Absztraktok 2024/02
Mucsi András
A reformátorok és Szűz Mária
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen mértékben tematizálták a legfontosabb 16. századi reformátorok Szűz Mária személyét a teológiájuk kialakítása során. Ezzel kapcsolatban rámutatunk arra, hogy a felvilágosodás elfelejtette Máriát, de a 20. századi Luther-reneszánsz kapcsán ismét előtérbe került Jézus Krisztus édesanyja. Az 1950-es Mária-dogma is vitákra adott okot. A Mária-kérdéssel való fog lalkozás már csak azért is jogos, mert a vele kapcsolatos óegyházi hitvallások hivatalosnak számítanak a Magyarországi Református Egyházban. A tanulmányban Luther, Zwingli, Kálvin és Bullinger Máriával kapcsolatos tanításairól olvashatunk. Luther Isten anyjáról, valamint a kegyelem példájáról beszélt, és egy hosszabbmagyarázatot fűzött a Magnificathoz. Természetesen Mária megjelenik a lutheránus hitvallásokban is, de mindig Krisztussal összefüggésben. Zwinglivel kapcsolatban láthatjuk, hogy a református nagy Mária-tisztelő volt, és egy ideig megmaradtak Zürichben a Mária-ünnepek. Természetesen ő is azt tanította, hogy egyedül Krisztus a közvetítő Isten és ember között. Kálvin számára a Biblia az egyetlen mérce, és így Mária szerepe „csupán” Krisztus világra hozása. Bullinger, a Második Helvét Hitvallás szerzője Mária szüzességét, és így Jézus csodálatos születését emelte ki. Ezen kívül a svájci reformátor olyan összefüggésben is vizsgálta Máriát, hogy csak Jézust szabad segítségül hívni. A cikk felhívja a figyelmet arra is, hogy az ökumenikus párbeszédben érdemes a protestánsok részéről is foglalkozni Máriával, aki a katolikus és ortodox egyházak ban nagy tiszteletben örvend.
Die Studie sucht die Antwort auf die Frage, in wie weit die wichtigsten Reformatoren des 16. Jahrhunderts die Person der Jungfrau Maria während der Herausbildung ihrer Theologie thematisiert haben. Zugleich weisen wir darauf hin, dass die Aufklärung Maria vergessen hat, aber die Luther-Renessaince im 20. Jahrhundert hat die Mutter von Jesus Christus wieder entdeckt. Das Maria-Dogma von 1950 hat auch Diskussionen ausgelöst. Die Beschäftigung mit der Marienfrage ist berechtigt, da die Bekenntnisse im Zusammenhang mit ihr in der Reformierten Kirche von Ungarn als gültig gelten. In der Studie lesen wir über die Lehren von Luther, Zwingli, Calvin und Bullinger. Luther hat über die Mutter Gottes und das Beispiel der
Gnade gesprochen, er hat eine längere Auslegung des Magnificats verfasst. Maria erscheint natürlich in den lutherischen Bekenntnissen, aber immer nur im Zusammenhang mit Christus. Bei Zwingli können wir sehen, dass der Reformator ein großer Verehrer von Maria war, und die Festtage von Maria blieben in Zürich für eine Weile bestehen. Natürlich hat er auch gelehrt, dass Christus der einzige Vermittler zwischen Gott und Mensch ist. Für Calvin ist die Bibel der einzige Maßstab, so besteht die Rolle Mariens allein darin, dass sie Christus zur Welt gebracht hat. Bullinger, der Verfasser des Zweiten Helvetischen Bekenntnisses hat die Jungfraulichkeit
und dabei die wunderbare Geburt Jesu hervorgehoben. Ausserdem hat der schweizerische Reformator Maria in einem Kontext untersucht, dass man allein Jesus zur Hilfe rufen darf. Der Artikel macht einen darauf aufmerksam, dass es sich lohnt, sich auch protestantischerseits mit Maria zu beschäftigen, die in den katholischen und orthodoxen Kirchen hochgeschätzt wird.
Petró László
Elégtétel vagy/és helyreállítás
A nyugati és keleti teológiákban a megváltás értelmezése eltér egymástól. Nyugaton a megváltást tekintve a fő kérdés általában a bűn és a kegyelem körül forgott, míg keleten a halál és halhatatlanság voltak a leg fontosabbak. Nyugaton a megváltás kulcs fogalma ezért a satisfactio lett, míg keleten a theosis. Mit jelent pontosan e két fogalom? Mennyire állnak egymással szemben? Mennyire zárják ki vagy erősítik egymást? A tanulmány azt mutatja be, hogy miként lehet a megváltás egyszerre elégtételként és helyreállításként értelmezni.
The interpretation of salvation shows large differences at Western and Eastern theology. The Western influences were on the sin and grace while the mortality and inmortality were the big themes at the Eastern tradition. According to the Western thinking the satisfactio became the main concept while theosis was the key of the Eastern world. What do they two words really mean? Do they stand opposite to each other? Do they verify or exclude each other? This survey intorduces the possibility of interpretation of salvation as simultaneously satisfaction and reconstruction.
Tokics Imre
Egy hős lelkész a holokauszt sötét világában
Kubinyi Zoltán Tivadar Andor 1901. október 18-án született Budapesten, Magyarországon. Spanyolországban csatlakozott a Hetednapi Adventista Egyházhoz, majd 1941-es hazatérését követően azonnal felvette a kapcsolatot a magyar adventista egyházzal és Michnay László, az akkori országos elnök meghívta őt a lelkészi szolgálatra. 1942-től vallásügyi titkári szolgálatot végez a Magyar Unió Elnökségében, és igen jó munkatársi kapcsolatba kerül Michnay László adventista elnökkel, ővele együtt felkeresték Raoul Wallenberg svéd diplomatát, akivel közösen 26 deportálásra váró zsidónak szerzett védlevelet. 1944-ben nem kerülhette el a katonai behívást és alhadnagyi fokozatban a 108/52. számú munkaszolgálatos szakasznál teljesített parancsnoki szolgálatot a mai Ukrajna térségében. Mindig humánusan bánt a zsidó beosztottaival, emberségéről legendák maradtak fent. 1944. 06. 15-én hunyt el, Focşani, Románia, NKVD 176. szovjet átmeneti fogolytáborban, tífusz fertőzésben.
