Tudás és lélek együtt, ökumenikus közösségben
A Theologiai Szemle centenáriumi konferenciája az Evangélikus Hittudományi Egyetemen
Ünnepi konferenciát tartottak Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetem kollégiumának kápolnájában április 23-án abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg a Theologiai Szemle című folyóirat első száma. A rendezvényen a szerkesztőbizottság tagjai, a lap szerzői tekintettek vissza a múltra. A közönség képet kaphatott arról, hogy az egyes felekezetek életében milyen jelentőséggel bírt az elmúlt évtizedekben az a folyóirat, amely a történelem viszontagságai között teret adott a közös teológiai gondolkodásnak, az ökumenikus törekvések tudományos igényű megjelenítésének.
A Theologiai Szemle első száma 1925 húsvétján Debrecenben jött ki a nyomdából – elevenítette fel nyitóbeszédében a kezdeteket Bóna Zoltán református lelkipásztor, a lap jelenlegi főszerkesztője. Megjegyezte, hogy az erős református háttérrel alapított folyóirat bemutatását szolgáló rendezvények sorában most, száz év elteltével az evangélikus helyszín az első; a református szervezésű megemlékezésre november 13–14-én kerül majd sor a debreceni ökumenikus napok keretében. Az ünnepi konferencia tematikájáról szólva a főszerkesztő elmondta, hogy az előadások középpontjában az utóbbi évtizedekben erősödő ökumenikus jelleg áll.
„A húsvéti ünnepek és a húsvéti föltámadás örömhírével ünnepeljük ezt a száz esztendőt” – kezdte beszédét az ünnepi esemény fő előadója, Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora, a szerkesztőbizottság elnöke. „Jó lenne azt mondani, hogy a lélek is megérkezett vele, amikor az evangélikusok is fölkerültek a címlapra, de ez abba a gyanúba sodorna bennünket, hogy a tudást a reformátusok, a lelket pedig az evangélikusok hozták, miközben a mostani munkában is az a tapasztalatunk, hogy ökumenikus közösségben a tudást és a lelket csak együtt hordozhatjuk, és csak együtt tapasztalhatjuk meg – állapította meg. – Ezért is nagyon nagy öröm az, hogy ilyen széles ökumenikus közösségben lehetünk együtt ma ezen a konferencián.”
Előadásában a rektor bemutatta azt a folyamatot, ahogyan a Trianon utáni két évtizedben a hazai felekezetek identitásuk és társadalmi felelősségük újraértelmezésén dolgoztak, kiemelve azt a szerepet, amelyet ebben a nyomtatott egyházi, szakteológiai sajtó betöltött.
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke az áhítatában arra emlékeztetve adott hálát Istennek, hogy a legnehezebb időkben is voltak, akik teológiával kívántak és tudtak foglalkozni, és hogy ezt a tudásukat megosztották másokkal. A századik évfordulóra a 100. zsoltár 4–5. verse alapján („Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre”) elmondott, az emberi és az isteni időt értelmező igehirdetésében annak a reményének adott hangot, hogy „teológiáink fája – beleértve az egyetemeket, a teológia művelését – egészséges gyümölcsöket fog teremni, amelyekkel másokat táplálhatunk, ami valóban méltó ahhoz az örökséghez, amit igyekszünk ápolni – erre kaptuk ezt az időt a megtérésre, az Isten felé fordulásra és egymás testvéri hordozására”.
Ezután a szerkesztőbizottság tagjai – a Theologiai Szemléhez fűződő személyes kötődésükről is szólva – tekintették át, hogy felekezetük az elmúlt évszázadban milyen módon vett részt a kiadvány elkészítésében. A korreferátumok jóvoltából arról is képet kaphatott a közönség, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordítónak tekinthető eseményei hogyan befolyásolták a folyóirat kiadását, illetve hogy a lap milyen hatást gyakorolt a felekezetek teológiai gondolkodására.
Korreferátumot tartott Steinbach József református püspök, a lap tulajdonosának, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke; Reuss András, az EHE professor emeritusa; Várady Endre, a Baptista Teológiai Akadémia docense; az ortodox egyházak képviseletében Magyar Marius román ortodox esperes, valamint Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora.
A folytatásban panelbeszélgetés következett a konferencia előadóinak részvételével – a közönség bevonásával – arról, hogy a 21. században milyen kihívásokkal kell szembenéznie a teológiai gondolkodásnak, illetve hogy általában hogyan állhatnak helyt a Krisztus-követők a gyorsan változó világban; a beszélgetést Csűrös András gyömrői református lelkipásztor, a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja vezette.
Rövid zárszavában Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára a Theologiai Szemlét olyan tudományos szakfolyóiratként jellemezte, amely szerzői és olvasói révén az információ megszerzésének és átadásának a felülete; e funkció folyamatos betöltése érdekében cikkek publikálására biztatta a jelenlevőket.
A konferencia összegzéseként Korányi András lapunknak elmondta, hogy a Theologiai Szemle – hasonlóan az ugyancsak százesztendős evangélikus Lelkipásztor folyóirathoz – mindig szellemi és lelki közösséget is jelentett az aktív lelkészek és teológiai szakemberek számára, de manapság az egyház népét (az iskolai, gyülekezeti közösségeket) is arra hívják a szerkesztők, hogy kapcsolódjon be az olvasásba. „Szeretnénk meghívni mindenkit, hogy olvassanak bele ezekbe a lapokba, fedezzék fel, hogy a teológia milyen izgalmas területe az egyház mindennapjainak. Nemcsak száz évet ünnepelünk, hanem újabb száz évet is kérünk mindehhez egyházaink gyarapítására” – fogalmazott Korányi András.
Forrás: Evangélikus.hu – Tudás és lélek együtt, ökumenikus közösségben
Szöveg és fotó: Balczó Mátyás
További képek:
