Kezdőlap

Virágokkal emlékeztek a Reformáció parkban

Budapest – Hagyományosan minden év október 31-én a Fasorban lévő Reformáció parkban megemlékezést tartanak a reformáció hónapja zárásaként. Idén is a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte az alkalmat, amelyen az evangélikus, református, anglikán és pünkösdi gyülekezetek vezetői osztottak áldást.

Nagy öröm volt idén az is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának képviseletében Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész bemutatta azt a táblát, amely a magyaron kívül angol és német nyelven is leírja, hogy ez a park miért jött létre és mit jelent a négy Solát ábrázoló szobor a közepén.

Dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára beszédében felvetette azt a provokatív kérdést: mit kezdjünk ma a reformációval?
„A reformációra való emlékezés nem mentes az emlékezések és a közösségi emlékezet általános természetétől. Kihívást jelent - mondta. - A kihívás pedig nem kevesebb, mint az, hogy meg kell fogalmazni a mának, mi is a reformáció üzenete. Ez az üzenet legalább annyira szól az emlékezőről, mint az emlékezet tárgyáról. A kérdés az, hogy ma a reformáció kapcsán vajon milyen érvényes üzenettel lehet a nagyvilág elé állni?” - vetette fel.
A főtitkár kifejtette, hogy a reformáció ma európai ügy. „A szerepe, jelentősége messze túlnő a szorosan vett vallási- és egyháztörténeti kereteken. A reformáció nem egy vallási szubkultúra ügye és nem lehet úgy beszélni róla, hogy ne érintsük benne Európát. De mi lehet a reformáció érvényes üzenete a mai Európa számára?” - kérdezte a főtitkár, aki megemlékezett arról is, hogy a reformáció szakadást okozott az akkori nyugati kereszténységen belül és bár 1054-ben a nyugati és a keleti egyház már kettészakadt, ez a második szakadás újrarajzolta a törésvonalakat.
„A reformátorok nem akartak új egyházat létrehozni, csupán meg akarták reformálni az akkori egyházat. Az a katolikus egyház teljesen más volt, mint ma, de az a reformátori egyház, amely akkor kialakult, teljesen más, mint ma a reformáció egyházai” - tette hozzá.
„A mostani megemlékezést nagyban érintheti az a tény, hogy miközben a reformációt követő egyházszakadás nyomán a felekezetek nagyrészt egymással szemben határozták meg önmagukat, addig mára a helyzet a szekularizáció következtében totálisan megváltozott. Előállt egy új önértelmezési keret, amelyben a  keresztyénség egésze képvisel egy identitáshagyományt a világnézeti sokféleség társadalmában. Ebben a helyzetben a régi felekezeti alapú keresztyén önmeghatározások részben az érvényüket vesztik, hiszen előállt egy új viszonyítási pont, mégpedig a többségében nem keresztény világnézeti környezet. A megújulásról szóló üzenet tartalma tehát az lehet a mai Európa számára, hogy nincs megújulás az eredetihez való folytonos visszatérés nélkül. Adja Isten, hogy önértelmezésünk forrása ma se legyen más, csak a Biblia” - zárta gondolatait a főtitkár.

 
Az alkalmon református és evangélikus iskolák diákjai szolgáltak. Áldással és virágok elhelyezésével ért véget az ünnep.

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Forrás: http://xn--evanglikus-f7a.hu/viragokkal-emlekeztek-reformacio-parkban

Ökumenikus istentisztelettel zárták az Október a reformáció hónapja programsorozatot

Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Október a reformáció hónapja programsorozat központi reformációi istentiszteletét az újpesti baptista gyülekezetben tartotta.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) nevében Fischl Vilmos főtitkár köszöntötte a tagegyházak vezetőit és híveit. Az evangélikus lelkész a mindnyájan egyek legyenek újszövetségi figyelmeztetésre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a reformáció ünnepén a közös Krisztusra tekintést kell szem előtt tartani.

Az ünnepi istentiszteleten Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, a MEÖT alelnöke hirdette Isten igéjét. A Zsoltárok könyve (Zsolt 84,5-8) alapján tartott igehirdetésben a MEÖT alelnöke a siralomvölgyhöz való emberi viszony kérdésével ismertette meg a gyülekezetet. „Források és áldások völgyévé tehetjük a siralom völgyét” – fogalmazott a pünkösdi egyházelnök, aki elmondta, hogy tanulhatunk őseinktől, a gályarab prédikátoroktól, akik a legnagyobb nyomorúságban is Isten felé tekintettek. „Mi se roppanjunk bele a helyzetünkbe” – fogalmazott Pataky Albert, utalva arra, hogy életünk nehéz helyzeteiben nem a nehézségekre, hanem – a zsoltáros alapján – az Úrra szükséges tekinteni.