Zoltán Andor Tivadar Kubinyi was a Hungarian Adventist Pastor during the dark times of the Holocaust. He saved many lives at the cost of his own life. His ministry strengthened the Adventist congregations in the central European regions. He served as a bridge between Christian and Jewish communities, and his influence can be seen to this day, both in ecclesiastical and social disciplines. Kubinyi left a legacy that needs to be kept alive. His life demonstrated that there is a place for the gospel and love for people even in a world full of darkness and suffering. In 1990 he was posthumously awarded the Certificate of Righteous Among the Nations Honored at Yad Vashem. He was awarded the Courage Medal of Merit by Republic of Hungary on May 7, 1995, in Budapest. The Seventh-day Adventist Church in Hungary continues to pay tribute to its esteemed pastor.
Fekete Csaba
Három énekelt Miatyánk
Három magyar parafrázisa (káté-ének) maradt a mi Urunk Jézus Krisztus tanította imádságnak. A két korábbi Luther nyomán született. Az első: Mi Atyánk, ki vagy mennyekben Te fiaid szűkségünkben, megjelent 1566 óta (először Váradon). Ma már nincs benne énekeskönyvünkben. A második hosszabb, magyarázatos, külföldön jelent meg, a magyar Biblia függelékeként: Mennybéli felséges Isten (Amsterdam 1686). Szenci Molnár munkásságához fűződik a rövid változat, Miatyánk, ó, kegyes Isten (Hanau 1608). Volt egy negyedik, nem gyökeresedett meg: Könyörögjünk hittel rímtelen, szapphói strófákban gyöngén megverselt változat (Komjáti, 1574).
In the Hungarian Reformed Hymnal is contained three versions of this catechismal song, taught by our Lord Jesus Christ. A Hungarian version of the protestant paraphrase by Luther’ Vater unser im Himmelreich, first appeared in 1566. A longer version of the same was appended to the Bible since 1686. Another even shorter version had been published in 1574, but dropped out from reformed Hymnals soon. The still used shortest version is only three strophes, composed by Szenci Molnár in 1608, to the melody of the 117th Genevan Psalter, Laudate Dominum omnes gentes (1562). In the appendix of the editions of the protestant Bible, between 1590 and 1804, the oldest versions appeared since 1612, and also the short version by Szenci Molnár. Today in the Lutheran Hymnal a new translation of 1911 replaced the 1566 version, this is not used by the Hungarian Reformed Church.
Zsugyel János
A protestáns egyházak társadalomfelfogása a modern gazdaságkihívásainak tükrében
A keresztény egyházak társadalomfelfogásában kiemelt hely jut a Biblia tanításának megfelelő gazdasági rendszer jellemzőinek meghatározásával. A római katolikus és a protestáns egyházak egyaránt az emberi mél tóságból következő szabadságra alapozzák a méltányos gazdasági rendszer kialakítását. Míg a római katolikus felfogás a közjó alá rendeli az egyének és szervezetek gazdasági aktivitását, addig a német protestáns egyházak állásfoglalása szerint az ordoliberalizmus elmélete segítségével kialakított szociális piacgazdaság gyakorlat biztosítja az egyéni szabadság kiteljesedését és a közjó érvényesülését. A szociális piacgazdaság alapjainak kidolgozása során meghatározó szerepet játszottak a német protestáns egyházhoz kötődő gondolkodók.
In the social doctrines of the christian churches play the definition of the economic system’s charasteristics an important role. The Roman Catholic and the Protestant Churches as well build the contruction of the fair economic system on the freedom-based human dignity. The Roman Catholic Church the people’s and the orginisation’s economic activities subordinates under the public welfare. The standpoint of the Protestans churches is – according to the social market theory based on the theory of ordoliberalism – that the public welfare is secured by the fulfilling of the personal freedom. The principles of the social market economy were mainly elaborated by the thinkers near to the German Protestan Churches.
Paroda Zsolt
A NATO különleges helyzete az Oroszországgal határos tagállamokban
Oroszország 2022 februári katonai művelete Ukrajnával szemben megerősítette Észtország, Lettország és Litvánia félelmét egy lehetséges Baltikum elleni agresszióval kapcsolatban. Noha a három kis balti állam már 2004 óta NATO tagállam, a Szovjetunió szelleme, a megszállás és Moszkva közelségének hosszúra nyúlt évtizedei a hidegháború végeztével sem tűntek el. A hidegháború végeztével minden kínálkozó lehetőséget megragadtak a NATO csatlakozás érdekében, de még így, az észak-atlanti szövetség részeként sem múlt el a kétely Moszkva expanziós politikáját illetően. A balti térségben – a három kis államhoz képest – olyan jelentős államok is megjelennek tényezőként, mint Finnország és Svédország, amelyek sokáig a semlegesség politikáját követték, így a hidegháború végeztével sem közeledtek formálisan a NATO-hoz, kisebb és védtelenek déli szomszédiakkal ellentétben.
A két, tágabb értelemben vett skandináv ország jóval fejlettebb gazdasága a politikai attitűddel párosulva sokkal nagyobb, erősebb és potensebb hadsereg fenntartását is lehetővé tett számukra. A NATO-hoz való vezető út is másképp alakult a balti és a ‚skandináv’ országokat illetően. A tanulmány célja a különbségek és adott esetben a hasonlóságok feltárása. Miért volt szövetségeshez vezető út rögös a kis országok számára, és miért nem kellett ugyanezért megküzdeniük az északi államoknak? 2022 után egyértelmű, hogy a NATO észak-keleti szárnyának megerősítése értelemszerű volt, és tudatoson tervezett lépésekben zajlott le. Részben arra a kérdésre keresi a választ a cikk, hogy mennyire tűnt egyértelműnek 1990 után ez a feltevés. A tanulmány további célja az említett országokhelyzetének feltárása mellett és NATO státuszának megvizsgálása az Oroszországgal határos államokban.
