Kezdőlap
M E G H Í V Ó
Szeretettel meghívjuk 2018. augusztus 19-én, vasárnap 18:00 órára
A Budai Református Egyházközség templomába
(Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.)
állami ünnepünk előestéjén, ökumenikus közösségben megrendezésre kerülő
ÜNNEPI ISTENTISZTELETRE
Steinbach József
elnök
Dr. Fischl Vilmos
főtitkár
BESZÁMOLÓ A MEÖT 2018. ÉVI ÖKUMENIKUS LELKÉSZI ÉS MUNKATÁRSI KONFERENCIÁJÁRÓL
A KONFERENCIA FŐCÍME:
„TEGYETEK TANÍTVÁNNYÁ MINDEN NÉPET”
/MÁTÉ 28,19/ AZ EVANGÉLIZÁCIÓ GYAKORLATA
Évente egy alkalommal, június utolsó hetében öt napon át tart a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által szervezett lelkészi és munkatársi konferencia. Az utóbbi években a helyszínt az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ adja Révfülöpön.
A konferencia témája a missziói munkához, evangéliumhirdetéshez, gyülekezetépítéshez kapcsolódik. A 2017-es évben a konferencia témája például Az egyház (gyülekezet), mint missziói közösség volt.
A reggeli és esti áhítatok, az igetanulmányok és előadások a megadott központi témát hivatottak elmélyíteni. Az igetanulmányokat és előadásokat más-más személy tartja. A délutáni csoportfoglalkozásban a nap során elhangzottakat beszélik meg a csoportvezetők irányításával. Az említett foglalkozások mellett marad idő a közös imádkozásra és sok éneklésre. A jelenlevők között általában van hangszeren játszani tudó résztvevő, aki zongora, gitár vagy hegedű kíséretével segíti az éneklést. A szervezők arra is figyelemmel vannak, hogy ebéd után legyen elegendő idő pihenésre, kirándulásra vagy beszélgetésekre. A régi ismerősök gyakran évente egyszer, csak ezen a konferencián találkoznak és folytatnak építő beszélgetéseket.
Mi a helyzet a tolerancia és ökumené terén?
Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Theologiai Szemle-szerkesztőbizottsága tudományos ülést tartott a tordai országgyűlés 450. évfordulója kapcsán. A konferencia fókuszában a felekezetek közötti párbeszéd és az abból következő ökumenikus nyitottság állt.
A tordai országgyűlés mind Magyarország, mind az ökumenikus mozgalom kialakulásában meghatározó töltött be – fogalmazódott meg az ökumenikus mozgalom kimagasló eseményeit bemutató tanácskozáson. A jelenlévőket Kádár Zsolt, a Theológiai Szemle szerkesztőbizottsági elnöke köszöntötte, aki beszédében kiemelte: „Valóban közelednünk kell nem csak Istenhez, hanem egymáshoz is, hogy Isten az Ő áldásával közeledhessen és közeledjen hozzánk”.
A tordai országgyűlés
A tordai egyezmény háttere címmel Gudor Botond tartott előadást. Az egyháztörténész, református esperes elmondta, hogy az 1568 januárjában ülésező tordai országgyűlés vallási toleranciát megfogalmazó határozata egyedülálló Európában. Gudor Botond a tolerancia fogalmának korszakonkénti és felekezetenkénti nézőpontján keresztül bemutatta, hogy egyes történeti időkben miként értelmezték eleink a tolerancia fogalmát. Az egyháztörténész kitért a tordai országgyűlést megelőző időszak történelmi viharaira is, vázolva azt a folyamatot, mely – többek között a felekezeti különbözőségek miatt kialakult társadalmi feszültségek által – a tolerancia megfogalmazásához és politikai érvényesítéséhez vezetett. Az előadó a tordai döntés hátteréről kiemelte, hogy „mindez a haza érdekében tett megegyezés volt. A sokszínű társadalmi viták a külső és belső vallási szabadság garanciája érdekében születtek.” A tordai országgyűlési határozat hatásáról Gudor Botond elmondta, hogy az később a két erdélyi alkotmányba is bekerült.
