Az egyház és demokrácia, egyház és állam bibliai-teológiai szempontból
Szociáletikai bizottság nyílt ülése – 2025. április 9.
Regisztrálni az alábbi linken lehet április 4. péntek délig:
https://forms.gle/MX5NyyfyMp6QyadZ7
Facebook esemény: https://fb.me/e/4kKsDY3UF
Az előadások absztraktjai itt olvashatóak:
Fazakas Sándor
A téma aktualitása – a demokrácia krízisjelenségei
Számos jel utal arra, hogy a politika természete megváltozott, a társadalmi együttélés kultúrája változásban van. E változásokat sajnos nem tárgyszerű elemzések, sokkal inkább indulatok, értelmezési kísérletek, érdekérvényesítési törekvések kísérik. Váláságát éli az a típusú demokratikus kultúra és együttéléséi forma, amelyről keresztények és egyházak azt gondolták, hogy kellő garanciát jelentenek a múlt században megismert totalitárius hatalomgyakorlással, sok szenvedést okozó igazságtalanságaival szemben? Mit mondhat a keresztény teológia és etika a demokráciáról, annak krízisjegyeiről és milyen impulzusokat adhat a demokratikus együttélés korrekciójára nézve? A krízisjelenségek teljesség igénye nélküli számbevételén túl e bevezető előadás keresi a továbblépés irányait, impulzusait, az egyházak konkrét cselekvési lehetőségeit.
Szabados Sándor
A demokrácia mennyire egyezik a bibliai mentalitással?
Az előadás a demokratikus döntéshozatali és közösségvezérlési elvek és a szentírásban foglalt értékrend szerinti gondolatvilág kapcsolatát igyekszik feltárni, és ez által egyfajta támpontot adni a hívő embereknek egyéni véleményük kialakításához és a témával kapcsolatos további gondolkodáshoz.
Bár a demokrácia, mint kifejezés nem szerepel a bibliában (csak úgy, mint ahogy a szentháromság sem), ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy esetleg az alapelveit nem lehet a sorok között tetten érni. Ennek a nyomait próbáljuk felfedezni a bibliában megfigyelhető közösségi és társadalmi szerveződések, a mindenkori vezetők kijelölési folyamatának rövid áttekintése során; továbbá az ember szabad akaratából fakadó mozgástér keretein belül, az önkormányzás lehetőségének erkölcsi, szociális és gyakorlati határainak vizsgálata folyamán.
Regőczi Szabolcs
A háborús konfliktusok hatása a demokráciára, utóhatás, kezelés
A háborús konfliktusok környezetében lévő országok kormányai, megnyitják határaikat, valamint biztosítsák a menekülőknek a szükséges eszközöket, menedékhelyet, sürgősségi segélyt, orvosi segítséget és menedékjogot. A háborús helyzetek annál nagyobb mértékben érintik az adott országot, minél közelebb helyezkednek el hozzá. Érdekes megvizsgálni, hogy a segítséget nyújtó országban hogyan készülnek fel a gazdasági és társadalmi következményeinek változására, és az esetleges belső feszültségek csökkentésére is. A válság fokozódása vagy éppen rendeződése milyen hatást, nyomást gyakorol a társadalomra, egyházi felekezetekre, civil szervezetekre? Az elhúzódó háborús helyzet, milyen halással van az egyház missziós területei, a szeretetszolgálat, és egyéb szervezetei munkájában?
Béres Tamás
Az egyház felelőssége a társadalmi igazságosságért
Miközben a politikai élet Magyarországon folyamatosan és fáradhatatlanul termeli ki újabb és újabb tömegorientációs kliséit a hatalom megszerzésével, megtartásával és bővítésével járó örök előnyök fenntartásának mögöttes szándékával, az egyházak előtt kétezer év távlatából sem nyílik más lehetőség, mint választani a prófétai és jézusi mondanivalónak megfelelő igazságosság melletti közvetlen elköteleződés és a regnáló hatalom önkéntes vagy kényszerűnek vélt szolgálata között. A helyzet különösen érdekes, ha azzal a kérdéssel közelítjük meg, hogy milyen felelősség terheli az egyházakat abban az esetben, ha a társadalomban végzett munkájuk során érvényesíthető előnyeiket vagy identitásváltozásaik korhoz kötött szempontjaira fordított figyelmüket egy bevallottan hazugságokra épülő politikai rendszer keretei közt kell biztosítaniuk. Ha a feltett kérdés nem is válaszolható meg részleteiben röviden, magával a kérdéssel mindenképpen tartozunk magunknak, a ránk bízottaknak és a szíveket vizsgáló Úrnak.
Fischl Vilmos
Összegzés/Zárszó
A demokrácia fontos intézmény, melyet szem előtt kell tartanunk akkor, amikor politikai és egyházi kérdéseket vizsgálunk. Az egyház Krisztustól kapott küldetése alapján végzi mindennapi szolgálatát. A hívő embernek, aki tagja az egyháznak és a társadalomnak is, el kell tudnia helyeznie magát feladatai és szolgálata alapján a hétköznapi életben. Felvetődik a kérdés, hogy a keresztény ember politizálhat-e, illetve a nem-keresztény ember beleszólhat-e az egyház életébe? Azt gondolom, meg kell vizsgálnunk a közjó fogalmát, mely összeköti a demokráciában a keresztény és a nem-keresztény ember gondolkodását.
Absztraktok letöltése: pdf / docx
