.

Régen fölgyulladt már bennem a vágyakozás, hogy elmélkedjek törvényeiden, és megvalljam neked ezen a területen is: mennyit tudok és mennyit nem tudok. Valljam világosságod első nyomait és sötétségem maradék zugait, amíg erőd majd meg nem szünteti gyöngeségemet.

Augustinus, Vallomások

Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás, részlet)

A Theologiai Szemle "lektorált folyóirat"-ként került regisztrálásra.

A Theologiai Szemle 2012. szeptember 14-től a Magyar Tudományos Művek Tárában "lektorált folyóirat"-ként kerül regisztrálásra.
Ez a szakfolyóiratunknak egyrészt a tekintélyét fejezi ki, másrészt pedig azzal a következménnyel jár, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások a tudományos fokozat megszerzésének folyamán kredit pontokat nyernek. A Szemle rovatainak a tartalmi természetéből is következik, hogy a lektorálási kötelezettség és az ezzel járó előnyök csak a tanulmányi rovatban megjelenő írásokra vonatkoznak.

Régi indokolt elvárásnak tesz eleget ez a regisztráció.

A főszerkesztő jegyzete 2023/03

A Baptista 500

emlékév a kárpát-medencei anabaptizmusról apropóján megrendezésre kerülő számos tudományos és populáris baptista egyházi eseményhez szívből gratulálok és azt gondolom, hogy ezt tehetem a Szemle szerzői és olvasói nevében egyaránt. E lapszám az éves rendezvénysorozathoz a következőkkel csatlakozik. A meditáció szerzőjéül a baptista egyház elnökét, Papp Jánost kértem fel, valamint a tanulmányi rovatban három előadást közlünk egy tartalmas bevezető után. A bevezetőt a program felelőse Háló Gyula írta, az előadások szerzői pedig Dienes Dénes, Gudor Botond, Bereczky Lajos. Az évfordulós esemény kapcsán köszönetet mondok a mindenkori baptista szerzők és témák szinte folyamatos jelenlétéért e szakfolyóirat hasábjain és ennek folytatására minden illetékest, érintettet ezúton is buzdítok.
A kitekintés rovatban és a könyvszemlében egyaránt megjelenő teremtés vs. evolúció szinte örökzöld témát aktuálisnak éreztem közkinccsé tenni és a kopfban egyfajta diszkusszió közlésére való készséget is felkínálok. Bevallom, hogy az idevonatkozó, majd félévszázaddal ez előtti tanulmányaim mind a mai napig megbékélésben hordozzák e témát számomra. A Teilhard de Chardin-i „krisztologikus evolúcióelmélet” inkább a tekintélyelv okán jelentett mintegy intellektuális megnyugvást. A budapesti teológián az idevonatkozó bibliai/teológiai tanulmányaimban pedig a teremtéstörténet kortörténeti, exegetika és hermeneutikai interpretációja jelentett olyan érvelést, amely után nem éreztem szükségszerűnek a kettő ütköztetését. Persze elismerem, hogy ebben lehet egy kis felszínesség, de ki az közülünk, aki minden elvi megfontolást vagy gyakorlati jelenséget a maga teljes mélységéig érteni akar vagy tud?!
Mindazonáltal hiszem, hogy e kérdésről írni, olvasni és gondolkodni, továbbá a gondolatokat megosztani ma is mindannyiunk örömére, javunkra van. S ha már a teremtésnél vagyunk, ahonnan csak egy kis lépés a termésig eljutni – az aktualitás jegyében – hálás szívvel gondolhatunk a magyarok számára bőven megtermett kenyérgabonára, a nagyon jó ízű gyümölcsökre, a borvidékek ígéretes lejtőire és e rekkenő hőségben nem utolsó sorban arra, hogy olyan vízkincs tetején élünk, amely nem csak nekünk, hanem sok szomjazó embertársunknak elegendő (lehetne). Az Úr kegyelme megint elégséges volt a megtartatásunkra. Bölcsességünk, szeretetünk, tisztességünk pedig elégséges legyen e javak igazságos megosztására.

Bóna Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK 2023/03

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:
A Baptista 500 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!

PAPP JÁNOS:
Nem a meghátrálás emberei vagyunk! . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!

