• fruits.gif
  • meot_slide.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide8.jpg

Szociáletikai Konferencia 2017

Programtervezet


„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben”(Jer 1,5)

Bioetikai konferencia a reprodukciós medicina tárgyában

MEÖT Szociáletikai Bizottság/ MRE Doktorok Kollégiuma Rendszeres Teológiai Szekció 2017. március 3.

Helyszín: Debrecen, Debreceni Református Kollégium – Kistanácsterem (I. emelet)

Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (CPCE/GEKE) Etikai Szakbizottságának gondozásában újabb bioetikai tájékoztatási anyag készül “Before I Formed You in the Womb…” (Jer. 1:5): A Guide to the Ethics of Reproductive Medicine from the Council of the Community of Protestant Churches in Europe (CPCE) címen. A munkaanyag a tagegyházaknak megküldése kerül véleményezés végett a 2018-as Baseli Nagygyűlést megelőzően. Ott kerül végleges formában elfogadásra a szöveg. 

A konferencia célja a dokumentum véleményezése teológusok és további szakemberek bevonásával, tanulmánykötet kiadása a GEKE dokumentum magyar fordításával és a reflexiókkal. 

 

10,00 Köszöntés, megnyitás - Fazakas Sándor/ Fischl Vilmos

10,10 Einführung in die neue Orientierungshilfe der GEKE - Ulrich H.J. Körtner

10,45 Diszkusszió

11,00 Teológiai megjegyzések a "természet"  morális fogalmához - Béres Tamás  

11,20 "A mag sarjad és nő, az ember pedig nem tudja, hogyan" (Mk 4,27)  A beültetés előtti kiválasztás kritériumainak margójára.  Hogyan és ki válasszon? - Kodácsy Tamás

11,40 A még meg nem született emberi lény életének és méltóságának tisztelete - Hámori Antal

12,00 Diszkusszió

12,30 Ebéd

13,30 In vitro és in vivo életvédelem a büntetőjogban - Filo Mihály

13,50 Fejlesztés és új eugenika. Beteg-e, aki nem beteg? - Orosz Gábor Viktor

14,10 A mitochondriális gének cseréjének etikai kérdései - Szebik Imre

14,30 Diszkusszió

14,50 A hálószobából a laboratóriumba. Az inszemináció és az in vitro megtermékenyítés előfeltételei, következményei és hatásai a házasság és szexualitás etikájára nézve - Kovács Krisztián

15,00 A béranyaság helyzete Romániában - Visky S. Béla

15,20 Az egyház útmutatásának keretei - Borsi Attila

15,40 Diszkusszió

16,00 Összegzés, záró gondolatok - Fazakas Sándor

 

Elvándorlás és migráció a 21. században konferenciakiadvány






Borító letöltése

Bellapok letöltése

 

 

Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? –

Az elvándorlás és migráció kérdéséről tartott konferenciát a MEÖT


Budapest – Lehet-e napjainkban, a politikailag erőteljes érdekviszonyok mellett megfogalmazott nézetek között valós párbeszéd? Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? Mi is jövevények vagyunk? És mit mond a Szentírás? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezte konferencián az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat és az abból adódó további gondolatokat.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Elvándorlás és migráció címmel interdiszciplináris konferenciát tartott. A biblikus nézőponton túl, egyebek mellett a szociológia és a biztonságpolitika szemszögéből hallhattak a jelenlévők megközelítéseket, melyek összességében rámutattak arra, hogy a jelen kérdéseiről nem lehet, pontosabban nem érdemes kizárólagos véleményt alkotni. Fazakas Sándor, a rendezvény levezető elnöke kiemelte: „A konferencián szeretnénk a jelenlegi helyzetet elemezni és a zsidó–keresztény vallási hagyományokkal összevetni. Az ökumenikus horizonton túl szakspecifikus megközelítésekre, az abból adódó párbeszédre kívánunk lehetőséget nyújtani.”


