Nyomtatás

 

Elkezdődött az imahét a Krisztus-hívők egységéért

Budapest – A korábbi évektől eltérően, rövidebb liturgiával és szerényebb részvétellel kezdődött el az ökumenikus imahét, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában tartott istentisztelettel nyitottak meg, 2021. január 17-én délután. Az istentiszteletet Erdő Péter bíboros, prímás és Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke vezette a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházai képviselőinek részvételével. Az alkalmon egyházunk részéről részt vett Fabiny Tamás elnök-püspök és Kondor Péter püspök.

A szertartást többek között Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is megtisztelte jelenlétével.

Az ünnepi istentiszteleten a zenei szolgálatot a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekkara látta el Sapszon Ferenc karnagy vezetésével. Orgonán közreműködött Virágh András Gábor.

A Szent István-bazilikában a keresztény egységtörekvések jegyében szervezett istentiszteleten Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa köszöntötte a jelenlévőket, miután a szolgálattevők képviselői két jelentőségteljesen nagy méretű gyertyát helyeztek el az oltárnál.

„Az idei ökumenikus imahét témáját a svájci-francia Grandchamp-i Közösség szerzetesnővérei választották, az ő kérésükre helyeztük el a feltűnő méretű gyertyákat is az oltárnál. A gyertyák Isten világosságát, a krisztusi fényt jelképezik” – magyarázta az imahétről dr. Fischl Vilmos MEÖT főtitkár.

Az Istent dicsőítő litániát Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita vezette. A könyörgéseket Balog Zoltán református püspök olvasta fel

Isten igéjét dr. Khaled A. László metodista szuperintendens olvasta fel. Erdő Péter bíboros, prímás a Jn 15,1–17 versei alapján mondta el szentbeszédét.


A bíboros hangsúlyozta, hogy az evangélium különös módon szól a szeretetről. „Isten szeretete irántunk az a példakép, melyet nekünk is utánoznunk kell. Amint engem küldött az Atya, amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket – mondja Jézus. Első feladatunk, hogy maradjunk meg Jézus szeretetében. Legyünk hűségesek ehhez a szeretethez, értékeljük és viszonozzuk ezt a szeretetet! De ezzel együtt mi is úgy szeressük egymást, mint ahogy Jézus szeret bennünket, s amint az Atya szereti Jézus Krisztust. Ez utóbbi szeretetparancs valami nagyon különös hangsúlyt tartalmaz, hiszen olvasunk másutt az evangéliumban az ellenségszeretetről, olvasunk arról, hogy abban kell utánozni az Atyának irántunk való szeretetét, hogy amint ő fölkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt, úgy nekünk is szeretettel kell lennünk az emberek felé, akár jót tesznek nekünk, akár pedig az ellenségeink” – mondta a bíboros, aki kitért ezután arra, hogy „ez az evangélium azonban valami mást mond el a szeretet titkáról, hogy a krisztuskövetőknek, a tanítványoknak különös módon kell szeretniük egymást, nemcsak a teremtés alapján, hanem a keresztség alapján is és így a hívőknek, az Egyháznak ez a belső szeretetközössége válik jellé a világ számára.”

Az Újszövetségben többször kapunk meghívást arra, hogy kapcsolódjunk a szeretetközösséghez és ezen keresztül kapcsolódjunk be az Atya és a Fiú szeretetének áramába és az Egyházon belül a szeretetnek a szentségi erejéhez, ami a házassághoz hasonlít.

„A hívők között, a hívő közösségen belüli szeretetnek kegyelmet hordozó szeretetnek kell lennie, amely tanúságot tesz, és közvetíti az Isten irántunk való szeretetét – tette hozzá a bíboros. – Éppen ezért nagyon nagy a felelősségünk, hogy hogyan szólunk hozzá az egyház ügyeihez, hogyan próbálunk javításokat javasolni, hogyan próbálunk értékeket fenntartani vagy megvédeni, ha meg vagyunk róla győződve, hogy méltók arra, mert ez a belső, ez az egymás közötti szeretet a lényegét alkotja a működésünknek és a tanúságtételünknek. Ehhez van szükségünk éleslátásra, különös erőre és figyelemre, hogy Jézus példáját tartsuk a szemünk előtt. Szeretett ő mindenkit. Életét adta az egész világért, jókért és rosszakért egyaránt. De mégis különös szeretettel gyűjtötte maga köré tanítványait. Tanította azokat, akik hittek szavában. Valami ilyesmiről van itt is szó, ennek a bensőséges, Krisztus körül összegyűlő közösségnek a szeretetéről. És ez az a szeretet, amelyet a keresztény család is megjelenít. Keresztény közösség lesz az, ahol a családtagok egymás közötti szeretete megint csak Istennek ezt a szeretetét jeleníti meg. Ezért hát nem mindegy, hogy csupán jó családunk van, vagy igazi, jó, keresztény családban élünk. Ez még magasabb fokra emeli azt a természetes jót és szeretetet, ami az emberek között a családban megvalósul” – mondta a bíboros, aki hangsúlyozta azt is, hogy ma különösen szükség van a családok védelmére és segítésére, mert a külső környezet megnehezíti családjaink életét. Erdő Péter arra buzdított, hogy a rokonságunkban lévő nagycsaládokat személyes munkával, segítséggel, vagy akár rendszeres, havi pénztámogatással is segítsük, de az egyedül élő embereket se hagyjuk magukra. Az egyházközségekben is egymás terhét hordozzuk, így eljutunk az összes keresztényeket átfogó mélyebb lelki közösség igazságához.

„Mindmáig fájdalommal tapasztaljuk, hogy van még, ami elválaszt minket. Nem is intézhetjük el hitbeli meggyőződésünk fontos részleteit egy baráti kézlegyintéssel. Hiszen nem a puszta emberi jó hangulat szintjén kell találkoznunk, hanem a Krisztusban való egységet kell újra megtalálnunk. Ez pedig figyelmet, fáradságot, elszánt és igényes munkát kíván. De addig is, amíg el nem jutunk a teljes egységre a hitben, már gyakorolhatjuk a szolidaritást és a testvéri szeretetet minden keresztény, különösen az üldözöttek iránt. Az elmúlt évek eseményei igazolták, hogy a hitükért meggyilkolt keresztények – VI. Pál pápa szavaival élve – megvalósítják a vértanúság ökumenizmusát. Imádkozzunk és dolgozzunk azért, hogy a mindennapi cselekvésben, az alapvető emberi és keresztény értékek képviseletében és Krisztus szeretetében egyre inkább megtaláljuk a teljes egységet” – zárta gondolatait a katolikus egyházi vezető.

Ezután Steinbach József dunántúli református püspök, a MEÖT elnöke a 103. zsoltár alapján hirdetett igét.

A református püspök arról beszélt, hogy a mostani „nehéz időkben is szükségünk van arra, hogy rácsodálkozzunk Isten megtartó szeretetére, aki nem csak beszél a szeretetről, hanem hatalmas szabadító jótetteivel cselekszik értünk. A Zsoltár koncentráltan ragadja meg a lényeget: Isten szeretete megmutatkozik abban, hogy megbocsátja bűneinket; Lélekben megújít, új kezdetet ad; megváltja életünket a sírtól és az örök élet tágasságába helyezi a földi életet, annak minden pillanatát. Nincsen ennél nagyobb örömhír. Mindezeket cselekedte egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban. Ha ezeket végiggondoljuk, akkor értjük meg az imahét mottóját.”

A MEÖT elnöke megemlítette, hogy az idei imahét mottóját választó svájci-francia Grandchamp-i Közösség első vezetője úgy vélekedett 1938-ban, hogy „civilizációnk halálos zajban és sebességben él és az emberiség a kollektív őrület felé tart. Azóta sok próbatétel és nyomorúság történt. És most mit mondhatunk ezzel kapcsolatban? Sok zaj feltartóztathatatlanul vesz körül bennünket, de a szerzetes közösség azt javasolja, hogy álljunk meg, csendesedjünk el, csodálkozzunk rá Isten szeretetközösségére, újuljunk meg, töltődjünk fel, erősödjünk meg a hitünkben és a közösségben és így menjünk vissza megújultan a hétköznapokba.”

Steinbach József püspök ezután a 103. zsoltár alapján beszélt a szeretet három gyümölcséről: az Isten szeretetéből és irgalmából táplálkozó önmegtagadásról (nem önmegvalósítás!); Isten életünket betöltő hálaadó megelégedésről; és a megújulásról (az Isten eredeti rendjéhez való visszatérésről, a re-formról). E gyümölcsök mellé sorolta még a Pál apostol által a Galata levélben említett további lelki gyümölcsöket is (Gal 5,22–23), amelyek a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.

Az igehirdetések után, az Apostoli Hitvallás következett, amely lőtt Pataky Albert pünkösdi egyházelnök bevezető gondolatai hangzottak el, majd az egységért és az üldözött keresztényekért Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök imádkozott. A könyörgéseket pedig Kondor Péter püspök, a MEÖT alelnöke vezette.

A Miatyánk közös elimádkozását Magyar Péter Marius ortodox esperes vezette, majd az elbocsátó áldások következtek, amelyekben Erdő Péter bíboros, ortodox főpásztorok, valamint Gregersen Labossa György evangélikus lelkész, a Johannita Lovagrend káplánja, és Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Frank Hegedűs anglikán esperes és Steinbach József református püspök vett részt. Ezután a résztvevők ünnepélyesen kivonultak a templomból.

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és csak az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. A program Magyarországon mintegy három évtizedes hagyományra tekint vissza.
Az ökumenikus imahét idei mottója: „Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek” (Jn 15,5–9). Az imahét napjain a különböző felekezetű gyülekezetek e mottó jegyében közösen tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a keresztények egységéért. A MEÖT elnökségének javaslata alapján, az ökumenikus imahét a tagegyházak aktuális járványügyi intézkedéseinek figyelembevételével tartható meg. Az MKPK és a MEÖT közös döntése alapján, 2018-tól kezdve az ökumenikus imahét országos nyitó istentiszteletének vasárnapján az üldözött keresztényekért is imádkoznak. Az idei ökumenikus imahét adományaival országszerte a szeretetszolgálatok karitatív munkáját támogatják.

 

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Evangélikus.hu – Elkezdődött az imahét a Krisztus-hívők egységéért

További beszámolók:
Református.hu – Csodálkozzunk rá Isten szeretetére!
MagyarNemzet.hu – Erdő Péter: A krisztuskövetők szeretete jel a világ számára
MagyarKurír.hu – Az őrületbe futó civilizációnkról és a szeretet útjáról az ökumenikus imahét országos megnyitóján