HÁLÓ GYULA:
BAPTISTA 500, EMLÉKÉV
A KÁRPÁT-MEDENCEI ANABAPTIZMUSRÓL

DIENES DÉNES:
Anabaptisták Sárospatakon . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

GUDOR KUND BOTOND:
A vallási türelmességtől
a gazdasági érdekig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

BERECZKI LAJOS:
A vallási jogegyenlőség és az egyházi
szükségek teljesítésének ügye az 1848-as
törvények tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151

SZABADOS ÁDÁM:
Ábrahám megigazulása:
két szempont egy ellentét feloldásához . . . . . . . . 156

LEDÁN ISTVÁN:
Halál és túlvilágszemlélet orvosok ókori görög
sírfelirataiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

SZALAY MÁTYÁS:
A vallásfilozófia új útjai
Elmélkedés a ’philosophari in Maria’
lehetőség-feltételeiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

KITEKINTÉS

RIDEG ISTVÁN:
In memoriam Ötvös László
(1930–2023) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .177

FICSOR DONÁT–FICSOR DONÁTNÉ
KARDOS BARBARA:
Jövőnk záloga:
a lerombolt alapok újraépítése . . . . . . . . . . . . . . . . .179

KÖNYVSZEMLE

REUSS ANDRÁS:
Apor-kódex
Ómagyar zsoltárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .185

KÁDÁR MIKLÓS:
Észrevételek Francis Collins: Isten ábécéje
című könyvéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

KOCSIS ATTILA:
Puskás Julianna–Kovács Ábrahám:
Magyar Református templomok
az Amerikai Egyesült Államokban . . . . . . . . . . . . . .189

EGERESI LÁSZLÓ SÁNDOR:
A könyvek 1: Kezdetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .190

Absztraktok 2023/03

Háló Gyula
Baptista500 – emlékév a Kárpát-medencei anabaptizmusról

Az alábbi tartalmi kopfot megelőzően főszerkesztői örömmel jelzem, hogy e jelentős eseménysorozatról egyrészt az alábbi írásokkal több, mint hírt adhatunk és hogy az említett Tudományos Akadémiai ülésen elhangzott előadások közül kettőt, valamint az őszi tudományos napok egy előadását közölhetjük: Dienes Dénes, Gudor Kund Botond és Bereczki Lajos tollából. (a főszerkesztő)

A Magyarországi Baptista Egyház 2023-ban emlékévvel ünnepli meg a kárpát-medencei anabaptista misszió 500. évfordulóját. A magyar baptista közösségben kialakult álláspont szerint félezer éve kezdték meg működésüket a hajdani Magyar Királyság területén a reformáció hitvalló keresztséget hirdető teológusai. Az 1523-as év egy közmegegyezéses sarokpont a hazai baptista közvéleményben. Az 1930-as években dr. Somogyi Imre és Kirner A. Bertalan kezdeményezésére került be ez a dátum a baptista köztudatba. Az évszámot először Hörk József, jeles pozitivista történész publikálta 1896-ban Az eperjesi ev. ker. Collegium története című munkájában. Ennek az adatközlésnek hitelességét a tudományos közösségben mindeddig senki nem vitatta.
A baptista egyháztörténészek számára 1523 szimbolikus dátum, mivel nem tudhatjuk írásos emlékek hiányában, hogy volt-e ennél is korábbi anabaptista mozzanat a Kárpát-medencében. Másrészt azt sem lehet pontosan megállapítani a korszak hitvitáinak hevülete miatt, hogy milyen reformátori, teológiai irányzatot jelent, amikor egy-egy személyre az anabaptista bélyeget ütik a kortársak.
Az 1523 tehát egy közmegegyezésen alapuló, leginkább valószínűként elfogadott kezdőpont. A Kárpát-medencében megjelenő hitvalló keresztséget gyakorló korai anabaptista tanítás a német és a svájci anabaptizmussal párhuzamosan alakult. Ennek igazságát nem csorbítja az a tény, hogy a Magyarországi Baptista Egyház által 2022-ben elindított kutatások arra derítettek fényt, hogy Hörk József az 1523-as dátum meghatározásakor hibát vétett az általa kutatott 1778-ban befejezett, latin nyelvű, eperjesi egyháztörténeti kézirat feldolgozása során. Az eredeti kéziratból egyértelműen azt lehet megállapítani, hogy 1528-ban, vagy néhány évvel korábban már anabaptista tételekről is szóló hitvitákra került sor Felső-Magyarországon, olyan teológusok részvételével, akik már azt megelőzően is a területen ténykedtek.
A kárpát-medencei anabaptizmus legkorábbi dátumának megállapítása további történelmi vizsgálódást igényel. Ebből a célból kezdeményezte a Baptista Levéltár vezetője, Bereczki Lajos „A Kárpát-medencei anabaptista örökséget feltáró és értékelő kutatócsoport” felállítását. A fiatal baptista történész és egyháztörténész generációtól várja a baptista közösség az anabaptista örökség alaposabb feltárását, megismertetését, hogy szellemi elődeink lelki, közösségi és kulturális értékei a helyükre kerüljenek. A kutatások várhatóan gazdag lehetőséget kínálnak a magyarországi reformáció hitvalló keresztséget valló ágának alaposabb megismerésére, a korabeli vallási és társadalmi viszonyok árnyaltabb megközelítésére, és új kutatási témák elindítására.
Az emlékév történelmi munkacsoportja ezért is tartotta fontosnak, hogy „Történelmi emlékkonferencia az anabaptizmus Kárpát-medencei 500 éves múltjáról” címmel 2023. április 14-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezzen hazai és nemzetközi történész és egyháztörténész kutatók részvételével tudományos konferenciát.
Az emlékév során a gyülekezetek és az oktatási intézmények számára publikációk, kiadványok, előadások, konferenciák, túrák sora segíti a korai anabaptista történet alaposabb megismerését.
Az emlékévben a Magyarországi Baptista Egyház különösen is törekszik a Kárpát-medencei anabaptista misszió és történelem örökségének ápolására, biblikus értékeinek képviseletére, tanulságainak összegzésére, valamint példamutató személyei és üzenetük megismertetésére kötelezi magát, hogy ezáltal is hitelesebben, szilárdabban tudja képviselni Jézus Krisztust és a történelemben kikristályosodott értékrendet, mert „az igazak gyökere mozdíthatatlan” (Péld 12,3)

