• fruits.gif
  • meot_slide.jpg
  • meot_slide1.jpg
  • meot_slide2.jpg
  • meot_slide3.jpg
  • meot_slide4.jpg
  • meot_slide6.jpg
  • meot_slide8.jpg

Az iszlám modernizációs törekvései - Tüske László előadása

  
Április 18-án Tüske László orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt a Vallásközi és Dialógus Bizottság mostani ciklusban utolsó nyílt ülésének vendége. Mint mondotta, az iszlám modernizációs folyamataiban alapvető problémát jelent, hogy az iszlám nem vagy csak nagyon nehezen tud összhangot teremteni évszázadokon át őrzött alapjai és a modernitás között. Rámutatott azonban, hogy jelentős ilyen irányú törekvésekkel is találkozhatunk.

Bevezetésül az öt kötelesség, pillér (hitvallás, imádság, böjt, alamizsna, zarándoklat) közül a zarándoklatot emelte ki, annak illusztrálására, hogy milyen alapokkal kell számolni az iszlám megértése tekintetében. A zarándoklat Mekka és Medina szent helyeire irányul, ahol Mohamed próféta, Ibrahím/Ábrahám és Ádám tetteire – az alapító eseményekre – emlékeznek. Mohamed Ibrahim/Ábrahám eredeti vallásának helyreállítását tűzte ki célul, mivel szerinte azt a zsidók és a keresztények meghamisították, és eltérítették eredeti mondanivalójától. Az alapító üzenet abban áll, hogy Ibrahim/Ábrahám a monoteizmus felismerője, megtalálója, és így vele kapcsolatban jelent meg először az iszlám szó, önmaga Allahnak való alárendelése, más szóval, behódolás Allah akaratának jelentésben. Ez arabul a millat (vagy dín) Ibrahim/Ábrahám”, azaz Ibrahim/Ábrahám vallása. Ibrahím/Ábrahám a mekkai Kába építője, aki a gyermeke feláldozására is kész.
Ádám a Paradicsomból való kiűzetés után megbánta bűnét, és bűnbocsánatot nyert a Mekka közelében fekvő Arafát tetőn. Erre emlékezve minden muszlim zarándok a szertartás sorozat adott napján bűnbánatot tart az isteni megbocsátás reményében. Ez az „életgyónás” spirituális megtisztulásként elementáris élményt jelent minden résztvevő számára, s ezzel kapcsolódik össze, hogy mindenki a zarándoklat alatt viselt ruhában (ihrám) kíván eltemetkezni. Az Ádám által elnyert bűnbocsánat az ember eredeti természetének (fitra) felel meg, ami nem fér össze az iszlám oldalán az áteredendő bűn fogalmával (vö.Korán 30,30).
A Korán és a prófétai hagyomány (hadísz) megkérdőjelezhetetlen forrása a muzulmán hívők életvezetésének. Az iszlám első századaiban teológiai viták folytak a Korán (kalám Allah, azaz Allah beszéde) teremtett vagy teremtetlen mivoltáról. Ha feltennénk, hogy öröktől fogva létezik, akkor ezzel azt állítanánk, hogy Allah mellett van egy másik örök létező. Ez ellentétben áll a szigorú monoteizmussal. A mutazila teológiai iskola ezért teremtettnek tekinti a Koránt. Az asarita irányzat képviselői szerint a Korán Allah belső lelki beszéde (kalám nafszi).ami a teremtett hangokban jelenik meg a világ számára, de a „hogyan”-ra nem lehet rákérdezni (bilá kajfa).
Naszr Hámid Abú Zajd huszadik századi egyiptomi irodalomtudós révén újra fellángolt a vita, aki a kommunikációelmélet alkalmazásával elemezte a Koránt. A vallás védelme címén feljelentették, bíróságra került az ügye. A bíróság nem tudott dönteni a racionális kutatás jogának megítélésében, viszont az írásaiban megfogalmazódó nézetek alapján hitét elhagyónak/feladónak (murtadd) tekintették és ezért muzulmán hívő feleségét elválasztották tőle. Manapság a Korán örök volta megkérdőjelezhetetlen. Hasonló véleményt hangoztatott Abdolkarím Szorús iráni tudós is: a Korán értelmezése attól függően szélesebb vagy szűkebb, hogy az emberiség mennyi ismerettel rendelkezik a világ dolgait illetően. Amellett érvel, hogy különbség van a vallás és a történelemben változó vallásismeret között, és az utóbbit nem lehet abszolútnak tekinteni, és nem lehet kisajátítani a síita klérus révén. Hiszen az így létrejövő politikai alakulat (a teokratikus állam) előbb-utóbb diktatúrába fordul.
A mai világban újra szerephez jut az idzstihád, azaz a mindennapi élet problémáinak a Korán szerinti, a vallási felkészültség, értelmezéstörténet ismeretében való tudós értelmezése. A X-XI. század fordulójára az idzstihád kapui bezárultak, nem volt több lehetőség a szabad(abb) értelmezésre. De a XIX. századi Egyiptomban meg kellett nyitni őket, például a dohányzással kapcsolatban. Arról van szó, hogy az iszlám világában a hagyomány részévé próbálják tenni az aktuális újdonságot, és így legitimizálják azt magával a hagyománnyal. Az eljárást az alapokhoz való kapcsolásnak,  retradicionalizációnak, „újrahagyományosításnak” nevezzük.
Az iszlám alapvetően ortopraxis, azaz, döntően arról szól, hogyan kell élni, a négy fő szunnita vallásjogi iskola, továbbá a síitáké is ezzel foglalkozik. Fő cél tehát a védelem: a vallásé, az emberi életé, a racionalitásé, a családé, a vagyoné. A muszlim akkor érzi magát biztonságban, ha muszlim főhatalom alatt élhet, azaz, a politikai berendezésben szabadon érvényesülhet az isteni törvény (saría). Ez az oka a világ kettéosztásának iszlám házra és a háború házára. Ezért el kellett költözniük a reconquista sikere után Spanyolországból és Magyarországról is a török hódoltság alóli felszabadítást követően. Manapság azonban változott a helyzet. Nyugat-Európában az első generációs munkavállaló muszlimok még haza készültek. A második generációtól kezdve azonban már komoly vallásjogi problémák adódtak: például hova temessük az elhunytakat, hogyan öltözködjünk vagy kire szavazzunk stb. Ezekre válaszul, a vallásjog céljainak szem előtt tartásával és az iszlám immár globális jellegének figyelembe vételével, valamint a híveket szorító körülmények kényszerét érzékelve kidolgozták a nem muzulmán főhatalom alatt élő muzulmán kisebbségek vallásjogát (fiqh al-aqallijját). Az idzstihád új értelmezése erre is lehetőséget adott.
A kairói Al-Azhar Egyetem a szunnita világ szellemi központja, a középutas mérsékelt iszlám képviselője, nemzetközi tekintélye komoly befolyást biztosít neki távoli országokban is. 2011 óta egyre határozottabban támogatják a modernizációt Egyiptomban. A vallás és a politika szétválasztása mellett állnak, de nem a társadalmat és a vallást akarják elkülöníteni, hanem a politikát és a vallást, így nem a szekuláris, hanem a polgári állam megvalósítását tartják kívánatosnak. 2013-ban a Muzulmán Testvérek hatalmát megbuktató mozgalom mellé álltak.
Az európai iszlám, „euroiszlám” talán legjelentősebb képviselője a svájci születésű, egyiptomi származású Tariq Ramadan oxfordi professzor, akinek nagyapja a Muzulmán Testvériség megalapítója volt. A húsz-harminc éves családosok európai iszlámját vizionálja, akiket le kíván választani az „anyaországok” vagy a szalafista szaúdi befolyásról. Ez nem könnyű, hiszen Európában az európai „Prométheuszok és Faustok” lázadnak, miközben a muzulmánok (ilyen értelemben Ibrahim/Ábrahám követői) alávetik magukat Allah akaratának.
Kérdésekre válaszolva az előadó a modernizációval kapcsolatban többek között elmondta: ma fel lehet függeszteni bizonyos törvényeket, de Mohamed próféta tekintélye akkor is megkérdőjelezhetetlen. Az emberi jogok nyilatkozata kapcsán a muszlimok részéről a vallásváltás lehetősége fel sem merül. Az a hit, hogy mindenki muszlimnak születik, mélyen beléjük ivódott, sőt vallási kötelességük a meggyőzés. Ugyanakkor a már létező monoteista vallások hivatalosan szabadon gyakorolhatók. – Az Iszlám Állam józan belátás szerint az olajról szól, de erről szólt 1991-ben és 2003-ban az iraki háború is, „az uránköpenyes lövedékekkel együtt”. A „kalifától” a józan muszlimok távoltartják magukat, de azok, akik nem találják a helyüket, áldozatok, tudatlanok és még nőtlenek, könnyen elcsábulnak.
Az utolsó kérdés az volt, hogy Allah ugyanaz az Isten-e mint a keresztényeké. Erre nem lehet válaszolni. Az Allah szó egyébként azt jelenti, hogy Az Isten, ami hagyományosan az Isten tulajdonneve az iszlámban.

