• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

A főszerkesztő jegyzete 2022/02

„Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség!”

A köztársasági elnök ünnepi beiktatásához

A megelőző számok egyikében hiányoltam a társadalmi reflexiókat azoknak a lelkészeknek a prédikációjából, akiket hallgattam akkortájt. Nekik is és nekem is mostanában bőven van reflexiós lehetőségünk, hacsak a háborúra, a CPAK-ra vagy a köztársasági elnök beiktatására gondolok. Reflektálnék rájuk, de kevés a hely, ezért a háborúról csak annyit, hogy sem azt, sem a háborúzó feleket nem illeti mentség. Egyetlen alternatíva van, a béke, és sajnos ezt egyelőre csak egy politikai közösségtől hallhatjuk. A CPAK-ról meg csak egy kérdést vetek fel e helyen: Feje tetejére állt a világ?

Viszont szívből reflektálok először is arra, hogy a köztársasági elnök asszonyunk beiktatásából örvendetesen nem hiányzott az a spirituális elem sem, ami egész egyszerűen az ő kérése, vágya volt. A nyilvános vallásszabadsághoz való joga sérült volna, ha ezt nem kapta volna meg. Mint ahogy azt egy ismert történész rosszallotta egy beszélgetős műsorban.

A professzor úr azon csöndes nyári estén fontosnak érezte, hogy belekössön a köztársasági elnök ünnepélyes beiktatását megelőző, a Kálvin téri református templomban megtörténő hálaadó és áldást kérő istentiszteletbe. Különösen meg-lepett, hogy ezt olyan – bocsánat a kifejezésért – felszínesen tette, mint általában a felkészületlen emberek emlegetik az állam és az egyház szétválasztását, ad abszurdum addig, hogy ha ég a városháza, azt oltsák el a tűzoltók, ha ég a templom, azt ne oltsák el, mert az nem tartozik az államhoz.

Május 14-én szombaton nem más történt, mint a mélyen hívő köztársasági elnök élt azzal a jogával, hogy köztársasági elnökként is had legyen nyíltan, publikusan hívő. A fenti cím is ezt deklarálja, hiszen Novák Katalin ünnepi beszédéből való idézet. Odafordult egyházához, ezért az ünnepélyes áldásért, a református egyháza pedig – nagyon bölcsen – egy szép, ökumenikus istentiszteletet rendezett, mond-hatjuk azt, hogy a magyarországi tradicionális keresztyén közösség teljes skálájá-nak meghívásával. Ezt a kört külföldi egyházi vezetők is kiegészítették mind református, mind nem református körökből. Az ünnepség emelkedett volt és visszafogott. Ateista fülekkel és ateista elmékkel is nyugodtan végig lehetett hallgatni. Nem volt semmilyen vallási gesztus, aminek a megcse­lek­vésétől­ vagy szemlélésétől bárki is zavarba jöhetett volna. Mintegy ezren, hívők és nem hívők ültünk és hallgattuk a szép beszédeket, a köztársasági elnök asszonynak szóló áldásokat, amelyekről természetesen mindenki azt gondolt, amit akart.

A professzor úr az én megítélésem szerint megfosztotta volna a köztársasági elnököt a saját vallásszabadságának ünnepélyes gyakorlásától, életének egyik legemelkedettebb pillanatában. Nincs itt szó az állam és az egyház szétválasztásának megsértéséről, de könnyen szó lehetett volna az ország első képviselője vallásgyakorlásának korlátozásáról. Istennek és emberi józanságnak hála, ez nem történt meg.

Bóna Zoltán

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK 2022/02

TARTALOM

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN: „Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel!
Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség!”
A köztársasági elnök ünnepi beiktatásához . 66

SZÓLJ, URAM!
PATAKY ALBERT: Az első pünkösd üzenete . . . . . . . . . . 67

TANÍTS MINKET, URUNK!
ANDRISKA ERVIN: Az iszlám fundamentalizmus az ábrahámi vallások tükrében . . . . 68
STRIFLER ZOLTÁNNÉ: A digitalizált Ige Az online igehirdetés néhány fajtája . 78
SZABÓ BEATRIX: A megalapozott elmélet módszere . . . . . 82
ÖTVÖS CSABA: Húsvéti böjt és ünnep az ortodox hagyományban . . . . . 86

