• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Szerkesztőbizottsági ülés a horvátországi Baranyában

 


 

Október a Reformáció Hónapja szokásos programjaként az idén a Theologiai Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke dr. Kádár Zsolt, főszerkesztője dr. Bóna Zoltán és olvasószerkesztője Jakab László látogattak Eszékre, majd pedig találkoztak Várdarócon a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspökével Szenn Péterrel valamint a Horvát-baranyában szolgáló református lelkészek többségével.

Az eszéki látogatás keretében találkozóra került sor az Evangelikál Teológiai Szeminárium tanáraival és diákjaival. A nap kedves és figyelmes házigazdája a hazánkban is jól ismert Dr. Anne-Marie Kool missziológus, a nevezett intézmény tanára volt. Az intézmény megismerése után a nemzetközi diákközösséggel egy érdekes beszélgetés keretében a diákoknak az volt a feladatuk, hogy a Szemle szerkesztői számára adjanak javaslatokat, hogy milyen témákról is olvasnának szívesen. Az Európából, Amerikából és Afrikából érkezett diákok egybehangzó igénye az ifjúsági misszióval, az ökumenével és a 21. század társadalmának megszólíthatóságával kapcsolatos témakörök megjelenítése volt. A meglehetősen érdekfeszítő beszélgetés végén a szerkesztők természetesen felajánlották a jelenlévőknek a közlési lehetőséget, akár úgy is, hogy a fordításról gondoskodnak. A közel fél évszázados intézmény fölszereltségével, gazdag könyvtárával és elkötelezett, képzett professzori karával méltóbb helyet foglalhatna el az európai teológiai műhelyek sorában, különös tekintettel a nemzetközi missziológiai, azon belül közép-európai és roma-missziós specializáltsága okán. A látogatás esti programjaként zágrábi és eszéki, római katolikus teológusok könyvismertetését hallgattuk meg, amely különösen is koncentrált a 2. Vatikáni Zsinat eredményeire, illetve a Kalcedoni Zsinat (451) krisztológiai hitvallására, illetve annak súlyos szociál-etikai következményeire.

Másnap kollegiális találkozó keretében ismerkedhetett meg a szerkesztőség a horvát-baranyai magyar református, elsősorban magyar nyelvű református gyülekezetek életével, gondjaival, kihívásaival és örömeivel. A két nap egyik kapcsolódási pontja az volt, hogy e lelkészek közül többen – köztük az egyház püspöke – részben vagy egészében az eszéki teológián folytatta vagy/és fejezte be tanulmányait.

A Délvidéknek ez a része különösen is a balkáni háború óta nem kis feladatot ró a magyar megmaradást célul tűzők számára. Erős az asszimilációs és az elvándorlási kísértés egyaránt. A hűségesen kitartókat vagy a koruknál, helyzetüknél fogva elvándorlásra nem is gondolókat hűséges pásztorok gondozzák, erősítik testben és lélekben egyaránt.

A magyar sorskérdéssel egy ebédmeghívás kapcsán találkoztunk a maga konkrétságában, ahol a nagy dilemma a maradás vagy útra kelés Nyugat Európa felé. Példásan megható volt a fiatal édesapa hitvallása arról, hogy ő mindent megtesz annak érdekében, hogy 10 éves kisfia atyáik földjén, ősei falujában és házában találjon magának boldog és méltó életet.

A szerkesztőbizottság mindkét találkozón buzdította a jelenlévőket a Szemle olvasására a szolgálatuk során, és természetesen felajánlotta a tudományos igényű cikkek közlésére való készségét is.

dr. Bóna Zoltán

 

 

Kihelyezett bizottsági ülés


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága 2019. április 4-én látogatást tett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, ahol népszerűsítették a Theologiai Szemle folyóiratot.

 

 

 

Látogatás a Magyarországi Metodista Egyház és Wesley Teológiai Szövetség által fenntartott oktatási centrumban

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága látogatást tett a Magyarországi Metodista Egyház és Wesley Teológiai Szövetség által fenntartott oktatási centrumban.

