• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Látogatás Mohácson

 


A Vallásközi Dialógus Bizottság képviseletében Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi egyház elnöke szeptember 22-én felkeresték a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet. A látogatás gondolata dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásának kapcsán merült fel, aki a Bizottság április 19-i nyílt ülésének vendége volt. (Ld. alább az erről szóló beszámolót.) Ő volt az elmúlt évben a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Nyilvánvaló volt, hogy Szigetvár előtt az előzményt, azaz Mohácsot kellene felkeresni. A látogatók az evangélikus parókián találkoztak Cairns-Lengyel Henriett mohács-siklós-magyarbólyi evangélikus és Kovács József pécs-mohács-szekszárd-őcsényi pünkösdi lelkésszel, akik az emlékhelyre is velük tartottak. A résztvevők a Bizottság képviseletében koszorút helyeztek el a „hősvértől pirosult gyásztéren”.


A Magyarországi Bahá’í Közösség képviselőinek látogatása

A Magyarországi Bahá’í Közösség képviseletében Koczóh Péter, az Országos Szellemi Tanács tagja és Koczóhné Járay Erzsébet vallásközi referens június 11-én látogatást tett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál. Az alkalom a Vallásközi Dialógus Bizottság majdnem pontosan egy évvel ezelőtti, 2017. június 12-i látogatásának folytatása volt. A vendégek elmondták, hogy tavaly ősszel ünnepelték Bahá’u’lláh születésének 200. évfordulóját. Tíz helyen tartottak megemlékezést: Budapesten öt helyszínen, Szentendrén, Gödöllőn, Szegeden, Sárváron és Nagykovácsiban, amely alkalmak nagymértékben hozzájárultak a közösségi élet megélénküléséhez. Idén áprilisban kilenc napos gyűlés keretében választották meg Haifában a 166 országból érkezett küldöttek öt évre az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í világközösség vezető testületének tagjait.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy tagjaik nagy része középosztálybeli, ők a legaktívabbak. Ha valaki be akar lépni, akkor „kijelenti magát”, hogy tag akar lenni. El kell ismernie, hogy Bahá’u’lláh Isten küldötte. A rokonságtól, korábbi barátoktól, hagyományoktól nem kell elzárkózniuk. Minden vallásalapítót egyenrangúnak fogadnak el. Más vallásúakkal is köthetnek házasságot. Sok más közösséghez hasonlóan náluk is van fluktuáció, de a kilépőket, ha nincs akadálya, hajlandók visszafogadni.

Ez alkalommal is előkerült a vallásüldözés kérdése, főleg a muszlim országokban. Indonéziában az utóbbi időben nincs különösebb probléma, de a vallásalapító hazájában, Iránban és például Jemenben azóta is szomorú a helyzetük.

Az Ökumenikus Tanácsról, tagegyházairól és programjairól Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást.
A vendégek és a vendéglátók a tavalyihoz hasonlóan jó hangulatú beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az elvallástalanodás, a hitbeli és erkölcsi kérdések elől való bezárkózás nincs jó hatással a társadalomra. Jobban meg kellene szólítani az embereket.

 

Szentpétery Péter
Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke

 

Aktuális kérdések Törökországról – Hóvári János tartott előadást a MEÖT-ben

 


Budapest – Dr. Hóvári János volt ankarai nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Törökország Európa és Ázsia határán és ennek vallási, politikai és nemzetközi háttere – a vallásszabadság kérdése címmel tartott előadást a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága ismételten egy izgalmas és aktuális kérdéseket taglaló nyilvános előadást szervezett. A sajtóban Törökországról sok szó esik, különböző megvilágításból láthatjuk a török bel- és külpolitika alakulását. Ezért is fontos, hogy dr. Hóvári János volt nagykövet bevezethette a jelenlévőket a mai Törökország gondolkodásába.
Törökország régen és ma, avagy török–magyar két jó barát?

A volt ankarai nagykövet történeti bevezetésében a török–magyar kapcsolatokról beszélt. „A törököknek a magyar egy nyelv-testvér, közös világból kinőtt nép, ezért szimpátiával tekintenek Magyarországra, a magyarokra” – fogalmazott Hóvári. Az előadó kitért arra, hogy ez a szimpátia nyelvi- és antropológiai szálakra vezethető vissza, valamint arra, hogy a törökök azt gondolják, hogy az európai és nyugati népek lenézik őket, egyedül a magyarok és lengyelek nem. A törökök magyar szeretetével kapcsolatban a volt nagykövet arról is beszélt, hogy ez gazdasági tényező is, számos kulturális, oktatási és tudományos együttműködés jött létre a két ország között.

