• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

Látogatás a Magyarországi Bahá’í Közösségnél

 

A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottsága június 12-én látogatást tett a Magyarországi Bahá’í Közösség Ferenciek téri központjában. A látogatást még az előző ciklusban terveztük. A bizottság tagjait Koczóh Péter és Makay László, az Országos Szellemi Tanács tagjai, és Koczóhné Járay Erzsébet vallásközi referens fogadta. 

Vendéglátóink elmondták, hogy Magyarországon a közösségnek gyerekekkel együtt kb. 1100 tagja van, 200-250 aktív felnőtt, a legtöbben Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A központként szolgáló lakást 2001-ben vásárolták. Világközösségük központja, és a bahá’í hit legfőbb vezető testületének, az Igazságosság Egyetemes Házának a székhelye Haifában, Izraelben található. Az épületek 19 terasz köré szerveződnek. A közösség tagjai a bahá’í naptár szerinti 19 napos 19 hónap minden első napján találkoznak, és utána szeretetvendégséget tartanak.

A gyülekezeti teremben középen ’Abdu’l-Bahá, az alapító Bahá’u’lláh fiának képe látható; az alapító képét nem szokták mutatni. ’Abdu’l-Bahá 1913. április 9-18. között a Teozófiai Társaság meghívására Budapesten is járt, valószínűleg abban a háztömbben is, ahol most a központ található. Előadást tartott a Nemzeti Múzeumban, a régi országházban (ma Olasz Kulturális Intézet), találkozott többek között Apponyi Alberttel és Vámbéry Árminnal. A bahá’í vallás az iszlám síita tizenkettes ágából keletkezett. A 12. imám, Muhammad ibn Hasszan al-Mahdi 874-ban elragadtatott, és az idők végén majd visszatér. Sajjid Ali Muhammad (1819-1850) a perzsiai Sirázban volt kereskedő. 1844-ben isteni sugallatra egy új szent könyvet, a Bajant nyilatkoztatott ki, így lett Hazrat-i-Bab (= Őszentsége, a Kapu). Előbb csupán azt jelentette ki magáról: ő a „Báb”, vagyis a „kapu” a rejtőzködő imámhoz. Ekkor még csak a rejtőzködő Mahdi előhírnökének mondta magát, később azonban már azt tanította, ő maga a Mahdi, ő a síita messiás, aki ezeréves rejtőzködés után 1844-ben visszatért a földre. 1848-ban nyíltan szakított az iszlámmal, és megalapította a saját független vallását, ezért 1850-ben Tabrizban kivégezték. 1909-ben temették el újra Haifában. 

Utóda Mirza Huszain Ali (1819-1892). 1853-ban Bagdadba száműzték, ott élt 10 évet, utána pedig Isztambulban és Drinápolyban töltött 5 évet. 1863-ban Mirza Huszain Ali kijelenti, hogy ő Bahá’u’lláh (= Isten dicsősége). A vallás alapítása ekkor, Bagdadban történt, azzal az igénnyel, hogy e világvallás „minden vallás koronája lesz”. 1868-1877 között Akko várában raboskodik, és haláláig itt él, a város közelében is van eltemetve. A Báb és Bahá’u’lláh viszonyát Keresztelő János és Jézus viszonyához szokták hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy a Bábot is, bár utódját megjövendölte, egyenrangú isteni küldöttnek tekintik. Bahá’u’lláh fia ’Abdu’l-Bahá (1844 Teherán - 1921 Haifa), a „dicsőség szolgája”. 1911-14 között utazást tett Európában és Észak-Amerikában, Magyarországon is, mint említettük. Utódja unokája, Shoghi Effendi Rabbani (Isten ügyének Védnöke, 1897-1957). Halála után 9 tagú vezetőséget választottak az Igazságosság Egyetemes Háza néven. Iránban üldözést szenvednek, és az iszlám országokban általában tilos a tevékenységük.

