A főszerkesztő jegyzete 2022/01

„Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve”
2Tim 2,9/b

A viszont szócska világosan mutatja a megelőző mondatokat megerősítve, hogy az Isten igéjének a hirdetője kezén könnyen csattanhat a bilincs. Korosztályomban biztos életesen visszhangzik a keserű humor arról, hogy nem csak a szólásszabadság fontos, hanem a szólás utáni szabadság is. Pál apostol és általában az apostolok óta, az egész egyháztörténelmen keresztül a 21. századig, erre sok-sok példát látunk. Bizonyos helyzetekben ezt szinte természetesnek tekinthetjük, például az elő-reformáció, a reformáció és különösen az ellenreformáció korában vagy a kommunista-ateista diktatúrákban, az iszlám radikalizmusban és ezek ilyen-olyan variációiban. Bizonyos korok és erők az igazság teljes birtokosaiként – mint totalitárius rendszerek – lépnek föl és esetükben nem csodálkozhatunk sem a szó, sem a szóló bilincsbe verésén, sem tiltott könyvek listáján, sem a könyvek égetésén.

Arra azonban minimum a fél világ fölkapja a fejét, hogy a 21. század második és harmadik tizedének küszöbén, egy Päivi Räsänen nevű korábbi finn belügyminisztert, parlamenti képviselőt két év börtönbüntetés fenyegeti azért, mert a saját egyházát – Pál apostol Rómabeliekhez írt levele alapján – figyelmezteti a „mindenki felé nyitott” mentalitásnak kritikátlan applikációja miatt, amellyel a Finnországi Evangélikus Egyház még 2019-ben támogatásáról biztosította az aktuális Pride-ot.

Azóta sokan bekapcsolódtak a vitába az egyház és a társadalom oldaláról egyaránt és előkerültek 2004-ig visszavezető, ide vonatkozó beszélgetések is. Ezzel még mindig nem volna baj, hiszen amíg beszélünk, újrabeszélünk addig

– ahogy azt az újszövetségi görögből tudjuk – a békességen munkálkodunk. A 21. század posztmodernjében sokan azt hittük, hogy örökre pont kerül az

elhíresült kreacionista, evolucionista vitára és főleg a világi jog- és igazság-szolgáltatás mozgósítására. A szociáletikai vita rendben van, de mit keres itt a világi bíróság? Ennek okán a tartalmi kérdésig el sem jutunk, hiszen úgy tűnik, mintha egyik felet kriminalizálni vagy minimum marginalizálni lehetne. Erről és így uszításról szó sincs. A Pride jogát sem kérdőjelezte meg senki, a képviselőnő csak egyszerűen rákérdezett egyháza biblikus lojalitására. A posztmodern vitakultúrában nincs mindenkire érvényes igazság, következés-képpen a szellemi élet forrása lehet a Szentírás is. Nem lehet annak apologétá-it, pláne apostolait kriminalizálni.

Ha a posztmodernben egyáltalán van valami jó, az éppen az, hogy elmúlt a premodern és a modern előítélet, tehát igazi vitának van helye. Tehát a szellemi életben a bíróságnak nincs. Persze ez akadályba ütközik annak az intellektuális deficitnek a kontextusában, ami miközben bíróságra rohan a Szentírás és annak egy követője ellen, nem tudja, hogy a finn írásbeliségnek és kulturális kohézió-nak nem más, mint a Mikael Agricola-féle finn bibliafordítás az alapja. Enélkül nem lenne bíróság és még Pride-ot sem lehetne rendezni.

Bóna Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK 2022/01

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:

„Az Isten igéje

viszont nincs bilincsbe verve” . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

SZEMEREI JÁNOS:

Ez nem történhet meg veled!… . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!