Russia’s military operation against Ukraine in February 2022 has endorsed Estonia, Latvia and Lithuania’s fears of a possible aggression against the Baltic States. Although the three small Baltic states have been members of NATO since 2004, the spirit of the Soviet Union, the long decades of occupation and proximity to Moscow, has not disappeared after the end of the Cold War. After the end of the Cold War, every opportunity to join NATO was seized, but even so, as part of the North Atlantic Alliance, doubts about Moscow’s expansionist politics have not gone away. In the Baltic region, compared to the three small states, there are also significant players such as Finland and Sweden, which have long pursued a policy of neutrality and have not formally approached NATO since the end of the Cold War, unlike their smaller and defenceless neighbours to the south. The much more advanced economies of the two Scandinavian countries in the broader sense, combined with their political attitudes, also allowed them to maintain a much larger, stronger and more potent military. The path to NATO differed for the Baltic and Nordic countries. This study aims to explore the differences and, where relevant, the similarities. Why was the road to alliance bumpy for the small countries, and why did the Nordic countries not have to fight for the same?
After 2022, it is clear that the strengthening of NATO’s north-eastern wing made sense and was a consciously planned step. Part of the article’s question is how clear this assumption seemed after 1990. The paper also aims to explore these countries’ situation and examine the status of NATO in the states bordering Russia.
Absztraktok 2022/01
Balogh Péter
Pál apostol kapcsolatrendszere
A tanulmány Pál apostol kapcsolatrendszerét dolgozza fel, illetve tesz kísérletet annak keretezésé-re. A kutatás célja, hogy az apostol személyét és munkáját az emberi kapcsolatain keresztül is láttassuk, hiszen közösségi volta mindvégig jellemzi szolgálatát. Elsőként röviden áttekintjük a Szentírás társkapcsolatokra vonatkozó alaptételeit, amelyben helyet kap Pál tanítása éppúgy, mint életének gyakorlati példája.
A dolgozat sorra veszi azokat a fogalmakat, amelyek az apostolhoz kötődően valamilyen társkapcsolatot fejeznek ki. A részletes szótanulmány lehetőséget ad az előforduló kapcsolati kategóriák jelentéstartalmának több szintű vizsgálatára, miközben sorra feltűnnek mindazon személyek, akiket az apos-tollal kapcsolatban a Szentírás megnevez. Ilyen módon rálátásunk nyílik ennek a sűrű kapcsolati hálónak megannyi színezetére, egymásba fonódására.
The study works out the relationships of the apostle Paul or at least attempts to give an outline of it. The goal of the research is to reveal the person and the work of the apostle through his relationships since his love for community characterises all his ministry. It starts with a review of the basic principles of partnership in the Scriptures including Paul’s teaching as well as the practical example of his life.
The work lists terms expressing the various kinds of relationships that the apostle has. The partnership categories are observed in depth by detailed word study, meanwhile all the people appear that Scripture mentions in relation with the apostle. This way we can gain an insight into the connections of this rich and colourful network of relations.
Benyik György
Keresztény Talmud-kutatás
Az Ószövetség kánoni iratai és az Újszövetség iratainak kapcsolata bőven tárgyalt téma minden keresztény bibliai bevezetőben. A szóbeli Tórának is tartott Talmud zsidó szövegértelmezése és a keresztény iratokról, valamint Jézus és tanítványairól deklarált véleménye hiányosan ismert, vagy egy-egy antiszemita korszakban politikai összefüggésben citált kiragadott és nem elemzett szövegeken keresztül. Mindazok számára, akik a héber nyelv különböző rétegeivel behatóan foglalkoznak világos, hogy az ókori héber és a rabbinikus héber között mennyi árnyalati különbség fedezhető fel. A Talmudhoz fűződő keresztény vitairoda-lom igen gazdag és a zsidó-keresztény vita csak az újabb időben és csak akadémiai körökben korlátozódik a korrekt összehasonlításokra. Szerencsére a zsidó–keresztény akadémiai párbeszéd jó hatással volt a modern kori zsidóság keresztény megítélésére is. Ennek a hosszú folyamatnak néhány fontos részletét szeretnénk az alábbi tanulmányban bemutatni.
The relationship between the canonical writings of the Old Testament and the writings .of the New Testament is a topic that is amply discussed in any Christian introduction to the Bible.The Jewish interpretation of the Talmud, which is also considered the oral Torah, and its declared view of the Christian writings and of Jesus and his disciples were incompletely known or quoted in an anti-Semitic era in a political context through selected and unanalysed texts. For anyone who has studied the various layers of the Hebrew language, however, it is clear how many nuanced differences can be detected between ancient and rabbinic Hebrew. The literature of the Christian debate on the Talmud is very rich and the Jewish-Christian debate has been limited to fair comparisons only in recent times and in academic circles. Fortunately, the Jewish-Christian academic dialogue has had a positive impact on the Christian understanding of modern Judaism. In the following paper we would like to present some important details of this long process.
Horváth Mónika
Adalék egy diáklázadás történetéhez
Kazinczy Péter ismeretlen levele Fáy Lászlóhoz 1667-ből
Kazinczy Péter levele a felső-magyarországi régió egyik fontos oktatási intézménye, a Sárospataki Református Kollégium múltjának egy szeletét állítja a középpontba. Az 1667-es év méltán vált híressé az iskola történetében, ugyanis az egyik leghíresebb diáklázadás kötődik hozzá. Még ennél is jelentősebb azonban, hogy a missilis újabb adalékul szolgál a Felső-Magyarországon lévő familiárisi kör működéséhez, amelynek éppúgy aktív tagja volt Kazinczy Péter, mint a levél címzettje, Fáy László. A dokumentum jó példa ennek a viszonyrend-szernek a létezésére és a híráramoltatásra.
The unknown letter of Peter Kazinczy which was written to Ladislaus Fáy focuses on one incidence in the history of the Reformed College of Sarospatak (in German: Potok am Bodroch), which was the most important protestant school in Upper-Hungary. The year 1667 became famous in the history of the institute because of a student uprising. In the letter Peter Kazinczy draws the attention to the problems which developed within the walls of the institute. On other hand, he reports, that the previous solutions have not been successful, and the negotiations have created further conflicts. Kazinczy wrote to Fáy about the reconciliation at the Reformed College. Kazinczy also asked Fáy for his help to invite the surrounding Lutheran nobility for further negotiations. Both, Kazinczy and Fáy were active members of the servitor’s network in the 17th century. This letter also provided us how this network worked in Upper-Hungary.