Az úrvacsorás istentisztelet liturgiájában a MEÖT tagegyházainak főpásztorai és a kerület lelkészei szolgáltak. Az istentisztelet liturgiájában közreműködött többek között Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház egyházelnöke, valamint Mészáros Kornél baptista, Solymár Péter evangélikus és Szigeti János református újpesti lelkészek.
Az ünnepi istentiszteleten az Újpesti Baptista Gyülekezet énekkara szolgált, amelynek tagjai egyebek mellett Tóka Szabolcs Ünnepi induló a reformáció 500. évfordulójára című művét is előadták. Az úrvacsorás istentiszteletet követően szeretetvendégségre, kötetlen együttlétre került sor.
Az ünnepi istentisztelet itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Lw5VD6cxYbA

Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Videó: Újpesti Baptista Gyülekezet

Forrás: http://www.evangelikus.hu/oktober-a-reformacio-honapja-it-zaro-2017

Felvidéken mutatták be a Theologiai Szemle ünnepi számát

2017. október 19., csütörtök 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóiratának a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított tematikus lapszámát mutatták be október 17-én, először Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, majd Pozsonyban.

A most megjelent jubileumi szám különlegessége, hogy a magyar mellett angolul és németül is olvashatóak benne a publikációk. A lap negyedévente jelenik meg, az egyik rovatot, a Taníts minket Urunkat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lektorálják, véleményezik. 

Az idén 92 éves Theologiai Szemle történtét Kádár Zsolt, a szerkesztőségi bizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az első világháború után a trianoni seb okozta fájdalom idejében, református teológusok közösen az evangélikusokkal azon gondolkodtak, hogy a teológiai munka elmélyítése érdekében szükséges lenne egy olyan tudományos fórum elindítására, amely egyrészt megszólalási lehetőséget adna az akkori tudós teológusoknak, másfelől pedig tájékoztatásként szolgálna a majdani olvasóinak, s amely mellesleg reménység szerint eljutna minden magyar nyelven igét hirdető protestáns lelkészhez.

1925-ben Csikes Sándor debreceni professzor Varga Zsigmond professzorral, akikhez kapcsolódott egy soproni evangélikus teológiai professzor, elindították a Theologiai Szemlét, amelyek akkor még az Országos Magyar Református Lelkészegyesület folyóirataként jegyeztek. Elmondta, hogy még az anyagi nehézségek sem gátolták a lap megjelenését, a lelkipásztorok a saját pénzükből tartották el. A Theologiai Szemle hosszú időn keresztül szolgálata a magyar protestantizmusnak a teológiai és tudományos igényét, lehetőséget adva mindenkinek, főleg a lelkészeknek és teológiai tanároknak, hogy ismertessék a legújabb teológiai irodalmat, felfedezéseiket, és kutatási eredményeiket.

A Theológiai Szemle 1944-ig jelent meg, majd a háborús években egy ideig összevont lapszámot vehettek kezükbe az olvasók, vagy körlevél formájában adták közre a publikációkat. 1949-ben betiltották, éppen az 1956-ot követő konszolidációs időszakban indulhatott el ismét a kiadatása, az akkori Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezésének köszönhetően. „A Theologiai Szemlének az élete, a hányattatása, a sokféle nehézsége önmagában is mutatja, hogy mit jelent az Isten kegyelmében bízni, aki nem hagyja el az övéit akkor sem, amikor szorult és nehéz helyzetben voltak és vannak. Hisszük azt, hogy a Theologiai Szemlében megjelent cikkek gazdagítják majd az itteni teológiai munkát is" – mondta Kádár Zsolt.

Bóna Zoltán főszerkesztő a tematikus lapszámmal kapcsolatban elmondta, ebben a klasszikus teológiai diszciplínák mentén vizsgálták meg, hogy hogyan hatott a 16. századi reformáció a Biblia- és társadalom tudományra, a gyakorlati és rendszeres teológiára, valamint a gyakorlati teológia különböző ágaira egészen a liturgikáig és a himnológiáig. Az egyes írásokon keresztül azt is megvizsgálták, hogy a reformáció milyen hatással volt ez az egyes felekezetekre, a református és az evangélikus egyháznak a kialakulásában, de a kisebb egyházak, a baptista, metodista és a pünkösdi egyháznak a létrejöttébe.

„Próbáltunk nagyvonalúak lenni, az adventistáktól is megkérdeztük, hogy miként hatott rájuk a reformáció, de a nyitottságot folytatva a bécsi ortodox főpap, a bécsi metropolita véleményére is kíváncsiak voltunk a reformációval kapcsolatban, de egy nagytekintélyű katolikus teológust is felkértünk" – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, az írásokból kiolvasható, hogy a reformációnak nemcsak az egyházban van létjogosultsága, hanem egyfajta feladat is, hogy a reformáció mentén felülvizsgáljuk a mindennapi és mindenkori gyakorlatunkat az egyházban, van-e korrektív szerepe a reformációnak és a református gondolkodásnak, értékrendnek.

A bemutató körút Prágában, Wittenbergben és Bécsben folytatódik.

Forrás: reformata.sk

http://reformatus.hu/mutat/14275/