltó munkájának az elfogadása az egyetlen megoldás.

Összhangkeresés

Trócsányi László Reformáció és rend címmel megtartott előadásában felidézte: sajátos, hogy a Biblia első öt könyve, a Tóra nagy része tulajdonképpen jogszabálygyűjtemény. A mózesi törvényekben vannak kultikus, polgári és büntetőjogi szabályok. Némelyik olyan szigorú, hogy ma is van, aki az Ószövetség Istenét kegyetlennek nevezi, és szembeállítja vele az Újszövetség irgalmas istenképét. Ez a hamis szembeállítás azonban az Ószövetség fundamentalista olvasatára épül, hiszen sem Jézus, sem az első tanítványok nem fordultak szembe sem a zsidó, sem a római állam- és jogrenddel. Mégis, vagy talán épp ezért, az akkori világ két legfejlettebb jogrendszere együtt ítélte halálra Jézust, majd üldözte tanítványait. Így kezdődik a keresztyénség és a jogállam találkozása. – A keresztyénségnek tehát a kromoszómáiban rejlik az állammal való potenciális konfliktus, az állam- és jogrenddel szembeni gyanakvás – fogalmazott a miniszter.

Ezzel együtt jár ugyanakkor a törekvés is az egyház részéről, hogy a lelki és a világi, politikai rendet valamiképpen összhangba hozza. Ennek az összhangnak a keresése végigkíséri a keresztyénség történetét.

Reformáció és szekularizáció

Trócsányi László kitért arra, hogy a lelki és világi tekintély közötti ellentét a középkori Európában is fennmaradt, egyház és állam konfliktusa sokáig egyazon valláson és egyházon belül zajlott. A reformáció megjelenése azonban gyökeres változást hozott. A Nyugat ezerötszáz év után felekezetileg ismét plurálissá vált. Ennek pedig nemcsak teológiai, hanem közjogi és nemzetközi jogi következményei is lettek – hangzott el.
A reformáció korában az egymásnak feszülő valamennyi vallási és szellemi irányzat a Bibliára hivatkozva érvelt, és ez előkészítette az utat a szekularizáció számára. Ha ugyanis a vallási irányzatok rivalizálhatnak egymással Európában, akkor ezzel óhatatlanul relativizálódnak is. Ezzel pedig fokozatosan kiszorultak az állam és a jogrend alakításából – mondta a politikus.

 A felvilágosodástól a totalitarizmusig

A felvilágosodás már társadalmi szerződéssel magyarázza az állam és jogrend eredetét. Újabb cezúrát az 1789-es francia forradalom jelentett, amelynek erős vallás- és egyházellenes éle volt. A rákövetkező két évszázad a szekularizáció, az állam és egyház szétválasztásának jegyében telt, idézte fel. Ez a folyamat a katolikus és a protestáns többségű államokban egyaránt végbement. A protestáns egyházak azonban kevesebb konfliktussal élték meg e folyamatot, mivel kevesebb helyen és rövidebb ideig voltak államegyházi szerepben.
Az inga azonban továbblendült: a totalitárius rendszerek, a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus az egyházakban már ellenséget, a szívek és elmék feletti uralom megszerzésének akadályát látták.

Kettős cél

Magyarországon a rendszerváltás kora a szellemi pezsgés és az útkeresés ideje lett a társadalomban és az egyházakban egyaránt. A vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása és az állam és egyház szétválasztása megkérdőjelezhetetlen alapelvvé váltak. E légkörben született meg az 1994. évi IV. törvény, amely európai összehasonlításban szinte példátlanul liberális szabályozást valósított meg, hangzott el.

Ez azonban teret engedett a visszaéléseknek is, szögezte le Trócsányi László. – A 2011-ben elfogadott új törvény megalkotásakor kettős cél lebegett a jogalkotók szeme előtt: egyrészt ne csorbuljon a vallás szabad gyakorlásának és az egyházak, vallási közösségek önszerveződésének joga, másrészt az állam szuverén, de jogállami módon eldönthesse, hogy mely egyházakkal, vallási közösségekkel kíván együttműködni bizonyos közfeladatok ellátásában – fogalmazott a politikus.
Ismeretes – tette hozzá –, a hatályos törvény megjárta a strasbourgi emberi jogi bíróságot és a magyar alkotmányosság fórumait is. Állam és egyház kapcsolatában a jogalkotó „még nem mondta ki az utolsó szót, és talán nem is lehet ilyet kimondani”. Az egyensúlyt lelki és világi rend között nem lehet egyszer és mindenkorra megfogalmazni, mondta a miniszter.

