Ökumenikus Imahét
Kedves Testvérek!
Tisztelettel tájékoztatom, hogy elkészült a 2020-as Ökumenikus imahét anyaga. Olvassák, forgassák és használják szeretettel.
A nyitó istentiszteletet 2020. január 19-én, vasárnap 18:00 órától tartjuk a Kálvin téri református templomban. Sok szeretettel várunk mindenkit!
Az ökumenikus imahét anyaga letölthető: itt.
Az ökumenikus imahét plakátja letölthető itt.
Az ökumenikus imahét liturgiája letölthető itt.
Mindennapi kenyerünk
2019. augusztus 19., hétfő
„Akár egy egész országért, akár egyházi közösségért, akár iskolai osztályért, akár egy családért vagyunk felelősek, mind arra teremtettünk, hogy Istent megismerjük és őbenne boldog életet éljünk!" Ezzel az üzenettel készültek a magyarországi keresztyén egyházak idén az államalapítás ünnepére. Az augusztus 19-i budapesti ökumenikus istentiszteletről képriportban számolunk be.
M E G H Í V Ó
2019. AUGUSZTUS 19. 18 ÓRA
Szeretettel hívjuk és várjuk államalapításunk előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szervezésében megrendezésre kerülő ökumenikus-hálaadó istentiszteletünkre.
Az ünnepi istentiszteleten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szolgálatában is együttműködő hazai egyházak (római katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox) főpásztorai végzik a szolgálatot. Igét hirdet Dr. Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Továbbá szolgál Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke és Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke.
A lelkészi szolgálat értelmezése az evangélikus egyházban
Az Ágostai Hitvallás szerint az egyház a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. (VII. cikkely) A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel minden Krisztusban hívő ember egyetemes feladata. Az egyház minden tagja részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki adományának mértéke szerint. Azonban az egyház hivatalos szolgálatát, a nyilvános tanítást és a szentségek kiszolgáltatását az egyház jó rendje érdekében az azzal megbízott egyházi munkások végzik. Az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt. Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra szabályszerűen elhívott (rite vocatus) lelkész végzi. A szabályszerű elhívásnak két aspektusa van a külső (vocatio externa) és a belső elhívás (vocatio interna). Utóbbi a szubjektív oldal, amely a hit és a lelkészi hivatal viseléséhez szükséges tudás összhangjában áll. Előbbi pedig a püspök által való lelkésszé szentelés (ordinatio) és szolgálatra kiküldés aktusában. A lelkészavatás Jézus Krisztus missziói parancsa alapján és az ő nevében történik, azzal a meggyőződéssel, hogy ezáltal maga az élő Úr küld el és állít az apostoli szolgálat folytonosságába. A lelkészavatás tehát nem a hívők egyetemes papságának átruházása, hanem az apostoli küldetés továbbadása. A lelkészavatás nem emeli a lelkészt a hívek fölé egy magasabb papi rendbe.
Bővebben: A lelkészi szolgálat értelmezése az evangélikus egyházban
A lelkészi szolgálat értelmezése a református egyházban
A lelkészi szolgálat mai világunkban széles területre terjed ki, nagyon sokrétű. A gyülekezetek elvárása is ilyen sokirányú. Ez szükségessé teszi a rangsorolást, mivel egy embernek sem ideje, sem ereje nincs mindenre, valamint nélkülözhetetlenné teszi a munkatársak megtalálását és bevonását a szolgálatba.
Régi latin kifejezéssel a lelkipásztor Verbi Divini Minister. Isten igéjének a szolgája, hirdetője. Ez a rangsorban az első helyre állítja az igehirdetést. Az igehirdetés a teljes Szentírásra épül, de mindig van egy fókusza, ez pedig az evangélium. A feltámadott Jézus megbízása tanítványainak így szólt: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Ez semmilyen más elfoglaltság okán sem maradhat el a lelkipásztori szolgálatból.
Az evangélium hirdetésétől elválaszthatatlan a lelkigondozás. Bizonyos értelemben már benne is van. Az evangélium hirdetésekor mindig tekintettel kell lenni arra, hogy kikhez szól az igehirdetés. Itt nemcsak a hallgatók életkora vagy iskolázottsága számít, hanem élethelyzete is. Természetesen ez nem teszi feleslegessé a személyes lelkigondozást. Nagy hangsúly kerül újabban ebben a szolgálatban a pszichológiai ismeretek szükségességére. Ez valóban jó segítség, de ez mégsem pszichiáteri segítség, hanem ez is sajátos evangéliumhirdetés.
Bővebben: A lelkészi szolgálat értelmezése a református egyházban
A lelkészi szolgálat értelmezése a pünkösdi egyházban
Írásomban nem kívánom sem összehasonlítani, sem megkülönböztetni a lelkészi szolgálat mibenlétét a magyarországi egyházak vonatkozásában, hanem kifejezetten a Magyar Pünkösdi Egyház szempontjából szeretném azt bemutatni. A legkevesebb munkával talán az járna, ha Egyházunk Szervezeti és Működési Szabályzatából a vonatkozó mondatokat idemásolnám, mivel azonban ez egyébként is elérhető Egyházunk honlapjáról, inkább sablonmentesen és saját szavaimmal fogalmaznék.
A lelkész mindenekelőtt ember. Hús-vér egyén és egyéniség, akinek ugyanúgy van személyisége, jelleme, stílusa; vannak erősségei és gyengeségei, erényei és hibái; vannak érzései, érzelmei és egyéb tulajdonságai, mint bárki másnak.
A lelkész hívő ember. Hisz a Szentháromság egy Istenben, akinek, és akiért él és szolgál. Hitének, és egyben életének, valamint szolgálatának alapját a Szentírás, a Biblia adja. Lelkészi tevékenységét ¬a mennyei elhívás vezérli, így az nem annyira munka, hanem inkább hivatás.
Bővebben: A lelkészi szolgálat értelmezése a pünkösdi egyházban