 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága öt képviselője: Dr. Kádár Zsolt szerkesztő bizottsági elnök, Dr. Bóna Zoltán a folyóirat főszerkesztője, Dr. Csepregi András, Dr. Korányi András bizottsági tagok és Dr. Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára 2018. április 13-án látogatták meg a Magyarországi Metodista Egyház és Wesley Teológiai Szövetség oktatási intézményét. A Wesley Teológiai Szövetség jelenleg tíz wesleyánus teológiai alapozású szervezetet tömörít Magyarországon, akik között ott találjuk a Metodista Egyházat, az Üdvhadsereg Szabadegyházat, a Szabad Metodista Egyházat és a Názáreti Egyházat is. Ez utóbbi szervezet Menchester-i Egyeteme (EuNC) biztosítja a tanulmányi hátteret a felsőfokú iskolarendszerű oktatáshoz. – A Theologiai Szemle képviselői részletesen bemutatták a folyóiratot, népszerűsítve azt, kiemelve annak teológiai alapozottságát, hitelességét és ökumenicitását a népes hallgatóság előtt. A válaszokból kiderült, hogy az iskola hallgatói rendszeresen használják tanulmányaikban és munkáiknál ezt a szakirodalmi forrást. A látogatók felhívták még a jelenlevő tanárok és hallgatók figyelmét, hogy a lap az igényes teológiai írásokat, munkákat szívesen közli, hiszen wesleyánus cikkek nagyon korlátozott számban jelentek meg ez ideig. A Theologiai Szemle munkatársai és képviselői és a Wesley Teológiai Szövetség képviselői illetve a Teológiai Oktatás tanárai és diákjai ismeretekben gazdagodva örömmel vettek részt a találkozón.

 

 

Peregrináció a Theologiai Szemle ünnepi számával!

A 16. századi reformátorok mind az uralkodó (hit)tanokban, mind pedig az abból fakadó (hit)gyakorlatokban érezték a való és a kellő között tátongó űrt és tűrhetetlen feszültséget. Ezek orvoslását pedig nem utópisztikusan a jövőben, hanem realisztikusan a múltban találták meg. Szemük, szellemük, és lelkük látásával az apostolok korát, Krisztus szavát és példáját, az evangélium lényegét kutatták. Felismeréseiket onnan eredeztették. Teológiailag, azon belül krisztológiailag eszmélődtek. Mindezzel kiemelkedő csúcsát adták az olyan teológiai felismeréseknek, amelyek látensen, vagy manifeszten mindig is jelen voltak megmentő/megtartó erejükkel az egyház történetében. Az a tevékenység, amit mi a teológia művelésének nevezünk, hétköznapiságában is ebbe az eszmélődésbe áll be, és így mindig krisztológiai karakterrel bír. A maga szerény eszközivel erre törekszik az immáron 92 éves Theologiai Szemle is.

Ez a(z) (ön)tudata bátorította arra, hogy a Reformáció jeles évfordulóján jeles tevékenységre vállalkozzon. Egyrészt egy trilinguis tematikus lapszámmal jelenjen meg, másrészt pedig egy közép-európai peregrinációt szervezzen Komárom – Pozsony – Prága – Drezda – Wittenberg – Bécs – Budapest útvonalon azzal a céllal, hogy e tematikus lapszámot ismertebbé tegye és a házigazda kollégákkal teológiai diskurzust kezdeményezzen a Reformáció princípiumainak aktualitásáról.

A háromnyelvű tematikus lapszám magáért beszél. A peregrinációnkról pedig az alábbi képes beszámoló ad bepillantást. A holtig tanulni vágyó lelkészek dr. Kádár Zsolt szerkesztőbizottsági elnök, Szuhánszky Gábor szerkesztőbizottsági tag, Jakab László olvasó szerkesztő, dr. Fischl Vilmos a lapgazda MEÖT főtitkára és dr. Bóna Zoltán főszerkesztő volta

Első állomásunk a Komáromi Selye János Egyetem Teológiai Fakultása volt október 17-én délelőtt. A tantermet a Fakultás vezetői, tisztségviselői, nappalis, távoktatásos és a doktori iskola jelenlévő diákjai, környékbeli lelkészek és érdeklődő sajtósok töltötték meg. A beszélgetésből kiderült, hogy a Szemle, mint forrás és megjelenési lehetőség komoly szereppel bír az intézmény életében, amit ez a látogatás még intenzívebbé tehet konkrétan a tanulmányi munkában, de általában is fontos a Fakultás magyarországi kapcsolatainak sorában. Természetesen diskurzus folyt a Reformáció teológiai és társadalmi örökségéről is.

Még aznap este a pozsonyi református gyülekezet szép templomában, és népes érdeklődők körében folytattuk a lap bemutatását a gyülekezet lelkipásztorának – aki a Theologiai Szemlének nemcsak olvasója, hanem rendszeres szerzője is – vendégszeretetét élvezve. Nyilvánvaló, hogy az „írástudó”, de nem teológiai képzettségű hallgatóság érdeklődése külön megtiszteltetés volt számunkra, amely világosan mutatta a „hívek egyetemes papsága” reformátori elvének életszerűségét. Öröm volt számunkra a felvidéki civil szerveződés, név szerint a Szövetség a Közös Célokért érdeklődése Duray Miklós és Hideghéthy Andrea jelenlétében, és online beszámolójukban.