Előadásában Tüske László ismert vagy annak tartott tényeket új megvilágításba helyezett, és kevésbé nyilvánvaló összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Köszönjük szolgálatát, jelenlegi bizottságunk nyílt üléseinek tartalmas záró alkalmaként is.


Szentpétery Péter      

Látogatás a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán


A Vallásközi és Dialógus Bizottság tagjai szeptember 28-án látogatást tettek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol Mireisz László, a Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke, Cser Zoltán oktatási rektorhelyettes, Farkas Pál egyház-igazgató, és Komáromi Lajos tanár fogadta őket.
A Tan Kapuja Buddhista Egyház maga a mahájána irányzathoz (nagy szekér, széles út) tartozik, de egyúttal ernyőszervezet is: kilenc különböző közösséget tömörít, ökumenikusnak nevezhető a buddhizmuson belül. A mahájána, mint hangsúlyozták, annyiban hasonlítható a kereszténységhez, hogy a hívő nem csupán a maga számára, hanem minden lény javára szeretné elérni a megvilágosodás állapotát.  Nem vonulnak el a világtól, egy nagyvárosban ez nehéz is lenne, de ugyanakkor vannak elvonuló központjaik is: Bajnán, Mánfán és Szilvásvárad mellett. Alsószentmártonban gimnáziumot tartanak fenn, jó eredményeket érnek el a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában. Az elmúlt évben 10.165 fő támogatta a közösséget az adó 1 százalékával. Belső nyilvántartásuk a menedékvétel rítusát felvett tagokra vonatkozik.
A buddhizmus sohasem versenyzett semmilyen más helyi vallással, és buddhista részről mindig megvan az együttműködés szándéka. Olyannyira, hogy például Japánban kb. a lakosság 80-80 százaléka követi a sintoizmust és a buddhizmust, ami csak úgy lehetséges, hogy a legtöbben mind a két vallás hívei egyszerre.
Maga a főiskola nem irányzatfüggő, a buddhizmus mindhárom nagy ága képviselve van a BA 3 éves képzésében (théraváda, mahájána és a tibeti). Az MA célja, hogy a hallgatók még jobban el tudjanak mélyülni a buddhizmus és a kapcsolódó tudományok, nyelvek egyes területein. Régebben több tantárgyat oktattak, így japán, kínai, szanszkrit, páli, tibeti nyelvet is, viszont a PhD-val (doktori fokozat) rendelkező tanárok számaránya miatt az órák számában nagyarányú csökkentés vált szükségessé, így ma már sokkal kevesebb nyelvóra van. Az órák majdnem fele hitéleti jellegű, ezeket itt sem szükséges doktorátussal oktatni. Buddhista doktorátust nehéz szerezni, az egész Európai Unióban a Tan Kapuja Főiskola az egyetlen akkreditált ilyen intézmény. Az orientalisták képzése nem vallási jellegű. A thaiföldi Mahácsualungkor Egyetemmel vannak kapcsolatban, amelynek Tajvanon és Srí Lankán is van kihelyezett tagozata. Nekik is hasonló problémáik vannak a minősített oktatók arányát illetően. Thaiföldön eredetileg csak szerzeteseket oktattak, 10-15 éve nyitottak a világi oktatás felé. A thai egyetem doktori képzésén 45 napra kolostorba kell vonulni, és naplót vezetni róla. A szerzetesi intézmény megtartása Európában is fontos, mert a szerzetesek emlékeztetnek arra, hogy le lehet mondani a világról, de sok kolostori életre vonatkozó tanítást, előírást eleve nem lehet azon kívül alkalmazni.
A buddhista gondolkodás a mai pszichológia számára is hasznos lehet, a tibetiek például 254 tudati, érzelmi állapotot írtak le. A pszichológia az egót akarja megjavítani, a buddhizmus pedig azon túlmenően kíván segíteni.
A három nagy kánon közül (páli, kínai, tibeti), csak a páli nyelvű önmagában is óriási mennyiségű, Buddha maga 45 évig hirdette tanításait. Ennek csak töredéke érhető el magyar fordításban (angolul, németül, oroszul már nagyjából teljesen). „Egy élet alatt nem lehet végigolvasni a buddhizmus hatalmas szöveg korpuszát, több élet kell hozzá.” A magyar terminológia még korántsem végleges, de „vigasztalásul” említették, hogy a kínai 3-400 év alatt alakult ki.
A kérdésre, hogy mi teszi vonzóvá a XXI. századi nyugati kultúrában a buddhizmust, elmondták, hogy a Buddha tanítása realista, hihetetlenül gyakorlati – a tanításban megfogalmazottakat rögtön tenni is kell. Buddha maga is azt mondta, hogy nem az tiszteli őt, aki virágot, füstölőt stb. visz a sírjára, hanem aki gyakorolja tanítását. Nagy hangsúlyt helyez a megértésre, a nyugati ember megismerésre törekvő képességét befelé tudja fordítani. A racionalitástól visz a hit felé. Mindkét fajta oktatási modellt megvalósítják: a filozófia gondolkodás felől a gyakorlatba, továbbá az erények gyakorlásából a bölcsességbe.
A buddhizmus „alulról indul”, mindenki magáért felel, nem tehetjük felelőssé a Teremtőt a minket érő problémákért, csak magunkat. A Buddha tanításának a gerince a szenvedések megértése, okaik felkutatása, ugyanis a problémák okát kell megszüntetnünk ahhoz, hogy a következmények, azaz a szenvedéseink is megszűnjenek. Filozófiai szempontból a Buddha ugyanakkor 14 kérdésre nem válaszolt, mivel úgy gondolta, hogy ezek meghaladják az ember képességeit, többek között ilyen a világ létrejötte, végessége vagy végtelensége. Viszont ha az ember megtisztult, közvetlenül látja, hogyan is vannak a dolgok. – Itt azonban a sokszor hasonló tanítások mellett egy lényeges különbséget meg kellett és kell jegyeznünk, amely szerintünk nem kerülhető meg. Buddha nem foglalkozik a világ teremtésével, mivel a jelen állapotból indul ki, és annak nyomorúságát kívánja megszüntetni. A keresztény tanítás szerint azonban a jelen állapot nyomorúsága nagyon is kapcsolatban van a világ teremtésével, pontosabban az embernek a Teremtőtől való elfordulásával. A buddhizmus ezt úgy írja le, hogy nem ismerjük a szívünk legmélyét, vagy más szóval elfordultunk a valódi természetünktől, ezt a „nemtudást”nevezi minden szenvedésünk okának.        
A hívő a menedékvételkor öt fogadalmat tesz: nem öl (még egy szúnyogot sem); nem hazudik; nem veszi el, amit nem adnak; nem lép rossz szexuális kapcsolatba; kerüli a mérgeket. A szertartás folyamán egy keveset levágnak a menedékkérő hajából, a szerzetességre emlékeztetve, egy kis vízzel meglocsolják, a megtisztulásra emlékeztetve, és kap egy dharma (a tanítással, az ösvénnyel kapcsolatos)-nevet. Elmondja a hitvallást: A Buddhához folyamodom oltalomért, a Dharmához (a Tan) folyamodom oltalomért, a Szanghához (gyülekezet) folyamodom oltalomért.
A buddhizmusban létezik közösség előtti és önmagunk előtti gyónás. A korai buddhizmus 227 szerzetesi szabályának nem a fegyelmezés volt a célja, hanem a rálátás általuk a tanításra. A vezeklés ideje hat nap, ez azonban annyival meghosszabbodik, amennyi a vétek elkövetésétől a feltárásáig eltelt, például ha egy évvel később derül ki, akkor egy év és hat nap.
A gyakorlásnak a motiváció szempontjából három szintje van: azért gyakorol, mert el akarja kerülni a következményeket, tehát a jövőbeni szenvedéseket, azért gyakorol, hogy a jelenben elérje a megvilágosodást, végül pedig azért gyakorol, hogy minden lénynek segítsen a szenvedések megszüntetésében (altruista hozzáállás).
A halálbüntetés és az abortusz, bármiféle erőszak a buddhista tanítás szerint is elvetendő. A harcművészet azt szolgálja, hogy a test megfelelően képzett, fegyelmezett legyen a meditációhoz, a harcművészettel foglalkozó szerzetesek első fogadalma szintén a nem-ártás, valamint a lények megmentése.

