TARTALOMJEGYZÉK 2022/01

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:

„Az Isten igéje

viszont nincs bilincsbe verve” . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

SZEMEREI JÁNOS:

Ez nem történhet meg veled!… . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!

BALOGH PÉTER:
Pál apostol kapcsolatrendszere . . . . . . . . 4
BENYIK GYÖRGY:
Keresztény Talmud-kutatás . . . . . . . . . 12
HORVÁTH MÓNIKA:
Adalék egy diáklázadás történetéhez
Kazinczy Péter ismeretlen levele
Fáy Lászlóhoz 1667-ből . . . . . . . . . 21

NÉMETH DÁVID:

Hitanalitikus lelkigondozás . . . . . . . . . 25

THURÁNSZKY ISTVÁN:

A halálközeli élmény jelentősége . . . . . . 43

KITEKINTÉS

BÓNA ZOLTÁN:

Károli Gáspár-díjban részesült dr. Reuss András 50

ÖKUMENIKUS SZEMLE

FERENC PÁPA,

STEINBACH JÓZSEF:

Boldog vagyok, hogy találkozhatom veletek… . 56

KÖNYVSZEMLE

CZÖVEK TAMÁS:

J. Clinton McCann Jr.: Javaslat

a Zsoltárok könyve teológiájához . . . . . 58

Absztraktok 2022/01

Balogh Péter
Pál apostol kapcsolatrendszere

A tanulmány Pál apostol kapcsolatrendszerét dolgozza fel, illetve tesz kísérletet annak keretezésé-re. A kutatás célja, hogy az apostol személyét és munkáját az emberi kapcsolatain keresztül is láttassuk, hiszen közösségi volta mindvégig jellemzi szolgálatát. Elsőként röviden áttekintjük a Szentírás társkapcsolatokra vonatkozó alaptételeit, amelyben helyet kap Pál tanítása éppúgy, mint életének gyakorlati példája.

A dolgozat sorra veszi azokat a fogalmakat, amelyek az apostolhoz kötődően valamilyen társkapcsolatot fejeznek ki. A részletes szótanulmány lehetőséget ad az előforduló kapcsolati kategóriák jelentéstartalmának több szintű vizsgálatára, miközben sorra feltűnnek mindazon személyek, akiket az apos-tollal kapcsolatban a Szentírás megnevez. Ilyen módon rálátásunk nyílik ennek a sűrű kapcsolati hálónak megannyi színezetére, egymásba fonódására.

The study works out the relationships of the apostle Paul or at least attempts to give an outline of it. The goal of the research is to reveal the person and the work of the apostle through his relationships since his love for community characterises all his ministry. It starts with a review of the basic principles of partnership in the Scriptures including Paul’s teaching as well as the practical example of his life.

The work lists terms expressing the various kinds of relationships that the apostle has. The partnership categories are observed in depth by detailed word study, meanwhile all the people appear that Scripture mentions in relation with the apostle. This way we can gain an insight into the connections of this rich and colourful network of relations.

Benyik György
Keresztény Talmud-kutatás

Az Ószövetség kánoni iratai és az Újszövetség iratainak kapcsolata bőven tárgyalt téma minden keresztény bibliai bevezetőben. A szóbeli Tórának is tartott Talmud zsidó szövegértelmezése és a keresztény iratokról, valamint Jézus és tanítványairól deklarált véleménye hiányosan ismert, vagy egy-egy antiszemita korszakban politikai összefüggésben citált kiragadott és nem elemzett szövegeken keresztül. Mindazok számára, akik a héber nyelv különböző rétegeivel behatóan foglalkoznak világos, hogy az ókori héber és a rabbinikus héber között mennyi árnyalati különbség fedezhető fel. A Talmudhoz fűződő keresztény vitairoda-lom igen gazdag és a zsidó-keresztény vita csak az újabb időben és csak akadémiai körökben korlátozódik a korrekt összehasonlításokra. Szerencsére a zsidó–keresztény akadémiai párbeszéd jó hatással volt a modern kori zsidóság keresztény megítélésére is. Ennek a hosszú folyamatnak néhány fontos részletét szeretnénk az alábbi tanulmányban bemutatni.

The relationship between the canonical writings of the Old Testament and the writings .of the New Testament is a topic that is amply discussed in any Christian introduction to the Bible.The Jewish interpretation of the Talmud, which is also considered the oral Torah, and its declared view of the Christian writings and of Jesus and his disciples were incompletely known or quoted in an anti-Semitic era in a political context through selected and unanalysed texts. For anyone who has studied the various layers of the Hebrew language, however, it is clear how many nuanced differences can be detected between ancient and rabbinic Hebrew. The literature of the Christian debate on the Talmud is very rich and the Jewish-Christian debate has been limited to fair comparisons only in recent times and in academic circles. Fortunately, the Jewish-Christian academic dialogue has had a positive impact on the Christian understanding of modern Judaism. In the following paper we would like to present some important details of this long process.

Horváth Mónika
Adalék egy diáklázadás történetéhez

Kazinczy Péter ismeretlen levele Fáy Lászlóhoz 1667-ből

Kazinczy Péter levele a felső-magyarországi régió egyik fontos oktatási intézménye, a Sárospataki Református Kollégium múltjának egy szeletét állítja a középpontba. Az 1667-es év méltán vált híressé az iskola történetében, ugyanis az egyik leghíresebb diáklázadás kötődik hozzá. Még ennél is jelentősebb azonban, hogy a missilis újabb adalékul szolgál a Felső-Magyarországon lévő familiárisi kör működéséhez, amelynek éppúgy aktív tagja volt Kazinczy Péter, mint a levél címzettje, Fáy László. A dokumentum jó példa ennek a viszonyrend-szernek a létezésére és a híráramoltatásra.

The unknown letter of Peter Kazinczy which was written to Ladislaus Fáy focuses on one incidence in the history of the Reformed College of Sarospatak (in German: Potok am Bodroch), which was the most important protestant school in Upper-Hungary. The year 1667 became famous in the history of the institute because of a student uprising. In the letter Peter Kazinczy draws the attention to the problems which developed within the walls of the institute. On other hand, he reports, that the previous solutions have not been successful, and the negotiations have created further conflicts. Kazinczy wrote to Fáy about the reconciliation at the Reformed College. Kazinczy also asked Fáy for his help to invite the surrounding Lutheran nobility for further negotiations. Both, Kazinczy and Fáy were active members of the servitor’s network in the 17th century. This letter also provided us how this network worked in Upper-Hungary.

Németh Dávid
Hitanalitikus lelkigondozás

A keresztyén lelkigondozás az elmúlt száz esztendőben kereste identitását. Az a szándék vezette, és vezeti mindmáig, hogy lehetőleg minden olyan embernek lelki támaszt nyújtson, aki az életével kapcsolatban bizonytalanságban van. Egyszersmind azt is célul tűzte maga elé, hogy a gyakorlatát lélektani szempontból elfogadhatóvá tegye. Mindkét törekvés teológiai megfontolásokon nyugszik. A megfelelni akarás a szekularizált ember szükségleteinek éppúgy, mint a pszichoterápia követelményeinek azzal a következménnyel járt, hogy a lelkigondozás fokozatosan eltávolodott azoktól a tartalmi sajátosságoktól, amelyek megkülönböztetik más lelki segítségnyújtási módoktól. Vagyis, hogy a tanácskérőnek felkínálja azt az élet- és világértelmezési lehetőséget, ami a Krisztus evangéliumában gyökerezik. Amennyiben a lelkigondozás egyszerre kíván megfelelni eredeti küldetésének (minthogy része az egyház missziójának) és az új követelményeknek, akkor alapvetően újra kell gondolnia elméletét és gyakorlatát. Erre kíván kísérletet tenni a hitanalitikus lelkigondozás a kognitív terápiával folytatott párbeszéd keretében.

Christian pastoral care has been looking for its identity for the past 100 years. Its purpose was and still is to offer psychological support if possible to all people who are insecure about their lives. Along with that it was also an aim to make its practice psychologically acceptable. Both goals are based on theological considerations. However, the desire to meet the needs of the secularized people, as well as the requirements of psychotherapy, gradually distracted the pastoral care from the content features that distinguishes it from all other methods of psychological help. Namely, that it offers to the care seekers a special life and world interpretation rooted in the gospel of Christ. If pastoral care intends to meet the original (being part of the mission of the Church) and the new requirements, it must fundamentally rethink its theory and practice. This is the attempt that the concept of belief-analytical pastoral care wants to make in the context of dialogue with cognitive therapy.