Németh Dávid
Hitanalitikus lelkigondozás
A keresztyén lelkigondozás az elmúlt száz esztendőben kereste identitását. Az a szándék vezette, és vezeti mindmáig, hogy lehetőleg minden olyan embernek lelki támaszt nyújtson, aki az életével kapcsolatban bizonytalanságban van. Egyszersmind azt is célul tűzte maga elé, hogy a gyakorlatát lélektani szempontból elfogadhatóvá tegye. Mindkét törekvés teológiai megfontolásokon nyugszik. A megfelelni akarás a szekularizált ember szükségleteinek éppúgy, mint a pszichoterápia követelményeinek azzal a következménnyel járt, hogy a lelkigondozás fokozatosan eltávolodott azoktól a tartalmi sajátosságoktól, amelyek megkülönböztetik más lelki segítségnyújtási módoktól. Vagyis, hogy a tanácskérőnek felkínálja azt az élet- és világértelmezési lehetőséget, ami a Krisztus evangéliumában gyökerezik. Amennyiben a lelkigondozás egyszerre kíván megfelelni eredeti küldetésének (minthogy része az egyház missziójának) és az új követelményeknek, akkor alapvetően újra kell gondolnia elméletét és gyakorlatát. Erre kíván kísérletet tenni a hitanalitikus lelkigondozás a kognitív terápiával folytatott párbeszéd keretében.
Christian pastoral care has been looking for its identity for the past 100 years. Its purpose was and still is to offer psychological support if possible to all people who are insecure about their lives. Along with that it was also an aim to make its practice psychologically acceptable. Both goals are based on theological considerations. However, the desire to meet the needs of the secularized people, as well as the requirements of psychotherapy, gradually distracted the pastoral care from the content features that distinguishes it from all other methods of psychological help. Namely, that it offers to the care seekers a special life and world interpretation rooted in the gospel of Christ. If pastoral care intends to meet the original (being part of the mission of the Church) and the new requirements, it must fundamentally rethink its theory and practice. This is the attempt that the concept of belief-analytical pastoral care wants to make in the context of dialogue with cognitive therapy.
Thuránszky István
A halálközeli élmény jelentősége
A halálközeli élmény meghatározással olyan lelki élményeket nevezünk meg, amelyeknek a jelenlegi tudo-mányt uraló reduktív-materialista világképben való elhelyezése problematikus. A reduktív-materialista gondolkodás szerint minden szellemi történés anyagi folyamatokra vezethető vissza, és az emberi lelki-pszichikai jelenségek testi biokémiai folyamatok eredményei. Eszerint a tudat/öntudat az agyműködés mellékterméke. A halálközeli élmények tudományos vizsgálatának eredményei sok vonatkozásban megkérdőjelezik a világ jelenségeinek anyag- és energiaáramlásra redukálhatóságának tételét, és az emberi szellemtörténeten végighúzódó anyag-szel-lem, test-lélek világnézeti problémát eddig nem ismert megvilágításba helyezik. Dolgozatom egyik célja, hogy a halálközeli élmények tudományos vizsgálatának jelenlegi eredményei iránt felkeltse az érdeklődést, utalva szakiro-dalmi adatokra és bemutatva egyes tudományterületek szakembereinek halálközeli élményt illető gondolatmenetét.
Dolgozatom másik célja, hogy újszövetségi kijelentések, elsősorban Pál apostol utalásai alapján, elgondol-koztasson a halálközeli élménynek a kereszténység keletkezésében játszott lehetséges szerepén.
By the definition „near-death experiences” we describe such psycho-spiritual observations that can be placed only with much difficulty within the reductive-materialistic world-view that has a huge inpact on sciences today. According to the reductive-materialistic way of thinking every spiritual fenomenon can be traced back to materialistic sources and the psycho-spiritual reactions of humans are the results of mere biochemical issues in the human body. In other words human consciousness or self-consciousness is nothing but a spin-off of our brain. The inferences of the close observation of near-death experiences among humans put a question mark behind the proposition of world-penomena being able to be reduced to a sheer flow of energy or more simply a „material” flow, and they put the puzzling tension between the body and the soul, the „material” and the „spiritual” into an etirely new light. One of the purposes of my writing this paper is to raise some public interest for the present results of scientific research within the realm of human near-death experiences. In order to do that I make numerous references to the current literature and written material correspondig to the ideas of those who have achieved some significant results in the area representing different scientific directions and perspectives. Another aim may be – with references to the canonical writings of the apostle Paul – to make my readers think of the possible role near-death experiences might have played during and within the genesis of Christianity.
Absztraktok 2024/03
Petró László:
Az élet csődjeiből való feltámadás – A feltámadás értelmezése Jürgen Moltmann dogmatikájában
Jürgen Moltmann (1926–2024) közelmúltbeli halála kapcsán emlékezik meg a tanulmány a német református teológus feltámadás értelmezéséről. Az ő nevéhez fűződik az eszkatológikus teológia újra értelmezése, amellyel ezt a tant a teológiai tudományok centruma felé mozdította. Emiatt teológiájának jellegzetessége, hogy a feltámadás reménysége a jövő mellett a jelent is meghatározza. A tanulmány kitér a kritikákra is, de bemutatja, hogy Jürgen Moltmann munkássága alatt miként ébresztette fel az egyház felelősségét kora társadalma iránt.
This survey remembers the understanding of resurrection of the german protestant theologian, Jürgen Moltmann (1926–2024), who died on recent past. He redefinied the eschatoligical theology and moved this disciple toward the center of the teological studies. The hope of the resurrection defines the future and present as well in his theological characteristic. The survey introduces the critics of his theology as well but shows Jürgen Moltmann’s theology how waked up the responsibility of church for its society.