***

A jó hangulatú eszmecsere végén mindkét fél kifejezte szándékát a folytatásra, például konferenciákon való közös részvételre.  Végül a Bizottság tagjai megtekintették a főiskola épületeit, és egy-két pillanatra belehallgattak az éppen folyó oktatásba.

Szentpétery Péter

A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke a Vallásközi Dialógus Bizottság ülésén

 


Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt a Bizottság május 4-i ülésének vendége. A bizottság tagjai az elmúlt években kétszer is jártak a Magyarországi Muszlimok Egyházánál (ld. tudósításainkat). Előadásának témája: Szélsőségesség az iszlámban volt. A szélsőség nyilván a középhez képest az: a túlzott merevség, de amiről sokkal kevésbé esik szó, a túlzott rugalmasság is. Oka a tudatlanság, kiábrándultság, kilátástalanság. A szélsőség vagy hozzáad a hittételekhez, vagy elvesz belőlük.  Cselekedeteinket túlvilági szempontból (is) mérlegelnünk kell. Mindig veszélyes, ha az önálló gondolkodás hiányára nevelik az embereket. A kháridzsiták már a kalifátus kezdetén harcolni akartak mindenkivel, de Ali 660-ban legyőzte őket. Az ilyen mindenáron harcosok – mint amilyen most az Iszlám Állam -, eddig még mindig eltűntek. Az emberek többsége nem ilyen, hanem képes a jó és a rossz között választani -, hangsúlyozta az előadó
A beszélgetés folyamán vita bontakozott ki elsősorban arról, hogy ma az államot mennyire lehet vallási alapokra építeni. A vendég arra is felhívta a figyelmet, hogy a síita-szunnita ellentét az átlagemberek szintjén nem annyira súlyos, a MME-hez síiták is járnak. Nem helyes az iszlám országokban a keresztényeket sújtó megszorításokra az európai muszlimok lehetőségeinek korlátozásával válaszolni. Jó példák is vannak, Katarban a közelmúltban templomot építettek.

Joomla templates by a4joomla