Thuránszky István
A halálközeli élmény jelentősége

A halálközeli élmény meghatározással olyan lelki élményeket nevezünk meg, amelyeknek a jelenlegi tudo-mányt uraló reduktív-materialista világképben való elhelyezése problematikus. A reduktív-materialista gondolkodás szerint minden szellemi történés anyagi folyamatokra vezethető vissza, és az emberi lelki-pszichikai jelenségek testi biokémiai folyamatok eredményei. Eszerint a tudat/öntudat az agyműködés mellékterméke. A halálközeli élmények tudományos vizsgálatának eredményei sok vonatkozásban megkérdőjelezik a világ jelenségeinek anyag- és energiaáramlásra redukálhatóságának tételét, és az emberi szellemtörténeten végighúzódó anyag-szel-lem, test-lélek világnézeti problémát eddig nem ismert megvilágításba helyezik. Dolgozatom egyik célja, hogy a halálközeli élmények tudományos vizsgálatának jelenlegi eredményei iránt felkeltse az érdeklődést, utalva szakiro-dalmi adatokra és bemutatva egyes tudományterületek szakembereinek halálközeli élményt illető gondolatmenetét.
Dolgozatom másik célja, hogy újszövetségi kijelentések, elsősorban Pál apostol utalásai alapján, elgondol-koztasson a halálközeli élménynek a kereszténység keletkezésében játszott lehetséges szerepén.

By the definition „near-death experiences” we describe such psycho-spiritual observations that can be placed only with much difficulty within the reductive-materialistic world-view that has a huge inpact on sciences today. According to the reductive-materialistic way of thinking every spiritual fenomenon can be traced back to materialistic sources and the psycho-spiritual reactions of humans are the results of mere biochemical issues in the human body. In other words human consciousness or self-consciousness is nothing but a spin-off of our brain. The inferences of the close observation of near-death experiences among humans put a question mark behind the proposition of world-penomena being able to be reduced to a sheer flow of energy or more simply a „material” flow, and they put the puzzling tension between the body and the soul, the „material” and the „spiritual” into an etirely new light. One of the purposes of my writing this paper is to raise some public interest for the present results of scientific research within the realm of human near-death experiences. In order to do that I make numerous references to the current literature and written material correspondig to the ideas of those who have achieved some significant results in the area representing different scientific directions and perspectives. Another aim may be – with references to the canonical writings of the apostle Paul – to make my readers think of the possible role near-death experiences might have played during and within the genesis of Christianity.

A főszerkesztő jegyzete 2021/04

Karl Barth vajon mit mondana

arra a jelenségre, amit immáron fél éves nyugdíjba vonulásom folyamatában tapasztaltam? A késő nyári és kora őszi vasárnapok egyikén-másikán módom volt közelebbi vagy távolabbi gyülekezetek istentiszteletein részt venni. Öröm volt hallgatni a középkorú vagy fiatal lelkészek igehirdetését abból a szem-pontból, hogy biblikusak, hitvallásosak, megszólítóak és érthetőek voltak.