Egyházi zene, népzene, színjáték

Az eseményen közreműködött a Központi Református Kórus Berkesi Boglárka és Erdélyi Dániel vezetésével, fellépett a kibővített Jobbágy-kvartett és a csángó népzenét játszó Servet zenekar, valamint kórusának és színjátszóinak műsorával mutatkozott be az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium.


Tóth-Máthé Miklós kapta az idei Rát Mátyás-díjat


A gálaesten Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Tóth-Máthé Miklós írót, aki 1936-ban született Tiszalúcon. Sárospataki, debreceni, diósgyőri diákévei után elvégezte a Színművészeti Főiskolát, majd közel tíz évet töltött színpadon Veszprémben, Békéscsabán, Győrött, valamint Budapesten a Thália és a Vígszínházban. Azóta íróként él, több mint harminc kötete jelent meg. Több műfajú szerzőként ír novellákat, kisregényeket, regényeket, drámákat és verseket is. Mindezek mellett rendszeresen publikál a Reformátusok Lapjában és a Confessióban. – Életművéből szirtként emelkednek ki a protestáns hátteret vállaló, abból táplálkozó, veretesen szép magyar nyelven megírt történelmi regényei és drámái. Mint például a Megszámlálta futásodat című műve Károli Gáspárról, Az Isten trombitája Méliusz Juhász Péterről, A szabadság nótáriusa Ráday Pálról, az Élet zsoltárhangra Szenczi Molnár Albertről, vagy a Kossuth papja Könyves Tóth Mihály lelkészről – méltatta a Prúsz elnöke a díjazottat, aki válaszában elárulta, hogy „együtt érző ösztönzésként” tekint a díjra jelenlegi nehéz munkája, egy Kálvin-regény írásának a folytatásához.

Reflap/MTI, fotó: Vargosz
A cikk megjelenik a Reformátusok Lapja 2016. október 23-i számában.

Forrás:
http://reformatus.hu/mutat/12924/


Nem magánügy


2016. október 01., szombat


„A beszélő Isten gyermekei nem lehetnek némák" – a reformáció hónapjának nyitó istentiszteletén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdette az igét a Kálvin téri református templomban.
Messze hangzó térzenével vette kezdetét az Október a Reformáció Hónapja elnevezésű rendezvénysorozat. A Bocskai I. Oktatási Központ Egressy Béni Művészeti Középiskolájának Fúvószenekara Tóth Tamás vezetésével hívogatta a téren összegyűlt hallgatóságot az október 1-jei nyitó alkalomra.

A zenés dicsőítés a templomban folytatódott, ahol először a Magyar Pünkösdi Egyház Zenei Misszió kórusa énekelt Schmélné Papp Ágnes vezetésével, majd a Szilágyiné Mátyus Elvira vezette Budafoki Baptista Énekkar. Az este hatkor kezdődő istentiszteleten Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a 96. zsoltár első három verse alapján prédikált, mely szakasz utolsó verse – „Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek." – a reformáció hónapjának idei alapigéje.


„Hallottunk kortárs, új énekeket és hallunk majd klasszikusokat is. Azonban egy ének nem attól lesz új, hogy szerzője kortárs – kezdte a MEÖT alelnöke.  – Attól lesz az, hogy nem magunknak éneklünk, hanem Istennek, az Ő szabadításáról, aki Jézus Krisztus.” Mint mondta, az ilyen ének meg tudja újítani azt is, aki énekli, és azt is, aki nyitott szívvel hallgatja. Az ilyen ének afelé a pont felé fordítja az embert, ahol nyilvánvaló Isten szabadítása és szeretete: ez a pont a kereszt szárainak metszéspontja, ahol meglátjuk Jézust.

