• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg

EMLÉKEZÉS – MEGBÉKÉLÉS – MEGÚJULÁS


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Szociáletikai Bizottságának konferenciája
Helyszín: MEÖT Székház, 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.
2014. május 7, szerda 14:00-18:00


13:30-14:00 Regisztráció
14:00-14:05 Megnyitó − Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke (moderál Dr. Fischl Vilmos)
14:05-14:30 Bevezető előadás: A múltra való emlékezés, mint a megbékélés alapja – elvi és teológiai szempontok – Dr. Fazakas Sándor egy. tanár (DRHE), a MEÖT Szociáletikai Bizottságának elnöke

I. A múlt emlékezete – (moderál Dr. Fazakas Sándor)
14:30-14:45 Az első globális háború – Dr. Matus János egy. tanár (BCE, NKE)
14:45-15:00 Az egyházak és a világháború − Dr. Balogh László Levente, egy. docens (DE)
15:00-15:15 A zsidó-törvényektől a holokausztig − Dr. Csiky Balázs történész (ELTE BTK)
15:15-15:30 Hozzászólások
15:30-15:45 Kávészünet

II. Bűnbánat szerepe – (moderál Dr. Béres Tamás)
15:45-16:00 Bűnvalló nyilatkozatok a történelmi változások után − Dr. Korányi András, egy. tanár (EHE)
16:00-16:15 Kis-egyházak helyzete a történelmi elnyomás idején − Dr. Szigeti Jenő prof. em. (ME, PTF)
16:15-16:30 Hozzászólások
16:30-16:45 Szünet

III. A megbékélés realitása – (moderál Dr. Orosz Gábor Viktor)
16:45-17:00 A múltfeltárás nehézségei és fogadtatása a közegyházban és a közéletben − Dr. Kertész Botond történész (tud. munkatárs EOM)
17:00-17:15 Együttélés, mint a megbékélés formája? – Dr. Köves Slomó rabbi (EMIH)
17:15-17:30 A megbocsátás realitása és a megbékélés ethosza − Dr. Viski S. Béla egy.docens (PRTI, Kolozsvár)
17:30-17:50 Hozzászólások
17:50-18:00 Zárszó helyett: Meditáció a bűnbánat egyházmegújító hasznáról − Kalota József érseki vikárius, a MEÖT alelnökének elmélkedése

Cigánymissziós konzultációt tartott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa


Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 2014. március 31-én ökumenikus cigánymissziós konzultációt tartott székházában. Az összejövetelen különböző felekezetek cigánymissziós munkatársai osztották meg tapasztalataikat, valamint világítottak rá a társadalmi megítélés nehézségeire. Szöveg és fotó: Galambos Ádám


A „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek” (Mt 5,6) címmel rendezett tanácskozás dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkárának köszöntőjével kezdődött. „Szervezetünk prioritásként tekint a cigánypasztorációra és ezáltal arra is, hogy a cigányok között végzett szolgálat megbecsült missziói tevékenységnek minősüljön” – fogalmazott a főtitkár.

Az együttlét igei szolgálatát Orosz István görögkatolikus lelkipásztor végezte. Orosz István beszédében Szíriai Szent Efrém imája alapján a böjti időszak lehetőségeiről beszélt. „Míg nagyon sokan a böjtöt úgy ismerik, hogy ilyenkor mit nem szabad tenni, addig a testi, sokszor félreértelmezett böjtölés mellett sokkal fontosabb a lelki böjtölésre figyelnünk. Ennek értelmében a böjt az önkéntes lemondás és az önkéntes vállalás időszaka. Így ez az a negyven nap, amikor kimondott odafigyeléssel a világ dolgai helyett Istent állítjuk középpontba” – fogalmazott a görögkatolikus lelkipásztor.

Dr. Pecsuk Ottó református lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a Hegyi beszéd adott szakaszáról tartott egzegézist. A főtitkár kitért arra, hogy Máté evangéliuma a szegény szó használatát az Ószövetség alapján értelmezi, így ez nem azonos a görög, gazdasági értelemben vett szegény szóval.

