Mi, a Világimanapi Munkacsoport...

Bemutatkozás

Kik vagyunk és mit is csinálunk minden év márciusának első péntekén, az Ökumenikus Világimanap alkalmával?

Az Ökumenikus Világimanap (World Day of Prayer) egy több évszázados múltra visszatekintő globális, felekezetközi mozgalom, amelynek Magyarország már évtizedek óta tagja. A mozgalom célja egymás missziói munkájának megismerése világszerte, közös imádkozás egymás szolgálatáért és tevőleges segítség nyújtás egymás szolgálatában (adományozással, tapasztalatok megosztásával, önkéntes szolgálattal stb.) Az alkalom mottója ezt a hármas célt foglalja össze:

„informáltan imádkozni, imádságban cselekedni”
(„Informed prayer and prayerful action”)

Mit jelent a magyar ajkú közösségek számára a Világimanapban való részvétel? - Konkrét imádságokat, céltudatosságot, ráfigyelést, meghallást, megismerést, érzékenyítést. „Ha kilépjünk a saját országunk határain, és jobban tudatosítjuk magunkban a más országokban élő keresztény testvéreink helyzetét, problémáit és örömeit, akkor meg tudjuk nevezni konkrétan imádságainkban mindazt, amiért közösen hálát adhatunk, és a kéréseinket így vihetjük Isten elé.” – fogalmazza meg az egyik résztvevő.

A Világimanapot minden év márciusának első péntekén ökumenikus közösségekben ünnepelik meg a világ keresztyén felekezetei, akik az időeltolódásnak köszönhetően egy 24-órás globális imaláncba kapcsolódnak össze.

A szeretetvendégséggel egybekötött összejövetelek során, az aktuálisan bemutatkozó ország asszonyai által előkészített liturgia és egyéb információs segédleteknek köszönhetően nem csak földrajzilag, hanem lelkiekben is messzire utazunk. Megismerjük a tőlünk távoli országok kultúráját, gazdasági-társadalmi helyzetét – azt a környezetet, amely az aktuális évi igei témaválasztást ihlette. „A problémák megismerése adja az imatémát.” – mondta az egyik szervező.

Ugyanakkor az ökumenikus együttlét során megtapasztalhatjuk, hogy a külön felekezetbe tartozás nem a közösségeket szétválasztó akadály. „Éppen ezért egy-egy ökumenikus rendezvényen nem a különbségekre, hanem a bennünket összekötő hitre figyelünk. Megtapasztaljuk, hogy egymás hagyományai, szokásai a gyülekezetben mennyire mások, és mégis mindannyiunk útja egy cél felé halad, szeretetben összeforrva.” – foglalta össze egy gyülekezeti tag.

Erre a különleges alkalomra már hónapokkal korábban megkezdik a helyi gyülekezetek a felkészülést, a Nemzeti Világimapi Bizottság által közzétett segédletek alapján. Magyarországon ez a szervezet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Női Bizottsága felügyelete alatt működő Világimanapi Munkacsoport.
Mi, a Világimanapi Munkacsoport, különböző felekezetekből érkező, önkéntesen szolgáló Testvérekből állunk, akik azon munkálkodunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a Világimanap által Isten üzenetét.
„Különösen nagy erőt érzek abban, hogy a Világimanapon ugyanazon liturgiával, ugyanabban az időben imádkozunk szerte a világon. Az egész világon átívelő "imalánc" minden résztvevőben mély hittel megélt esemény. Sok ezer ember imádsága között a mi imádságunk is Isten elé száll, mintha egy szép, színes csokor virágot nyújtanánk át Teremtőnknek.”

Reformáció egykor és ma – Nők a reformátorok körül

2017. október 7-én, Kecskeméten került megrendezésre a MEÖT Női Bizottsága évenkénti regionális konferenciája. A Reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó Ökumenikus Női Találkozónak e jeles alföldi város evangélikus temploma és a Református Gimnáziumának Internátusa adott otthont.

A nyitó istentisztelet igehirdetője Sárkány Tiborné Horváth Erzsébet ny. evangélikus lelkésznő arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon, mi adott erőt egykoron reformátorainknak, ma pedig gyülekezeteinknek a megújulásra? Isten Igéjének „élő és ható, szívekig hatoló” hatalmában lelte meg a választ. (Zsid.4,12.)
Ez a prédikáció jó indítása volt a napnak, amelynek bevezető előadásában B. Pintér Márta a MEÖT Női Bizottságának elnöke azt mutatta be, hogyan álltak egykoron az asszonyok a reformáció ügye mellé.

A délelőtt meghívott kerekasztal-beszélgetésének vendégei pedig azt boncolgatták, hogyan lehetnek a különböző felekezetekhez tartozó egyházi közösségeink az állandó megújulás ( Semper Reformanda) eszközei. E diskurzus érdekessége, hogy a két protestáns egyház képviseletében jelenlévő Varga Anikón (baptista) és Bárdos Péternén (református) kívül részt vett Dr. Perintfalvi Rita római katolikus teológusnő is. Ő a feminista körökben jól ismert keresztyén gondolkodó, Dorothea Sölle vallomását ídézte: „ minden szavunk, minden Isten igéjéről szóló bizonyságtételünk, tulajdonképpen politikai hatalommal, vagyis élet- és társadalomformáló erővel bír.” A beszélgetést rendkívüli flottsággal vezette le Hulej Enikő, kecskeméti evangélikus lelkésznő. Zárásként pedig mindenkiben megerősítette a küldetéstudatott, bátorítva, hogy tegye hitelesen a dolgát ott, ahová Isten helyezte.

A záró istentisztelet református igehirdetője, Faragóné Bencsik Dóra szólt az „Október a Reformáció hónapja 2017” mottójául választott igeversről: „Változzatok meg értelmetek megújulásával.” (Róm.12,2.) Károli Gáspár fordítását használva fel - ahol így olvassuk: ne szabjátok magatokat a világhoz! -, a lelkésznő stílszerűen egy asszonyok számára fölöttébb érthető képben foglalta össze mondanivalóját és egyben a találkozó konklúzióját, amikor így fogalmazott: „Isten szabásmintájához igazodjunk!”

B. Pintér Márta ev. lelkész, Női Bizottsági elnök