A fejlődő Törökország

„Törökország az elmúlt húsz-harminc évben erőközpont lett. Nem nagyhatalom, de több mint középhatalom” – mondta az ország gazdasági pozíciójával kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Törökország ma tagja a húsz legnagyobb gazdaságával rendelkező országnak, acélgyártásban versenyben van Oroszországgal és Németországgal.
A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak gazdasági folyamatokban számít erős országnak Törökország, hanem népességét tekintve is kedvező adatokkal rendelkezik: „A 86 millió lakosú ország átlagéletkora 27-28 év, azaz a lakosság nagyon fiatal” – fogalmazott. A demográfiai adatokkal kapcsolatban az előadó elmondta, hogy az előrejelzések alapján a török lakosság száma 2050-re elérheti a 100 millió főt.
Ennek fényében nem csoda, ha Hóvári mint „globális tényező” beszélt Törökországról, mely „gazdaságilag és katonailag olyan ország, aminek kisugárzása túlmutat a határán”.

Vallási élet Törökországban

„A törökség 90 százaléka az iszlámhoz kötődik” – mondta az előadó. Vannak még keresztények, zsidók, buddhisták is, de számuk elenyésző. Hóvári János kitért arra, hogy a társadalom egy része posztszovjet vallási felfogást képvisel: erősen szekularizált vallási újjáépülés jellemző rájuk, ami azt jelenti, hogy próbálják az összhangot megtalálni a szekularizáció, a modernizmus és az iszlám között.

A volt nagykövet elmondta, hogy a keresztényeket a mai rezsim megtűri, nem üldözi őket, viszont a nyilvános, direkt térítést nem engedélyezi nekik. Az örmények visszakapták templomaikat, könyvtárat alapíthattak, a szír keresztények is gyakorolhatják vallásukat. „Protestánsok alapvetően családi alapon vannak Törökországban, egyesített protestáns közösséget képeznek” – mondta.

A szekuláris Törökország, avagy Mustafa Kemal Atatürk

Vissza kell tekintenünk a múltra ahhoz, hogy megértsük a mai Törökországot – ez derült ki akkor, amikor az Erdoğan által képviselt politikáról beszélt Hóvári János. Mustafa Kemal Atatürk (1881 – 1938) szekuláris államra törekedett, számos nyugati mintát átemelt, az ifjú törökök modernizálódó, európaizálódó ideológiáját ismerte meg és hirdette. Mustafa Kemal Atatürk azt mondta, hogy az iszlám magánélet kérdése, míg Törökország szekuláris ország. Ennek értelmében egy nem iszlám-, hanem világi alapú Török államot hozott létre. Bevezette a latin betűt, iszlám intézmények vagyonait államosította, iskolákat épített, az oktatást fejlesztette. Intézkedéseivel megteremtette a kemalista értelmiséget, melynek hatása nemcsak tartós lett, hanem egészen 2002-ig erős politikai erőt képezett.

Recep Tayyip Erdoğan és a ma kérdései

Az 1950-es évektől a kemalista politika bár enyhült, mégis erős politikai erővel bírt. A hadsereg tagjai csak kemalisták lehettek. Bár az iszlám szervezetek egy része visszakapta ingatlanjait, de teljes szabadságban nem részesültek.

A fordulat 2002-ben történt, amikor Recep Tayyip Erdoğan által alapított Igazság és Felemelkedés Pártja – aki a választást megelőzően egyesítette a különböző ellenzéki mozgalmakat, és a kurdokkal új párbeszédet kezdett – megnyerte a választásokat. „Az iszlám összeköt bennünket” – erdoğani politika mentén alakuló politika mellé a fiatal szavazók is odaálltak.