Dienes Dénes
Anabaptisták Sárospatakon

A magyarországi reformáció során megjelent az anabaptista igehirdetés, de hosszabb távon nem talált befogadó készségre a társadalom széles rétegeiben. A Nyugat-Európában általános üldözés következtében költöztek hozzánk anabaptista közösségek, és több helyen létrehozták sajátos, a többségi társadalomtól elkülönült közösségeiket. Sárospatakra I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna költöztette őket 1645-ben. Termelői vagyonközösségben éltek. A kortársak újkeresztyénnek nevezték őket. Délnémet származásúak, német anyanyelvűek voltak, néhány morva- és cseh család csatlakozhatott hozzájuk morvaországi tartózkodásuk során. A hutterita tanítás határozta meg keresztyén életüket. Kitűnő kézművesek voltak, számos iparágban tevékenykedtek, különösen jelentősek voltak a művészi értékkel bíró kerámia árucikkeik. A fejedelmi pár nem azért telepítette őket Sárospatakra, hogy a helyi jobbágy-iparosok tevékenységét visszaszorítsa. Ellenkezőleg: a gazdasági recesszióban lévő város kézműves iparának fejlesztése volt a céljuk. A 17. század utolsó évtizedei során, a jezsuita misszió következtében, egy részük katolizált, mások beolvadtak Sárospatak református társadalmába.

During the Reformation in Hungary, Anabaptist preaching appeared, but in the longer term it did not find receptive ear among broad society layers. As a result of general persecution in Western Europe, Anabaptist communities moved to our country and in many places established their own distinct communities, separately from the majority society. They were moved to Sárospatak by György Rákóczi I and Zsuzsanna Lorántffy in 1645. They lived in a farming community. They were called New Christians by their contemporaries. They were of southern German origin, German-speaking, with some Moravian and Czech families that may have joint them during their stay in Moravia. The Hutterite theology determined their Christian lives. They were excellent craftsmen, active in many branches of industry, and their ceramic wares of artistic value were particularly important. They were not settled in Sárospatak by the Princely Couple in order to curb the activities of the local peasant industry. On the contrary, their aim was to develop the handicraft industry of the town which was in economic recession. In the last decades of the 17th century, as a result of the Jesuit mission, some of them became Catholics, others were absorbed into the Reformed (Calvinist) society of Sárospatak.

Gudor Kund Botond
A vallási türelmességtől a gazdasági érdekig

Előadásomban az erdélyi Fejedelemség és az ide menekült hutterita közösség településsel-politikatörténettel kapcsolatos viszonyát és történetét ismertetem. Az erdélyi ipartörténetben oly közismert habán kerámia és kézműipar kézművesei egyszerre a kontinensen évszázadokon átívelő vallásháborúk áldozatai és a sajátos erdélyi vallási tolerancia kedvezményezettjei. Történetük messze meghaladja a Fejedelemség történetét. Közösség és teológiatörténet, amely Erdélyen át máig alakítja az Újvilág arculatát.

In my presentation, I will explain the relationship and history of the Principality of Transylvania and the Hutterite community that fled here in relation to the settlement and political history. The artisans of the Haban ceramics and handicraft industry, so well-known in the industrial history of Transylvania, are both victims of the centuries-long religious wars on the continent and beneficiaries of the specific Transylvanian religious tolerance. Their history far exceeds the history of the Principality. Community and theological history, continues to shape the face of the New World through Transylvania.