„A világtörténelem folyamatos sorsfordító jelensége a népvándorlás, a migráció” – hangsúlyozta Zsengellér József. A Károli Gáspár Református Egyetem dékánja előadásában kiemelte, hogy az őskor és az ókor vadászó és mezőgazdász életformájának természetes velejárója volt az élelemforrást jelentő állatok mozgásával járó, valamint a klímaváltozás okozta nomád életforma. A technikai fejlődés hatására kialakuló fegyverkezés lehetővé tette az erősebb népek számára, hogy másoktól elvegyék a megszerzett területeket és javakat, amelyek újabb vándorlásokat eredményeztek. „A Mezopotámia–Palesztina–Egyiptom tengely mentén részben a klímaváltozás, de főként a katonapolitikai célok meghatározta népmozgások figyelhetők meg a Kr. e. 3. évezred végétől, egészen az időszámításunk kezdetéig tartó hosszú periódusban” – fogalmazott az egyetemi tanár. Zsengellér József kiemelte: „Szoros értelemben véve az Izraelt alkotó törzsek jelenléte és állammá formálódása is a népmozgások eredménye. Izrael államiságának első megszűnése, majd újbóli létrejötte és végső felszámolása erőszakos migrációnak köszönhető.”

A jövevénnyel szembeni kötelezettségekről – A Tóra alapján címmel – Oberlander Báruch tartott előadást. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tóra több helyen is szól arról, hogyan kell bánni az idegennel. „Az idegent el ne nyomd, és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában” (2Móz 22,20) alapján a rabbi hangsúlyozta: a szövegben nem szerepel, hogy mi elől menekültek azok, akik segítséget kértek, mert nem az a fontos, sokkal inkább az, hogy rászorulnak a védelemre és a biztonságra. „Nem helyes valakit azért elutasítani, mert attól tartunk: lehet, hogy rosszat fog tenni” – hangsúlyozta a terrortól való félelemmel kapcsolatban Oberlander Báruch. A rabbi ugyanakkor hozzátette, hogy hasonlóképpen, ahogy a betegségnek nemcsak a tüneteit kell kezelni, ugyanúgy a menekültek vonatkozásában is a valós problémával kell foglalkozni: „Hosszú távon nem az a kérdés, hogy be kell-e fogadni valakit vagy sem, hanem az, hogy teremtsük meg nekik azt a stabilitást, hogy ne kelljen hazájukból elmenniük.”

Az újkori népvándorlás okai – helyzetjelentés a Közel-Keletről című előadásában Bokor Balázs elmondta, hogy „a migráció kérdésével hosszú távon kell számolnunk, ugyanakkor ma nem létezik egységes menekültügyi politika”. A volt szíriai, libanoni és jordániai nagykövet kiemelte, hogy „Európa és a muszlim világ hasonló kihívásokkal néz szembe. Az ISIS precedens értékű kísérlete, hogy az iszlámot politikai erőként használja fel.” A diplomata ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a muszlim hívők többsége nem ért egyet a terrorszervezettel. Bokor Balázs hangsúlyozta, hogy „Szíria 23 millió lakosából közel nyolcmilliónak országon belül kellett elmenekülnie, 4,7 millió kényszerült a szomszédos országok menekülttáboraiba, és körülbelül 300 ezret megöltek a harci cselekmények alatt, míg Európába pár százezer menekült.” Az előadó kiemelte, hogy „minden számottevő erő a világon egyetért abban, hogy a menekültkérdést a kiváltó okok megszüntetése nélkül lehetetlen kezelni. De a részletes álláspontok sajnos nagyon eltérőek.” A nagykövet előadásában hangsúlyozta, hogy elsősorban összefogásra és megelőzésre van szükség: „Be kell fektetni a jövőbe, erről minden nagy szervezet beszél, de sajnos, a valós cselekvés még nem kezdődött el.”


 „Manapság egyre többet hallunk az iszlám és kereszténység közötti problémákról” – fogalmazott Fischl Vilmos. A MEÖT főtitkára előadásában az iszlám és kereszténység párbeszédének lehetőségeire kereste a válaszokat. „Az iszlám és a kereszténység közötti feloldhatatlan konfliktust a két vallás egyaránt univerzalisztikus jellege adja. Mindkét vallás az egész emberiséghez szólónak tekinti magát” – mondta az evangélikus lelkész. Az iszlám és a kereszténység összefogásával kapcsolatban a főtitkár kiemelte: „Az a nehézség, hogy az iszlám nemcsak vallás, hanem politika és kultúra is.” Fischl Vilmos előadásában a terrorizmus és radikalizmus veszélyei mellett a kultúrák és vallások közötti párbeszéd kiszélesítésére hívta fel a figyelmet.