„Az Ószövetség értelmében Jézus ebben a mondásban az éhség és szomjúság fogalmát olyan metaforaként használja, mely túlmutat a fizikai értelmen és annak helyére az Isten iránti vágyakozást helyezi. Ugyanígy a megelégíttetnek szó sem földi, emberi értelemben értendő, hanem ennek cselekvője az Isten” – fogalmazott Pecsuk Ottó. Az egzegézisből kiderült, hogy az igazságosság mértéke Isten, amelyhez szükséges tetteinket mérnünk. Az egyén etikai igénye és a társadalmi etika kérdése egyszerre teremtheti meg azt a változást, mely az igazságtalanság ellen felszólal.

Az éhezők és a szomjazók boldogsága címmel Szuhánszky Gábor, a metodista egyháztanács tagja, az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség főtitkára tartott előadást. A nagyívű beszámoló a középkori keresztény igazságtalanságtól a gazdagabbak igazságértelmezésén keresztül az erőszak által képviselni vélt boldogságig érintette a múltban elkövetett, az igazságot félreértelmező nézeteket. Mai korunk problémájaként Szuhánszky Gábor emlékeztetett: „cigány testvéreink integrációs törekvéseiből sajnálatosan sok esetben nem az együttműködés, hanem egyes emberek meggazdagodása lett. Ma többféle Magyarországot élünk. Olyat, amelyben jólét van és olyat, ahol egy család nem tudja a betevőre valót megvásárolni magának.” A felelősség kérdéséről a metodista előadó elmondta, hogy nem elég elsiratnunk a múlt bűneit, hanem éheznünk kell az eljövendő, biblikus alapú igazságra.

Igazságra éhezve a társadalomban címmel Surman László pünkösdi lelkipásztor, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigány Misszió Szeretetszolgálatának tagja tartott előadást. „Felszállt a buszra egy cigány, jaj, de büdös van!” – kezdte személyes példára alapozva előadását a lelkipásztor. A ki vagyok én? Mi az identitásom? kérdésekre épülő beszámoló kitért a társadalmi előítéletekre, az integrációs törekvések buktatóira ugyanúgy, mint a cigányságon belül fellelhető nehézségekre.

„Cigány testvéreinket megtéríteni nem nehéz feladat, hiszen elmondhatjuk számukra, hogy értékesek, hogy van, aki saját életét adta értük. Ez megszólítja, önbecsülésre hívja őket. Sokkal nehezebb az, amikor a megtért testvérek saját, egzisztenciális problémájukkal fordulnak hozzánk. Ekkor már sokan otthagyják őket, hiszen nem tudnak mit mondani nekik. Keresztényként az a feladatunk, hogy ne a többségi társadalom által elvárt asszimilálódásban és integrációban lássuk cigány testvéreink jövőjét, hanem abban, hogy a cigányság megtalálja és megőrizze az Istenhez vezető utat” – fogalmazott Surman László.

A pünkösdi lelkipásztor szerint a környezet bármennyire is azt mondja, hogy a cigányok bűnözők és gyilkosok, látnunk kell, hogy ez egy torz előítélet. „Ehelyett sokkal inkább az az igazság, hogy a cigányság elkezdett éhezni és szomjazni Isten igéjére” – fogalmazott. Ez azonban nem rövid távú változást fog hozni, nem mi leszünk azok, akik aratnak, de a vetés mirajtunk is múlik. A társadalmi megítéléssel kapcsolatban Surman László elmondta: „Krisztusiak vagyunk, de ne kelljen elveszítenünk identitásunkat ahhoz, hogy elfogadjanak minket. Cigányok és magyarok is vagyunk. Ahhoz, hogy ezt széles körben elfogadják szükséges az, hogy megtanuljanak minket szeretni, mert aki szeret minket azt mi is szeretjük; megtanuljanak megbecsülni minket, mert mi is Isten ugyanolyan teremtményei vagyunk és figyeljenek fel értékeinkre, mert a mi közösségünk éppúgy értékes mint bármelyik másik. A társadalmon belül meglévő falakat közösen kell elkezdenünk lebontani ahhoz, hogy az valóban megszűnhessen.”