„A protestantizmus megerősödése éppen ehhez a döntéshez és törvényhez kapcsolódik” – fogalmazott Mészáros Kálmán. A Baptista Teológiai Akadémia docense a tordai országgyűlés hatásáról tartott előadásában nemcsak a 16. századi Magyarországról beszélt, hanem a rendelkezést összehasonlította az 1555-ben kötött augsburgi vallásbékével is. Így megláthattuk, hogy a tordai rendelkezés jelentősen több jogot és szabadságot adott, többek között a településekre bízta a felekezeti hovatartozás eldöntését. A baptista egyháztörténész Dávid Ferenc meghatározó szellemiségére és egyháztörténetileg egészében még feldolgozásra váró életútjáról is beszélt. A kezdetben katolikus pap a lutheri reformációhoz csatlakozott, evangélikus püspök lett, majd később a kálvini tanokat kezdte követni, így református püspök lett. Dávid Ferenc a gyermekkeresztséget bírálta, kötetet is jelentetett meg ebben a tárgyban. János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátoraként az unitárius nézeteket vallotta, megalapította az Erdélyi Unitárius Egyházat, melynek első püspöke lett.
Ökumené Magyarországon
Az intézményes ökumené magyarországi történetéről D. Szebik Imre tartott beszámolót. A nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT volt elnöke öt pontba szedte előadását. „A Kálvin téri református templomban 1943. június 26-án ünnepi istentisztelet keretében alakult meg az ökumenikus tanács egyetemes egyháztanács magyarországi bizottsága. A református egyházat Ravasz László püspök, az evangélikus egyházat Radvánszky Albert egyetemes felügyelő képviselte. Titkárrá Wolf Lajost (később Ordass Lajos) és Pap Lászlót választották” – mondta D. Szebik Imre. Az 1949-1956 közötti időszakról a nyugalmazott püspök kifejtette, hogy „az 1948-ban történt hatalomátvétel a kommunista diktatúra kezdetét jelentette, amely az egyházak, társadalmi szervezetek és nem állami intézmények helyzetét alapvetően megváltoztatta.” Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) felügyelete alá vette az egyházakat, a felekezetek tagjai csak az ÁEH engedélyével utazhattak külföldre. Az 1957-1967 közötti időszakról a MEÖT korábbi elnöke elmondta, hogy a hazai ökumené ebben az időben bővült, újraindult a Theologiai Szemle, tartottak egyetemes imaheteket, valamint számos, felekezeteket összefogó segély- és kölcsönakció valósult meg. Az 1968-1988 közötti időszakról a nyugalmazott püspök a diákmegmozdulások politikára gyakorolt hatását említve kiemelte, hogy az az egyházra is kihatott: „a fellazult politikai környezetben nagyobb mozgástér nyílott az egyházak szolgálatára”. Magyarországon új protestáns bibliafordítás jelent meg, valamint új énekeskönyvet is kiadtak, de számos, társadalmi kérdéssel foglalkozó etikai és teológiai konferencia is megvalósult. A rendszerváltás évéről és az azt követő időszakról a nyugalmazott evangélikus püspök többek között az ÁEH megszűnését, az ökumenikus tanács bővülését, az egyházak kártalanítását emelte ki.
„A reformáció az ökumenicitást és a katolicitást szolgálja” – fogalmazott Bóna Zoltán. A református lelkipásztor elmondta, hogy mindez azért lehetséges, mert a reformáció „az egyetemes felé próbál visszatérni”. A Theológiai Szemle főszerkesztője hangsúlyozta, hogy az ökumenikus törekvések szociális kérdések mögé álló civil mozgalomként indultak. Ebből kifolyólag a mai ökumenikus és felekezeti törekvéseket figyelembe véve Bóna Zoltán problémásnak nevezte, hogy míg segélyszervezetek, oktatási intézmények, különböző civil szervezetek egy-egy felekezetet képviselnek, addig a diákok, szülők, tanári karok, szociálisan rászorulók ökumenikus közösséget alkotnak. A református lelkipásztor nagyobb összefogásra, az intézményekben megjelenő, ökumenére nyitottabb szemléletre buzdította a jelenlévőket.