„A párizsi merényletek után Európa vezetői kézen fogva demonstráltak, míg a szíriai és további merényletekről akkor van egy szalagcikk, ha több mint kétszázan haltak meg” – fogalmazott A szekuláris állam felelőssége a migrációs helyzetben című előadásában Nógrádi György. A Corvinus Egyetem egyetemi tanára a három globálisan meghatározó ország – USA, Kína és Oroszország – viszonyrendszeréből kiindulva többek között arra mutatott rá, hogy a békefenntartás alapvetően politikai és gazdasági haszonszerzésnek tekinthető. A migrációs kérdés vonatkozásában a biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy míg Ausztráliának, Észak-Amerikának vannak eszközei, addig „Európa képtelen védekezni”. Nógrádi György szerint: „Ha valaki migránsokat szeretne befogadni, akkor hozza be őket, de ne akarja aztán kvóta alapján szétszórni őket az országok között.”

„Fontos tisztázni, hogy amikor Magyarországon menekültekről beszélünk, akkor kiket is értünk alattuk. A számok azt mutatják, hogy átvándorlásról és nem letelepedésről kell beszélni” – fogalmazott Sik Endre. A Debreceni Egyetem egyetemi tanára előadásában a félelemkeltés mechanizmusát és nyelvezetét hangsúlyozta. A morális pánik felépítésére hívta fel az ELTE emeritus professzora a figyelmet: „A média segítségével a jelenséget leegyszerűsíti, stigmatizáltja, majd ki kell mutatni, hogy veszélyes a számunkra.” Sik Endre a nemzeti konzultációt „ maxi morális pánikgombnak” nevezve annak felépítésén és megfogalmazásán keresztül elemezte a félelemkeltés módszerét. „A központosított bűnbakképzés célja a teljes körű, ismétlődő, erőteljes manipuláció” – fogalmazott a szociológus.

Teológiai toposzok a migráció és elvándorlás értelmezéséhez címmel Béres Tamás előadásában elmondta, hogy a teológia és az etika nem kijelentéseket nyújt az adott kérdésekre, hanem tágabb megközelítésekre ad lehetőséget. „A Föld több pontján, és az utóbbi időben jellemzően a Közel-Keletről Európába irányuló migráció láttán, különösen hangsúlyossá vált a kivándorlás és a bevándorlás vallási indítékairól beszélni, ezeket keresni és elemezni” – fogalmazott az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára. Az evangélikus lelkész a kötelességetika és a felelősségetika szemszögéből hívta fel arra a nézőpontbeli különbségre a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy helyi vagy globális szinten gondolkodunk-e. Pál apostol tanítását kiemelve a rendszeres teológus a határátlépés bátorságára figyelmeztette a jelenlévőket: „A teremtésben való részvétel azt jelenti, hogy építő módon akarja az ember elrendezni a világot.” Ugyanakkor Péter tanítása alapján Béres Tamás hozzátette, hogy Isten országának teljessége arra mutat: a keresztények idegenek a földön. A van-e párbeszéd a kereszténység és az iszlám között kérdésre az előadó határozott véleménye az, hogy van: „Nem a kognitív tartalom az egyetlen út. Számos vallásközi párbeszéd, vagy találkozás létezik, melynek során egymásnak felolvassák saját szent irataikat és elmondják, hogy nekik miért szép az.” Béres Tamás figyelmeztetett: szükségszerű, hogy a menekültekben az embert lássuk meg, valamint hangsúlyozta, hogy az erkölcs megtalálása a mi felelősségünk is.

A gyakorlati oldal fontosságára, a gyülekezeti közösségre hívta fel a figyelmet Gyülekezetek szociális felelőssége és lehetőségei című előadásában Laborczi Géza. Az evangélikus lelkész az Oltalom Szeretetszolgálat és a helyi gyülekezet viszonyrendszerén keresztül arra mutatott rá, hogy míg a liturgikus és felekezeti identitást mindegyik felekezet gyakorolja, addig a keresztény létből következő – „Jövevény voltam és befogadtatok” (Mt 52,35) – befogadó közösség identitásszemlélete már nem természetes a gyülekezetekben. „Utóbbival nagy baj van. Nem befogadók a közösségeink és nemcsak a menekültekkel, hanem a rászorulókkal sem. Nemcsak akciók kellenek, hanem folyamatos kapcsolattartás. Nyitott közösségekre lenne szükségünk, olyanokra, ahol a gyülekezet és a rászorulók között valós kapcsolat alakul ki” – hangsúlyozta a lelkész. A menekültek megsegítésével kapcsolatban Laborczi Géza elmondta, hogy Nyíregyházán integrációs ház létrehozásán dolgoznak, ahova a jövőben menekült családok kerülnének. Itt a lakhatás mellett a nyelvoktatás, a közösséghez való integráció és a munkához való jutás segítése lesz a fő cél. „Nem téríteni akarunk a szó negatív értelmében, hanem aki rászorul, annak segítséget adni” – fogalmazott az evangélikus lelkész.



