Identitásválságban
2018. április 17., kedd
Ki vagyok én? Milyen társadalomból származom? Honnan jövök és hová tartok? Milyen értékek fontosak számomra, amiket a gyermekeimnek is tovább adhatok? Hiszek-e Istenben? Milyen lelki-vallási törvények szerint élem a mindennapjaimat? Csupa olyan kérdés, amelyek alapjaiban határozzák meg énképünket és amelyek az iszlám radikalizmus térhódításában is központi szerepet játszottak – derült ki Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója előadásából a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi Dialógus Bizottságának április 16-i nyílt ülésén.
Úton Nyugat-Európában
„A muzulmán vallású európaiak Nyugat-Európába vándorlása nem ma kezdődött, azt a nyugati társadalmakban jelentkező munkaerőhiány indította el a ’60-as és ’70-es években” – ismertette napjaink migrációs folyamatainak előzményeit Horváth-Sántha Hanga migrációkutató a MEÖT székházában tartott előadásán. Az elsősorban Dél-Európából toborzott vendégmunkások adták a bevándorlók első generációját, akikre a befogadó országok is látogatókként tekintettek, akik munkájuk végeztével hazatérnek majd. „Nem foglalkoztak az újonnan érkezők társadalmi integrációjával és családegyesítéssel sem. Azonban a ’70-es évek olajválsága maradásra kényszerítette őket, hiszen származási országukban mélyszegénység várt rájuk, míg új hazájukban »csupán« a városok szegényebb peremvidékeire szorultak” – magyarázta a szakember.
Látogatás Mohácson
A Vallásközi Dialógus Bizottság képviseletében Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi egyház elnöke szeptember 22-én felkeresték a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet. A látogatás gondolata dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásának kapcsán merült fel, aki a Bizottság április 19-i nyílt ülésének vendége volt. (Ld. alább az erről szóló beszámolót.) Ő volt az elmúlt évben a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Nyilvánvaló volt, hogy Szigetvár előtt az előzményt, azaz Mohácsot kellene felkeresni. A látogatók az evangélikus parókián találkoztak Cairns-Lengyel Henriett mohács-siklós-magyarbólyi evangélikus és Kovács József pécs-mohács-szekszárd-őcsényi pünkösdi lelkésszel, akik az emlékhelyre is velük tartottak. A résztvevők a Bizottság képviseletében koszorút helyeztek el a „hősvértől pirosult gyásztéren”.
A Magyarországi Bahá’í Közösség képviselőinek látogatása
A Magyarországi Bahá’í Közösség képviseletében Koczóh Péter, az Országos Szellemi Tanács tagja és Koczóhné Járay Erzsébet vallásközi referens június 11-én látogatást tett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál. Az alkalom a Vallásközi Dialógus Bizottság majdnem pontosan egy évvel ezelőtti, 2017. június 12-i látogatásának folytatása volt. A vendégek elmondták, hogy tavaly ősszel ünnepelték Bahá’u’lláh születésének 200. évfordulóját. Tíz helyen tartottak megemlékezést: Budapesten öt helyszínen, Szentendrén, Gödöllőn, Szegeden, Sárváron és Nagykovácsiban, amely alkalmak nagymértékben hozzájárultak a közösségi élet megélénküléséhez. Idén áprilisban kilenc napos gyűlés keretében választották meg Haifában a 166 országból érkezett küldöttek öt évre az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í világközösség vezető testületének tagjait.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy tagjaik nagy része középosztálybeli, ők a legaktívabbak. Ha valaki be akar lépni, akkor „kijelenti magát”, hogy tag akar lenni. El kell ismernie, hogy Bahá’u’lláh Isten küldötte. A rokonságtól, korábbi barátoktól, hagyományoktól nem kell elzárkózniuk. Minden vallásalapítót egyenrangúnak fogadnak el. Más vallásúakkal is köthetnek házasságot. Sok más közösséghez hasonlóan náluk is van fluktuáció, de a kilépőket, ha nincs akadálya, hajlandók visszafogadni.
Ez alkalommal is előkerült a vallásüldözés kérdése, főleg a muszlim országokban. Indonéziában az utóbbi időben nincs különösebb probléma, de a vallásalapító hazájában, Iránban és például Jemenben azóta is szomorú a helyzetük.
Az Ökumenikus Tanácsról, tagegyházairól és programjairól Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást.
A vendégek és a vendéglátók a tavalyihoz hasonlóan jó hangulatú beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az elvallástalanodás, a hitbeli és erkölcsi kérdések elől való bezárkózás nincs jó hatással a társadalomra. Jobban meg kellene szólítani az embereket.
Szentpétery Péter
Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke
Aktuális kérdések Törökországról – Hóvári János tartott előadást a MEÖT-ben
A szekuláris Törökország, avagy Mustafa Kemal Atatürk
Budapest – Dr. Hóvári János volt ankarai nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Törökország Európa és Ázsia határán és ennek vallási, politikai és nemzetközi háttere – a vallásszabadság kérdése címmel tartott előadást a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága ismételten egy izgalmas és aktuális kérdéseket taglaló nyilvános előadást szervezett. A sajtóban Törökországról sok szó esik, különböző megvilágításból láthatjuk a török bel- és külpolitika alakulását. Ezért is fontos, hogy dr. Hóvári János volt nagykövet bevezethette a jelenlévőket a mai Törökország gondolkodásába.
Törökország régen és ma, avagy török–magyar két jó barát?
Bővebben: Aktuális kérdések Törökországról – Hóvári János tartott előadást a MEÖT-ben