KITEKINTÉS
KOMLÓS ATTILA: A hit megvallásának pillanata. Keresztyén nyilatkozatok egy alattomos tévtanítás ellen . . 98
GONDA LÁSZLÓ, KÓCZIÁN VIKTÓRIA, KOMLÓS ATTILA FORDÍTÁSAI:
Nyilatkozat az „orosz világ (russzkij mir)” tanításról . . . . . . . . . . . . . . . 104
Szolidaritási nyilatkozat az „orosz világ” (russzkij mir) tanítást elítélő ortodox nyilatkozat mellett,
valamint a keresztyén nacionalizmus és az új totalitarizmus ellen . 107

ÖKUMENIKUS SZEMLE
KORMOS ERIK: Eucharisztia és az úrvacsorai szolgálat lehetősége egy ökumenikus konferencián . . 108

KÖNYVSZEMLE
REUSS ANDRÁS: A katolikus-evangélikus párbeszéd dokumentumainak gyűjteménye . 115
SZÜLETÉSNAPI ELISMERÉSEK ÉGER GÁBOR:
Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília: „Így szól az én Uram, az Úr…” . . . . . . 121
MEZŐ ARNOLD: Csorba Dávid és Szatmári Emília: „…Tanácsaid hűség és igazság” . 124
BAKOS ISTVÁN: Csorba Dávid, Kustár György, Marozsák Dániel, Szatmári Emília:
„Az Úr az én erőm és paizsom” . . . . . . 125

 

 

 

 

Absztraktok 2022/02

ANDRISKA ERVIN
Az iszlám fundamentalizmus az ábrahámi vallások tükrében

Amikor a vallási fundamentalizmus a téma, az emberek óhatatlanul is az iszlám vallásra asszociálnak, azon belül is annak szélsőséges megjelenési formájára az elmúlt években, Európában mind gyakrabban megjelenő dzsihadista támadások kapcsán. Munkámban szeretném áttekinteni az Ábrahámi vallásokra fókuszálva a fundamentalizmus kérdéskörét. Így munkámban helyet kap a zsidó, a keresztény, és az iszlám hit kapcsán a vallási fundamentalizmus megjelenési formáinak egy-egy példája. A fundamentalizmus jelenségének megértéséhez felhasználom a vallások kialakulásának általános történeti alapjait. Megvizsgálom az igehirdetés e formájának jelentőségét, valamint összehasonlítom a fundamentalizmust az apologetikával. Felsorolom a főbb állomásokat és szereplőket az iszlám fundamentalizmus történeti kezdeteitől a modern kialakulásáig. Külön fejezetben térek ki a politika és a vallás találkozására, melyben a cionista zsidó, a katolikus és protestáns kereszténység mellett, leginkább az iszlám és az iszlámizmus kapcsolatát vizsgálom. Itt részlete-sebben kitérek az restitutív, univerzalista, realista, a kozmopolita iszlámizmusra és globális dzsihádizmusra. Dolgozatom záró elemeként, a vallási fundamentalizmust, mint biztonsági kihívást vizsgálom, aszerint, hogyan viszonyulnak a vallási felekezetek, illetve vallásos és nem vallásos emberek egymáshoz Európában.

When the religious fundamentalism is the theme, people inevitably associate it with the Islamic religion, especially in connection with the increasing number of jihadist attacks in Europe in recent years. Thus, an example of the manifestation of religious fundamentalism in connection with the Jewish, Christian, and Islamic faith is included in my work. To understand the phenomenon of fundamentalism, I use the general historical foundations of the religions.
I examine the significance of this form of preaching and compare fundamentalism with apologetics. I list the main stations and actors from the historical beginnings of Islamic fundamentalism to its modern development.
In a separate chapter, I turn to the meeting of politics and religion, in addition to Zionist Jew and Protestant fundamentalist Christianity, I put the emphasis on the relationship between Islam and Islamism. Here I elaborate on restitutionist universalist, realist, and cosmopolitan Islamism.
As the concluding element of my writting, I examine religious fundamentalism as a security challenge according to how religious denominations and religious and non-religious people in Europe relate to each other.

STRIFLER ZOLTÁNNÉ
A digitalizált Ige

Az online igehirdetés néhány fajtája
A koronavírus megjelenésével az egyháznak az evangélium terjedésének érdekében új, eddig ismeretlen módszerekkel kellett megküzdenie. Elsődleges csatornává vált az online tér és a digitális világ. Szinte egyik napról a másikra kellett az igehirdetőknek megismerkedni a digitális tér adta lehetőségekkel. Ez azonban nem csak eszközismeretet jelent, hanem nagyban megváltoztatja az igehirdetés teológiáját is. E jelen tanulmányban leginkább külföldi, friss kutatások eredményei alapján bemutatásra kerül az úgynevezett digitális Ige, amely a hagyományos barthi teológiából kiindulva az Ige negyedik alakjaként jelenik meg. Tehát szó esik az írott, a kijelentett és a hirdetett ige digitalizált formáiról. Valamint bemutatásra kerül nyolc, online igehirdetési stílus is.