BALOGH PÉTER:
Pál apostol kapcsolatrendszere . . . . . . . . 4
BENYIK GYÖRGY:
Keresztény Talmud-kutatás . . . . . . . . . 12
HORVÁTH MÓNIKA:
Adalék egy diáklázadás történetéhez
Kazinczy Péter ismeretlen levele
Fáy Lászlóhoz 1667-ből . . . . . . . . . 21

NÉMETH DÁVID:

Hitanalitikus lelkigondozás . . . . . . . . . 25

THURÁNSZKY ISTVÁN:

A halálközeli élmény jelentősége . . . . . . 43

KITEKINTÉS

BÓNA ZOLTÁN:

Károli Gáspár-díjban részesült dr. Reuss András 50

ÖKUMENIKUS SZEMLE

FERENC PÁPA,

STEINBACH JÓZSEF:

Boldog vagyok, hogy találkozhatom veletek… . 56

KÖNYVSZEMLE

CZÖVEK TAMÁS:

J. Clinton McCann Jr.: Javaslat

a Zsoltárok könyve teológiájához . . . . . 58

Absztraktok 2022/01

Balogh Péter
Pál apostol kapcsolatrendszere

A tanulmány Pál apostol kapcsolatrendszerét dolgozza fel, illetve tesz kísérletet annak keretezésé-re. A kutatás célja, hogy az apostol személyét és munkáját az emberi kapcsolatain keresztül is láttassuk, hiszen közösségi volta mindvégig jellemzi szolgálatát. Elsőként röviden áttekintjük a Szentírás társkapcsolatokra vonatkozó alaptételeit, amelyben helyet kap Pál tanítása éppúgy, mint életének gyakorlati példája.

A dolgozat sorra veszi azokat a fogalmakat, amelyek az apostolhoz kötődően valamilyen társkapcsolatot fejeznek ki. A részletes szótanulmány lehetőséget ad az előforduló kapcsolati kategóriák jelentéstartalmának több szintű vizsgálatára, miközben sorra feltűnnek mindazon személyek, akiket az apos-tollal kapcsolatban a Szentírás megnevez. Ilyen módon rálátásunk nyílik ennek a sűrű kapcsolati hálónak megannyi színezetére, egymásba fonódására.

The study works out the relationships of the apostle Paul or at least attempts to give an outline of it. The goal of the research is to reveal the person and the work of the apostle through his relationships since his love for community characterises all his ministry. It starts with a review of the basic principles of partnership in the Scriptures including Paul’s teaching as well as the practical example of his life.

The work lists terms expressing the various kinds of relationships that the apostle has. The partnership categories are observed in depth by detailed word study, meanwhile all the people appear that Scripture mentions in relation with the apostle. This way we can gain an insight into the connections of this rich and colourful network of relations.

Benyik György
Keresztény Talmud-kutatás

Az Ószövetség kánoni iratai és az Újszövetség iratainak kapcsolata bőven tárgyalt téma minden keresztény bibliai bevezetőben. A szóbeli Tórának is tartott Talmud zsidó szövegértelmezése és a keresztény iratokról, valamint Jézus és tanítványairól deklarált véleménye hiányosan ismert, vagy egy-egy antiszemita korszakban politikai összefüggésben citált kiragadott és nem elemzett szövegeken keresztül. Mindazok számára, akik a héber nyelv különböző rétegeivel behatóan foglalkoznak világos, hogy az ókori héber és a rabbinikus héber között mennyi árnyalati különbség fedezhető fel. A Talmudhoz fűződő keresztény vitairoda-lom igen gazdag és a zsidó-keresztény vita csak az újabb időben és csak akadémiai körökben korlátozódik a korrekt összehasonlításokra. Szerencsére a zsidó–keresztény akadémiai párbeszéd jó hatással volt a modern kori zsidóság keresztény megítélésére is. Ennek a hosszú folyamatnak néhány fontos részletét szeretnénk az alábbi tanulmányban bemutatni.

The relationship between the canonical writings of the Old Testament and the writings .of the New Testament is a topic that is amply discussed in any Christian introduction to the Bible.The Jewish interpretation of the Talmud, which is also considered the oral Torah, and its declared view of the Christian writings and of Jesus and his disciples were incompletely known or quoted in an anti-Semitic era in a political context through selected and unanalysed texts. For anyone who has studied the various layers of the Hebrew language, however, it is clear how many nuanced differences can be detected between ancient and rabbinic Hebrew. The literature of the Christian debate on the Talmud is very rich and the Jewish-Christian debate has been limited to fair comparisons only in recent times and in academic circles. Fortunately, the Jewish-Christian academic dialogue has had a positive impact on the Christian understanding of modern Judaism. In the following paper we would like to present some important details of this long process.

