A főszerkesztő jegyzete 2025/03
A Szemle 100 évének
főszerkesztői értékelésében a harmadik fázishoz érkeztünk. E fázisban a magam szubjektív értékelésével azt tartom fontosnak az olvasókkal megosztani, hogy a Szemle egyik, ha nem a legnagyobb érdeme/értéke az, ha/hogy tükrözőjévé vált az elmúlt 100 esztendő vallástudományi-biblikus/teológiai/praktikus tudományossága változásainak. Persze mindezek a Szemle sajtó-/egyháztörténeti primer valóságában kapnak helyet.
Természetesen a bibliai Kijelentés örök, a teológia is örök és az ezekre épülő hit-/egyházgyakorlat is örökkévaló tartalmat hordoz, ugyanakkor a korok és kontextusok jegyeit hordozzák magukon.
- A Bibliában az örökkévaló Isten önkijelentése történik, de nem függetlenül a kortól, az adott kultúrától, történelmi szituációtól. És persze az a szent elkötelezettség, hogy az írott Igéből minél többet értsünk meg a Kijelentő létéből, akaratából és nagy drámájából, az annak a biblikus tudományosságnak a tárgya, amelynek újabb és újabb fölismerései – szeretném hinni – folyamatosan tükröződnek a Szemle lapjain.
- Valami hasonlót gondolok, remélek a teológiai, dogmatikai/etikai tudományosságról is, amelyeknek művelői ugyanannak a Kijelentésnek a veretes artikulációjában, értelemzésében fáradoznak. Nyilván a titokzatos igazságnak a kátékban, tematikus magyarázatokban, az egyes hitvallási „kényszerhelyzetekben” hangsúlyukban eltérő leírások tesznek eleget ennek a fáradozásnak is. Talán ezek a speciális hitvallási akcentusok is követhetők a Szemle lapjain.
- És ugyanez a hitem, reményem az igehirdetés, a katekézis, a lelkigondozás, a gyülekezetépítés etc. területére is vonatkozik.
Eddig is tartózkodtam a konkrét példáktól és ez után is ezt teszem, de talán éppen az „egyházi teológia” szerteágazó művelésében lesz nyilvánvalóvá, hogy a keretek vagy éppen a „halálos ölelések” egyes korokban hogyan befolyásolták a fenti szent szándékokat.
És azért nem mondok példákat, mert felszínes intuícióm alapján ezt nem tartanám helyénvalónak. Viszont azt remélem, hogy a 100 éves születésnap második pillérén – amire in loco natalis, Debrecenben, ez év november 13–14-én kerül sor az V. Debreceni Ökumenikus Napok keretében, a Debreceni Hittudományi Egyetemen – az alábbi hiteles előadásokban kapunk megerősítést:
o Baráth Béla: 100 éves a Theologiai Szemle;
o Karasszon István: A vallástudományok megjelenése a Theologiai Szemlében;
o Balla Ibolya: A bibliai tudományok megjelenése a Theologiai Szemlében;
o Béres Tamás: A szisztematikus teológia megjelenése a Theologiai Szemlében;
o Fodorné Nagy Sarolta: A gyakorlati teológia megjelenése a Theologiai Szemlében;
o Kránitz Mihály: A Theologiai Szemle, mint a hazai ökumenikus párbeszéd fóruma;
o Fekete Károly: A Theologiai Szemle múltja és jelene.
Az előadásokat a főszerkesztő bevezetése és a szerkesztőbizottság elnökének zárszava keretezi. Azt csak az intellektuális korrektség kedvéért jelzem, hogy amennyiben az előadásokból nem a főszerkesztő prekoncepciója nyer igazolást, akkor nyilvánvalóan az előadások a mérvadóak.
Természetesen nem titkolom azt a reményemet sem, hogy e pár sor néhány olvasót a megemlékezésen való személyes megjelenésre indít, sokakat pedig arra, hogy a 4. számban – a terveink szerint –megjelenő előadások megismerésére várakozással tekint.
Bóna Zoltán