Egy hiányérzetből fakadó kérdés azonban megfogalmazódott bennem. Hol vannak a társadalmi applikációk? Azokban a napokban zajlott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amely megmozgatta mind a magyar politikai életet, mind pedig a magyar ökumenikus közösséget, mondhatni soha nem látott intenzitással. Akkortájt zajlott az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, aminek voltak hisztérikus egyéni támadói, továbbá tendenciózus politikai kritikusai, de nem vitatható, hogy jó apropót kínált a valós ökológiai problémák érintésére, különösen azért, mert akkoriban van a magyar ökumené ágendáján a Teremtésvédelem. Árvizek és földcsuszamlások voltak világszerte. Arról nem is beszélve, hogy olyan szomorú jelenségek, mint a migráció és a keresztyénüldözések folyamatosan terhelik az életünket. És hogy el ne felejtsem, akkor jött a Covid–19 negyedik hulláma. Ezekre sem az imádságban, sem az igehirdetésben, sem a hirdetésben egy árva reflexió sem hangzott el. Nyilván nem igehirdetőket kritizálok nyilvánosan – volt, akinek a nevét sem tudom –, hanem keresem a 20. század nagy református teológusának Karl Barthnak azt az egyszerű megállapítását, hogy a teológusnak, sőt általában a keresztyén embernek a napi olvasmányai között szerepel-jen a Szentírás és a friss újság. Bizonyára megbocsájtja nekem Karl Barth, ha a sokszor vitázó kortársát, Paul Tillichet is idecitálom, aki egészen biztos, hogy Barthnak ezt a mondását teljes odaadással helyeselte és a maga apologetikus teológiája szerint az újságban látná a kor kérdéseit és a Szentírásban kerestetné, és a szószékekről proklamáltatná az örök érvényű válaszokat ezekre.

A bevezetésből kiderült a korom és azt sem titkolom, hogy eszembe jutott, hogy az én generációm szolgálatának az első harmadában a kommunista, ateista diktatúrában ennek különös nehézségei voltak. Egyik kezünkben ott volt a Biblia, a másikban pedig a kommunista, ateista propagandától terhes újság. Meg a megfélemlítések, a kádárizmus egyházpolitikája, meg a saját gyarlóságunk, amivel így vagy úgy alkalmaztuk az öncenzúrát. De most teológiai válaszokat adhatunk, vagy akár teológiai kérdéseket tehetünk föl a körülöttünk lévő világ jelenségeire. Továbbá korosztályom számára elképzelhetetlen tanulmányi lehetőségek vannak. Teológiáink egyike-másika intézményesen is egyéb diszciplínák fakultásaival együtt tölti be funkcióját, a világ-hálóról mindent egy pillanat alatt megtudhatunk és az igehirdetéseinket nem kell öncenzúra alá vetnünk.

Szépek és igazak voltak az igehirdetések. Mondanám azt, hogy két kézzel fogták a kollégák a Bibliát, amit csak helyeselni tudunk. De ettől még igaz marad, hogy olykor az egyik kezünkbe a napi újság nagyon helyénvaló lenne.

Bóna Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK 2021/04

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:

Karl Barth vajon mit mondana? . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!

BÓNA ZOLTÁN:

Deo volente et adiuvante . . . . . . . . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!

KUSTÁR ZOLTÁN:
Betegség és gyógyulás a Zsoltárok könyvében
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához

– a Covid–19-pandémia idején . . . . . . 196

KARASSZON ISTVÁN:

Mi történt Jóel könyvével? . . . . . . . . 204

FEKETE CSABA:

Változás és folyamatosság

Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz . . . 209

TOKICS IMRE:

A nemzeti identitás kialakulása

az Ószövetségben . . . . . . . . . . . 213

SALÁT GERGELY:

Vallások és valláspolitika Kínában . . . . . 218

KITEKINTÉS

CSŰRÖS ANDRÁS:

A megújuló püspök . . . . . . . . . . . 223

LÁNYI GÁBOR:

„Inkább okos voltam, mint erős”

Ravasz László lemondatásának

körülményei (1948) . . . . . . . . . . . 227

ÖKUMENIKUS SZEMLE

HAFENSCHER KÁROLY:

A MEÖT tagegyházainak álláspontja

az úrvacsoráról . . . . . . . . . . . . 229

KÖNYVSZEMLE

RIDEG ISTVÁN:
Ötvös László: Földönjáró Jézus barátai
Ötvös László, a kísérletező modern tudós
prédikátor költészetének életműkötete . . . 236
MEZŐ TIBOR:
Mező Tibor: Az Ómagyar Mária-siralom
szövegkönyve . . . . . . . . . . . . 242
NAGY PÉTER:
A Kecskeméti Református Jogakadémia
története 1875–1949 . . . . . . . . . . 243
CZÖVEK TAMÁS:
A zsoltárok könyve kanonikus
szerkesztése . . . . . . . . . . . . . 245
J. CLINTON MCCANN, JR.:
A zsoltárok irodalmi
szövegösszefüggésükben
Fordította: Czövek Tamás . . . . . . . . 245
KARASSZON ISTVÁN:
Pecsuk Ottó: Pontos, természetes,
érthető . . . . . . . . . . . . . . . . 253