A bahá’í-oknál nincs külön papság, minden hívőnek kötelessége az írástudás és ezáltal a szent szövegek olvasása. A gyülekezetek és az országos szervezet élén 9 fős szellemi tanácsok állnak, ezeket egy tanácsadó testület segíti. Az országos vezetést évente, a nemzetközit ötévente választják. Nincs kampány és nincsenek rangok a testületen belül. Bahá’u’lláh végrendelete szerint fiú-leszármazottainak kellett volna örökölniük a közösség vezetését. ’Abdu’l-Bahá fiának, Shoghi Effendinek nem volt gyermeke, ő viszont a Báb leszármazottja és Bahá’u’lláh unokája volt.

A bahá’í vallásnak kb. 6 millió követője van a világon. Indiában egymillió, fő templomuk Delhiben van. Iránban, az alapító hazájában 300 ezer, a vallás 1844-ben történt megalapítása óta kb. 20 ezren haltak vértanúhalált. Az iszlám síita ágából nőttek ki, de, mint mondották, a kereszténységhez hasonlíthatóan túlléptek rajta. Az USA-ban 100-120 ezer, főleg a déli államokban. A világon összesen 210 országban találhatók hívők. Európában Frankfurtban van templomuk. Itt minden szent könyv olvasható. Templomaik kupolásak, és 9 bejáratuk van. Nincs a mi fogalmaink szerinti istentisztelet, de minden naptáruk szerinti hónapban van ima, meditáció, elmélyülés. Nincs külön tanító rész a közös alkalmakon. Központi tanításuk az egység, szeretnék, ha az egész világ egyet akarna, de a nemzeteket elismerik, és minden közösségük szolgálja azt az országot, amelyben él. A világnak olyan vezetésre van szüksége, amely meg tudja szervezni az egységet, és ezáltal megszüntetni a háborúkat. Ehhez a vallások egységén át vezet az út. Bahá’u’lláh szerint a vallásoknak két tanrendszere van. Az első: az ember hogyan viszonyuljon Istenhez és a másik emberhez, a második az ebből az adott korban következő társadalmi tanítás. Isten mindig újabb vallásalapítókat küld, általuk megerősíti az addigiakat, és a társadalmi tanításokat aktualizálja. Bahá’u’lláh sokat magyarázta a Koránt, de a bibliai próféciákat is. Művei mintegy száz kötetben olvashatók, fő műve a Kitáb-i-Aqdas, a Legszentebb Könyv. Táblák formájában, perzsául vagy arabul „látta” a kinyilatkoztatásokat 1852-1892 között, ezeket írnokok jegyezték le, amelyeket hitelesített. A legtöbb tábla néhány oldal terjedelmű, de vannak közöttük könyv hosszúságúak is. Bahá’u’lláh összesen mintegy 15 ezret nyilatkoztatott ki, fia, ’Abdu’l- Bahá 27 ezret. A 42 ezer közül egyelőre 900 olvasható angol fordításban.

A bahá’í közösség Magyarországon egyesületként működik, Szlovákiában a 15 elismert egyház között van, bár tagjaik száma hasonló. Idehaza az elismeréssel kapcsolatban fontos kérdés volt, hogy át tudnak-e venni fenntartóként valamilyen szociális intézményt, ehhez azonban túl kevesen vannak. Viszont nagy sikere van a Furugh Switzer perzsa származású, Kanadában tanult szociológus által elindított MesÉd (Mesélő édesanyák) programnak. Férjével és két gyermekével 1994-ben jöttek Magyarországra. A program célja, hogy a hátrányos helyzetű, elsősorban roma családok gyermekeit iskolakezdésre felzárkóztassák. Tíz felsőoktatásban végzett roma hölgy ismerteti és szeretteti meg a meséket az édesanyákkal, ők olvasnak a gyerekeknek, majd az apák is bekapcsolódnak. Életvezetési kérdések is szóba kerülnek, és sok esetben szép eredményeket értek el.