A peregrinációnk jeles állomása volt mind Pozsony, mind Prága a magyar nagykövetségeken tett látogatások okán is, amelyek során nemcsak a nagykövet urak és munkatársaik érdeklődősét, de szíves vendégszeretetét is élveztük. Nyilvánvaló, hogy nem egyházi képviseletben jelentünk meg, de kötetlen beszélgetés formájában napirendre került az a reformátori szellemiség, amely nemcsak a múlt évszázadaiban, hanem a jelen hétköznapjaiban is meghatározó erővel van vagy lehetne jelen nemzetünk magán- és közéletében, s lehetne erő-, remény- és bölcsességforrás egyéni és nemzeti sorskérdéseinkkel való vívódásainkban.

Látogatást tettünk a prágai Károly Egyetem Protestáns Fakultásán is, ahol természetesen átadtuk a tematikus ajándékpéldányokat, azt remélve, hogy az ezzel inspirált diskurzus újabb lendületet ad a magyar és cseh protestáns teológusok közötti évszázados kapcsolatnak. E helyen is fontos megjegyeznünk, hogy mind Luther német, mind pedig Károli magyar bibliafordítását több mint egy évszázaddal megelőzően a Prágában tanuló, majd az üldözések elől Délvidékre menekülő két teológus fordította le és a mai Újvidék déli külvárosát alkotó szerémségi Kamancon – szerbül: Sremska Kamenica, németül: Kemenitz – ki is adta az úgynevezett huszita Bibliát.
Wittenbergbe tartva természetesen megszakítottuk utunkat Drezdában és fejet hajtottunk Luther monumentális szobra előtt, majd természetesen megcsodáltuk a 2. világháborúban szinte a földdel egyenlővé bombázott, 2005-ben pedig eredeti pompájában újjáépített Frauenkirchét.

Wittenbergben az a kiváltság ért bennünket, hogy Lucas Cranach, Luther és több szász fejedelem udvari festője házából átalakított szálláson lakhattunk a város főterén. Tőlünk balra az utca végén tört az ég felé a wittenbergi Vártemplom bástyaszerű tornya, jobbra pedig cirka ugyanolyan távolságra található a valamikori Ágoston rendi kolostor, majd később Luther családi otthona. Nehéz leírni a genius loci felemelő hatását. Ezt az érzést csak fokozta a vártemplom quasi eredetinek tartott kapujának látványa. Vagy amikor Luther sírhelyétől rátekintettünk a vártemplom egyik üvegablakára, amelyről Dévai Bíró Mátyás, a magyar Luther nézett vissza. Vagy, amikor a több száz jeles személyiség Wittenberg házain elhelyezett emléktáblái sorában fölfedeztük Sylvester János nevét és belegondoltunk abba, hogy a 16. században annyi magyar diák volt Wittenbergben, hogy a nagy humanista tanító, Melanchton Fülöp rajtuk keresztül immáron nemcsak Praeceptor Germaniaennak, Németország tanítójának, hanem Praeceptor Hungariaenak is nevezhető. Felejthetetlen élmény volt az „asztali beszélgetések” asztalát látni, de nem jelentett kisebb szellemi provokációt a sok sok Luther által motivált gondolattal való találkozás sem az emlékkiállításon. A német Reformáció fővárosában a Német Protestáns Egyházak (EKD) helyi irodájának munkatársai voltak házigazdáink, s nekik adtuk át a Szemle ünnepi számait. A személyes találkozók sorában lehetőségünk volt továbbá beszélgetni a wittenbergi Luther- kiállítás igazgatójával és a Luther Márton Halle–Wittenberg Egyetem könyvtárának vezetőjével. Természetesen azzal a reménységgel adtuk át a jeles példányokat, hogy ezekben az intézetekben még valós, praktikus funkciót is betölteni.

Peregrinációnk csúcspontján e látogatással túljutottunk. Azonban még egy nagyon kedves és nagyon hasznos találkozóra került sor Bécs belvárosában, a református templom gyülekezeti termében, ahol a bécsi magyar reformátusok, evangélikusok és katolikusok ökumenikus közössége, Karvansky Mónika református lelkész vezetésével várt bennünket gazdag vendégséggel és nagy érdeklődéssel. E záró aktuson – hasonlóan az első nap programjaihoz – jelen volt dr. Szentpétery Péter evangélikus teológiai docens is, aki a tematikus szám írásainak fordítását végezte hitvesével együtt. Nagy örömöt jelentett, hogy a beszámolónk után olyan érdeklődés volt e lapszám iránt, amelynek egy részét már csak itthonról, utólagos küldeményként tudtuk teljesíteni.

Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik támogatóan vettek részt e különleges lapszám létrehozásában, a fenti peregrináció megvalósításában, és részt vesznek e lapszám további széleskörű terjesztésében, ezzel elősegítve a 92 éves Theologiai Szemle jövőbeli áldott és áldásos szolgálatát is. Soli Deo Gloria!

