• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? –

Az elvándorlás és migráció kérdéséről tartott konferenciát a MEÖT


Budapest – Lehet-e napjainkban, a politikailag erőteljes érdekviszonyok mellett megfogalmazott nézetek között valós párbeszéd? Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? Mi is jövevények vagyunk? És mit mond a Szentírás? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezte konferencián az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat és az abból adódó további gondolatokat.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Elvándorlás és migráció címmel interdiszciplináris konferenciát tartott. A biblikus nézőponton túl, egyebek mellett a szociológia és a biztonságpolitika szemszögéből hallhattak a jelenlévők megközelítéseket, melyek összességében rámutattak arra, hogy a jelen kérdéseiről nem lehet, pontosabban nem érdemes kizárólagos véleményt alkotni. Fazakas Sándor, a rendezvény levezető elnöke kiemelte: „A konferencián szeretnénk a jelenlegi helyzetet elemezni és a zsidó–keresztény vallási hagyományokkal összevetni. Az ökumenikus horizonton túl szakspecifikus megközelítésekre, az abból adódó párbeszédre kívánunk lehetőséget nyújtani.”


„A világtörténelem folyamatos sorsfordító jelensége a népvándorlás, a migráció” – hangsúlyozta Zsengellér József. A Károli Gáspár Református Egyetem dékánja előadásában kiemelte, hogy az őskor és az ókor vadászó és mezőgazdász életformájának természetes velejárója volt az élelemforrást jelentő állatok mozgásával járó, valamint a klímaváltozás okozta nomád életforma. A technikai fejlődés hatására kialakuló fegyverkezés lehetővé tette az erősebb népek számára, hogy másoktól elvegyék a megszerzett területeket és javakat, amelyek újabb vándorlásokat eredményeztek. „A Mezopotámia–Palesztina–Egyiptom tengely mentén részben a klímaváltozás, de főként a katonapolitikai célok meghatározta népmozgások figyelhetők meg a Kr. e. 3. évezred végétől, egészen az időszámításunk kezdetéig tartó hosszú periódusban” – fogalmazott az egyetemi tanár. Zsengellér József kiemelte: „Szoros értelemben véve az Izraelt alkotó törzsek jelenléte és állammá formálódása is a népmozgások eredménye. Izrael államiságának első megszűnése, majd újbóli létrejötte és végső felszámolása erőszakos migrációnak köszönhető.”

A jövevénnyel szembeni kötelezettségekről – A Tóra alapján címmel – Oberlander Báruch tartott előadást. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tóra több helyen is szól arról, hogyan kell bánni az idegennel. „Az idegent el ne nyomd, és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában” (2Móz 22,20) alapján a rabbi hangsúlyozta: a szövegben nem szerepel, hogy mi elől menekültek azok, akik segítséget kértek, mert nem az a fontos, sokkal inkább az, hogy rászorulnak a védelemre és a biztonságra. „Nem helyes valakit azért elutasítani, mert attól tartunk: lehet, hogy rosszat fog tenni” – hangsúlyozta a terrortól való félelemmel kapcsolatban Oberlander Báruch. A rabbi ugyanakkor hozzátette, hogy hasonlóképpen, ahogy a betegségnek nemcsak a tüneteit kell kezelni, ugyanúgy a menekültek vonatkozásában is a valós problémával kell foglalkozni: „Hosszú távon nem az a kérdés, hogy be kell-e fogadni valakit vagy sem, hanem az, hogy teremtsük meg nekik azt a stabilitást, hogy ne kelljen hazájukból elmenniük.”

Az újkori népvándorlás okai – helyzetjelentés a Közel-Keletről című előadásában Bokor Balázs elmondta, hogy „a migráció kérdésével hosszú távon kell számolnunk, ugyanakkor ma nem létezik egységes menekültügyi politika”. A volt szíriai, libanoni és jordániai nagykövet kiemelte, hogy „Európa és a muszlim világ hasonló kihívásokkal néz szembe. Az ISIS precedens értékű kísérlete, hogy az iszlámot politikai erőként használja fel.” A diplomata ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a muszlim hívők többsége nem ért egyet a terrorszervezettel. Bokor Balázs hangsúlyozta, hogy „Szíria 23 millió lakosából közel nyolcmilliónak országon belül kellett elmenekülnie, 4,7 millió kényszerült a szomszédos országok menekülttáboraiba, és körülbelül 300 ezret megöltek a harci cselekmények alatt, míg Európába pár százezer menekült.” Az előadó kiemelte, hogy „minden számottevő erő a világon egyetért abban, hogy a menekültkérdést a kiváltó okok megszüntetése nélkül lehetetlen kezelni. De a részletes álláspontok sajnos nagyon eltérőek.” A nagykövet előadásában hangsúlyozta, hogy elsősorban összefogásra és megelőzésre van szükség: „Be kell fektetni a jövőbe, erről minden nagy szervezet beszél, de sajnos, a valós cselekvés még nem kezdődött el.”


 „Manapság egyre többet hallunk az iszlám és kereszténység közötti problémákról” – fogalmazott Fischl Vilmos. A MEÖT főtitkára előadásában az iszlám és kereszténység párbeszédének lehetőségeire kereste a válaszokat. „Az iszlám és a kereszténység közötti feloldhatatlan konfliktust a két vallás egyaránt univerzalisztikus jellege adja. Mindkét vallás az egész emberiséghez szólónak tekinti magát” – mondta az evangélikus lelkész. Az iszlám és a kereszténység összefogásával kapcsolatban a főtitkár kiemelte: „Az a nehézség, hogy az iszlám nemcsak vallás, hanem politika és kultúra is.” Fischl Vilmos előadásában a terrorizmus és radikalizmus veszélyei mellett a kultúrák és vallások közötti párbeszéd kiszélesítésére hívta fel a figyelmet.

