• fruits.gif
  • meot_slide0.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide5.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide7.jpg
  • meot_slide7b.jpg
  • meot_slide8.jpg
  • meot_slide8b.jpg
  • meot_slide9.jpg

A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke a Vallásközi Dialógus Bizottság ülésén

 


Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt a Bizottság május 4-i ülésének vendége. A bizottság tagjai az elmúlt években kétszer is jártak a Magyarországi Muszlimok Egyházánál (ld. tudósításainkat). Előadásának témája: Szélsőségesség az iszlámban volt. A szélsőség nyilván a középhez képest az: a túlzott merevség, de amiről sokkal kevésbé esik szó, a túlzott rugalmasság is. Oka a tudatlanság, kiábrándultság, kilátástalanság. A szélsőség vagy hozzáad a hittételekhez, vagy elvesz belőlük.  Cselekedeteinket túlvilági szempontból (is) mérlegelnünk kell. Mindig veszélyes, ha az önálló gondolkodás hiányára nevelik az embereket. A kháridzsiták már a kalifátus kezdetén harcolni akartak mindenkivel, de Ali 660-ban legyőzte őket. Az ilyen mindenáron harcosok – mint amilyen most az Iszlám Állam -, eddig még mindig eltűntek. Az emberek többsége nem ilyen, hanem képes a jó és a rossz között választani -, hangsúlyozta az előadó
A beszélgetés folyamán vita bontakozott ki elsősorban arról, hogy ma az államot mennyire lehet vallási alapokra építeni. A vendég arra is felhívta a figyelmet, hogy a síita-szunnita ellentét az átlagemberek szintjén nem annyira súlyos, a MME-hez síiták is járnak. Nem helyes az iszlám országokban a keresztényeket sújtó megszorításokra az európai muszlimok lehetőségeinek korlátozásával válaszolni. Jó példák is vannak, Katarban a közelmúltban templomot építettek.

Joomla templates by a4joomla