A mai helyzetet még meghatározza a kemalista eszméken alapuló alkotmány, de Erdoğan célja, hogy új alkotmány legyen.
„Az új Törökország egyik fő eleme az iszlámhoz való kötődés lesz. Gazdasági alapja megvan ehhez, hiszen gazdaságilag olyan tényező, hogy ezt véghez tudja vinni” – mondta Hóvári János. Az előadó ugyanakkor kitért arra is, hogy a reiszlamizáció kérdésében az ország megoszlik, így kérdés, hogy ezek a folyamatok mennyire tarthatók politikai mederben.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága által szervezett előadáson kérdések feltevésére is lehetőség volt.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám

Forrás: http://www.evangelikus.hu/hovari-janos-meot

 

 

Törökország: iszlám és magyarbarátság

Hóvári János előadása

 

A bizottság idei, április 19-i nyílt ülésének vendége dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, az ismert Törökország-szakértő volt.
Bevezetésül elmondotta: Törökország sok szempontból érdekes, kapcsolataink a törökökkel sokkal régebbiek és mélyebbek annál, mint hogy csak a XVI-XVII. századi harcokra gondoljunk. Török népekkel, az onogurokkal és kelet-európiai törökökkel együtt jöttek őseink Közép-Ázsiából. A török és a finn nyelv között is felfedezhető rokonság, amely az uráli és az altáji nyelvcsalád közötti ősi szálakat idézik. A törökök a magyarokat nyelvtestvéreknek tekintik. A XVI-XVII. századi ill. korábbi hadakozásaink „nem hatják meg őket”, hiszen annyi mindenkivel háborúztak. A magyarokat a török társadalom mindegyik rétege kedveli. Úgy érzik, hogy az európai népek lenézik őket, a magyarok és a lengyelek viszont nem.
Törökország jelentős erőközpont lett az elmúlt húsz-harminc évben, valamiféle átmenet közép- és nagyhatalom között. 780.580 négyzetkilométeren 86 millió lakos él, akiknek átlagéletkora jelenleg közel 30 év. A lakosság 2050-re várhatóan eléri a százmilliót. Törökország globális tényező, a húsz legfejlettebb gazdaság között van, jelenleg a 14-15. helyen. Acélgyártásban Németországgal és Oroszországgal versenyben, paradicsomtermelésben negyedik-ötödik, szőlő- (és bor) termelésben a hetedik helyen áll a világranglistán. A török gazdaság hatósugara Közép-Európáig tart. Hadseregük a NATO-ban a második, 6-700 ezer katonával. A modernizálódásban az Osztrák-Magyar Monarchiának majd Magyarországnak jelentős szerepe volt, a két világháború között háromezer magyar élt Ankarában.

A török népek (török, azeri, kazak, kirgiz, csuvas stb.) kb. 250 millióan vannak, 90 százalékban muszlimok, de a gagauzok Moldáviában és Romániában keresztények, a lengyelországi és litvániai karaim tatárok zsidók, és vannak buddhista török népcsoportok is. A kazakok, kirgizek nomádok, akik a körülmények folytán sajátos pragmatizmussal viszonyultak az iszlámhoz, például a nőket az ő világukban eleve nem lehetett úgy elnyomni, mint a letelepedett népeknél. Az első világháború után a görögöket és a törököket kölcsönösen kitelepítették, ma a görögök kb. százezren lehetnek Törökországban. A törökök többségének el kellett menekülnie a Balkánról, ma tíz millióan balkáni eredetűek. Az 1920-as sèvres-i béke szerint Ankara körül százezer négyzetkilométer maradt volna meg Törökországból. A kurdok ekkor még együtt harcoltak a törökökkel. Azerbajdzsán területén 1917 óta jelentős, százezer fős hadsereg állomásozott, amely később Musztafa Kemal, a gallipoli győző (1915-16) vezetésével az ellenállás fő ereje lett a szultáni udvar megalkuvásával szemben, és a tábornok Kelet-Anatóliában 1919-ben átvette a hatalmat. Az ekkor Izmirben partra szállt görögöket, akik Ankarát el akarták foglalni, 1922 végére kiűzték. A szultánt 1922-ben politikai, 1923-ban vallási hatalmától is megfosztották. 1923-ban Lausanne-ban az antantnál, vagyis a briteknél elérték a sèvres-i béke revízióját, így nagyjából az etnikai határok szerinti területet kaptak. Kemal, a későbbi Atatürk (1881-1938) Thesszalonikiben született, ruméliai családban, az itteni lakosság jelentős mértékben europaizálódott, főleg a város nagy számú zsidó lakosságának köszönhetően. Az ifjútörökök mozgalma már 1909-ben megdöntötte Abdulhamid szultán diktatórikus uralmát. (Ami a török tisztikart illeti, nem vették komolyan az iszlám alkoholtilalmát.)