A tanácskozás délutáni programján került sor a jezsuita cigánypasztorációs műhely bemutatására, melyről Szabóné dr. Kármán Judit és Hoffer József tartottak előadást. A tanácskozást áldással zárták.

A MEÖT által tartott összejövetel előadásaihoz számos hozzászólás is volt. Így elhangzott, hogy a lelki gőg – amely a többségi társadalmat, sőt, sokszor a lelkészeket is jellemzi –, helyett azt a keresztény felismerést kéne erősíteni, miszerint „én is kegyelemre szoruló vagyok”. Ezen kívül az egyházak szerepvállalásának és szemléletformáló erejének kérdésére esett a hangsúly. Egyetértés volt abban, hogy az ökumenikus összejövetelek, a jó példák átadása segíthetik azt a folyamatot, mely a cigánymissziót végző lelkészeket táplálják, továbbá a jelenlévők fontosnak tartották azt is, hogy a cigánymisszió ne a többi gyülekezettől elszeparáltan, hanem azzal közösségben is működjön, hiszen így lehetőség nyílna arra, hogy jobban megismerjük és megbecsüljük egymást.

A tanácskozáson részt vett többek között Bakay Péter, az evangélikus egyház cigánymissziós referense, Győri Gábor Dávid, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkésze, és Rozs-Nagy Szilvia a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Nevelési és Oktatási Osztályának hittanreferense is.

II. Országos Teremtésvédelmi Verseny

16-18 éves korosztály számára


A fődíj egy telkibányai tanulmányút a Telkibányai Református ökogyülekezet szervezésében, vezetett túrákkal, gazdag szakmai programmal!
A Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Tanácsa és a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportja meghirdeti a II. Országos Teremtésvédelmi Versenyt, amelyre 16-18 éves tanulókból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek.
A verseny célja: A keresztyén hit és a környezettudatos felelősségvállalás összekapcsolása a keresztyén fiatalok gondolkodásmódjában.

Jelentkezés és részvétel feltételei: A versenyre háromfős, 16-18 éves, egyházi iskolák tanulóiból vagy gyülekezeti ifjúsági csoport tagjaiból álló csapatok jelentkezhetnek.
Téma: Az éltető víz. A víz, mint éltető elem a Bibliában és ökológiai jelentősége napjainkban.

A nevezés módja, határideje:
A versenyre kizárólag elektronikus úton lehet jelentkezni a www.okogyulekezet.hu oldalon a nevezési adatlap kitöltésével. A nevezés díjtalan.
Nevezési határidő: 2014. március 3.
A késve érkezett, valamint a levélben, faxon, telefonon elküldött jelentkezéseket nem tudjuk elfogadni.

A verseny menete:

1. forduló:

A résztvevő csapatoknak a saját környezetükben (iskola, gyülekezet, lakóhely) kell megvalósítaniuk egy ötletes teremtésvédelmi akciót (pl. pataktisztítás, vízminőség-vizsgálat, vízi- vagy vízparti környezetben élő állatok mentése), és azt dokumentálniuk (bármilyen szöveges vagy képi formában). Az akció dokumentálását a nevezéssel együtt március 3-ig kell elküldeniük az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. A beküldött dokumentáció értékelési szempontjai: hasznosság, biblikus megközelítés, ötletesség, nevelési erő.

2. forduló:

Szóbeli vetélkedő az 1. fordulóban legjobban szereplő csapatok között – 2014. április 4-én 14:00 órától Budapesten – a kiadott irodalom alapján.

Értékelés, díjazás:
A verseny értékelése a teremtésvédelmi akció és a szóbeli vetélkedő együttes eredményén alapul.

