Másodszori látogatás Zalaszántón

A Vallásközi Dialógus Bizottság képviseletében Szentpétery Péter elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Gér András László református zsinati tanácsos október 25-én a zalaszántói Béke-sztúpához látogattak. A helyszínen csatlakozott hozzájuk Zichy Emőke keszthelyi református lelkész, majd Keszthelyen Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész is. A Bizottság tagjai 2019-ben már felkeresték a helyet, és akkor megbeszélték a vendéglátókkal, hogy szeretnék megismételni a látogatást. (Az akkori beszámoló ide kattintva olvasható.)

A látogatókat Drupon Konchok Jigmet láma és Takács Éva, a magyarországi Drikung Kagyü Buddhista Egyház elnöke fogadta. A négy tibeti hagyományvonal (Gelug, Kagyü, Szakja, Nyingma) közül a Kagyü hagyományvonal egyikeként létrejött Drikung Kagyü magyarországi művelőit 2020. június 5-én vették (ismét) nyilvántartásba egyház néven, a jelenlegi törvénynek megfelelően annak első fokozataként, azaz vallási egyesületként. Az elmúlt évben 1600-an ajánlották fel számukra adójuk egy százalékát. A sztúpát 1993-ban szentelte fel a Dalai Láma. A sztúpa melleti Milarépa Meditációs Központot 2014-ben adták át. Dzsecün Milarepa (1040-1123) költő, misztikus, a tantrikus tibeti buddhizmus egyik legfontosabb alakja, a buddhizmus egyik legnagyobb szentje volt. A központ nagyobbrészt egy vietnami üzletember (Le Tanh Binh) adományából épült, aki tizennyolc évesen jött Magyarországra, villamosmérnökként a BME-n végzett. Maga terület az állam tulajdona, a Bakonyerdő Zrt. kezelésében, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Szeretnék megvásárolni, de eddig nem sikerült. Két láma, Drupon Konchok Jigmet és Drupon Konchok Lhundup 2004-ben jött Magyarországra az észak-indiai Ladakhból. Korábban mind a ketten részt vettek három év, három hónap, három hét három napos elvonuláson, amikor csak magukban kellett meditálniuk. Bármilyen furcsán hangzik, az első télen a mérsékelt, de nyirkos hidegben jobban fáztak, mint odahaza a magas hegyek között a sokkal hidegebb, de száraz időben. A lámák családja, rokonsága is járt már Magyarországon.

Az elmúlt években a járványügyi intézkedések során a sztúpához vezető utakat az önkormányzat lezárta, nehogy túl sok ember gyűljön össze. Ekkor kéthetente online meditációt tartottak. Az idei nyártól azonban megint sok ezer látogatójuk van. Szombaton és vasárnap délelőtt 11 órakor egy-másfél órás meditációt tartanak, azoknak, „akiknek egy kicsit szeretnének elvonulni a világtól, megtalálni a belső lelki békét.”, ez „nemcsak relaxáció, hanem hasonlít a katolikus szertartáshoz. A buddhizmus által értettem meg a katolikus vallást” – mondta Takács Éva. Nincs prédikáció, hanem a meditációs füzet segítségével folyik a szertartás. Van külön tanítási, beszélgetős alkalom is, télen 150-200, nyáron 200-400 résztvevővel. Ilyenkor „szerencsét hozó” vajas rizst és aszalt gyümölcsöt fogyasztanak, húst egyébként sem. Az érző lények iránti együttérzés, szeretet gyakorlására készítenek fel. „A lámákből sugárzik az együttérzés, a szeretet.” „Önmagunkat kell tisztázni, nem csak az Istennel beszélni”, azaz vállalva a megvilágosodáshoz vezető út nehézségeit, belsőleg, nem csupán a szavak szintjén kell megtisztulni. A cél a megvilágosodás, a megvilágosodott lény eldöntheti, hogy újra megszületik-e testben, és ekkor visszajöhet tanítani. A bódhiszattva-létnek tizenhárom fokozata van, a tizedik fokozattól kezdve csodálatos képességeik által segítenek a hozzájuk forduló szenvedő lényeken.

*

Köszönjük a szívélyes, baráti fogadtatást, vendégszeretetet, az őszinte beszélgetést a szép őszi napon. A hasonlóságokon túl számunkra azonban kérdéses, hogy az imák tulajdonképpen ki(k)hez szólnak, hiszen Buddha nem isten, és az istenek is csak a megvilágosodás magas(abb) fokán álló lények. Azaz, nem hisznek egy személyes világteremtő és fenntartó Istenben, aki – azoknak is, akik vallják a szentek közbenjárását – minden hatalom forrása.

Szentpétery Péter