Az egységtörekvés útján
1948-ban Amszterdamban tartotta első nagygyűlését az Egyházak Világtanácsa (EVT). Az Ökumenikus Világtanácsként is nevezett szervezetet a II. világháborút meghatározó tolerancia hiánya hívta életre. Az EVT titkárságának genfi irodája először nem az intézményesítést tűzte ki célul, hanem ökumenikus intézetet hozott létre, hogy az ökumené gondolatában párbeszédet kezdeményezhessen – mondta el Az egységkeresés globális megjelenése című előadásában Gonda László. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense az EVT kezdeti önmeghatározásáról kifejtette, hogy az „túllép a különböző vallási közösségek toleráns egymás mellett élésének igényén, és megfogalmazza azt, hogy célja nem csupán a megbékélt különbözőségek egysége, hanem a látható egységnek a megvalósítása.” Gonda László kitért az EVT 2011-es gyűlésére is, ahol a tagegyházak Tanúságot tenni Krisztusról egy sokszínű világban címmel fogalmaztak meg egy meghatározó dokumentumot.
Khaled A. László a megosztottság és tolerancia kérdésében Jézus főpapi imádságára hívta fel a figyelmet. Ott a Messiás a tanítványi különbözőségek helyett az egységről beszélt. A metodista szuperintendens a kereszténység megosztottsága és a toleranciatörekvések kapcsán az egyháztörténet különböző időszakait felelevenítve mutatta be, hogy mikor miként voltak toleránsak vagy kimondottan elfordulók elődeink a más nézeteket vallókkal szemben. „Az egységtörekvés és a tolerancia nagyon erősen kapcsolódik a konfliktuskezeléshez” – fogalmazott a szuperintendens, aki rámutatott, hogy a 16. századi toleranciakísérletek a súlyos vallásháborúk eredményeként születtek. Khaled A. László előadásában kitért a metodista egységtörekvés állomásaira is. Megemlítette az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség munkásságát is, amely 1846-ban Londonban alakult meg. Khaled A. László az amszterdami nagygyűlés eseményei közül kiemelte Karl Barth A világ zűrzavara és Isten üdvterve című meghatározó előadását, melyben a teológus többek között a felelős egyházról, a laikusok és a nők szolgálatáról beszélt.
„Az egyház intézmény volta már az evangéliumban csírájában megjelenik, amikor Jézus a tizenkét apostolt kiválasztja mint egy új közösség alapjait, és erre épül az első századok hierarchikus rendszere, a püspök-pap-diakónus rendje” – fogalmazott A globális és nemzeti ökumenikus szervezetek katolikus szemmel címmel Kránitz Mihály. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja az egységkeresést hangsúlyozva elmondta, hogy növendékeiknek ökumenikus órát is tartanak, így törekednek arra, hogy minél alaposabban bemutassák a felekezeteket a következő papgeneráció számára. Kránitz Mihály a szervezeti egységek változásaira is kitért, hangsúlyozva, hogy a 20. század valamennyi felekezetében az intézményi oldal erősödése mutatható ki, „ami egyúttal a párbeszéd lehetőségét is biztosítja az egység érdekében”. Kránitz Mihály örömmel számolt be az ökumenikus törekvésekben meghatározó változást hozó II. vatikáni zsinatról, valamint kitért a római katolikus egyház ökumenikus direktóriumára is.
Nacsinák Gergely az ortodox egyházak sajátos helyzetét vázolta. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának papja elmondta, hogy a görög nyelvű teológiai képzésben az ökumené kérdésével jelenleg csak a teológiai képzés legfelsőbb szintjén foglalkoznak. „Ennek az oka, hogy az az akadémiai teológia, amely a párbeszédet tudja képviselni, az 1940-50-es évektől van jelen” – fogalmazott Nacsinák Gergely. „Az ortodox egyházak feladata az ökumené felé először az, hogy a megbékélt különbözőségek egységének az elfogadása egy szélesebb teológiai szinten is megtörténjen” – mondta az ortodox pap.
A Tolerancia és ökumené című konferencia előadásai a Theologiai Szemle 2018/3-as számában lesznek olvashatók.
Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Forrás: http://www.evangelikus.hu/tolerancia-okumene-meot
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága látogatást tett a Magyarországi Metodista Egyház és Wesley Teológiai Szövetség által fenntartott oktatási centrumban.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága öt képviselője: Dr. Kádár Zsolt szerkesztő bizottsági elnök, Dr. Bóna Zoltán a folyóirat főszerkesztője, Dr. Csepregi András, Dr. Korányi András bizottsági tagok és Dr. Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára 2018. április 13-án látogatták meg a Magyarországi Metodista Egyház és Wesley Teológiai Szövetség oktatási intézményét. A Wesley Teológiai Szövetség jelenleg tíz wesleyánus teológiai alapozású szervezetet tömörít Magyarországon, akik között ott találjuk a Metodista Egyházat, az Üdvhadsereg Szabadegyházat, a Szabad Metodista Egyházat és a Názáreti Egyházat is. Ez utóbbi szervezet Menchester-i Egyeteme (EuNC) biztosítja a tanulmányi hátteret a felsőfokú iskolarendszerű oktatáshoz. – A Theologiai Szemle képviselői részletesen bemutatták a folyóiratot, népszerűsítve azt, kiemelve annak teológiai alapozottságát, hitelességét és ökumenicitását a népes hallgatóság előtt. A válaszokból kiderült, hogy az iskola hallgatói rendszeresen használják tanulmányaikban és munkáiknál ezt a szakirodalmi forrást. A látogatók felhívták még a jelenlevő tanárok és hallgatók figyelmét, hogy a lap az igényes teológiai írásokat, munkákat szívesen közli, hiszen wesleyánus cikkek nagyon korlátozott számban jelentek meg ez ideig. A Theologiai Szemle munkatársai és képviselői és a Wesley Teológiai Szövetség képviselői illetve a Teológiai Oktatás tanárai és diákjai ismeretekben gazdagodva örömmel vettek részt a találkozón.
Ökumenikus Imahét 2018
Kedves Testvérek!
Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2018. január 21. és 28. között szervezi az Ökumenikus Imahetet.
Az országos nyitó istentisztelet 2018. január 21-én, vasárnap 19:00 órakor lesz a Szent István-bazilikában. Igét hirdet Dr. Erdő Péter bíboros és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. A liturgiában szolgálnak a MEÖT tagegyházainak vezetői.
Áldást és imádságot mond Főtisztelendő Dr. David Hamid anglikán segédpüspök, valamint Főtisztelendő Paul Sayah, pátriárkai vikárius, a maronita pátriárka külügyi vezetője. Az istentiszteleten részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége elfogadta tavaly, hogy az Ökumenikus Imahét országos nyitó istentiszteletének vasárnapja 2018-tól az üldözött keresztényekért való imádkozás vasárnapja is legyen.
Az Ökumenikus Imahéthez Isten áldását kívánom az imahét központi igéjével: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/ Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6)
Mindenkit szeretettel várunk!
Steinbach József elnök
Dr. Fischl Vilmos főtitkár
Az Imahét letölthető füzete: pdf
Letöthető meghívó: pdf
Az Imahét letölthető liturgiája: doc / pdf
Felvidéken mutatták be a Theologiai Szemle ünnepi számát
2017. október 19., csütörtök
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóiratának a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított tematikus lapszámát mutatták be október 17-én, először Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, majd Pozsonyban.
A most megjelent jubileumi szám különlegessége, hogy a magyar mellett angolul és németül is olvashatóak benne a publikációk. A lap negyedévente jelenik meg, az egyik rovatot, a Taníts minket Urunkat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lektorálják, véleményezik.
Az idén 92 éves Theologiai Szemle történtét Kádár Zsolt, a szerkesztőségi bizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az első világháború után a trianoni seb okozta fájdalom idejében, református teológusok közösen az evangélikusokkal azon gondolkodtak, hogy a teológiai munka elmélyítése érdekében szükséges lenne egy olyan tudományos fórum elindítására, amely egyrészt megszólalási lehetőséget adna az akkori tudós teológusoknak, másfelől pedig tájékoztatásként szolgálna a majdani olvasóinak, s amely mellesleg reménység szerint eljutna minden magyar nyelven igét hirdető protestáns lelkészhez.
1925-ben Csikes Sándor debreceni professzor Varga Zsigmond professzorral, akikhez kapcsolódott egy soproni evangélikus teológiai professzor, elindították a Theologiai Szemlét, amelyek akkor még az Országos Magyar Református Lelkészegyesület folyóirataként jegyeztek. Elmondta, hogy még az anyagi nehézségek sem gátolták a lap megjelenését, a lelkipásztorok a saját pénzükből tartották el. A Theologiai Szemle hosszú időn keresztül szolgálata a magyar protestantizmusnak a teológiai és tudományos igényét, lehetőséget adva mindenkinek, főleg a lelkészeknek és teológiai tanároknak, hogy ismertessék a legújabb teológiai irodalmat, felfedezéseiket, és kutatási eredményeiket.