Szöveg és fotó: Galambos Ádám; címlapkép: illusztráció

Atomenergia és életstílus Konferenciakiadvány


Letöltés

Atomenergia és életstílus


Szöveg: Galambos Ádám, címlapkép: MTI (Az egykori Mohi falu temploma, napelemek és az atomerőmű tornyai), fotó: Galambos Ádám

Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2015. október 9-én rendezett konferenciájának fókuszában a Paks2 atomerőmű építésének kérdése, annak etikai oldalról történő vizsgálata állt.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Etikai Bizottsága Atomenergia és életstílus című konferenciájának már az alcíme is kifejezte, hogy éles megfogalmazással, az etika irányából kívánják a szervezők a fenntarthatóság kérdéskörét feldolgozni: Ami a tervekből kimaradt: Paks 2 etikai kérdéseire adott válasz. A felvetés nem is váratott magára sokáig, hiszen a neves előadók valóban élesen, a rövid távú célok helyett a hosszú távú, fenntartható gondolkodást helyezték előtérbe. A sajnálatosan kevés hallgatóság előtt létrejövő konferencia így rávilágított arra, hogy a felekezetek összefogáson és párbeszéden alapulva kívánnak nemcsak a fenntarthatósággal, hanem a teremtett világ védelmében az etikával foglalkozni, arról állást foglalni. A konferencia egyik szervezője, Béres Tamás egyetemi tanár egyúttal kifejezte, hogy az előadások nemcsak kötet formában lesznek a későbbiekben elérhetővé téve, hanem a MEÖT Etikai Bizottsága az elhangzott előadásokra támaszkodva egy nyilatkozatot is ki kíván majd adni, mely a felekezetek közös állásfoglalását kívánja elősegíteni.

Lányi András A válasz: Paks2. De mi volt a kérdés? címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az atomerőmű által termelt energia a foszilisnál jobb, de a megújuló energiánál drágább. „A tervezett Paks2 atomerőmű a költségei megtermeléséig drágább energiaforrás lesz, hiszen a hitelt – és annak kamatait – ki kell termelnie. A nemzeti árgaranciával megvalósuló beruházás vonatkozásában a költségvetésben már látjuk, hogy számos plusz költséget nem számoltak bele, így várhatóan a kiadások jelentősen meghaladják majd a tervezettet” – fogalmazta meg aggályait az előadó. Lányi András kiemelte, hogy a világon nem tekintik versenyképesnek az atomenergiát: „A biztonsági körülmények miatt az atomenergia előállítása nő, míg a megújuló energiáké csökken.” A filozófus a fukusimai atomerőmű-balesetre emlékeztetve hívta fel a jelenlévők figyelmét arra, hogy bár lényegesen kevesebb atomerőmű-baleset van, annak kockázati tényezője és hosszú távú hatása óriási kockázatokkal jár. „Ezt felismerve bármennyire is úgy tűnt, hogy az atomerőművek reneszánszát éljük a világban, a beruházások iránya Fukosimát követően megváltozott, Franciaország, Nagy Britania, sőt, Oroszország is leállította beruházásait” – fogalmazott Lányi.
Akarunk e olcsó tömeges energiaforrást adni az emberiségnek? – kérdésre a filozófus elmondta, hogy ennek az lenne a hatása, hogy nemcsak hihetetlenül felpörgetné a gazdaságot, növelné fogyasztást, de népességrobbanáshoz is vezetne, így „a folyamat a földi ökoszisztéma teljes pusztulásához vezetne.”
Lányi András meglátása szerint „a jövő úgy képzelhető el, hogy az energetikai alapellátást a helyi, decentralizált energiahálózatok fogják működtetni. Ezek szél- és napenergiát használnak majd. Ezt fogja a nagy hálózat erősíteni, így az atomerőművek szerepe nemcsak hogy visszaszorul majd, hanem a meglévő atomerőműveknek szabályozhatóaknak is kell majd lenniük, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.”