A nyugatosodott muszlim közegben a nők jogait is sokkal inkább tiszteletben tartották, minél gazdagabb volt egy család, annál szabadabb, szemben a szegényebb, elmaradottabb vidékekkel. Az ifjú törökök szekuláris államot akartak, de az ellenzők is sokan voltak: miért járjanak a nők is iskolába, miért kellene bevezetni az európai családjogot, miért az angolt és a franciát tanulják idegen nyelvként az arab helyett?

A szultanátus és a kalifátus megszűnésével a vallásosság a magánélet kérdésévé lett, érvényét veszítette például az iszlám családjognak az az eleme is, hogy a férj halála esetén, ha nincs fiúgyermek, akkor csak a férj fiútestvére örökölhet, bevezették a latin betűs írást, államosították az egyházi, vallási javakat, megfelelő katonai-rendőri erővel. A társadalom persze továbbra is megosztott volt. A kemalista értelmiség 2002-ig kitartott a hatalomban, a hadsereg őrizte az atatürki berendezkedést, ezért többször is puccsot hajtott végre. A kemalizmus „az első nagy pofont” az 1950-es években szenvedte el, amikor részben visszaállították az egyházi iskolákat. Tisztiiskolába ugyanakkor rendszeres mecsetlátogatót nem vettek fel. A jelenleg kormánypárt, az Igazság és Újjászületés Pártja (AKP) 2001-ben iszlamista mozgalmak egyesítéséből született, a kurdokat is 60-70 százalékban megnyerte magának. A 2017. április 19-én az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás eredménye (51,4 százalék igen, 48,6 százalék nem) is világosan mutatta a korábbi megosztottságot. A nagyvárosokban és a tengerparton, továbbá a kurdoknál a nemek, Anatóliában az igenek kerültek többségbe. Utóbbi területen az átlagos gyerekszám négy-öt, ezzel szemben az európaizálódott népességnél csak kettő-három. Erdogan elnök persze arra szólítja fel a törököket, Nyugat-Európában is, hogy öt gyerek legyen minden családban. Nagy kérdés persze az iszlám szerepe a jövőben, hiszen ebből nőtt ki a török kultúra, és az utóbbi években erősödik a nyugat-ellenes retorika. A nép megosztott, a népszavazáson csekély többséggel győztek az igenek. Erdogan alatt mindenesetre a gazdaság a 2008-as válságig növekedett, de jelenleg pang, szükség lenne tőkére és új technológiákra, ezt döntően Nyugat-Európából, azon belül is Németországból várhatják.
Kérdésekre válaszolva Hóvári János elmondotta, hogy a keresztények helyzete többé-kevésbé jónak mondható, és Erdogan alatt javult. A nem muszlimok a lakosság egy százalékát sem teszik ki, ezért nem jelentenek veszélyt az államra. A kereszténység erősödik, főleg Isztambulban, az örmények helyzete is javult, két-háromszázezren lehetnek, de valójában többen, csak kifelé nem mutatják. Az örmények és a szír keresztények Kelet-Anatóliában templomokat is visszakaptak. Ugyanakkor Ankarában nem adnak engedélyt a nunciatúrának új templom építésére. Isztambulban a katolikus közösségben csángó szerzetes misézik törökül, és egyesített protestáns gyülekezet is működik. Az Újszövetséget Vendel János (1894-1971) jezsuita szerzetes fordította törökre az 1940-50-es években. A törökök nem sokat tudnak a keresztény világról, az oktatásban nem kap kiemelt szerepet. A kemalisták a klasszikus európai kultúra megismertetésére törekedtek, így fordította Azra Erhat (1915-1982), akinek egy időben magyar férje volt, Homéroszt törökre. A protestánsok kevesen vannak, az 1820-as években jöttek például az USA-ból az evangéliumi keresztények, akik misszionáriusaik révén többnyire a keleti keresztényeket nyerték meg a protestantizmusnak. Muszlimokat nem téríthettek. Ők alapították a legtöbb közel-keleti amerikai egyetemet (Kairó, Damaszkusz, Bejrút stb), Isztambulban pedig a Robert College-t, amely ma a Boszporusz Egyetem nevet viseli.