1. A verseny fődíja a nyertes csapat számára egy háromnapos telkibányai üdülés a Telkibányai Református ökogyülekezet szervezésében, vezetett túrákkal, gazdag szakmai programmal.

2. Második díj: Háromnapos Balaton-parti üdülés, teljes ellátással, a környezetbarát Balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Missziói Otthonban. A szállás és étkezés költségeit az MEE fizeti.

3. A harmadik-ötödik helyezett csapatok értékes tárgynyereményben részesülnek.


Kötelező irodalom:
•    Nézd, itt a víz! Teremtés hete füzet 2013
http://www.teremtesunnepe.hu/sajat_fajlok/TeremtesHeteFuzet2013.pdf

Javasolt forrásanyag:
•    www.teremtesunnepe.hu/segédanyagok/ akcióterv egy egyházi iskolában2.ppt1, ppt2
•    http://reformatus.hu/mutat/8709/?flavour=mobile
•    Bolyki János: Az újszövetségi teremtéstan. In: Teremtésvédelem. Kálvin Kiadó, Bp. 1999.
•    Budapesti Víz Világtalálkozó 2013. október 8-11. anyagai
http://www.budapestwatersummit.hu/vilagtalalkozo/attekintes/
kisfilmek: http://www.budapestwatersummit.hu/vilagtalalkozo/kisfilmek/
•    Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány, 1993.
•    Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok.
Mindentudás Egyeteme,
http://www.mindentudas.hu/bartholy
•    Kerekes Sándor: Környezetgazdaságtan.
http://mek.oszk.hu/01400/01452/html/kornyszenny/index.html
•    http://ttk.pte.hu/kornyezettudomany/download/oktatas/k-bsc/kornyezetvedelem2/1_3%20ea.pdf
•    Vízkímélő háztartások
http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/mosas.pdf
http://www.nabe.hu/images/stories/leporello_vizkimelohaztartasok.pdf
•    http://w3.georgikon.hu/tanszekek/Meteor/tamop/tamop11c/11_eloadas.pdf
•    Balatonról:
http://www.nabe.hu/images/stories/NABE_kiadvanyok/fuzet_1_foldrajz.pdf
http://www.nabe.hu/images/stories/NABE_kiadvanyok/fuzet_2_vizbiologia.pdf
http://www.nabe.hu/images/stories/leporello_balatonvizszintje.pdf

A szervezők elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Plakát letöltése

A demokrácia krízise és határai
az Ökumenikus Tanács Szociáletikai Bizottsága mini-konferenciája


Mini-konferencia  - mega kérdésekhez - érezhette, akinek az októberi délutánra szóló meghívó a kezébe került. A Lágymányosi Ökumenikus Központban szerda délután lezajlott konferencia rövid idő alatt, kis körben és intenzíven pendítette meg a demokrácia és a gazdaság kapcsolatának hatalmas kérdését. Olyan értelemben is rendhagyó élményt jelentett, hogy professzorok hallgatták,  két doktorandusz Sándor Jenő és Szabó B. András vitaindító gondolatait. A témából természetes módon következik, hogy élénk beszélgetés indult. 

Etikai döntések vállalkozások vezetésében. A morális dilemma, mint teológiai probléma

Van-e az erkölcsnek szerepe a vállalkozások mindennapjaiban ? A mindennapi kiinduló tapasztalatot Sándor Jenő így foglalja össze: " Amikor megkérdezik tőlem, hogy mi a kutatási témám, és meghallják a választ – ti., hogy gazdaság etika – függetlenül attól, hogy beszélgetőpartnereim egyházi, világi, vagy üzleti emberek első viszont kérdése, hogy olyan van? Azt gondolom, hogy jól mutatja ez a mini közvélemény kutatás, hogy a felszínen a gondolkodásunkban még mindig él az az alapkiindulás, hogy a gazdasági életet működtető elv, a nyerseség és a morál két nem összeegyeztethető világ."
Három megközelítési módot ismertetett ezután. Az első "az utilitarista megközelítés tehát azt állítja, hogy az egyéni érdekek követelésével automatikusan alakul ki a közjó, ezért a gazdaság, és a vállalat, mint olyan „erkölcsmentes” Ahogyan az irányzat legfontosabb képviselője Milton Friedman, Chicago-i közgazdász fogalmaz: „The social responsibility of business is to increase its profit.” A felfogás szerint a vállalatoknak egyenesen kötelességük a profitmaximalizálásra való törekvés, ez elsődleges felelősségük."