Bereczki Lajos
A vallási jogegyenlőség és az egyházi szükségek teljesítésének ügye az 1848-as törvények tükrében

Az előadás az 1848:20. törvénycikkel és más 1848-ban hozott, az egyházakkal kapcsolatos törvényekkel foglalkozik, valamint létrejöttük előzményeivel. Szó lesz az egyházak reakcióiról, terveiről és a vallásügyi törvény végrehajtására tett kísérletekről.

The paper deals with the 20th Article of the April Laws and other laws adopted in 1848 related to the churches and the antecedents of the creation of the laws. We discuss the reactions and the plans of the churches, and the attempt of the implementation of the 20th Article of the April Laws.

Szabados Ádám
Ábrahám megigazulása: két szempont egy ellentét feloldásához

Ábrahám megigazulásával kapcsolatban Pál és Jakab a leveleikben látszólag ellentmondó állításokat tesznek: Pál szerint Ábrahám egyedül hit által igazult meg, cselekedetek nélkül, Jakab szerint viszont hit és cselekedetek által. A két egymásnak feszülő állítás harmonizálását a tübingeni iskola teológusai a korai egyház utólagos szintetizáló munkájának látják. Ez a cikk azonban amellett érvel, hogy ha figyelembe veszünk egy tematikus (Pál a megigazulás jogalapját, Jakab a hit természetét magyarázza) és egy kronológiai (Pál és Jakab más eseményekre utalnak Ábrahám életében) különbségtételt, észszerűbb arra következtetni, hogy a páli és jakabi mondatok nem konfliktusos, hanem komplementer viszonyban állnak egymással.

Regarding the justification of Abraham, Paul and James make apparently contradictory statements in their letters: according to Paul, Abraham was justified by faith alone, without works, but according to James, by faith and works. The theologians of the Tübingen school see the harmonization of the two conflicting statements as the subsequent synthesizing work of the early church. However, this article argues that if we take into account a thematic (Paul explains the legal basis of justification, James the nature of faith) and a chronological (Paul and James refer to other events in Abraham’s life) distinction, it is more reasonable to conclude that the sentences in Paul and James are not in conflict, but in a complementary relationship.

Ledán István
Halál és túlvilágszemlélet orvosok ókori görög sírfelirataiban

Tanulmányomban csaknem harminc ógörög sírszöveget mutatok be, mely által egy meglehetősen átfogó keresztmetszetét kapjuk a hellenizmus, illetve a korai császárkor halál szemléletének. Tanulmányomban vázaltosan kitérek arra is, hogy miként viszonyultak az újszövetségi szerzők, illetve az újszövetségi emberek a halálhoz, hogyan értelmezték a halált, és milyen reménységgel tekintettek a halálon túlra. Az ógörög sírfeliratokból kirajzolódó halál-(és élet)szemlélet, illetve annak egybevetése az újszövetségi halálszemlélettel hozzásegít annak megértéséhez, hogy milyen ellenállásokba, milyen alapvető „világnézeti” sorompókba ütközött a korabeli keresztyén misszió, és hol mutatkozott szükség arra, hogy az olykori-gyakori görög
reménytelenséggel, „túlvilági pesszimizmussal” szemben felmutassa a Krisztusban való élet halálon is átívelő reménységét. Ugyanakkor látszanak azok a pontok is, ahol a keresztyénség nehézség nélkül kapcsolódhatott az általa megszólított emberek vágyaihoz és egzisztenciális igényeihez. A pszichológia nyelvén szólva akár még azt is mondhatjuk, hogy a különféle pogány pozitív túlvilági elképzelések, melyeknek közös nevezője a halál utáni intenzív boldogság reménye olyan mintázatok az emberi lélekben, melyek, mindenféle tudatos vagy öntudatlan kölcsönzés nélkül, a keresztyén kérügmában is szükségképpen jelen voltak.

In this study, I present and analyse almost 30 ancient Greek funeral inscriptions, which provide a kind of cross-sectional view of Hellenistic attitudes towards death. I have also sketched out how the New Testament’s authors and people understood death, and with what hope they looked beyond it. The view of death that emerges from the Greek funeral inscriptions and its comparison with the view of death in the New Testament helps us to understand the resistance that the Christian mission sometimes encountered and helps us to see where it was necessary – facing the Greek hopelessness and pessimism – to show the hope of post-mortem life in Christ. At the same time we can also see the points at which Christianity could relate without difficulty to the desires and existential needs of the people it addressed. Psychologically speaking, we might even say that the various pagan positive ideas of the afterlife, with the „common denominator” of the hope of intense happiness after death, are patterns or even archetypes in the human psyche which, without any conscious or unconscious borrowing on the part of NT authors, were necessarily present in the Christian kerygma as well.