Csizmadia Zoltán:
Szemléletváltás az eucharisztia ökumenikus közelítésének folyamatában
Az újkori ökomenikus mozgalomban kiemelt szerep jut az eucharisztiával kapcsolatos teológiai diskurzusnak. A közel száz éve tartó, lassú folyamat főbb témái Krisztus valóságos jelenlétét, az eucharisztikus áldozatot és a felszentelt szolgálatot érintik. Írásomban – figyelembe véve korunk szociokulturális tényezőit – szemléletváltást sürgetek: a teológiai témák mellett fontolóra kell venni olyan aspektusok megvitatását is, melyek a mai fogyasztói társadalom élmény-, és tapasztalat orientált tagjainál jelentőséggel bírnak. Így foglalkozom az eucharisztia és spirituális egészség, a spiritualitás, a hálaadás és az ökoteológia és eucharisztikus lelkiség kapcsolatával.
In the modern ecumenical movement, theological discourse related to the eucharist plays a prominent role. This slow process, ongoing for nearly a century, primarily focuses on Christ’s real presence, the eucharistic sacrifice, and ordained ministry. In my writing – considering the socio-cultural factors of our time – I advocate for a shift in perspective: alongside theological topics, it is also important to consider discussing aspects that hold significance for the experience- and sensation-oriented members of today’s consumer society. Therefore, I address the relationship between the eucharist and spiritual well-being, spirituality,gratitude, and the connection between eco-theology and eucharistic spirituality.
Czövek Tamás:
„Homoszexualitás” a Bibliában: Rövid áttekintés a vallástörténeti háttér ismertetésével
Ez a tanulmány1 a homoszexualitás bibliai megítélését vizsgálja. Ehhez nélkülözhetetlen az ókori közel keleti és hellén-római szemlélet és gyakorlat tanulmányozása, ezért elsőként erre fordítok figyelmet, mielőtt a fontosabb bibliai szakaszok kritikai tanulmányozásába kezdenék. A tanulmány következtetése, hogy az ókori Közel-Kelet (Izráelt is beleértve) az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot alapvetően más szemszögből ítélte meg, mint a 21. századi nyugati kultúra. Az összegzés után a gyülekezeti és egyéni életre vonatkozó etikai következtetéseket igyekszem megfogalmazni.
This study examines the biblical understanding of homosexuality. In doing so, I shall first study the approach to and practice of “homosexuality” in the ancient Near East and the Greco-Roman cultures in particular before analysing the most relevant biblical passages. My conclusion is that the ancient Near East, Israel included, dealt with the question of same sex relations in a very different way from that of 21. century Western culture. After summarising the analysis, I shall reflect on the relevance of my findings to ecclesial and individual ethics.
Michelisz Richárd:
Elveszett és összetört képmás Rottmayer János nyomában (1. rész)
A tanulmány az egyik első magyarországi hetednapi adventista életét, és a hetednapi adventizmus kezdeti hazai történetét dolgozza fel. Rottmayer János, aki eredetileg baptista hívőként kezdte vallási életét, családjával együtt csatlakozott a hetednapi adventistákhoz, és jelentős szerepet játszott az adventista misszió elterjedésében. Jelentőségét azonban nemcsak az adventista egyházban való szerepvállalása támasztja alá. A tanulmány számba veszi Rottmayer életútjának főbb eseményeit, beleértve családi hátterét, vallási meggyőződésének alakulását. Feltárja azokat a történelmi és társadalmi körülményeket, amelyek Rottmayer életét és misszióját befolyásolták, valamint kitér családtagjainak vallási tevékenységére, és az őket ért hatásokra. Végül kitér életújtával, meggyőződésével kapcsolatosan később kialakult egyháztörténeti vitákra, melyek során bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan kapcsolódik Rottmayer János életútja a szélesebb európai szabadegyházi mozgalmakhoz, hogyan vált az ő személyes hitútja többek között az adventizmus magyarországi terjeszkedésének egyik alapkövévé is.
The study delves into the life of one of the early Seventh-day Adventists and the initial history of Seventh-day Adventism in Hungary. János Rottmayer, who initially followed the Baptist faith, later joined the Seventh-day Adventist Church along with his family and played a significant role in advancing the Adventist mission. However, his importance is not limited to his involvement in the Adventist movement. The study examines key events in Rottmayer's life, including his family background and the development of his beliefs. It explores the historical and social contexts that shaped Rottmayer's life and mission, as well as the religious pursuits of his family members and their impacts. Furthermore, it discusses subsequent debates in church history pertaining to his life and convictions, offering insights into how János Rottmayer's experiences are linked to broader European Free Church movements. His personal spiritual journey, among other factors, emerges as a foundational element in the growth of Adventism in Hungary.
Rózsa Dávid:
Betekintés az áldozatok és játszmák világába
Tanulmányom célja, hogy bemutassa a címben szereplő témák alapvető megközelítési módjait. Ehhez az első nagy egységében definiáltam az áldozatszerepet, a pszichológia segítségével. Ezt követően magát az áldozatot definiáltam vallástörténeti, valamint ószövetségi bibliateológia felől, bemutatva azokat a témám szempontjából fontos alapelveket és alapmotívumokat, amik meghatározták a korabeli kultuszok áldozatbemutatását, azoknak típusait és az azok mögött meghúzódó indokokat. Megvizsgálom ezzel szemben az Ószövetség áldozatbemutatását, rávilágítva a különbségre a környező népek és a zsidók áldozatai között, mind gyakorlatban, mind a mögötte álló teológiai elképzelés szempontjából. Ezt követően gyakorlati szempontból mutattam be, miképpen hirdethetjük meg Krisztus szabadítását a korábban megismert áldozati szerepekből és játszmákból, istentiszteleti és liturgikus keretek között. Mindezek segítségével tovább gondolkodhatunk az áldozati szerepekről – legyen az akár a különböző bibliai példák bemutatásának a területe, akár a konkrét lelkigondozói szituációk feltárása és feldolgozása. Ugyanúgy fontos, hogy mindez önreflexióra is indítson bennünket, ismerve azt, hogy életszemléletünk mennyire táplálkozik saját élményeink és megközelítéseink összességéből is. Tudva, hogy Krisztus áldozata keresztyén hitünk központja, fontos tovább gondolnunk ennek az áldozatnak és az ebből fakadó szabadításnak minden területét – személyes kapcsolatainkat is beleértve.
