Látogatás Mohácson
A Vallásközi Dialógus Bizottság képviseletében Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi egyház elnöke szeptember 22-én felkeresték a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet. A látogatás gondolata dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásának kapcsán merült fel, aki a Bizottság április 19-i nyílt ülésének vendége volt. (Ld. alább az erről szóló beszámolót.) Ő volt az elmúlt évben a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Nyilvánvaló volt, hogy Szigetvár előtt az előzményt, azaz Mohácsot kellene felkeresni. A látogatók az evangélikus parókián találkoztak Cairns-Lengyel Henriett mohács-siklós-magyarbólyi evangélikus és Kovács József pécs-mohács-szekszárd-őcsényi pünkösdi lelkésszel, akik az emlékhelyre is velük tartottak. A résztvevők a Bizottság képviseletében koszorút helyeztek el a „hősvértől pirosult gyásztéren”.
Nyílt bizottsági ülés
Sok szeretettel várjuk Önöket a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Vallásközi Dialógus bizottsága szervezésében megrendezésre kerülő nyílt bizottsági ülésre, mely 2019. április 15-én, hétfőn lesz 10:30-tól a MEÖT székház (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) első emeleti tanácstermében.
Meghívott előadónk: Dr. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, a Migrációkutató Intézet volt igazgatója.
Az előadás címe: A migráció és Európa jövője.
Az eseményre itt tudnak regisztrálni: https://docs.google.com/
Plakát letöltése: pdf
A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottságának látogatása Szigetváron
A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai szeptember 21-én Szigetvárra látogattak. A látogatás gondolata dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásának kapcsán merült fel, aki a Bizottság 2017. évi nyílt ülésének vendége volt. Ő volt 2016-ban a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Szigetvár a törökök szempontjából is kiemelten fontos hely, hiszen legnagyobb uralkodójuk, Nagy Szulejmán szultán itt halt meg, még a vár bevétele előtt. A bizottság tagjai az elmúlt évben először az előzmény, azaz mohácsi csata emlékhelyét keresték fel.
A résztvevők az Apostoli Pünkösdi Gyülekezetben találkoztak Ginter Zsolt lelkésszel és feleségével, Katalinnal, továbbá a Szigetváron is szolgáló Macher Tivadar pécsi baptista lelkésszel. Zrínyi Miklós lovasszobránál a várban koszorúval adóztak a hősök emlékének, majd megtekintették a Vármúzeumot és úton hazafelé a Magyar-Török Barátság Parkot is.
Szentpétery Péter
A Magyarországi Bahá’í Közösség képviselőinek látogatása
A Magyarországi Bahá’í Közösség képviseletében Koczóh Péter, az Országos Szellemi Tanács tagja és Koczóhné Járay Erzsébet vallásközi referens június 11-én látogatást tett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál. Az alkalom a Vallásközi Dialógus Bizottság majdnem pontosan egy évvel ezelőtti, 2017. június 12-i látogatásának folytatása volt. A vendégek elmondták, hogy tavaly ősszel ünnepelték Bahá’u’lláh születésének 200. évfordulóját. Tíz helyen tartottak megemlékezést: Budapesten öt helyszínen, Szentendrén, Gödöllőn, Szegeden, Sárváron és Nagykovácsiban, amely alkalmak nagymértékben hozzájárultak a közösségi élet megélénküléséhez. Idén áprilisban kilenc napos gyűlés keretében választották meg Haifában a 166 országból érkezett küldöttek öt évre az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í világközösség vezető testületének tagjait.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy tagjaik nagy része középosztálybeli, ők a legaktívabbak. Ha valaki be akar lépni, akkor „kijelenti magát”, hogy tag akar lenni. El kell ismernie, hogy Bahá’u’lláh Isten küldötte. A rokonságtól, korábbi barátoktól, hagyományoktól nem kell elzárkózniuk. Minden vallásalapítót egyenrangúnak fogadnak el. Más vallásúakkal is köthetnek házasságot. Sok más közösséghez hasonlóan náluk is van fluktuáció, de a kilépőket, ha nincs akadálya, hajlandók visszafogadni.
Ez alkalommal is előkerült a vallásüldözés kérdése, főleg a muszlim országokban. Indonéziában az utóbbi időben nincs különösebb probléma, de a vallásalapító hazájában, Iránban és például Jemenben azóta is szomorú a helyzetük.
Az Ökumenikus Tanácsról, tagegyházairól és programjairól Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást.
A vendégek és a vendéglátók a tavalyihoz hasonlóan jó hangulatú beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az elvallástalanodás, a hitbeli és erkölcsi kérdések elől való bezárkózás nincs jó hatással a társadalomra. Jobban meg kellene szólítani az embereket.
Szentpétery Péter
Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke
Áttérés és szerződés
Látogatás a Magyarországi Muszlimok Egyházánál
A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai immár rendszeresen ellátogatnak a Magyarországi Muszlimok Egyházához. Így történt ez április 27-én is, amikor jelen voltak a pénteki imán, majd Sulok Zoltán elnök adott tájékoztatást. A pénteki beszéd témája az iszlám munkaerkölcse volt: az igazi muszlimnak tisztességes munkával kell gondoskodnia magáról és családjáról, hozzájárulnia a közösség jólétéhez, és ezzel is Allah dicsőségét szolgálnia.
Az ima után, előzetes megbeszélés alapján az áttérésről volt szó. A vendéglátó elmondta, hogy itt meg kell különböztetni a teológiai és a gyakorlati szempontot, amire a muszlim országokban ritkán kerül sor. Teológiai szempontból a hitehagyás a legfőbb bűnök közé tartozik. Allah prófétákat küldött, mindegyiket korlátozott időre, vagyis küldetésük a következőig tartott. Mohamed az utolsó, általa jött a végérvényes kinyilatkoztatás, ami azt jelenti, hogy a korábbiak hatályukat vesztették. Jézus után Mózest sem volt már kötelező követni. Itt a Koránból 5,3-ra hivatkozott: „Bizony leküldtük az Írást, és bizony megőrizzük azt.” Nincs már meg az az evangélium, amelyet Jézus hirdetett, a Korán viszont megmaradt. Nem kötelező követni („Nincs kényszer a vallásban…” 2,256), de Allah csak az iszlámot fogadja el. Minden mást hívőnek illetve hitetlennek kárhozat lesz a része, ezért a muszlimok nem térnek ki. Ábrahám, Mózes, Jézus stb. benne van a Koránban, amely elismeri küldetésüket, miattuk tehát nem kell Mohamedet megtagadni.