Horváth Mónika
Adalék egy diáklázadás történetéhez

Kazinczy Péter ismeretlen levele Fáy Lászlóhoz 1667-ből

Kazinczy Péter levele a felső-magyarországi régió egyik fontos oktatási intézménye, a Sárospataki Református Kollégium múltjának egy szeletét állítja a középpontba. Az 1667-es év méltán vált híressé az iskola történetében, ugyanis az egyik leghíresebb diáklázadás kötődik hozzá. Még ennél is jelentősebb azonban, hogy a missilis újabb adalékul szolgál a Felső-Magyarországon lévő familiárisi kör működéséhez, amelynek éppúgy aktív tagja volt Kazinczy Péter, mint a levél címzettje, Fáy László. A dokumentum jó példa ennek a viszonyrend-szernek a létezésére és a híráramoltatásra.

The unknown letter of Peter Kazinczy which was written to Ladislaus Fáy focuses on one incidence in the history of the Reformed College of Sarospatak (in German: Potok am Bodroch), which was the most important protestant school in Upper-Hungary. The year 1667 became famous in the history of the institute because of a student uprising. In the letter Peter Kazinczy draws the attention to the problems which developed within the walls of the institute. On other hand, he reports, that the previous solutions have not been successful, and the negotiations have created further conflicts. Kazinczy wrote to Fáy about the reconciliation at the Reformed College. Kazinczy also asked Fáy for his help to invite the surrounding Lutheran nobility for further negotiations. Both, Kazinczy and Fáy were active members of the servitor’s network in the 17th century. This letter also provided us how this network worked in Upper-Hungary.

Németh Dávid
Hitanalitikus lelkigondozás

A keresztyén lelkigondozás az elmúlt száz esztendőben kereste identitását. Az a szándék vezette, és vezeti mindmáig, hogy lehetőleg minden olyan embernek lelki támaszt nyújtson, aki az életével kapcsolatban bizonytalanságban van. Egyszersmind azt is célul tűzte maga elé, hogy a gyakorlatát lélektani szempontból elfogadhatóvá tegye. Mindkét törekvés teológiai megfontolásokon nyugszik. A megfelelni akarás a szekularizált ember szükségleteinek éppúgy, mint a pszichoterápia követelményeinek azzal a következménnyel járt, hogy a lelkigondozás fokozatosan eltávolodott azoktól a tartalmi sajátosságoktól, amelyek megkülönböztetik más lelki segítségnyújtási módoktól. Vagyis, hogy a tanácskérőnek felkínálja azt az élet- és világértelmezési lehetőséget, ami a Krisztus evangéliumában gyökerezik. Amennyiben a lelkigondozás egyszerre kíván megfelelni eredeti küldetésének (minthogy része az egyház missziójának) és az új követelményeknek, akkor alapvetően újra kell gondolnia elméletét és gyakorlatát. Erre kíván kísérletet tenni a hitanalitikus lelkigondozás a kognitív terápiával folytatott párbeszéd keretében.

Christian pastoral care has been looking for its identity for the past 100 years. Its purpose was and still is to offer psychological support if possible to all people who are insecure about their lives. Along with that it was also an aim to make its practice psychologically acceptable. Both goals are based on theological considerations. However, the desire to meet the needs of the secularized people, as well as the requirements of psychotherapy, gradually distracted the pastoral care from the content features that distinguishes it from all other methods of psychological help. Namely, that it offers to the care seekers a special life and world interpretation rooted in the gospel of Christ. If pastoral care intends to meet the original (being part of the mission of the Church) and the new requirements, it must fundamentally rethink its theory and practice. This is the attempt that the concept of belief-analytical pastoral care wants to make in the context of dialogue with cognitive therapy.