My study aims to present the fundamental approaches to the topics mentioned in the title. For this purpose, in the first major section, I have defined the role of the victim using psychological terms and approaches. In the second section, I have defined the concept of the victim and sacrifice from the perspectives of religious history and Old Testament biblical theology, presenting the principles and motifs that have determined the presentation of sacrifices in contemporary cults, their types, and the underlying reasons behind them, in relation my topic. In contrast, I examine the presentation of sacrifices in the Old Testament, shedding light on the differences between the sacrifices of surrounding peoples and the Jews, both in practice and from the perspective of the theological concepts behind them. Following this, I have presented from a practical perspective how we can proclaim the salvation of Christ from previously understood sacrificial roles and “games”, within liturgical frameworks. With all this, we can further contemplate the roles of sacrifice – whether it be through presenting various biblical examples or exploring and processing specific pastoral care situations. All of this leads us to self-reflection, knowing that our worldview is deeply influenced by our own experiences and approaches. Understanding that the sacrifice of Christ is the cornerstone of our Christian faith, it is important to further consider every aspect of this sacrifice and the resulting salvation – including our personal relationships.
Absztraktok 2024/04
Balla Ibolya
Szövetség a halállal (Ézs 28,15.18) Az Ézs 28,14–22 halálra vonatkozó koncepciói
Az Ézsaiás 1–39 egyik fontos tanítása, hogy a halál Izráel bűneinek következménye, Istentől jövő megérdemelt büntetés. Az Ézs 28,14–22-ben található „szövetség a halállal” kifejezés értelmezését tekintve nincs egyetértés a magyarázók között, akiknek egy része szerint ez egy metafora, és általánosságban utal olyan menedékre, ami nem egyenlő az Istenbe vetett reménységgel, a tőle várt védelemmel. Mások szerint az alvilág erőinek megszemélyesítéseit találjuk itt. E tanulmányban megkíséreljük eldönteni e kérdéseket az Ézs 28,14–22 elemzésével, tekintettel a szakasz szerzője által feltételezhetően ismert ókori közel-keleti vallási koncepciókra.
It is one of the characteristics of Isaiah 1–39 that death is the consequence of Israel’s sins as a just punishment from God. Isa 28,14–22 contains the expression „covenant with death.” There is no consensus as to what this covenant means. Is it a metaphor generally referring to any kind of protective measure other than taking refuge in God, or more specifically to the personification of the powers of the underworld? The paper will attempt to answer these questions by analysing Isa 28,14–22 with a view to the Ancient Near-Eastern religious notions which might have been known to the author of the passage.
Kustár György
Egy botrányos apa – A tékozló fiú története (Lk 15,11–32)¬
A Tékozló fiú története Isten végtelen szeretetét ünnepli. Olvasóként és hallgatóként hajlamosak vagyunk a kisebb fiúval azonosulni, és a nagyobbat rossz szemmel nézni és elítélni, mint aki vak Isten kegyelmére. De értjük-e valójában, amit üzenni akar? Kozma Zsolt szerint ez a történet “természetes példázat”, azaz a szereplők viselkedése az elvárásoknak megfelelő. Úgy látom, épp ellenkezőleg, a korabeli olvasó megbotránkoztatónak tartotta a történetet. A fiatalabb testvér döntései, az, hogy kikéri az örökséget, pénzzé teszi, pogány földre költözik, bérmunkásnak szegődik, ráadásul disznópásztornak, jól ismert, az első hallgatóságban felháborodást keltő mozzanatok. Ami kevésbé feltűnő, hogy a történet alapján az apa is hasonló megítélés alá esik. Az, hogy szó nélkül elengedi a fiát, hogy várja vissza, elé fut és megcsókolja, nem szab feltételeket a visszafogadáshoz, sőt, indokolatlanul pazarló lakomát rendez, egy gyenge, felelőtlen, családja érdekeit semmibe vevő, szentimentális ember képét nyújtja, aki igazságtalanul bocsát meg, feladja becsületét, kockára teszi a család vagyonát, aki nem figyel a rokonság és a faluközösség véleményére. Ez az apa is tékozló – tettei csorbát ejtenek tekintélyén, reakciói a bölcsesség hiányáról tanúskodnak. Egy ilyen szülő megvetendő. A történet sodrása így önkéntelenül az idősebb fiú szerepébe taszít bele, aki jogosan tiltakozik az apa és a kisebbik testvér esztelen és méltánytalan viselkedésével szemben. A nyitott példázat befejezése ránk vár: nagyobbik testvérként nekünk kell valahogy reagálni az apa megbotránkoztató figyelmeztetésére: “Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott”! (Lk 15,32)
This story of the irresistible and infinite love of God is well known. But do we really understand it? The Prodigal son is perceived by us, modern readers, as a hymn of God’s mercy. We tend to celebrate ourselves as the younger son and feel sorry or anger for the elder brother who is blind to the great love of the Lord. However, reading the parable more carefully might be shocking: one finds that this story presumably generated disgust and resistance among the first listeners. The younger son’s decisions, asking for the inheritance, turning it into money, settling in a foreign land, applying for indentured labor at a pagan’s field as a shepherd of swines are well known stumbling stones. Interestingly, the father seems to fall under similar judgement. His decision of letting the son go, sharing silently the inheritance, waiting for the prodigal, running and kissing him and the feasting at the end picture an irresponsible, weak, sentimental men, who as a foolish disrespect the honor of his family, who unjustly forgives sins, who does not lament on the expectations of the village and kins. This father is a prodigal – his deeds are degrading; his reactions are unwise. The story slowly and unconsciously pushes us into the role of the elder son, who reasonably and justly protests. As elder sons we are positioned to react to the scandalous statement of the father: “But we had to celebrate and be glad, because this brother of yours was dead and is alive again; he was lost and is found.” (RSV)
Petró László
Hogy ne „megbízás nélküli egyház” legyünk – Az egyház szolgálatának történelmi felelőssége Vályi Nagy Ervin teológiájában –
Ez a tanulmány a történelem kérdésére kíván reflektálni, mint Vályi Nagy Ervin teológiájának egyik fő gondolatkörére. A magyar teológus 100 esztendővel ezelőtt született, de teológiai látásának jelentősége ma is aktuális. Krisztus egyházának szeretné megmutatni az utat, hogy miképpen maradhat meg az evangélium hirdetése mellett a megváltozott történelmi viszonyok között. Vályi Nagy Ervin szerint az egyháznak csakis a Krisztus útja maradt. Ezen az úton a történelmet nem lehet Isten akaratával egyenlővé tenni.