A Theológiai Szemle 1944-ig jelent meg, majd a háborús években egy ideig összevont lapszámot vehettek kezükbe az olvasók, vagy körlevél formájában adták közre a publikációkat. 1949-ben betiltották, éppen az 1956-ot követő konszolidációs időszakban indulhatott el ismét a kiadatása, az akkori Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezésének köszönhetően. „A Theologiai Szemlének az élete, a hányattatása, a sokféle nehézsége önmagában is mutatja, hogy mit jelent az Isten kegyelmében bízni, aki nem hagyja el az övéit akkor sem, amikor szorult és nehéz helyzetben voltak és vannak. Hisszük azt, hogy a Theologiai Szemlében megjelent cikkek gazdagítják majd az itteni teológiai munkát is" – mondta Kádár Zsolt.
Bóna Zoltán főszerkesztő a tematikus lapszámmal kapcsolatban elmondta, ebben a klasszikus teológiai diszciplínák mentén vizsgálták meg, hogy hogyan hatott a 16. századi reformáció a Biblia- és társadalom tudományra, a gyakorlati és rendszeres teológiára, valamint a gyakorlati teológia különböző ágaira egészen a liturgikáig és a himnológiáig. Az egyes írásokon keresztül azt is megvizsgálták, hogy a reformáció milyen hatással volt ez az egyes felekezetekre, a református és az evangélikus egyháznak a kialakulásában, de a kisebb egyházak, a baptista, metodista és a pünkösdi egyháznak a létrejöttébe.
„Próbáltunk nagyvonalúak lenni, az adventistáktól is megkérdeztük, hogy miként hatott rájuk a reformáció, de a nyitottságot folytatva a bécsi ortodox főpap, a bécsi metropolita véleményére is kíváncsiak voltunk a reformációval kapcsolatban, de egy nagytekintélyű katolikus teológust is felkértünk" – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, az írásokból kiolvasható, hogy a reformációnak nemcsak az egyházban van létjogosultsága, hanem egyfajta feladat is, hogy a reformáció mentén felülvizsgáljuk a mindennapi és mindenkori gyakorlatunkat az egyházban, van-e korrektív szerepe a reformációnak és a református gondolkodásnak, értékrendnek.
A bemutató körút Prágában, Wittenbergben és Bécsben folytatódik.
Forrás: reformata.sk
http://reformatus.hu/mutat/14275/
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa sajtóközleménye Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárkánál tett hivatalos látogatás kapcsán
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kiemelt figyelmet fordít a Közel-Keleten élő keresztények helyzetére és a napjainkban feszítő migrációs problémákra valamint a megoldások lehetőségeire. Ennek megfelelően a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége döntése értelmében 2017. szeptember 28-30 között Dr. Fischl Vilmos főtitkár vezetésével MEÖT delegáció utazott Libanonba, ahol megbeszéléseket folytatott Őszentsége Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárkával. A megbeszéléseken a két fél álláspontja sok tekintetben egyezett. Többek között abban, hogy a különböző okok miatt Európába menekült közel-keleti emberek problémáit valójában úgy lehet megoldani, ha a nemzetközi közösség összefogásával biztosítani lehet azokat a humánus feltételeket, amelyek a szülőföldön maradást segítik. A pátriárka üdvözölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és egyúttal a Magyar Kormány migrációs politikai álláspontját. A felek megállapodtak a folyamatos kapcsolattartás szükségességében. Ennek keretében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa erősíti kapcsolatait a Közel Keleti Egyházak Tanácsával. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2018. januárban szervezendő imahétre szívesen látja Őszentsége Bechara Boutros al-Rahi maronita pátriárka képviselőjét, hogy ezt az alkalmat is felhasználják az aktuális közel-keleti migrációs helyzet bemutatására. A találkozó során Őszentsége a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára munkájának elismeréseként a Maronita Patriarchátus emlékérmét adta át neki.