Mit der Entsthetung von Corona-virus musste sich die Kirche neuen, unbekannten Methoden für die Verbreitung des Evangeliums stellen. Der Online-Raum und die digitale Welt wurden zu einem primären Kanal. Quasi über Nacht mussten sich Prediger mit den Möglichkeiten des digitalen Raums vertraut machen. Dies ändert die Theologie der Predigt erheblich. In dieser Studie wird das sogenannte digitale Wort hauptsächlich auf der Grundlage der Ergebnisse neuerer Forschungen im Ausland dargestellt, die ausgehend von der traditionellen Barthianer-Theologie als vierte Form des Wortes erscheint. Es geht also um die digitalisierten Formen des geschriebenen, des offenbarten und des verkündigten Wortes. Acht online Predigtstile werden ebanfalls vorgestellt.

SZABÓ BEATRIX
A megalapozott elmélet módszere

A dolgozat a grounded theory, magyarul a megalapozott elmélet kutatási módszerét mutatja be. A meg-alapozott elméletet két amerikai szociológus, Glaser és Strauss dolgozta ki 1967-ben. A módszer a kvalitatív kutatás egy ága, amelyben az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban gyökerezik. Egyszerre történik benne az adatgyűjtés és az adatok elemzése. A megalapozott elmélet kialakulásának rövid története után a dolgozat ismerteti a módszer lényegét, a kutatás lépéseit a kódolástól a kategóriákon át az elméletalkotásig, végül pedig az alkalmazás lehetőségeit, különös tekintettel a gyakorlati teológia tudományágára.

This paper introduces the reader to the research method of grounded theory. Grounded theory was developed in 1967 by two American sociologists, Glaser and Strauss. This method is a branch of qualitative research, in which theory evolves from, and is rooted in empirical data. It involves data collection and data analysis at the same time. After a short history of the development of grounded theory, the paper presents the essence of the method, the steps of research from coding through categories to the creation of theory, and finally the possibilities of application, especially in the field of practical theology.

 

ÖTVÖS CSABA
Húsvéti böjt és ünnep az ortodox hagyományban

„A bűnbánat kapuját nyisd meg nékem,
Életetadó; mert lelkem a Te szent templomodhoz serken”

Az ortodox hagyomány liturgikus évében a Húsvét előtti időszak és a Húsvét ünnepe kitüntetett idő. Az alábbi tanulmány ezen időszak, a Triódion, és a Húsvét ünnepének rövid bemutatását tűzte ki célul. azért, hogy a felkészülés és az ünnep legfőbb jellemzőit bemutassa. A bevezetés az ortodox hagyomány böjti gyakorlatát és a használt liturgikus könyveket ismerteti. Ezt követi először a Triódion bemutatása, amelynek három része van: a Böjt előtti időszak, a Szent Negyven Nap és a Nagyhét. A tanulmányt a Húsvét ünnepének leírása zárja. A rövid, és a teljesség igénye nélküli ismertetés az időszakra jellemző szertartásokra, imádságokra és az időszak kronológiáját követve a vasárnapok alapvető jellemzőinek leírására terjed, hogy szemléltesse az ortodox hagyomány gyakorlatát és lelkiségét.

In the liturgical year of the Orthodox tradition the season before the Easter and the feast of the Easter itself is a very important part. The aim of the present paper is to make familiar briefly this season, the weeks of the Triodion and the feast of the Pascha. The paper starts with a short description of the fasting theory and practice in the Church and the special service book that are used. It is followed by the period of the Triodion that can be divided into three main sections: the Pre-Lenten period, the Great and Holy Forty Days, and the Holy Week. An concludes with the portray of the feast of the Easter. The introduction makes an attempt to present the most important and special liturgical services, the prayers and the consecutive Sundays to illustrate the Orthodox practice as well as the spirituality.