A MÁSODIK "AZ UN. INSTRUMENTÁLIS MEGKÖZELÍTÉS SZERINT HOSSZÚ TÁVON ÜZLETILEG IS MEGÉRI ERKÖLCSÖSNEK LENNI: A BEVEZETETT ETIKAI INTÉZKEDÉSEKNEK KÖSZÖNHETŐEN JAVUL AZ ADOTT CÉGRŐL KIALAKULT KÉP, NŐ A MUNKAVÁLLALÓK ELKÖTELEZŐDÉSE, KISZÁMÍTHATÓBB LESZ A BESZÁLLÍTÓK SZÁMÁRA. NAPJAINKBAN TALÁN EZ AZ EGYIK LEGELTERJEDTEBB FELFOGÁS, IGEN NÉPSZERŰ A VÁLLALATOK, ÉS A KÖZGAZDÁSZOK KÖRÉBEN, HISZEN ALAPVETŐEN A KÖZGAZDASÁG NYELVÉN FOGALMAZZA MEG AZ ETIKA SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉT."


A harmadik "a korrektív megközelítés szerint időről időre szükség van arra, hogy a nyereségmaximalizálás elve háttérbe szoruljon és a tisztán morális szempont kerüljön előtérbe, mintegy korrigálva és határok közé szorítva azt."

Peter Ulrich svájci gazdaság etikus szerint " nem elég az etikára, mint instrumentális eszközre vagy korrektumra tekintenünk, hanem integrálunk kell az etikai és gazdasági elvárásokat. A vállalati döntéseknek és cselekedeteknek egyszerre kell erkölcsösnek és gazdaságilag racionálisnak lenniük. Az etika tehát nem eszköz vagy korlátozó tényező, hanem alap, amely a vállalati stratégiát építeni kell. A koncepció kimondja, hogy nincs két erkölcs, a gazdaságban ugyanazoknak az erkölcsi normáknak kell érvényesülniük, mint az élet más területein. Az integratív vállalati megvalósulásához Ulrich is a diskurzus etikához nyúl, amikor a stratégiai döntések előkészítéséhez az érintettek bevonását javasolja, valamint nyílt vállalati alkotmány bevezetését szorgalmazza, amelyik minden érintett számára beleszólási jogokat ad."

Az előadó Helmut Thielicke majdnem 60 év után is megfontolandó gondolataival zárta előadását, mely szerint nem normál helyzetben élünk, hanem határhelyzetben, melynek három legfontosabb jellemzője, hogy a határhelyzetből nincs egyenes kiút, hogy a határhelyzetből adódó bűn strukturális, társadalmi, és intézményi bűnné növi ki magát és a határhelyzetben vállalt bűn egyre jobban növekszik az emberben.
"Véleményem szerint az etikai konfliktusok határhelyzetként való meghatározása és teológiai értelmezése a thielickei rendszerben alkalmas arra, hogy segítségével a gazdasági gondolkodás által felvetett etikai kérdéseket teológiai perspektívából megvizsgáljuk. Ha elfogadjuk kiindulásnak, hogy a valódi etikai konfliktus, nem egy jó és egy rossz lehetőség közötti döntés, hanem olyan határhelyzet, amiből nincs egyenes kiút, akkor mindenek előtt választ kapunk arra a kérdésre, hogy teológiai szempontból mit tekintünk egyáltalán gazdaságetikai kérdésnek." - zárta előadását.