Szalay Mátyás
A vallásfilozófia új útjai
Elmélkedés a ’philosophari in Maria’ lehetőség-feltételeiről

„In the face of the breakdown of philosophy
in modern Western society, the bond
between reason and existential philia,
between reason and openness toward the ground,
must be made thematically explicit.”

A Szemle köztudottan református indíttatású, amely már indulásának évében ökumenikussá lett a soproni evangélikus teológusok részvétele kapcsán, majd pedig az 1958-as újra indulásától magukénak tekinthetik mindazok, akik a laptulajdonos Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közösségébe tartoznak. Az utóbbi évtizedekben nagyon örvendetesen a kör bővült római katolikus szerzők és tipikusan római katolikus témák bekapcsolódásával, illetve megjelenésével. Ez a folyamat zökkenőmentesen ment és remélem, most sem zökken, de őszintétlen lennék, ha nem osztanám meg azt a gondolatomat, hogy az alábbi írás a vallásfilozófiai útkeresésével általában és a „philosophari in Maria” tartalmú elmélkedésével különleges helyet foglal el lapunk hasábjain.
Természetesen értő szakteológus lektori ajánlása után kerül a Szemlébe az írás, amely szintén expressis verbis kimondja: „már maga a cím is mutatja, hogy ugyan protestáns teológusok számára kissé idegenszerűen hangzik az újszerű megközelítés, hiszen a filozófiát a Mária tiszteletben gyökerezteti. Ugyanakkor azonban római katolikus fül számára nem kevésbé meghökkentő Szalay Mátyás felfogása, hiszen nem a szokványos thomista teológia felől közelíti meg a kérdést.”
A fentiek alapján, mint unikálisan figyelemreméltó írást ajánlom kedves olvasóink figyelmébe.  (a főszerkesztő)

A nyugati filozófia válságával szembesülve Eric Voegelin arra bíztat bennünket, hogy tematizáljuk az értelem és a szeretet, az értlem és az alap iránti nyitottság közötti összefüggést. Ezt az intést követve először is azt veszem szemügyre, hogyan fogalmazható meg a keresztény bölcselet radikális újdonsága. Ennek kapcsán azt vizsgálom, hogyan nyerhető vissza a teljes filozófia horizontja, s milyen új utakon indulhat el a vallásbölcselet. A továbbiakban részletesen és elemző módon érvelek amellett, hogy amire II. János Pál philosophari in Maria-ként meghívja a keresztény bölcselőket, háromféle iránymutatást tartalmaz, amennyiben (a) megmutatja, hogy a vallásbölcselet felelet, mi több, egy olyan küldetés elfogadása, melynek lényege Krisztus, az isteni Logosz testi befogadása és világra hozatala. (b) Feltárja, hogy vallásbölcselet sajátos aktusának ősmintája a ’Fiat’ és alapvető beállítottsága a szolgáé. (c) Megvilágítja ki a vallásbölcselet tulajdonképpeni alanya, vagyis ki fogadja be a logoszt.

A dolgozat végkövetkeztetése így hangzik, a vallásfilozófiának, legalábbis a philosophari in Maria értelmében vett vallásbölcseletnek ki kell lépnie a szűkössé vált egyetemi keretek közül, hogy kialakítsa az ellenállás és odaadás, vagyis a valódi bölcseleti élet új „monasztikus” közösségei

Fully conscious of the crisis of Western philosophy, Eric Voegelin encouraged us to thematically analyse the relationship between reason, love, and the fundamental attitude of openness. Following this suggestion first I concentrate on how to conceive the radical novelty of Christian wisdom. This train of thought allows for the discussion on how we can regain the horizon of the so-called „whole philosophy”. When reality is conceived within this framework philosophy of religion is provoked to launch new explorations. In order to demonstrate this I develop a detailed argumentation based on the threefold implication of St. John Paul II’s invitation to pursue a philosophari in Maria by Christian philosophers. (a) His approach shows that sapiential reflection must have a responsive character, moreover it means to accept a mission: receiving and the bodily expressing (giving birth to) the divine Logos that is ultimately speaking Christ. (b) Pursuing Philosophari in Maria also implies that the original model of the specific act of sapiential reflecion is the ’Fiat’, i.e. the fundamental act of the serving God and the others. (c) Philosophari in Maria also helps to identify the true subject of sapiential reflection.