Az iszlám világ népességnövekedése és Európa jövője
A Vallásközi Dialógus Bizottság idei nyílt ülésének vendége április 18-án Dezső Tamás, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének professzora, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, assziriológus, hadtörténész volt. 2014 óta évente kétszer járt az iraki Kurdisztánban, volt az Iszlám Állam ellen harcolókkal a frontokon, és ásatásokat is folytat. Előadását Préd 3,1-8-cal kezdte, az utolsó verset kiemelve: „Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének.” Hadtörténészként kiemelt területe a birodalomelmélet, ehhez szükséges a geopolitika, amely „művészet”, és a geostratégia, amely „csak” szakma. Az utóbbi alapüzenete Henry John Palmerston egykori angol miniszterelnök így idézett mondása (1848): Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak. Az elsőéves bölcsészhallgatók számára szemnyitogató, amikor elmondja, hogy a birodalmak üzenete a megfogalmazásban mindig erkölcsi, de valójában politikai, gazdasági érdekeket takar.
Az előadásban döntően 28 közel-keleti, közép-ázsiai és észak- afrikai iszlám ország adataival számolt, Marokkó és Pakisztán, Kazahsztán és Jemen között. Samuel Huntington (1927-2008) a Harvard politikatudomány-professzora (Civilizációk összecsapása) és Zbigniew Brzezinski (1928-2017) egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó (A nagy sakktábla. Amerika világelsősége és geostratégiai feladatai) úgy tekint a különböző országokra mint a sakktáblára, azaz vannak kulcsmezők. Utóbbi 4 (birodalmi) játékost említ: USA, Oroszország, Kína, Európai Unió – utóbbi ma már sajnos, nem önálló játékos.
Az előadás az ENSZ statisztikáját vette alapul 1955 és 2018 között. Afganisztán lakossága ezalatt 8 millióról 40 körülire nőtt, Pakisztán évi növekedése 1,96 százalék, ami évi 3,8 milliós növekedést jelent. A lakosság átlagéletkora Afganisztánban 17,6 év, ezzel szemben Magyarországon 42 év és a termékenységi ráta jelenleg 1,6. Huntington szerint ha a 15-25 év közötti (férfi)lakosság aránya eléri a 20 százalékot, annak előbb-utóbb fegyveres konfliktus lesz a következménye. Ennek példája volt 1979-ben az iráni forradalom, majd 1980-88 között az iraki-iráni háború, utóbbiban 400 illetve 800 ezer halottal. 2050-re Afganisztán lakossága 62 millió, Pakisztáné 300 millió lesz, várhatóan csökken a népszaporulat, de utóbbi esetében egy százalék akkor is évi 3 millió és afeletti. A 28 ország lakosságának együttes növekedése 1955 és 2018 között 685 millió volt, 2050-ig további 403 millió várható. A Gallup közvélemény-kutatása szerint a Közel- és Közép-Keleten a lakosság 23-24, a szubszaharai térségből 30-33 százaléka vándorolna el. Az iszlám országokban (hivatalosan) tilos a házasságon kívüli kapcsolat és az abortusz. Fekete-Afrikában az átlagéletkor 20 év alatt van, míg a legmagasabb Japánban, Németországban és Olaszországban, 45-50 év között. 2022-ben Ázsiában élt a világ népességének 59 százaléka. A muszlim világ éves népességnövekedése 5-10 százalék is lehet.
Nyugaton ha egy családban 2 gyerekkel számolunk, akkor a 4. generációban 16 gyerek lesz, (vagyis 24). Afganisztánban 5 gyerekkel, akkor a negyedikben 625 lesz (54). De ha tekintetbe vesszük, hogy nyugaton 3,5 generáció lehet száz év alatt, míg a muszlim világban 4-5, akkor még tovább nő ez az óriási különbség.
2015-ben szeptemberig, a déli határkerítés elkészültéig 400 ezren vonultak át Magyarországon, közülük mindössze 173 947 főt sikerült regisztrálni. A szírek és az irakiak voltak az igazi menekültek, 42 százalék vallotta magát onnan valónak, de Irak kétharmadán nem folytak harcok az Iszlám Állammal. A férfiak aránya 80 százalék volt, túlnyomó részük 14-35 év közötti. A többiek 100 másik országból jöttek, közülük például 180-an Kubából és ketten a Salamon-szigetekről.