Dr. Bóna Zoltán

 

 

A Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága a Pünkösdi Teológiai Főiskolán


Közel másfél évtizede döntött úgy a Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága, hogy a szerkesztési munkát kibővítve igyekszik eleven kapcsolatba kerülni mindazokkal, akik rendszeres olvasói az egyik legrégebbi magyarországi theologia folyóiratnak. Ennek során, amint arról az egyházi sajtóorgánumok rendszeresen beszámoltak a szerkesztői feladatokat végző ökumenikus közösség ellátogatott a határon inneni és határainkon túli egyházi központokba, theologiai fakultásokra, lelkészi közösségekbe, gyülekezetekbe. Fontos, kölcsönös gazdagodást jelentő találkozásokra került sor. Új olvasók, és új szerzők tűntek fel, új észrevételekkel, szempontokkal gyarapodtak a szerkesztők.

A hazai intézménylátogatás során május 11-én a szerkesztőbizottság a budapesti Pünkösdi Teológiai Főiskolára látogatott. A gondosan előkészített program során elsőként az intézmény tanáraival és hallgatóival találkoztak a vendégek, akiket úgyis, mint a szerkesztőbizottság tagja Ungvári Csaba rektor-helyettes köszöntött.

 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa küldetéséről és működéséről Dr. Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást. Külön szólt az Ökumenikus Tanács bizottságaiban folyó munkáról, a Theologiai Szemle megjelentetésének és kiadásának hátteréről.

A Theologiai Szemle történetének és közelmúltbeli szolgálatának állomásairól adott áttekintést Kádár Zsolt a szerkesztőbizottság elnöke. Elmondta, hogy az egyes egyháztörténeti korszakokban miképpen adta tovább ez a folyóirat a theologia tudományának legfrissebb felismerésit, tájékoztatva, tanítva, inspirálva lelkészeket, tudósokat, híveket, mindazokat, akik számára sokszor szinte az egyetlen elérhető tudományos tárházat jelentették a megjelenő lapszámok. Utalt arra, hogy a szerkesztő bizottság az elmúlt időszakban élve a lehetőséggel olyan fórumokat, konferenciákat is szervez az Ökumenikus Tanács égisze alatt, mely konferenciákon elhangzó előadások képezik a majdan megjelenő lapszámok törzsanyagát.

 A szerkesztőbizottság jelenlévő tagjai Háló Gyula baptista lelkész, Kalota József ortodox vikárius, Kodácsy Tamás református lelkész, a Szemléhez fűződő személyes élményeiket is megosztva a hallgatósággal szóltak a lap tudományos értékeiről, a kutatói munkában való kitűnő hasznosíthatóságáról, a theologiai sokoldalúságról, az ökumenicitásról, a szemle jellegből fakadó tájékoztatás igényességéről és változatosságáról.

A Pünkösdi Teológiai Főiskola tanárai, élükön Ungvári Csaba rektor-helyettessel ismertették a főiskola történetét, hivatását, a szakirányú képzések tartalmi vonatkozásait, a hallgatói összetételt, az eredményeket, kihívásokat és megtapasztalt áldásokat. Ez az intézmény, mint mondták a biblikus theologia elmélyült művelése során az Isten és ember viszonyának nagy titkát tudományos igényességgel, a Szentlélek segítségével őszinte szeretetközösségben igyekszik megismerni és megismertetni. A lelkészképzés mellett az intézményben hitoktatói, pasztorálpszichológiai, vezető képzési tanítási egységekben folyik magas színvonalú, nemzetközileg is elismert közös munka, melyben meghatározó szerepet kap a sokszor hiányolt, ám elhagyhatatlan sokszintű és témájú párbeszéd.

A Theologiai Szemléről való élénk párbeszéddel folytatódott a szerkesztők és tanárok eszmecseréje, melyet a szerkesztőbizottság tagjainak munkaértekezlete követett. Itt Bóna Zoltán főszerkesztő ismertette a reformáció 500 évében kiadásra kerülő, három nyelven megjelenő lapszám szerkesztésével kapcsolatos teendőket. A tervek szerint ezzel a lappal indulnak majd reformációs zarándokútra a szerkesztők októberben, hogy egész Wittenbergig vigyék Komáromon, Pozsonyon, Prágán, Bécsen, Drezdán keresztül a mai magyar theologusok tudományát, látását, kutatási eredményeit egy összetett folyamatról, Krisztus földi népe történetének, hitének, cselekedetének mindmáig ható és megelevenítő lelki impulzusáról: a reformációról.

Dr. Kádár Zsolt
Theologiai Szemle Szerkesztőbizottság elnöke

Joomla templates by a4joomla