Thuránszky István
A halálközeli élmény jelentősége

A halálközeli élmény meghatározással olyan lelki élményeket nevezünk meg, amelyeknek a jelenlegi tudo-mányt uraló reduktív-materialista világképben való elhelyezése problematikus. A reduktív-materialista gondolkodás szerint minden szellemi történés anyagi folyamatokra vezethető vissza, és az emberi lelki-pszichikai jelenségek testi biokémiai folyamatok eredményei. Eszerint a tudat/öntudat az agyműködés mellékterméke. A halálközeli élmények tudományos vizsgálatának eredményei sok vonatkozásban megkérdőjelezik a világ jelenségeinek anyag- és energiaáramlásra redukálhatóságának tételét, és az emberi szellemtörténeten végighúzódó anyag-szel-lem, test-lélek világnézeti problémát eddig nem ismert megvilágításba helyezik. Dolgozatom egyik célja, hogy a halálközeli élmények tudományos vizsgálatának jelenlegi eredményei iránt felkeltse az érdeklődést, utalva szakiro-dalmi adatokra és bemutatva egyes tudományterületek szakembereinek halálközeli élményt illető gondolatmenetét.
Dolgozatom másik célja, hogy újszövetségi kijelentések, elsősorban Pál apostol utalásai alapján, elgondol-koztasson a halálközeli élménynek a kereszténység keletkezésében játszott lehetséges szerepén.

By the definition „near-death experiences” we describe such psycho-spiritual observations that can be placed only with much difficulty within the reductive-materialistic world-view that has a huge inpact on sciences today. According to the reductive-materialistic way of thinking every spiritual fenomenon can be traced back to materialistic sources and the psycho-spiritual reactions of humans are the results of mere biochemical issues in the human body. In other words human consciousness or self-consciousness is nothing but a spin-off of our brain. The inferences of the close observation of near-death experiences among humans put a question mark behind the proposition of world-penomena being able to be reduced to a sheer flow of energy or more simply a „material” flow, and they put the puzzling tension between the body and the soul, the „material” and the „spiritual” into an etirely new light. One of the purposes of my writing this paper is to raise some public interest for the present results of scientific research within the realm of human near-death experiences. In order to do that I make numerous references to the current literature and written material correspondig to the ideas of those who have achieved some significant results in the area representing different scientific directions and perspectives. Another aim may be – with references to the canonical writings of the apostle Paul – to make my readers think of the possible role near-death experiences might have played during and within the genesis of Christianity.

A főszerkesztő jegyzete 2021/04

Karl Barth vajon mit mondana

arra a jelenségre, amit immáron fél éves nyugdíjba vonulásom folyamatában tapasztaltam? A késő nyári és kora őszi vasárnapok egyikén-másikán módom volt közelebbi vagy távolabbi gyülekezetek istentiszteletein részt venni. Öröm volt hallgatni a középkorú vagy fiatal lelkészek igehirdetését abból a szem-pontból, hogy biblikusak, hitvallásosak, megszólítóak és érthetőek voltak.

Egy hiányérzetből fakadó kérdés azonban megfogalmazódott bennem. Hol vannak a társadalmi applikációk? Azokban a napokban zajlott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amely megmozgatta mind a magyar politikai életet, mind pedig a magyar ökumenikus közösséget, mondhatni soha nem látott intenzitással. Akkortájt zajlott az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, aminek voltak hisztérikus egyéni támadói, továbbá tendenciózus politikai kritikusai, de nem vitatható, hogy jó apropót kínált a valós ökológiai problémák érintésére, különösen azért, mert akkoriban van a magyar ökumené ágendáján a Teremtésvédelem. Árvizek és földcsuszamlások voltak világszerte. Arról nem is beszélve, hogy olyan szomorú jelenségek, mint a migráció és a keresztyénüldözések folyamatosan terhelik az életünket. És hogy el ne felejtsem, akkor jött a Covid–19 negyedik hulláma. Ezekre sem az imádságban, sem az igehirdetésben, sem a hirdetésben egy árva reflexió sem hangzott el. Nyilván nem igehirdetőket kritizálok nyilvánosan – volt, akinek a nevét sem tudom –, hanem keresem a 20. század nagy református teológusának Karl Barthnak azt az egyszerű megállapítását, hogy a teológusnak, sőt általában a keresztyén embernek a napi olvasmányai között szerepel-jen a Szentírás és a friss újság. Bizonyára megbocsájtja nekem Karl Barth, ha a sokszor vitázó kortársát, Paul Tillichet is idecitálom, aki egészen biztos, hogy Barthnak ezt a mondását teljes odaadással helyeselte és a maga apologetikus teológiája szerint az újságban látná a kor kérdéseit és a Szentírásban kerestetné, és a szószékekről proklamáltatná az örök érvényű válaszokat ezekre.