Az evangélikus püspök elmondta, hogy a Mecsekben van egy kőfeszület, rajta az arany evangéliummal, azonban a jól ismert ige egy betű megváltoztatásával került fel rá: Így szerette Isten a világot. „Ez az így mutat rá Isten egész teremtett világot átható és mindent feláldozó szeretetének erejére” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a felolvasott zsoltár írója arra bíztat, hogy Istennek ezt a szeretetét beszéljük el.


Gáncs Péter a Zsidókhoz írt levél első verseit is a hallgatóság elé hozta annak alátámasztásaként, hogy Isten már nem próféták által szól: miután ránk bízta az evangéliumot, rajtunk keresztül akar szólni a világnak, erről szól a zsoltáros felhívása. „El kell beszélni a népeknek, hogyan szerette Isten ezt a világot – folytatta az elnök-püspök. – Mi ezzel az evangéliummal tartozunk mindenkinek, ezt az evangéliumot fedezték fel a reformátorok is: az élő Jézus Krisztust, akiről szól a Szentírás.”

Mint mondta, a reformáció hónapjának első délutánján jó előre tekinteni a hónap utolsó napjára, amikor a résztvevők újra találkozhatnak a Reformációi Emlékparkban, ahol négy oszlopon áll a reformáció négy üzenete. „Az oszlopok közül kimagaslik a „Solus Christus”, hiszen Krisztus az, aki összekapcsolja az eget és a földet, az Istent és az embert” – mutatott rá, majd hozzátette: Őt hirdetni és róla beszélni az embereknek nem lehet magánügye, ezt nem lehet bezárni a templomok falai közé. Luther Márton sem a templomban hirdette ki 95 tételét, hanem közzétette, hogy az utca embere is megtudja: Isten valamit újra szeretne elkezdeni az életében.


A MEÖT alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy elég Luther Márton első tételét elolvasni, mely szerint az életünk folyamatos megtérés kell legyen. Ez önmagában is bemutatja, hogy a reformáció nem egy ötszáz évvel ezelőtti esemény, amire illik néha emlékezni, hanem egy megtérési mozgalom, ami átjárta Európát. „Ez nem magánügy, ez közügy, a legnemesebb közügy” – hangsúlyozta és rámutatott, hogy ezért kezdődött a közös ünneplés is a templom előtt, ahol a zeneszó beszélt Istenről. „Azonban hiába énekelnek a kórusok, nem mondhatják el helyettünk, amit Isten rád és rám bízott. Ők éneklik az új éneket, mi pedig beszéljük el az ő dicsőségét minden népeknek” – figyelmeztetett Gáncs Péter.

Az igehirdetés végén elmondta, hogy a „dicsőség” héberül egy komoly, mély tartalmú szó, ami azt jelenti, hogy valaminek súlya van. Nekünk pedig arról kell bizonyságot tenni új énekkel és új élettel, hogy Isten szavának és a hitnek súlya van az életünkben, melyet meghatároz, hogy bízunk Istenben. „Isten úgy szerette a világot, hogy az életébe került ez a szeretet. Súlya van hát az igének és minden szónak, amit Isten ránk bízott, mi ezzel a súlyos szóval tartozunk egymásnak, a világnak és minden népnek” – foglalta össze gondolatait az elnök-püspök.


Az igehirdetést követően az elhangzott zsoltárversekre válaszul a Pozsonyi úti református gyülekezet Hálaadás Kórusa Berkesi Boglárka vezetésével, a Deák téri evangélikus gyülekezet Lutheránia Énekkara pedig Kamp Salamon vezetésével énekelt, majd a MEÖT tagegyházainak vezetői imádkoztak. A MEÖT elnöke, Steinbach József református püspök a 19. zsoltár szavaival dicsőítette az Urat.

„Dicséret és dicsőség légyen tenéked magasságban, dicséret és tisztesség az anyaszentegyházban” – a megnyitó ünnepség végén a résztvevők közösen énekelték a 196. dicséretet, melyet Oláh Gábor vezényelt és orgonán kísért Bódiss Tamás.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Dimény András
Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/nem-maganugy/

Reformációi Gálaest Műsorlap

Plakát letöltése: pdf

 

Tisztelt Lelkipásztor, Intézményvezető/Szervezetvezető Testvérem!
Kedves Gyülekezet! Kedves Közösség!