A népességnövekedés mellett a vízhiánnyal is számolni kell, elsősorban a Rák- és Baktérítő környékén, ahol a leszálló légmozgás a jellemző. A Közel-Keleten, de Kínában, Indiában és Dél-Afrikában is a lakosság 40-80 százalékának lesz gondja az ivóvízhez jutással. De az USA, Mexikó, Peru, Chile és Ausztrália és érintve lesz. Az előadó mutatott egy képet az Eufráteszről 2019 szeptemberéből Szíriában, a medernek csak egy kis részén csordogált a víz. Ebben jelentős szerepe van a törökországi Atatürk-gátnak. Nagy különbség, hogy Etiópiában a Nagy Etióp Újjászületés Gát megépülte után a Kék-Níluson hány év alatt tölthető fel a tározó: ha víznek csak 20 százalékát engedik tovább, akkor 2 év alatt, aminek Egyiptomra nézve katasztrofális következményei lennének, de ha 80 százalékát engedik tovább, akkor 8 év alatt. – A vízhiány Kanadát és Szibériát fogja a legkevésbé érinteni. A talajok víztartalmát műholdakról is figyelni lehet, ennek alapján 2040-re Ukrajna jelentős részén is hasonló probléma lesz mint Szíriában.
Ami pedig az élelmiszerellátást illeti, a trópusi talaj nem jó a gabonaféléknek, jelesül a búzának. A legjelentősebb búzaexportáló országok jelenleg Oroszország, Kanada, USA, Franciaország, Ukrajna. A búzát persze meg kell őrölni és megsütni, a rizst viszont csak megfőzni. Az iraki Kurdisztánban is a rizs a fő élelmiszer. Kína valamivel többet importál mint exportál belőle.
Az elektromos autók elterjedése, 2040-re 30-50 százalék között, szintén kedvezőtlen a migráció szempontjából. Kérdés, hogy a 28 ország közül azok, amelyekben a GDP 70-90 százaléka az olajiparból származik, mivel tudják, ha tudják pótolni a kiesést.
A 28 ország 2050-ig 403 milliós népességnövekedéséhez járul még a szubszaharai Afrika 1074 milliója, ami óriási nyomással jár. Oroszország valószínűleg nem engedi be a migránsokat, de Kína és India sem. Amerika az óceánon túl van, a „játékosoknak” nem érdekük a feszültség levezetése, így csak Európa marad mint szelep. Ma is az irányított népmozgás a „legkegyetlenebb fegyver”.
Előadásának végén Dezső Tamás Préd 1,4-9-et idézte, kiemelve az utolsó verset: „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt.”
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a geostratégiában nincsenek érzelmi szempontok. Nyilván az lenne a jó, ha alig-alig akarnának elvándorolni, de mit tegyenek, ha például nincs víz. Európáról idealisztikus képet kapnak az internetről. A kurd harcosok (pesmergák) havi 5-600 dollár zsoldot kapnak, de Németországban semmit sem kell tenniük hasonló összegért. Csak az számít, hogy mi a játékosok érdeke, az érzelmi szempontok – „védjük meg a demokráciát” stb. – csak a jelszavak szintjén érvényesülnek. Ukrajna, Irak, Szíria, Afrika ugyanannak a játszmának a különböző mezői. A szikra a vallási, etnikai határokon lobban lángra a legkönnyebben. A gazdasági, társadalmi feszültségeket más csoportokat, kultúrákat okolva lehet a legkönnyebben levezetni. Így az Iszlám Állam a nyugati államokat egyszerűen kereszteseknek nevezi. A „kalifa” érzelmi megoldása a tömegek részére sokkal egyszerűbb: térjetek meg és harcoljatok. Az Iszlám Államnál sorban álltak az öngyilkos merényletekre jelentkezők, és a gazdagok kerültek előbbre a várólistán.
Szíriából a Nyugat az értelmiség jelentős részét elcsábította, 2017-ben Németországban 3347 szír orvos praktizált. 2018-ban egy iraki újjáépítési konferencián az egyik iraki ügynökség igazgatója, Musztafa al-Hiti azt mondta, hogy Irak újjáépítésére 88,2 milliárd dollárra lenne szükség, Németországban négy év alatt hasonló összeget költöttek a menekültekre és migránsokra. Az előadó utalt egy ekkor tartott külügyi konferenciára, ahol elmondta, hogy a nyugat meg akarja érteni, magyarázni a problémákat, az iszlám világ pedig a hagyományok és érzelmek alapján közelíti meg őket. Ha valaki magas pozícióba kerül, akkor elvárás, hogy segítse a klánt, a rokonokat, nem pedig korrupció mint mifelénk.