Összetarthat-e, ami szétválaszt? – A pénz szerepe a demokráciában
A második előadás politika és gazdaság viszonyát általánosabban taglalta. A különböző politikai rendszerek hogyan viszonyulnak az adott társadalom gazdasági rendjéhez, mi az ami összetart ma egy társadalmat a pénz vagy az emberi jogok?  szólt az alapkérdés.
MA AZ E URÓPAI JÓLÉTI MODELL KORÁBBI FÉNYÉBŐL SOKAT VESZTETT. MÉGIS A VÁLSÁGÁBAN KERÜL EURÓPA DÖNTÉSHELYZETBE: A GAZDASÁGI SIKERESSÉG TARTJA-E ÖSSZE VAGY A DEKLARÁLT ÉRTÉKEK KÖZÖSSÉGE? A KERESZTYÉNSÉG ÉRTÉKEI SOKKAL OTTHONOSABBAK AZ EURÓPAI EGYENLŐSÉGRE TÖREKVŐ TÁRSADALMI MODELLBEN, MINT AZT AZ EURÓPAI TEMPLOMOK LÁTOGATOTTSÁGA MUTATJA. A MÁSIKAT NEM AZ ÚTSZÉLEN HAGYÓ TÁRSADALMI MODELL NEHEZEN TUD VERSENYEZNI, AKÁR AZ AMERIKAI AKÁR AZ ÁZSIAI ÉRTÉKEKKEL.  ÖSSZETARTHAT-E, AMI SZÉTVÁLASZT? A PÉNZ, MINT A NÖVEKVŐ TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉG MÉRTÉKE ÉS CÉLJA NEM. A PÉNZ, MINT A DEMOKRÁCIÁVAL ÉLNI KÉPES ÁLLAMPOLGÁR RÉSZVÉTELÉT LEHETŐVÉ TEVŐ ALAP IGEN.
" A komplex valóság leegyszerűsítése mindig a politika területén jelentette a legnagyobb kísértést és a könnyű átláthatóság hamis ígéretét. A demokrácia, más rendszerekkel összehasonlítva fokozottan kiszolgáltatott a populizmus és a manipuláció kísértésének, mert a hatalom alapfeltétele a választópolgár szavazatának megszerzése. A kísértés fő ellenszere a tájékozott, résztvevő, felelős és félelem nélküli állampolgárok kritikus tömege. Egy ilyen kritikus tömeg megléte nagyban függ a társadalom kohézióján és a polgár ki nem szolgáltatottságán. Mindkettő egyértelműen változik. A pénz az emberi méltóság anyagi feltételének biztosítéka és a kiszolgáltatottság elkerüléséig a kritikus tömeg létrejöttének feltétele. Viszont efelett öncél"
" A NÖVEKEDÉS KORLÁTAIT ELÉRVE A CSÖKKENŐ PÉNZSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK A DEMOKRÁCIÁT KÉRDŐJELEZIK MEG. DEMOKRÁCIA VAGY JÓLÉT? ITT VÁLIK IZGALMASSÁ AZ EGYHÁZAK HANGJA AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ERRE ÉPÜLŐ DEMOKRATIKUS REND MELLETT, ILLETVE AZ EVT 2012-ES SAO PAULO-I ÁLLÁSFOGLALÁSÁBAN BIRODALOMKÉNT DEFINIÁLT HATALMAK ELLEN. FONTOS KIÁLLNI A DEMOKRÁCIA MELLETT, MERT A BIRODALOM ESZMÉJE A GAZDASÁGI BÍRVÁGY ÉS A POLITIKAI HATALOMVÁGY KETTŐSÉBŐL FELÉPÜLŐ ERŐSZAK, AMELY BIRODALMAK ALKOTÁSÁNAK KÉPESSÉGE HÍJÁN KIS-KIRÁLYSÁGOT HOZ LÉTRE, AMI A FELSZABADÍTÁSI MOZGALMAK MINDENKORI ANTROPOLÓGIAI KOCKÁZATA."