A bahá’í tanítás szerint minden vallásalapító ugyanattól az Istentől jön, és ugyanolyan ranggal bír. A kilenc fő korszakos alapító: Ábrahám, Mózes, Krisna, Zarathusztra, Buddha, Jézus, Mohamed, a Báb és Bahá’u’lláh. Róluk elmondható, hogy mindig az elkövetkező kb. ezer évre hozták el az isteni kinyilatkoztatást, és kellő időben lesz folytatójuk. A kinyilatkoztatás közvetítőjének nincs szabad akarata, nem ő dönti el, hogy vállalja-e a küldetést. Bahá’u’lláh elfogadta, hogy Mohamed a próféták pecsétje, de szerinte nem a küldötteké (akik könyvet, azaz írásos kinyilatkoztatást hoztak). Az Ádámmal kezdődött korszak Mohameddel lezárult. 

Bahá’u’lláh két követője részt vett egy sah elleni merényletkísérletben, ezért őt is embertelen körülmények között bebörtönözték, Teheránban négy hónapig egy ciszternából kialakított börtönben raboskodott, ahol a kinyilatkoztatást kapta. Utána Edirnében, majd Akkóban raboskodott, mint említettük, kilenc évig. 

Hívei között Irán minden etnikuma megtalálható. 1979-ben, az iráni forradalom idején 350 ezren voltak, ebből 50 ezer elmenekült. 1979-1982 között a vezetőiket és másokat, összesen 200-250 embert végeztek ki. A bahá’í-ok gyermekei törvénytelennek számítottak, iskolába sem járhattak, az illegális iskolák tanárait is kivégezték. Ma már járhatnak iskolába, de a hátrányos megkülönböztetés nem szűnt meg. Vallástan-vizsgát csak iszlám, keresztény vagy zsidó vallásból tehetnek, és a kilenc ünnepnapjukon is dolgozniuk kell. Egy gumiparagrafus, „a romlottság terjesztése” címén el is ítélhetik őket. 

A közösségbe 15 éves korban lehet belépni. A házasságkötés imádsággal és fogadalommal jár, két tanú jelenlétében, a házasulandóknak ezt kell mondaniuk: „Bizony, mi mindnyájan hűek leszünk Isten akaratához.” A vallási házasságkötésnek (évente 2-3) a polgári után 24 órán belül kell megtörténnie. Nincs kötelező szertartásforma. Más vallásúakkal is köthetnek házasságot. A válás lehetséges, de nagyon megfontolandó, hiszen „Isten összes világára” vonatkozik a házasságkötés. Egyéves türelmi időt adnak különéléssel. Halála után Isten az embert ahhoz képest helyezi el, hogy milyen volt földi életében, „nincs ördögös pokol”, a pokol az Istentől való távolság – és ennek a tudatosulása a lélekben. Istennek végtelen számú világa van, de innen csak a jót visszük magunkkal. Vallják a lélek, pontosabban a „lélekfelhő” preegzisztenciáját. Isten a fogantatáskor ebből vesz ki, így lesz az ember személyiséggé. A lélek a halál után is megmarad.

Nagyon sok új információt kaptunk a majdnem két év óta tervezett kétórás, de sokkal rövidebbnek tűnt, jó hangulatú találkozón, és a folytatásban is megállapodtunk. Azt viszont az első keresztényekhez hasonlóan mi sem tudjuk elfogadni, hogy Jézus Krisztus egy lenne a vallás/szektaalapítók sorában, ha mégoly fontos is. Vendéglátóinkkal együtt elengedhetetlennek tartjuk a világ békéjéért való munkálkodást, de nem feledkezünk meg a Szentírásnak az emberi természetre vonatkozó tanításáról. Ugyanakkor a Békesség Fejedelmének követőiként együttérzésünket fejeztük és fejezzük ki mindenféle vallásüldözés áldozatai iránt.

Szentpétery Péter

Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke

 

Joomla templates by a4joomla