Absztraktok 2021/04

Kustár Zoltán:
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához – a Covid–19-pandémia idején

A tanulmány** a betegség eredetére vonatkozó tanítás és az ókori izráeli gyógyászat rövid ismertetését követően bemutatja a betegség-zsoltárok csoportját, majd ezek közül a Zsolt 42,1–9; 73,21–26 és 32,1–7 rövid elemzését közli. A 42. zsoltár egy ártatlan perlekedő imája, ami a beteg ember beszűkülését és az abból való kitörés lehetőségét mutatja fel. A 73. zsoltár üzenete, hogy a betegségben is megtapasztalhatjuk Isten támogatását, s hogy az Istennel való kapcsolatnak a halál sem vet véget. Végül a 32. zsoltár szerzője a betegség mögött az Istennel való kapcsolat zavarait látja. A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem tartható az a nézet, miszerint a szenvedés és betegség mögött minden esetben Isten büntetése áll.

After a short overview of the teaching regarding sickness and healing in the Old Testament, this paper examines the theology of the Psalms of illness. The general introduction to these psalms is followed by the analysis of Psalms 42,1–9; 73,21–26 and 32,1–7. Psalm 42 is a great example of the innocents’ quarrelling prayer, also of the narrow-mindedness of the sick and of the possibility of breaking out of that state. The message of Psalm 73 is that one can feel the support of God even in times of sickness and that not even death is capable of putting an end to the relationship between God and man. Finally, Psalm 32 is the prayer of a repentant man who sees the disturbance in his relationship with God as the source of his sickness. The paper demonstrates that, based on the Psalms of illness, the theological platitude stating that suffering and sickness is always the result of God’s punishment is untenable.

Karasszon István:
Mi történt Jóel könyvével?

Jóel könyve a hagyományos írásmagyarázatban is problémát jelentett: a könyv egysége, a szerző személye, a kor meghatározása nem volt világos a történeti-kritikai exegézisben. A kutatás újabb lendületet vett, amikor a tizenkét kispróféta könyvére, főként pedig annak redakciós folyamatára összpontosítottak a kutatók. Ez a magyarázat jobban kimutatja a könyvben föllelhető intertextualitás jelentőségét, annak teológiai mondanivalóját. A jelen tanulmány is a tizenkét kispróféta könyvének szerkesztése jegyében próbál újszerű magyarázatot keresni Jóel könyvének magyarázatában. A könyvben előforduló motívumok sokrétűsége, de azok teológiai egysége is jobban látható az új megközelítés által.

The Book of Joel has ever been problematic in traditional exegesis: the literary unity of the book, the person of the author seemed to be difficult, as well as the dating of the prophecies. New impetus has been given to the research when scholars focussed on the book of the twelve minor prophets, especially on the redactional process of its composition. The new approach showed the importance of intertextuality within this wider context alongside with its theological goal. The present study wishes to give a new explanation of the book with the help of the redaction of the twelve minor prophets, and hopes that the variety of motifs and their theological unity can be shown by the new approach.

Fekete Csaba:
Változás és folyamatosság
Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz

A választott cím szerint folytatja a református hagyományt énekeskönyvünk, az 1948-as kiadástól eltérő szerkezetben, régi és új énekek átvételével. Istentiszteleti rendek és imádságok is csatlakoznak a mutatókhoz.

Continuity and also Change characterise the new Hungarian reformed psalter and hymnal. Traditionally all the Geneva psalms and and the best of the 16th century paraphrases are included. But not arranged according to the topics of the Heidelberg Catehcism, as in 1948. Lutheran, baptist and roman catholic songs are newly adapted to enriche the festival occassions of the church year. Other hymns and modern songs are dedicated to be used at Bible hours and congregational happenings. The order of the service and a whole series of daily and all festival prayers also included, together with indexes. Among the new adaptations are the communion hymn by Jan Hus, or the strophic version of the Nicean Creed.