Magyarország a törökök világában leginkább az Estergon kalesi kezdetű, még Kelet-Anatóliában is tudott népdal nyomán is ismerős, amelyben egy katona siratja a szerelmét. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a török-magyar viszony értékelésénél ajánlott és szükséges az árnyalt megközelítés. A törökök felfogása szerint ők annakidején segítettek a magyaroknak a Habsburgok ellenében, amely az Erdélyi Fejedelemségre nézve többé-kevésbé igaz is volt. A művelt törökök jól tudják, hogy a török hódoltsági területen szabadon terjedt az új hit, különösen a kálvini tanok. Ebből úgy gondolják, hogy az Oszmán Birodalmat a vallási liberalizmus jellemezte. Ez azonban csak nagy fenntartásokkal fogadható el.

A 2016. július 16-i puccskísérletről elmondta, hogy a török kormányzat Fethullah Gülen hitszónokot és követőit vádolja vele. A gülenisták az iszlám „jezsuitái” Törökországban, magasan képzettek, nyelveket beszélnek. A puccs hátterében azonban ott volt a kemalista tisztek kétségbeesettsége is, régi befolyásuk elvesztése miatt. Jelenleg a tábornokok fele, mintegy 150 van börtönben. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a NATO-tag Törökországból számos tiszt kért politikai menedékjogot más tagállamokban.
A magyar Erdelhun (magyarul=Erdély hun)testvérek Atatürk közeli barátai voltak. Rüstü Erdelhun (1894-1983) tábornok a koreai háborúban harcoló közel tízezer török katona parancsnoka volt. Katonái helytállásának is köszönhetően lett Törökország a NATO tagja. Rüstü Erdelhun később vezérkari főnök lett, de 1960-ban puccsal elmozdították.
Ami a magyar-török kapcsolatok jelenét és jövőjét illeti, az irántunk tanúsított szimpátiát jó értelemben ki kellene használnunk, távolabbi térségekben is, hiszen a török televíziót más országokban is sokan nézik. Hóvári János elmondta, hogy hazánknak sokkal nagyobb a politikai súlya Ankarában, mint ami országunk nagyságából következne. Jó érzés volt ezt érzékelnie. De a világ gyorsan változik s a magyar érdekek törökországi érvényesítéséhez sajátos ismeretekre van szükség. A török diákok, oktatók az Erasmus-ösztöndíjat leggyakrabban Lengyelországban és nálunk veszik igénybe. Sajnos jelenleg nem tudunk olyan mértékben Törökország részére technológiával és szakemberekkel szolgálni, mint amire az 1920-30-as és az 1970-80-as években képesek voltunk.

Az utolsó kérdés az EU-tagságra és ennek kapcsán a halálbüntetésre vonatkozott. A tagság a volt nagykövet szerint a következő néhány évre lekerül a napirendről. Az EU-tagság nem à la carte, mint számos török vezető gondolja. Törökország sok dologban nem felel meg a feltételeknek és egyes területeken igazán nem is akar, ilyenek például az emberi jogok, a nyugati típusú vallásszabadság kérdése is, de emellett a versenytől is félnek. Közép-Európának Törökország EU-tagsága érdekében áll, mert egy hatalmas piac nyílna meg a térség előtt. A halálbüntetést pedig úgy tűnik, hogy Törökországban be fogják vezetni, de az USA számos államában is gyakorolják: így ez bonyolult kérdés 21. századi világunkban.

*

Törökország helyzete mindenképpen különleges az iszlám világon belül. A legutóbbi időkig úgy tűnhetett, hogy ha nehezebben is, de az iszlám világban is megvalósítható állam és egyház/vallás szétválasztása. Jó volt hallani, hogy az utóbbi időben javult a keresztények helyzete, de bizonyos hírek alapján úgy tűnik, hogy a vallásszabadság tekintetében lenne még mit javítani. Az elmúl két évben pedig Törökország különösen is a menekült- illetve bevándorlási hullámmal kapcsolatban állandóan szerepel a hírekben. Az Európai Uniónak és egész Európának jól felfogott érdeke az ország stabilitása. (Szíriáé és Líbiáé stb. is az lett volna.) Ami minket illet, Mohács és a másfél évszázados megszállás nem fog megszépülni, de az árnyalt(abb) megközelítés mindenképpen ajánlott. A „védelmező” Habsburgok és a „szövetséges”, „keresztény” Európa időnként többet ártott, mint az „ellenséges” törökök. Rákóczi befogadása óta azonban baráti lett a viszony a Fényes Portával, amelyet, mint láthattuk, török részről (sokkal) jobban hangsúlyoznak, és amelynek folytatására, erősítésére kell törekedni. Nagyon köszönjük Hóvári János nagykövet úrnak, hogy Törökország kiváló ismerőjeként a rendelkezésre álló idő alatt ilyen alapos, továbbgondolásra ösztönző eligazítást kaphattunk tőle.