„A jó és a rossz választásával szemben a két rossz közül kell ma már választanunk” – fogalmazott Szűcs Ferenc. A teológus előadásában kifejtette, hogy az atomenergia felhasználását az emberek negatív módon ismerték meg. A nagypolitika gyanakvása kíséri a békés célú felhasználást is. A hadászati titkosítás átterjedt a média gondolkodására és gyanakvására.
A fenntartható fejlődés értelmezésével kapcsolatban Szűcs Ferenc kiemelte, hogy „ma ez alatt azt értjük, hogy a technikai civilizáció által létrehozott komfortos életet hogyan tudjuk a legkisebb károk okozásával fenntartani.” Mint előadásából kiderült, a fejlett világ energiaszükségletének 80%-át foszilis energiából nyeri. Az energiaigény a harmadik világ fejlődésével együtt tovább fokozódik.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a keresztény egyházak? Szűcs Ferenc az őszinte párbeszédet emelte ki: „Olyan fórumra lenne szükség, ahol a megismerhető tények és adatok alapján kellő ismeretszerzést kaphatnánk arról, hogy arányban áll-e a kockázat és a haszon.” A teológus ugyanakkor kiemelte, hogy etikai vonatkozásban „a kérdést a teremtésvédelem aspektusában kell vizsgálni, reménységgel. A keresztény apokaliptika nem pusztulásként értelmeződik, hanem a remény jeleként” – fogalmazott.

Atomerőművek a Földön

Van e kényszerítő szükségesség az atomerőművek építésére? Az etika olyan határterületen mozog, ahol arra keresi a választ, hogy szabad-e megtennünk azt, amire lehetőségünk van. „Minden rossz tapasztalat ellenére elképzelhető, hogy a mai világban a lehető legnagyobb biztonság mellett az atomenergia előállítására szükség van. Ugyanakkor a megújuló energiafelhasználás megerősítése fontos lenne” – fogalmazott Szűcs. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának professzor emeritusa hangsúlyozta, hogy „nem jó irány, ha a nukleáris erőműveket korunk kizárólagos bűnbakjának tekintjük, hiszen ezáltal eltereljük a további szennyezésekről, káros anyagok használatáról a gondolkodást. Elég ha az élelmiszerek adalékanyagaira, a légi közlekedés károsanyag-kibocsátására gondolunk és máris látjuk, hogy egy nagyon összetett kérdéssel kéne felelősen foglalkozni.”

„A Föld energiafelhasználásánál tízezerszer több energia érkezik a földre évente a Nap által, mégsem azt használjuk” – hangsúlyozta Kroó Norbert. „A föld lakosságának és energiaigényének növekedése gyorsuló ütemű. Vonatkozik ez természetesen az elektromos energiafogyasztásra is. Mivel ennek előállítása zömmel fosszilis energiahordozók felhasználásával történik, földünk globális felmelegedési folyamata is gyorsul” – hangsúlyozta a fizikus. Arra a kérdésre, hogy Honnan vehetjük a jövőben az energiaforrásokat? a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja elmondta, hogy „a szén, olaj, és földgáz mellett a megújuló forrásokra és az atomreaktorokban termelt elektromos energiára számíthatunk. A távoli jövő mindenképpen a napenergia tudatos felhasználásán alapulhat, hiszen jelenleg tízezerszer annyi jut belőle földünkre, mint az emberiség jelenlegi teljes energiafelhasználása.” Kroó Norbert ugyanakkor hozzátette, hogy „átmenetileg azonban nem mondhatunk le az atomenergiáról, hiszen jelenleg is az emberiség energiafelhasználásának 16%-át adja és ez az arány még növekedhet is. Sokak szerint a nukleáris energiatermelés reneszánszának kapujában állunk. Ezen energia termelése ugyanis biztonságos, szén-dioxid és emisszió mentes, mindenütt elérhető, energiabiztonságot és függetlenséget jelent és az üzemeltetésben megbízható tapasztalatokkal rendelkezünk.” Az energiaigény változásával kapcsolatban Kroó Norbert hangsúlyozta, hogy „a növekvő energiaigény növekvő globális felmelegedéshez vezet. Ha a világ megpróbálna olyan szinten élni mint Európa, akkor azonnal vége lenne a világnak.”
A fizikus előadásában kiemelte, hogy optimizmusra ad okot a negyedik generációs atomerőművek tervezete, mely extrém magas hőmérsékletű reaktorok építését jelenti. Ezek várhatóan sokkal biztonságosabbak lesznek. A nukleáris energia kérdésében Kroó Norbert kiemelte, hogy versenyképes a földgázzal, nem környezetszennyező, nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszútávon nem a nukleáris energia, hanem a napenergia a megoldás. „Senki sem lehet biztos a nukleáris energia-kérdés jövőjével kapcsolatban, de vannak új tervek, ugyanakkor nő a terroristák veszélye, mely a kockázati tényezőt megemeli, így mindenképpen globális szintű gondolkodás kéne.”