Tokics Imre:
A nemzeti identitás kialakulása az Ószövetségben

A haza és az ellenség fogalma az Ószövetségben szorosan összefügg egymással, mivel mindig védeni kellett az országot a külső támadásoktól. A haza és otthon az Ábrahám ígéreteinek valódi beteljesülését is jelen-tette, amelyet mindig óvni kellett a külső hódítóktól.
Az Ószövetség szerint ellenségek azok voltak, akik megtámadták az otthonokat. Bár Isten nem csupán az ellenséget engedte meg, hanem saját népének nevelésére és képzésére is felhasználta ezt. Tanulmányunkban a két rivális ellenfélnek a gondolatát közelítjük meg, és szövegösszefüggésében megvizsgáljuk az egyrészt belső, másrészt külső, hazát támadó ellenséget. Időnként el kell távolodnunk az otthontól, hogy lássuk annak értékét és jelentőségét. Így volt ez az izraeliták életében is, akik csak hazájuk elhagyása után ismerték fel annak vallási és kulturális jelentőségét, az identitás fontosságát.
Természetesen a haza fogalma messzebbre megy, mint az izraeli határokon levő földterület, ugyanis magában foglalja az elveszett paradicsom, az Éden utáni vágyakozás gondolatát. Az Újszövetség felfogásában, az otthon még Isten megjelenését is magában foglalja, ahogyan ezt a keresztyének a Miatyánk imádságában kérik.

The concept of home and enemy in the Old Testament is closely bound together as it had to have been protected all the time from the attacks of outlander enemies. Home itself was the truly completion of the Abrahamic promises as well which was always to be protected from outlander conquerors.
According to Old Testament mind enemies were the ones that attacked home. Although God not only permitted the enemies to enemies to appear, but He used them for educating and training is own people. In my I’ll bring close the idea of these two rival opponents and examine it clearly on because of certain texts: the home on one hand and the home-attacking enemy on the other hand. We sometime must be apart from important things to be able to see its importance and significance. This was so in the life of the Israelites who realized its religious and cultural significance only after having departed their home.
Certainly, the concept of Home goes further than the land itself beyond its physical Israeli borders and it implies the idea of longing for the lost paradise. In the conception of the New Testament, it even predicts the appearance of God’s Kingdom which is commonly asked for by the Christian in the Lord’s Prayer.

Salát Gergely:
Vallások és valláspolitika Kínában

Kínában a vallások hagyományosan alá voltak rendelve az univerzálisnak tartott császári hatalomnak, az államtól független vallási szervezetek nem léteztek, s ezt a hagyományt az 1949-ben hatalomra került kommunista kormányzat is folytatta. A maói időszakban kialakult a hivatalosan elismert vallások, illetve a vallásokat felügyelő szervek intézményrendszere, s elindult a vallási közösségek betagolása az egyéb társadalmi szervezetek közé. A működés alapjainak felszámolása után a kulturális forradalom alatt mindenféle vallásgyakorlás megszűnt, a vallásokat üldözték. A reform és nyitás korában a vallási tevékenységet újra engedélyezték, s Kínában vallási reneszánsz kezdődött. A kínai jogszabályok elvileg biztosítják a vallásszabadságot, ez azonban kizárólag az államilag elismert öt vallásra vonatkozik, s ezek működését is szigorúan ellenőrzik. A korlátozások és az elmúlt évtized keményebb politikája ellenére a kínai hívők számát ma több százmillióra teszik.

In China, religions have traditionally been subordinated to the universal imperial power, and there were no religious organizations independent of the state. This tradition has been continued by the Communist government that came to power in 1949. During the period of Mao Zedong, the institutional system of officially recognized religions and the organs supervising religions were established, and the integration of religious communities into the system of social organizations began. After the foundations of the operation of religions were abolished, all religious practices ceased during the Cultural Revolution, and religions were persecuted. In the age of Reform and Opening, religious activity was once again allowed, and a religious renaissance began in China. Chinese law guarantees freedom of religion in principle, but this only applies to the five state-recognized religions, and their operation is strictly controlled. Despite restrictions and tougher policies over the past decade, the number of Chinese believers today is estimated at hundreds of millions.