Szentpétery Péter

 

 

Plakát letöltése: PDF

 

 

Másodszori látogatás Krisna-völgyben

 

A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai még a 2012. évi első látogatás után elhatározták, hogy mandátumuk lejárta, 2016 decembere előtt visszatérnek. Erre szeptember 16-án került sor. Most is Mérő Mátyás, a korábbi sajtóreferens volt a kísérőjük, akivel nyílt, őszinte eszmecserét folytathattak. Elmondta, hogy hosszú, másfél évtizedes keresés után állapodott meg a Krisna-hitnél. Mégpedig azért, mert ez az a vallás, amely valóban tiszteli a többi vallást is. Isten mindenkinek olyan vallást ad, amelyet képes követni. Az ember szenvedéseinek oka az előző életeiben elkövetett rossz cselekedetek, az anyagi világhoz való ragaszkodás. Krisna azt tanítja, hogy aki halála pillanatában rá (vagy a saját istenére) gondol, az megszabadul a szamszára (reinkarnáció, „lélekvándorlás”) kényszerétől. Így nem is kell kutatni, nem is érdekes, hogy ő vagy bárki más mi volt előző életében. A bizottság tagjai természetesen ezzel nem értettek egyet, hiszen ugyanaz az Isten/istenség miért egymásnak homlokegyenest ellentmondó tanításokkal hívná magához az embereket? Azaz, a szamszára láncolata az egyszeri feltámadással szemben. Ha minden vallás jó, akkor miért éppen ezt vagy azt követi valaki? A Krisna-hívők válasza erre az, hogy Isten végtelen, de különböző szinteken lehetséges Őt megérteni. Vallják, hogy a testnél fontosabb a lélek. Rámutatnak arra, hogy a feltámadás tanítását a világ vallásainak csak egy része fogadja el. A feltámadás/új testet öltés mint az öröklét biztosítása azonban szinte minden vallásnál megjelenik. Nem volna-e tehát lehetséges, kérdezik, hogy az élőlény örök mivolta a bizonyos, és amit mi vallások esetleg másként értelmezünk, az csupán az, hogy milyen formában. Keresztényként persze meg kell jegyeznünk, hogy Isten az összes élőlény közül csak az embernek adta a(z egyszeri) feltámadás és örök élet ígéretét, ennek mintája pedig Krisztus megdicsőült teste.
Az 1993-ban vásárolt, ma már 270 hektáros biofarmon, ökofaluban kb. kétszázan laknak. A helyet több közül a közösség vezető lelkésze választotta ki, Krisna tanításainak megfelelő, egyszerű, letisztult, természetes a helyszín. Energiából továbbra is önellátók, elsősorban napelemek által. Az iskolába negyven gyerek jár, heti hat tanítási napon, összesen két hét a nyári vakáció, de mindannyian szeretik az iskolát. 2012-ben új tantermet építettek. A templomban Krisna formáját a szeretet jeléül naponta kétszer átöltöztetik és felajánlásokat végeznek, ennek célja az összekapcsolódás Istennel,. A Krisna-hívők a hinduizmuson belül is kiemelten fontosnak tartják a tehén tiszteletét, mivel a hindu szent iratok szerint nincs még egy állat, amely ennyire hasznos lenne az embernek. Az istállóban mindegyik felett egy kép van, és amikor bent vannak, halk zene szól, Az állatokat emberségesen tartják, tágas, tiszta istállóban és csak kézzel fejik őket. Az állatok csak természetes halállal múlnak ki. Ezzel kiemelten felhívják a figyelmet arra, hogy az embernek (sokkal nagyobb) harmóniában kellene élnie más teremtményekkel (is).

 

Szentpétery Péter

Joomla templates by a4joomla