„A világ Isten ajándéka az embernek, mellyel az a dolgunk, hogy továbbadjuk” – hangsúlyozta Zlinszky János a német pásztorlevél alapján. A biológus az egyházi állásfoglalások összehasonlításán keresztül mutatott rá a teremtett világról való teológiai gondolkodásra. A nukleáris exodus kérdésében az előadó kiemelte, hogy „a nukleáris kivonulás az igazságosság és a béke zarándoklata.” A nukleáris energia pazarló életmódot tesz lehetővé, komoly veszélyeket rejt. „Vigyázni kell a technikai ráhagyatkozásra, mert katasztrófára vezethet” – fogalmazott.

Mielőtt az „elemek felbomlanak”, avagy fúziós vagy fissziós? címmel Kodácsy Tamás tartott előadásában hangsúlyozta: „nincsen alternatívája az atomenergiának, ez az egyetlen energiaforrásunk, de az Isten által teremtett napenergia forrása is ez.” A teológus a megújuló energiaforrás és az ember által előállított, jelentős veszélyekkel járó energiaforrások felelősségének kérdésére mutatott rá. Hasadásból vagy összekötésből építkező energiánk legyen? kérdésére a református lelkipásztor Bábel történetén keresztül figyelmeztetett: „nemcsak a múlt, hanem a jövő sáfárai is vagyunk.”

Ugyancsak a felelősség kérdésére, az emberi kapzsiságból adódó korábbi tragédiákra mutatott rá Az atomerőművek és az emberiség jövője címmel tartott előadásában Végh László, aki hangsúlyozta, hogy „a reaktorokat hiba esetén sem nem lehet könnyen leállítani, a maghasadás megszüntetésével még jó ideig 5-10%-on megy. Az energia hőenergiává alakul, ezért hűteni kell, ami további kockázatokat rejt.”

A természettudomány oldaláról Victor András tartott előadást, melyben a bányászat az uránfeldolgozás hatásait mutatta be. Az előadás kitért az atomerőművek működésére, valamint a rendellenességekből következő veszélyekre is. Mint figyelmeztetett, az atomerőművek hulladékanyagát ma is számos ország más országba szállítja, mely ellen komolyabb fellépésre lenne szükség: „a kiégett fűtőanyag elhelyezésével kapcsolatban ki kellene mondani, hogy azokat más országba ne lehessen szállítani.”

„Egyházként nemcsak belső kényszer van arra, hogy szóljunk, hanem a gyülekezet és társadalom elvárása is érzékelhető, hogy véleményünkkel segítsük a tájékozódást” – fogalmazott Fazakas Sándor. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy „az egyházi állásfoglalások jellemzője, hogy vagy túl elhamarkodottak, vagy későn születnek, vagy nem túl alaposak.” A Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszék vezetője Hans Jonas gondolatát idézve – „cselekedj úgy, hogy cselekedeteidnek következményei összeegyeztethetőek legyenek a tartós és valódi emberi élettel a földön” – a világ reális látásának igényét emelte ki: „Az ember könnyen azt hiszi, hogy a világ érte van, miközben az önmagáért való, nemcsak az emberért.” Fazakas Sándor hangsúlyozta: „az erkölcsi érvelés módja napjainkra megváltozott. Előtérbe lépett az érvelés a felülről megmondott igazsággal szemben. Ezért szükséges, hogy keressük a párbeszéd, a közös gondolkodás lehetőségét, hogy az egyház érvekkel tudja megfogalmazott és vallott igazságát képviselni.


Forrás: http://evangelikus.hu/atomenergia-es-eletstilus-2015

Joomla templates by a4joomla