„A párizsi merényletek után Európa vezetői kézen fogva demonstráltak, míg a szíriai és további merényletekről akkor van egy szalagcikk, ha több mint kétszázan haltak meg” – fogalmazott A szekuláris állam felelőssége a migrációs helyzetben című előadásában Nógrádi György. A Corvinus Egyetem egyetemi tanára a három globálisan meghatározó ország – USA, Kína és Oroszország – viszonyrendszeréből kiindulva többek között arra mutatott rá, hogy a békefenntartás alapvetően politikai és gazdasági haszonszerzésnek tekinthető. A migrációs kérdés vonatkozásában a biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy míg Ausztráliának, Észak-Amerikának vannak eszközei, addig „Európa képtelen védekezni”. Nógrádi György szerint: „Ha valaki migránsokat szeretne befogadni, akkor hozza be őket, de ne akarja aztán kvóta alapján szétszórni őket az országok között.”

„Fontos tisztázni, hogy amikor Magyarországon menekültekről beszélünk, akkor kiket is értünk alattuk. A számok azt mutatják, hogy átvándorlásról és nem letelepedésről kell beszélni” – fogalmazott Sik Endre. A Debreceni Egyetem egyetemi tanára előadásában a félelemkeltés mechanizmusát és nyelvezetét hangsúlyozta. A morális pánik felépítésére hívta fel az ELTE emeritus professzora a figyelmet: „A média segítségével a jelenséget leegyszerűsíti, stigmatizáltja, majd ki kell mutatni, hogy veszélyes a számunkra.” Sik Endre a nemzeti konzultációt „ maxi morális pánikgombnak” nevezve annak felépítésén és megfogalmazásán keresztül elemezte a félelemkeltés módszerét. „A központosított bűnbakképzés célja a teljes körű, ismétlődő, erőteljes manipuláció” – fogalmazott a szociológus.

Teológiai toposzok a migráció és elvándorlás értelmezéséhez címmel Béres Tamás előadásában elmondta, hogy a teológia és az etika nem kijelentéseket nyújt az adott kérdésekre, hanem tágabb megközelítésekre ad lehetőséget. „A Föld több pontján, és az utóbbi időben jellemzően a Közel-Keletről Európába irányuló migráció láttán, különösen hangsúlyossá vált a kivándorlás és a bevándorlás vallási indítékairól beszélni, ezeket keresni és elemezni” – fogalmazott az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára. Az evangélikus lelkész a kötelességetika és a felelősségetika szemszögéből hívta fel arra a nézőpontbeli különbségre a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy helyi vagy globális szinten gondolkodunk-e. Pál apostol tanítását kiemelve a rendszeres teológus a határátlépés bátorságára figyelmeztette a jelenlévőket: „A teremtésben való részvétel azt jelenti, hogy építő módon akarja az ember elrendezni a világot.” Ugyanakkor Péter tanítása alapján Béres Tamás hozzátette, hogy Isten országának teljessége arra mutat: a keresztények idegenek a földön. A van-e párbeszéd a kereszténység és az iszlám között kérdésre az előadó határozott véleménye az, hogy van: „Nem a kognitív tartalom az egyetlen út. Számos vallásközi párbeszéd, vagy találkozás létezik, melynek során egymásnak felolvassák saját szent irataikat és elmondják, hogy nekik miért szép az.” Béres Tamás figyelmeztetett: szükségszerű, hogy a menekültekben az embert lássuk meg, valamint hangsúlyozta, hogy az erkölcs megtalálása a mi felelősségünk is.

A gyakorlati oldal fontosságára, a gyülekezeti közösségre hívta fel a figyelmet Gyülekezetek szociális felelőssége és lehetőségei című előadásában Laborczi Géza. Az evangélikus lelkész az Oltalom Szeretetszolgálat és a helyi gyülekezet viszonyrendszerén keresztül arra mutatott rá, hogy míg a liturgikus és felekezeti identitást mindegyik felekezet gyakorolja, addig a keresztény létből következő – „Jövevény voltam és befogadtatok” (Mt 52,35) – befogadó közösség identitásszemlélete már nem természetes a gyülekezetekben. „Utóbbival nagy baj van. Nem befogadók a közösségeink és nemcsak a menekültekkel, hanem a rászorulókkal sem. Nemcsak akciók kellenek, hanem folyamatos kapcsolattartás. Nyitott közösségekre lenne szükségünk, olyanokra, ahol a gyülekezet és a rászorulók között valós kapcsolat alakul ki” – hangsúlyozta a lelkész. A menekültek megsegítésével kapcsolatban Laborczi Géza elmondta, hogy Nyíregyházán integrációs ház létrehozásán dolgoznak, ahova a jövőben menekült családok kerülnének. Itt a lakhatás mellett a nyelvoktatás, a közösséghez való integráció és a munkához való jutás segítése lesz a fő cél. „Nem téríteni akarunk a szó negatív értelmében, hanem aki rászorul, annak segítséget adni” – fogalmazott az evangélikus lelkész.



Szöveg és fotó: Galambos Ádám; címlapkép: illusztráció

Joomla templates by a4joomla