This survey focuses on history as one of the main theme of Ervin Valyi Nagy’s theology. The Hungarian theologian was born 100 years ago but the meaning of his theological view is always actual. He showed the way to Christ’s church his world for proclaiming the gospel among changed historical circumstances. According to Ervin Valyi Nagy the church has to remain on Christ’s way. On this way the history cannot become equal with God’s want.
Michelisz Richárd
Elveszett és összetört képmás Rottmayer János nyomában (2. rész)
A tanulmány az egyik első magyarországi hetednapi adventista életét, és a hetednapi adventizmus kezdeti hazai történetét dolgozza fel. Rottmayer János, aki eredetileg baptista hívőként kezdte vallási életét, családjával együtt csatlakozott a hetednapi adventistákhoz, és jelentős szerepet játszott az adventista misszió elterjedésében. Jelentőségét azonban nemcsak az adventista egyházban való szerepvállalása támasztja alá. A tanulmány számba veszi Rottmayer életútjának főbb eseményeit, beleértve családi hátterét, vallási meggyőződésének alakulását. Feltárja azokat a történelmi és társadalmi körülményeket, amelyek Rottmayer életét
és misszióját befolyásolták, valamint kitér családtagjainak vallási tevékenységére, és az őket ért hatásokra. Végül kitér életújtával, meggyőződésével kapcsolatosan később kialakult egyháztörténeti vitákra, melyek során bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan kapcsolódik Rottmayer János életútja a szélesebb európai szabadegyházi mozgalmakhoz, hogyan vált az ő személyes hitútja többek között az adventizmus magyarországi terjeszkedésének egyik alapkövévé is.
The study delves into the life of one of the early Seventh-day Adventists and the initial history of Seventh-day Adventism in Hungary. János Rottmayer, who initially followed the Baptist faith, later joined the Seventh-day Adventist Church along with his family and played a significant role in advancing the Adventist mission. However, his importance is not limited to his involvement in the Adventist movement. The study examines key events in Rottmayer's life, including his family background and the development of his beliefs. It explores the historical and social contexts that shaped Rottmayer's life and mission, as well as the religious pursuits of his family members and their impacts. Furthermore, it discusses subsequent debates in church history pertaining to his life and convictions, offering insights into how János Rottmayer's experiences are linked to broader European Free Church movements. His personal spiritual journey, among other factors, emerges as a foundational element in the growth of Adventism in Hungary.
Csorba Dávid
Gályarab-levelek
A magyarországi református gályarabok történetének 350. évfordulóján számos ünnepi alkalom szerveződik, emléktáblák és -beszédek díszítik a jubileumot. A hazai gályarabemlékezet ugyanakkor a kultuszt fenntartja, de a források elérése még továbbra is nehézkes. Ezért még az egyháztörténészek beszédei is megmaradnak az üldöztetés és a szenvedés retorikai kiábrázolásában. Ezt az űrt hivatott betölteni a Bujtás László és jómagam által képviselt forrásközlés és értelmezés. Ennek alapeleme a gályarabok által írt és hátrahagyott szövegek, történeti beszámolók, beadványok és levelek sorsa. Kocsi Csergő Bálint számos dokumentumot gyűjtött össze, és ezek gyűjtésére és rendszerezésére irányítja rá a figyelmet ez a tanulmány.
On the 350th anniversary of the history of the Reformed galley preachers in Hungary, a number of celebrations are organised, with commemorative plaques and speeches to mark the anniversary. At the same time, the cult is being maintained in the country's galley commemoration, but access to resources remains elusive. Hence, even the speeches of the church historians remain a rhetorical illustration of persecution and suffering. It is this void that the communication and interpretation of sources represented by László Bujtás and myself is intended to fill. Its basic element is the fate of the texts, historical accounts, submissions and letters written and left behind by the galley slaves. Bálint Kocsi Csergő has collected a large number of documents, and the collection and organisation of these is the focus of this study.
Czövek Tamás
Protestantizmus és hagyomány
A reformáció a sola Scriptura elvének megfogalmazásával szakított a középkori egyház azon gyakorlatával, hogy az egyházi hagyomány is forrása lehet a keresztyén hitnek és gyakorlatnak. Azóta a protestáns egyházak általános meggyőződése, hogy életüket csak a Biblia szabályozza, a hagyomány nem játszik szerepet. Ez a vitaindító ezt a meggyőződést vizsgálja: mennyire megalapozott ez a meggyőződés, és mennyire lehetséges hagyományok, mint forrás nélkül a teológia.
The Protestant Reformation bid farewell to the medieval church’s practice of making tradition to the source of Christian faith and practice. Ever since Protestant churches have generally maintained that their church life is solely based on the Bible without tradition playing any role. This brief presentation questions how much this Protestant view is well-founded and how much it is possible for any church or theology to function without tradition as source.
Absztraktok 2022/02
ANDRISKA ERVIN
Az iszlám fundamentalizmus az ábrahámi vallások tükrében
Amikor a vallási fundamentalizmus a téma, az emberek óhatatlanul is az iszlám vallásra asszociálnak, azon belül is annak szélsőséges megjelenési formájára az elmúlt években, Európában mind gyakrabban megjelenő dzsihadista támadások kapcsán. Munkámban szeretném áttekinteni az Ábrahámi vallásokra fókuszálva a fundamentalizmus kérdéskörét. Így munkámban helyet kap a zsidó, a keresztény, és az iszlám hit kapcsán a vallási fundamentalizmus megjelenési formáinak egy-egy példája. A fundamentalizmus jelenségének megértéséhez felhasználom a vallások kialakulásának általános történeti alapjait. Megvizsgálom az igehirdetés e formájának jelentőségét, valamint összehasonlítom a fundamentalizmust az apologetikával. Felsorolom a főbb állomásokat és szereplőket az iszlám fundamentalizmus történeti kezdeteitől a modern kialakulásáig. Külön fejezetben térek ki a politika és a vallás találkozására, melyben a cionista zsidó, a katolikus és protestáns kereszténység mellett, leginkább az iszlám és az iszlámizmus kapcsolatát vizsgálom. Itt részlete-sebben kitérek az restitutív, univerzalista, realista, a kozmopolita iszlámizmusra és globális dzsihádizmusra. Dolgozatom záró elemeként, a vallási fundamentalizmust, mint biztonsági kihívást vizsgálom, aszerint, hogyan viszonyulnak a vallási felekezetek, illetve vallásos és nem vallásos emberek egymáshoz Európában.