 

 


A főszerkesztő jegyzete 2022/01

 

„Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve”
2Tim 2,9/b

A viszont szócska világosan mutatja a megelőző mondatokat megerősítve, hogy az Isten igéjének a hirdetője kezén könnyen csattanhat a bilincs. Korosztályomban biztos életesen visszhangzik a keserű humor arról, hogy nem csak a szólásszabadság fontos, hanem a szólás utáni szabadság is. Pál apostol és általában az apostolok óta, az egész egyháztörténelmen keresztül a 21. századig, erre sok-sok példát látunk. Bizonyos helyzetekben ezt szinte természetesnek tekinthetjük, például az elő-reformáció, a reformáció és különösen az ellenreformáció korában vagy a kommunista-ateista diktatúrákban, az iszlám radikalizmusban és ezek ilyen-olyan variációiban. Bizonyos korok és erők az igazság teljes birtokosaiként – mint totalitárius rendszerek – lépnek föl és esetükben nem csodálkozhatunk sem a szó, sem a szóló bilincsbe verésén, sem tiltott könyvek listáján, sem a könyvek égetésén.

Arra azonban minimum a fél világ fölkapja a fejét, hogy a 21. század második és harmadik tizedének küszöbén, egy Päivi Räsänen nevű korábbi finn belügyminisztert, parlamenti képviselőt két év börtönbüntetés fenyegeti azért, mert a saját egyházát – Pál apostol Rómabeliekhez írt levele alapján – figyelmezteti a „mindenki felé nyitott” mentalitásnak kritikátlan applikációja miatt, amellyel a Finnországi Evangélikus Egyház még 2019-ben támogatásáról biztosította az aktuális Pride-ot.

Azóta sokan bekapcsolódtak a vitába az egyház és a társadalom oldaláról egyaránt és előkerültek 2004-ig visszavezető, ide vonatkozó beszélgetések is. Ezzel még mindig nem volna baj, hiszen amíg beszélünk, újrabeszélünk addig

– ahogy azt az újszövetségi görögből tudjuk – a békességen munkálkodunk. A 21. század posztmodernjében sokan azt hittük, hogy örökre pont kerül az

elhíresült kreacionista, evolucionista vitára és főleg a világi jog- és igazság-szolgáltatás mozgósítására. A szociáletikai vita rendben van, de mit keres itt a világi bíróság? Ennek okán a tartalmi kérdésig el sem jutunk, hiszen úgy tűnik, mintha egyik felet kriminalizálni vagy minimum marginalizálni lehetne. Erről és így uszításról szó sincs. A Pride jogát sem kérdőjelezte meg senki, a képviselőnő csak egyszerűen rákérdezett egyháza biblikus lojalitására. A posztmodern vitakultúrában nincs mindenkire érvényes igazság, következés-képpen a szellemi élet forrása lehet a Szentírás is. Nem lehet annak apologétá-it, pláne apostolait kriminalizálni.

Ha a posztmodernben egyáltalán van valami jó, az éppen az, hogy elmúlt a premodern és a modern előítélet, tehát igazi vitának van helye. Tehát a szellemi életben a bíróságnak nincs. Persze ez akadályba ütközik annak az intellektuális deficitnek a kontextusában, ami miközben bíróságra rohan a Szentírás és annak egy követője ellen, nem tudja, hogy a finn írásbeliségnek és kulturális kohézió-nak nem más, mint a Mikael Agricola-féle finn bibliafordítás az alapja. Enélkül nem lenne bíróság és még Pride-ot sem lehetne rendezni.

Bóna Zoltán

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK 2022/01

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

 

BÓNA ZOLTÁN:

„Az Isten igéje

viszont nincs bilincsbe verve” . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

SZEMEREI JÁNOS:

Ez nem történhet meg veled!… . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!

BALOGH PÉTER:
Pál apostol kapcsolatrendszere . . . . . . . . 4
BENYIK GYÖRGY:
Keresztény Talmud-kutatás . . . . . . . . . 12
HORVÁTH MÓNIKA:
Adalék egy diáklázadás történetéhez
Kazinczy Péter ismeretlen levele
Fáy Lászlóhoz 1667-ből . . . . . . . . . 21

NÉMETH DÁVID:

Hitanalitikus lelkigondozás . . . . . . . . . 25

THURÁNSZKY ISTVÁN:

A halálközeli élmény jelentősége . . . . . . 43

KITEKINTÉS

BÓNA ZOLTÁN:

Károli Gáspár-díjban részesült dr. Reuss András 50

ÖKUMENIKUS SZEMLE

FERENC PÁPA,

STEINBACH JÓZSEF:

Boldog vagyok, hogy találkozhatom veletek… . 56

KÖNYVSZEMLE

CZÖVEK TAMÁS:

J. Clinton McCann Jr.: Javaslat

a Zsoltárok könyve teológiájához . . . . . 58

 

 

 

 

 

Joomla templates by a4joomla