A VITÁBAN A BIZOTTSÁG ELNÖKE FAZAKAS SÁNDOR PROFESSZOR, TAGJAI REUSS ANDRÁS, BÉRES TAMÁS, OROSZ GÁBOR VIKTOR, SZEBIK IMRE ILLETVE A HÁZIGAZDA FISCHL VILMOS VETTEK RÉSZT,TÉMA AKTUALITÁSÁÉS JELENTŐSÉGÉÁTÉREZVE HOZZÁSZÓLÁSAIKBAN. AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA SORON KÖVETKEZŐ KOREAI NAGYGYŰLÉSÉHEZ VEZETŐ DIALÓGUS SOROZAT RÉSZEKÉNT A MINI-KONFERENCIA BESZÉLGETÉSE IS EGY "MINI" RÉSZT ADHATOTT CSATLAKOZVA A ÁGGYŰLÉSMOTTÓJÁHOZ:  “GOD OF LIFE, LEAD US TO JUSTICE AND PEACE”.


Összetarthat-e, ami szétválaszt?
A pénz szerepe a demokráciában

 

A demokrácia krízisei és határai
MEÖT mini konferencia 2013.10.9.

Szabó B. András


Amerika története folyamán  először magasabb a kommunizmus elfogadottsága, mint a kongresszusé.  Az elmúlt héten az  Egyesült Államok Kongresszusának bizalmi indexe 1973,  a felmérések kezdete óta a legmélyebb értékét érte el - 10 százalékot.   Legmagasabb a hadseregé, a kis üzleteké, a rendőrségé és az egyházaké. A sort a média, a szakszervezetek, a bankok és a közegészségügy alkotta utolsó csoport zárja, de még ezek is duplája a kongresszus értékének. Az állam minden nélkülözhető alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra küldi.  Mindez nem az adósságválság tépázta európai demokráciákban történik, hanem a válságon ma már a gazdasági mutatók alapján túljutott Egyesült Államokban.


A politika határozza-e meg a gazdaságot,  ahogy a kifejlett pénzpiaci kapitalizmus korszakának tapasztalata szólna vagy mégsem?

Az 1989-ben győzedelmeskedő és  egyeduralkodóvá váló szabadpiaci versenyen alapuló kapitalizmus és a többségi képviseleti demokrácia modellje ma több feszültséget rejt, mint negyed százada. Vitaindítóként egy kérdésre szeretnék koncentrálni az elkövetkezőkben: mi tartja össze ma  a társadalmakat és mi a globális gazdasági és politikai rend összetartó ereje?

A mai társadalom egy a történelem folyamán soha nem látott komplexitású rendszerré fejlődött, ami az egyének soha nem látott méretű részvételét feltételezi a mindennapokban. Luhmann rendszerelmélete kiváló kifejezője ennek az állapotnak, ahol az egyes társadalmi alrendszerek jó működésének alapfeltétele a többitől való világos elkülönülés, a a "szakma" és a "szakemberek" megléte. Csak így tudja sajátos szerepét optimálisan betölteni. Ez a valóságot leegyszerűsítő komplexitás-redukció az egyén korlátai miatt is szükséges. Olyan komplex rendszerek működnek, amelyek alapvető javakhoz juttatják a társadalom tagjait, anélkül hogy a rendszerek működésének tudatában kellene lenniük. A nyugdíjjal érkező postás nem hozza magával sem a nyugdíjbiztosítók, mint intézményi befektetők globális befektetési magatartásának legújabb híreit, sem az államadósság és a demográfia jövőbeli kérdéseit. Ugyanígy az orvos receptje sem sokat mond a gyógyszeripar és társadalombiztosítás érdekellentétéről.