When the religious fundamentalism is the theme, people inevitably associate it with the Islamic religion, especially in connection with the increasing number of jihadist attacks in Europe in recent years. Thus, an example of the manifestation of religious fundamentalism in connection with the Jewish, Christian, and Islamic faith is included in my work. To understand the phenomenon of fundamentalism, I use the general historical foundations of the religions.
I examine the significance of this form of preaching and compare fundamentalism with apologetics. I list the main stations and actors from the historical beginnings of Islamic fundamentalism to its modern development.
In a separate chapter, I turn to the meeting of politics and religion, in addition to Zionist Jew and Protestant fundamentalist Christianity, I put the emphasis on the relationship between Islam and Islamism. Here I elaborate on restitutionist universalist, realist, and cosmopolitan Islamism.
As the concluding element of my writting, I examine religious fundamentalism as a security challenge according to how religious denominations and religious and non-religious people in Europe relate to each other.
STRIFLER ZOLTÁNNÉ
A digitalizált Ige
Az online igehirdetés néhány fajtája
A koronavírus megjelenésével az egyháznak az evangélium terjedésének érdekében új, eddig ismeretlen módszerekkel kellett megküzdenie. Elsődleges csatornává vált az online tér és a digitális világ. Szinte egyik napról a másikra kellett az igehirdetőknek megismerkedni a digitális tér adta lehetőségekkel. Ez azonban nem csak eszközismeretet jelent, hanem nagyban megváltoztatja az igehirdetés teológiáját is. E jelen tanulmányban leginkább külföldi, friss kutatások eredményei alapján bemutatásra kerül az úgynevezett digitális Ige, amely a hagyományos barthi teológiából kiindulva az Ige negyedik alakjaként jelenik meg. Tehát szó esik az írott, a kijelentett és a hirdetett ige digitalizált formáiról. Valamint bemutatásra kerül nyolc, online igehirdetési stílus is.
Mit der Entsthetung von Corona-virus musste sich die Kirche neuen, unbekannten Methoden für die Verbreitung des Evangeliums stellen. Der Online-Raum und die digitale Welt wurden zu einem primären Kanal. Quasi über Nacht mussten sich Prediger mit den Möglichkeiten des digitalen Raums vertraut machen. Dies ändert die Theologie der Predigt erheblich. In dieser Studie wird das sogenannte digitale Wort hauptsächlich auf der Grundlage der Ergebnisse neuerer Forschungen im Ausland dargestellt, die ausgehend von der traditionellen Barthianer-Theologie als vierte Form des Wortes erscheint. Es geht also um die digitalisierten Formen des geschriebenen, des offenbarten und des verkündigten Wortes. Acht online Predigtstile werden ebanfalls vorgestellt.
SZABÓ BEATRIX
A megalapozott elmélet módszere
A dolgozat a grounded theory, magyarul a megalapozott elmélet kutatási módszerét mutatja be. A meg-alapozott elméletet két amerikai szociológus, Glaser és Strauss dolgozta ki 1967-ben. A módszer a kvalitatív kutatás egy ága, amelyben az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban gyökerezik. Egyszerre történik benne az adatgyűjtés és az adatok elemzése. A megalapozott elmélet kialakulásának rövid története után a dolgozat ismerteti a módszer lényegét, a kutatás lépéseit a kódolástól a kategóriákon át az elméletalkotásig, végül pedig az alkalmazás lehetőségeit, különös tekintettel a gyakorlati teológia tudományágára.
This paper introduces the reader to the research method of grounded theory. Grounded theory was developed in 1967 by two American sociologists, Glaser and Strauss. This method is a branch of qualitative research, in which theory evolves from, and is rooted in empirical data. It involves data collection and data analysis at the same time. After a short history of the development of grounded theory, the paper presents the essence of the method, the steps of research from coding through categories to the creation of theory, and finally the possibilities of application, especially in the field of practical theology.
ÖTVÖS CSABA
Húsvéti böjt és ünnep az ortodox hagyományban
„A bűnbánat kapuját nyisd meg nékem,
Életetadó; mert lelkem a Te szent templomodhoz serken”
Az ortodox hagyomány liturgikus évében a Húsvét előtti időszak és a Húsvét ünnepe kitüntetett idő. Az alábbi tanulmány ezen időszak, a Triódion, és a Húsvét ünnepének rövid bemutatását tűzte ki célul. azért, hogy a felkészülés és az ünnep legfőbb jellemzőit bemutassa. A bevezetés az ortodox hagyomány böjti gyakorlatát és a használt liturgikus könyveket ismerteti. Ezt követi először a Triódion bemutatása, amelynek három része van: a Böjt előtti időszak, a Szent Negyven Nap és a Nagyhét. A tanulmányt a Húsvét ünnepének leírása zárja. A rövid, és a teljesség igénye nélküli ismertetés az időszakra jellemző szertartásokra, imádságokra és az időszak kronológiáját követve a vasárnapok alapvető jellemzőinek leírására terjed, hogy szemléltesse az ortodox hagyomány gyakorlatát és lelkiségét.
In the liturgical year of the Orthodox tradition the season before the Easter and the feast of the Easter itself is a very important part. The aim of the present paper is to make familiar briefly this season, the weeks of the Triodion and the feast of the Pascha. The paper starts with a short description of the fasting theory and practice in the Church and the special service book that are used. It is followed by the period of the Triodion that can be divided into three main sections: the Pre-Lenten period, the Great and Holy Forty Days, and the Holy Week. An concludes with the portray of the feast of the Easter. The introduction makes an attempt to present the most important and special liturgical services, the prayers and the consecutive Sundays to illustrate the Orthodox practice as well as the spirituality.