Ezúton is örömmel megerősítem, hogy „Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek…” Zsolt 96,3”. Hittel tekintünk az Október a reformáció hónapja 2016 programsorozat megrendezése elé, ezzel is csatlakozva az Ökumenikus Tanács által meghirdetett „Nemzet és Isten népe” évéhez.
Ami a közvetlen törekvésünket illeti, az – egyebek mellett – központi rendezvényeinkben nyer kifejezést. (Központi rendezvényeink felől a túloldalon tájékozódhatnak.)  Bizalommal várjuk a gyülekezetek és minden érdeklődő részvételét e programokon.
A szép rend érdekében kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lapon (postán, e-mailben vagy faxon) szíveskedjenek jelezni a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban október 16-án megrendezendő gálán való részvételi szándékukat szeptember 20-ig. A jelentkezést követően az 500 Ft/fő adomány befizetéséhez csekket küldünk, az adomány beérkezése után pedig postázzuk a jegyeket. Az ígéretes program miatt várható nagy érdeklődésre való tekintettel jelzem, hogy a jegyeket az igénylések beérkezésének sorrendjében tudjuk küldeni. A Reformációi Gálaestre Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter nyert felkérést bizonyságtételre „A reformáció és rend” címmel.

Reményteljes várakozással tekintünk a helyi, gyülekezeti, intézményi, szervezeti programok elé. A korábbi évekhez hasonlóan nagy bizalommal buzdítjuk mindannyiukat, hogy minden gyülekezet, intézmény, szervezet – a protestáns autonómia és szolidaritás elve alapján – szervezzen olyan helyi kulturális, spirituális, oktatási, művészeti vagy sporteseményeket, amelyek hitelesen és meggyőzően képviselik a protestantizmus értékeit. Hisszük, hogy a hónap folyamán valamilyen rendezvényre minden protestáns közösségben sor kerülhet.

Levelünkhöz mellékelt általános plakát az országos rendezvényre, annak főtémájára és a rendező egyházakra hívja fel a figyelmet. A „biankó” plakátot azzal a reménységgel küldjük, hogy a helyi rendezvényt – az egységes arculat jegyében – e plakáton is népszerűsíti minden programszervező közösség. A harmadik plakát az országos programokra hívja fel a figyelmet, különös tekintettel Budapesten, Budaörsön valamint a környékbeli közösségekben élők számára, hiszen idén e települések adnak otthont a fő rendezvényeknek. Bizalommal kérjük, hogy mindhárom plakáttal népszerűsítsék a programsorozatot, annak országos és helyi eseményeit egyaránt.

Kérem továbbá, hogy a gálára szóló jegyrendelő másik oldalán az Önök által rendezett, szervezett program(ok)ról tájékoztassák az Ökumenikus Tanácsot, szintén szeptember 20-ig, annak érdekében, hogy ezen programokat a MEÖT honlapján szerepeltessük, ezáltal népszerűsítve őket. Honlapunkon a programlistát folyamatosan frissítjük. Mindazonáltal fontos, hogy már a programsorozat elején szép lista kínálja az események gazdag választékát.

Kérjük tehát, hogy helyi rendezvények szervezésével, a plakátok kihelyezésével, szószéki/szóbeli buzdítással, a központi rendezvények látogatásával, határidős jegyrendeléssel, a helyi programokról való tájékoztatással segítsünk minél többeket szép, hitünknek megfelelő élményhez. A http://meot.hu/ internetes címen folyamatosan információval szolgálunk a helyi és az országos rendezvényekről; továbbá megtalálható itt fekete-fehérben, letölthető formában az úgynevezett „biankó” plakát, amely sokszorosítható, így a helyi információközlés szolgálatába állítható.

Október a reformáció hónapja! Kívánjuk, hogy a rendezvénysorozat által a magyar protestánsok hitelesen továbbítsák a maguk és az egész társadalom számára a nagyon szükséges buzdítást: „Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek…” Zsolt 96,3”.

Budapest, 2016. augusztus 17.
  
Dr. Fischl Vilmos
főtitkár

 

 

Joomla templates by a4joomla