A komplex valóság leegyszerűsítése mindig a politika területén jelentette a legnagyobb kísértést és a könnyű átláthatóság hamis ígéretét. A demokrácia, más rendszerekkel összehasonlítva fokozottan kiszolgáltatott a populizmus és a manipuláció kísértésének, mert a hatalom alapfeltétele a választópolgár szavazatának megszerzése. A kísértés fő ellenszere a tájékozott, résztvevő, felelős és félelem nélküli állampolgárok kritikus tömege. Egy ilyen kritikus tömeg megléte nagyban függ a társadalom kohézióján és a polgár ki nem szolgáltatottságán. Mindkettő egyértelműen változik. A pénz az emberi méltóság anyagi feltételének biztosítéka és a kiszolgáltatottság elkerüléséig a kritikus tömeg létrejöttének feltétele. Viszont efelett öncél, ami saját versengő logikájából, a felhalmozás igényéből következően  a társadalom tagjai között különbségek növekedését okozza, amire számos példa van manapság.
AZ EGALITARIÁNUS TÁRSADALMI VISZONYOK NEM A DEMOKRÁCIA FELTÉTELE, DE A KÖZÉP-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁST ÉS AZ EURÓPAI EGYSÉG VÍZIÓJÁT MEGHATÁROZÓ ÉSZAK-NYUGAT EURÓPAI JÓLÉTI DEMOKRÁCIÁNAK FELTÉTELE.

A 21. század hajnala eddig nem látott kihívás ezen demokrácia modell számára. A modell egyedülálló értékét az adja, hogy véleményem szerint, a keresztyén értékeket a legnagyobb mértékben foglalja magában. Ez nem jelenthet hamis felsőbbrendűségtudatot, de a felszabadítás teológia felé megfogalmazott határozott kérdéseket és a végre szemmagasságban folyó párbeszédet igen.

A fejlődő országok  egy részének súlya a 21. század elején határozottan megnőtt és sikeresen integrálódtak a globális pénzpiaci kapitalizmus rendszerébe, annak politikai rendszerének átvétele nélkül. A kérdés, hogy melyik a nyugat értéket hordozó vívmánya: a kapitalizmus, mint a mára a társadalom minden területét meghatározó, a természetet súlyosan kimerítő rendszer, vagy az emberi jogok magas fokának általános érvényesülését adó jóléti demokrácia?

A kérdés eldöntése azon múlik, hogy a sikeres növekedés évtizedei után a stagnálás, a recesszió és a válság feltételei között melyik válik fontossá: a pénz, vagy az emberi jogok? A pénz-e az a végcél, ami képes az emberi közösséget fenntartó és összekötő szerepre az egyes társadalmakban és a globális emberi közösségben vagy az emberi jogok? A növekedés korlátait elérve a csökkenő pénzszerzési lehetőségek a demokráciát kérdőjelezik meg. Demokrácia vagy jólét. Itt válik izgalmassá az egyházak hangja az emberi jogok és az erre épülő demokratikus rend mellett, illetve az EVT 2012-es Sao Paulo-i állásfoglalásában  birodalomként definiált hatalmak ellen. Fontos kiállni a demokrácia mellett, mert a birodalom eszméje a gazdasági bírvágy és a politikai hatalomvágy kettőséből felépülő erőszak, amely birodalmak alkotásának képessége híján kiskirályságot hoz létre, ami a felszabadítási mozgalmak mindenkori antropológiai kockázata.

Annyiban lutheránus pesszimizmussal szeretném zárni ezeket a vitaindító gondolatokat, hogy még egyszer aláhúzzam az ember  erős antropológiai korlátait a bírvágy, a hatalom és az ezekhez való emberi viszony megváltoztathatóságában. A hatalom és a vagyon megosztása olyan egyensúlyi állapotot hozhat, ami az emberi méltóság fenntartását és a participáció képességét tűzheti ki józan céljául, és nem a totális gazdaság illúzióját, vagy a felszabadítás okozta demokrácia és szabadság korlátok elfogadását.          

Joomla templates by a4joomla