Ha a hagyományok, vallási különbségek megszüntetésével akarnánk orvosolni a problémákat, akkor a végén csak „8 milliárd TAJ-szám” maradna. Persze a tőzsdére is, sőt elsősorban arra vonatkozik a „fenntartható fejlődés” kívánalma. A Föld lakossága 2050-re 9,75 milliárdra becsülhető.
A kérdés, hogy a nyugati társadalom milyen érdekek, értékek mentén kíván élni a jövőben, a valláshoz fordul-e. Mikor döbben rá a saját érdekére? „A ráció miért nem keresi az igazságot?” Küzd a vallás ellen, de a „progresszió” a vallási szélsőségek módszertanát alkalmazza. Egy társadalom érdek- és/vagy értékvezérelt lehet, a tagok számára értékeket kell felmutatni. Mi közünk a globális tőkebefektetők érdekéhez – ezért, ennek álcájaként van a gender, a progresszió, a nyílt társadalom. „Az utolsó érdekmentes értékközvetítő Jézus Krisztus volt.” Nyugaton a tőkepiac érdeke áll szemben gyermekeink jövőjével. Miközben Európa másokkal „termékenyítteti meg magát”, a fekete-afrikai bevándorlók gyakran közbiztonsági, míg a muszlim bevándorlók biztonságpolitikai problémát jelentenek.
Az asszír birodalomban a vazallus királyságoknak (Júda is az volt) jóban kellett lenniük a központtal, vele kellett, hogy közös legyen az érdekük. A vazallusok nem lehettek jóban egymással és a saját népükkel sem, hiszen mindez azzal a veszéllyel járt volna, hogy el akarnak szakadni a birodalomtól. De, mint hangsúlyozta, minden mai áthallás (EU stb.) csak véletlen… Gyermekeink lehetnek-e még döntési helyzetben? A Pew Research Center, a vallás és a társadalom viszonyainak kérdéseiben mértékadó amerikai kutatóintézet szerint ha a (muszlim) kisebbség eléri a húsz százalékot a „behódoló nyugaton”, akkor, mint az előadó fogalmazott, „átbukik a gáton”. Európa 2100-ra konzervatív irányultságú lehet, de ez muszlim konzervatívot (is) jelenthet. (Huntington szerint a bevándorlás az USA-t is jelentősen meg fogja változtatni, de ott ez „csak” katolikus többséget jelent.) A jövő érdekében „meg kell ismerni a bábukat”, hogy mit tudnak lépni, alapos geostratégiai elemzéssel 60-70 százalékos eredmény érhető el. Kérdés, hogy Európának lesz-e szerepe, illetve valamilyen formában visszatér-e a kétpólusú világrendszer.
Brzezinski szerint az USA sikerének titka, hogy nem tekintik hódítónak, mert sokrétű, mindenki tud amerikai lenni, míg kínai nem. Ma már persze ez nem ilyen egyszerű, miközben az USA a demokráciát akarja exportálni, és a katari futball-VB-n is erőltették a gender-ideológiát, Kína a tőkét adja, és – egyelőre – osztozik a hasznában.
Arra a kérdésre, hogy e borús jövőkép láttán mi lehet az egyházak szerepe, Dezső Tamás elmondta: értékrendet kell adni az embereknek, ehhez pedig keresni kell, „hogyan tudják a fiatalokat megfogni”. A régi mondatok nem biztos, hogy jók, tudni kellene új megfogalmazásban átadni a régi üzenetet. A minimum, „az alsó szint a kulturális kereszténység”.
*
Az előadás leginkább azért volt nemcsak érdekes, hanem egyenesen megdöbbentő, mert rövid idő alatt nyilvánvalóvá tette, hogy a különböző szempontok vizsgálata a statisztikai adatok alapján mind-mind egy irányba mutat. Vagyis a harcok, az élelmiszer- és vízhiány, továbbá az egyéb, most éppen csak kiragadott gazdasági problémák együttesen erősítik a migrációt. Úgy tűnik, hogy azoknak, akik a jelszavakon, propagandán, pótcselekvésen túl legalább valamit tehetnének a megoldás irányába, nem érdekük az érdemi cselekvés. Az utolsó szó azonban az „érdekmentes” Úré, aki „nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel”. (Fil 2,5)
Szentpétery Péter