A bevezetésből kiderült a korom és azt sem titkolom, hogy eszembe jutott, hogy az én generációm szolgálatának az első harmadában a kommunista, ateista diktatúrában ennek különös nehézségei voltak. Egyik kezünkben ott volt a Biblia, a másikban pedig a kommunista, ateista propagandától terhes újság. Meg a megfélemlítések, a kádárizmus egyházpolitikája, meg a saját gyarlóságunk, amivel így vagy úgy alkalmaztuk az öncenzúrát. De most teológiai válaszokat adhatunk, vagy akár teológiai kérdéseket tehetünk föl a körülöttünk lévő világ jelenségeire. Továbbá korosztályom számára elképzelhetetlen tanulmányi lehetőségek vannak. Teológiáink egyike-másika intézményesen is egyéb diszciplínák fakultásaival együtt tölti be funkcióját, a világ-hálóról mindent egy pillanat alatt megtudhatunk és az igehirdetéseinket nem kell öncenzúra alá vetnünk.

Szépek és igazak voltak az igehirdetések. Mondanám azt, hogy két kézzel fogták a kollégák a Bibliát, amit csak helyeselni tudunk. De ettől még igaz marad, hogy olykor az egyik kezünkbe a napi újság nagyon helyénvaló lenne.

Bóna Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK 2021/04

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:

Karl Barth vajon mit mondana? . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!

BÓNA ZOLTÁN:

Deo volente et adiuvante . . . . . . . . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!

KUSTÁR ZOLTÁN:
Betegség és gyógyulás a Zsoltárok könyvében
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához

– a Covid–19-pandémia idején . . . . . . 196

KARASSZON ISTVÁN:

Mi történt Jóel könyvével? . . . . . . . . 204

FEKETE CSABA:

Változás és folyamatosság

Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz . . . 209

TOKICS IMRE:

A nemzeti identitás kialakulása

az Ószövetségben . . . . . . . . . . . 213

SALÁT GERGELY:

Vallások és valláspolitika Kínában . . . . . 218

KITEKINTÉS

CSŰRÖS ANDRÁS:

A megújuló püspök . . . . . . . . . . . 223

LÁNYI GÁBOR:

„Inkább okos voltam, mint erős”

Ravasz László lemondatásának

körülményei (1948) . . . . . . . . . . . 227

ÖKUMENIKUS SZEMLE

HAFENSCHER KÁROLY:

A MEÖT tagegyházainak álláspontja

az úrvacsoráról . . . . . . . . . . . . 229

KÖNYVSZEMLE

RIDEG ISTVÁN:
Ötvös László: Földönjáró Jézus barátai
Ötvös László, a kísérletező modern tudós
prédikátor költészetének életműkötete . . . 236
MEZŐ TIBOR:
Mező Tibor: Az Ómagyar Mária-siralom
szövegkönyve . . . . . . . . . . . . 242
NAGY PÉTER:
A Kecskeméti Református Jogakadémia
története 1875–1949 . . . . . . . . . . 243
CZÖVEK TAMÁS:
A zsoltárok könyve kanonikus
szerkesztése . . . . . . . . . . . . . 245
J. CLINTON MCCANN, JR.:
A zsoltárok irodalmi
szövegösszefüggésükben
Fordította: Czövek Tamás . . . . . . . . 245
KARASSZON ISTVÁN:
Pecsuk Ottó: Pontos, természetes,
érthető . . . . . . . . . . . . . . . . 253