Tartalomjegyzék - 2026/2

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: Post festam et in vel sine festa! . . . . . .66

SZÓLJ, URAM!
BALOG ZOLTÁN: „... mint gyökér a szikkadt földből ...” . . . . .  67

TANÍTS MINKET, URUNK!

TÓTH GERGELY, DURÁCZKY BÁLINT, PÉLI GÁBOR, GYORGYOVICH MIKLÓS, VETÉSI SZABOLCS,
NAGY KRISZTIÁN ALEX HALLGATÓ, SOMOGYI ÁRON HALLGATÓ: Prédikációk szövegelemzése
nagy nyelvi modellek felhasználásával Kísérleti eszköz az egyház társadalmi alkalmazkodásának
mélyebb megértésére . . . . . .68

FISCHL VILMOS: Az igazságos háború elmélete a 21. századiközel-keleti konfliktusok tükrében . . . . . 78

MÉSZÁROS MÁRTA: Istenítélet, mint a vallási alapú fegyveres agresszió védőpajzsa . . . . . 83

TÓTH KRISZTIÁN: Pedagógus óriások – Luther, Kálvin, Comenius – nevelési elvei és hatása . . . . . 93

KÓCZÁN ANDRÁS IMRE – SZEBLÁK MÁTÉ: Az Egység Útja (1943–1944): egy ferences kezdeményezés . . . . .106

KITEKINTÉS

NAGY MIHÁLY: Bay Zoltán a magyar űrkutatás úttörője . . . . .  109

FODORNÉ NAGY SAROLTA: Az ifjúság mint eszkatológiai tényező és annak gyakorlati következményei . . . . . . 117

ÖKUMENIKUS SZEMLE

KRÁNITZ MIHÁLY: Reformáció katolikus szemmel . . . . . 124

KÖNYVSZEMLE

LACZAY ANDRÁS: Szerkesztette: Berecz Ágnes: „Minden prédikátor nevét alatta írja”
A református egyházszerveződés kezdetei Dunamelléken . . . . .   127

Absztraktok 2026/02

Tóth Gergely, Duráczky Bálint, Péli Gábor, Gyorgyovich Miklós, Vetési Szabolcs, Nagy Krisztián Alex hallgató, Somogyi Áron hallgató

Prédikációk szövegelemzése nagy nyelvi modellek felhasználásával
Kísérleti eszköz az egyház társadalmi alkalmazkodásának mélyebb megértésére

Az elmúlt évtizedekben a magyar társadalomban rendkívül felgyorsultak azok a demográfiai, gazdasági, oktatási és technológiai változások, amelyek korábban hosszú idő alatt zajlottak le. Ezek a folyamatok erős individualizációt és a hagyományos közösségi struktúrák gyengülését eredményezték, miközben az egyházak működéséről tovább él a viszonylagos változatlanság képe. A társadalmi változások egyházi hatásának érzékelését nehezíti, hogy kevés olyan indikátor áll rendelkezésre, amely a rövid távú folyamatokat megbízhatóan követné. A digitális infrastruktúra gyors fejlődése és a COVID–19 járvány azonban új lehetőségeket teremtett: az istentiszteletek tömegesen váltak online elérhetővé, így első ízben jött létre egy olyan nagyméretű igehirdetés-korpusz, amely empirikus vizsgálatra is alkalmas. A mesterséges intelligencián alapuló beszédfelismerő és szövegfeldolgozó eszközök segítségével ezek a prédikációk automatizáltan elemezhetők, feltárva az igehirdetések nyelvi, tematikus és retorikai mintázatait. Mivel a prédikáció az egyházi élet egyik központi eleme, ezért nyelvezete és tematizációja érzékenyen tükrözi az egyház társadalmi környezetre adott – akár nem szándékolt – reakcióit. A tanulmány bemutatja az új digitális forrásokra épülő módszertani keretet, valamint első, református prédikációkon végzett elemzések kísérleti eredményeit, amelyek jelzik, hogy az igehirdetéskorpusz elemzése újszerű nagy nyelvi segítségével ígéretes irány a társadalmi változások egyházi lenyomatainak feltárására.

Over the past few decades, Hungarian society has experienced a sharp acceleration in demographic, economic, educational, and technological changes that previously unfolded over much longer periods. These processes have led to increased individualization and the weakening of traditional communal structures, while the public perception of the functioning of Hungarian churches has remained largely the same. Assessing the impact of these societal changes on churches is complicated by the scarcity of indicators capable of reliably tracking short-term trends spanning only a few years. However, the rapid development of digital infrastructure,in combination with the catalytic effect of the COVID-19 pandemic, has created new opportunities: worship services have become widely available online. This has resulted in the first large-scale corpus of sermons suitable for empirical investigation. With the help of artificial intelligence-based speech recognition and natural language processing tools, these sermons can be analyzed with automated support, enabling the exploration of underlying linguistic, thematic, and rhetorical patterns. As the sermon is a central element of ecclesial life, its language and themes sensitively reflect the—often unintended—responses of churches to the shifts in their social environment. This study first presents a methodological framework built on these novel digital sources, followed by the experimental results of our initial analyses conducted on Reformed sermons. These findings suggest that analyzing sermon corpora through these linguistic methods is a promising approach touncovering the imprints of societal changes on ecclesial life.

Fischl Vilmos
Az igazságos háború elmélete a 21. századi közel-keleti konfliktusok tükrében

A tanulmány az igazságos háború klasszikus keresztény elméletének alkalmazhatóságát vizsgálja a 21. századi közel-keleti konfliktusok tükrében. Kiindulópontja Augustinus és Aquinói Tamás tanítása, amely a legitim hatalom, az igazságos ok és a helyes szándék kritériumaira épül. A tanulmány bemutatja, hogy a modern hadviselés – különösen az aszimmetrikus konfliktusok, a terrorizmus és a technológiai fejlődés – miként kérdőjelezi meg e klasszikus elvek közvetlen alkalmazhatóságát. A közel-keleti konfliktusok elemzése rámutat arra, hogy a vallási legitimáció, az identitáspolitika és a nem állami szereplők megjelenése új etikai dilemmákat vet fel. A tanulmány kritikai értékelése szerint az igazságos háború elmélete továbbra is nélkülözhetetlen normatív keret, azonban kiegészítésre szorul. Ennek irányát az „igazságos béke” teológiája jelöli ki, amely a hangsúlyt a konfliktusok megelőzésére, a megbékélésre és a társadalmi igazságosságra helyezi. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a keresztény etikai gondolkodás jövője az igazságos háború hagyományának megőrzése mellett egy békeorientált, interdiszciplináris megközelítés felé mutat.

This study examines the applicability of the classical Christian theory of just war in the context of 21st-century conflicts in the Middle East. It is grounded in the teachings of Aurelius Augustinus and Thomas Aquinas, which are based on the criteria of legitimate authority, just cause, and right intention. The paper demonstrates how modern warfare – particularly asymmetric conflicts, terrorism, and technological developments – challenges the direct application of these classical principles. The analysis of Middle Eastern conflicts highlights how religious legitimation, identity politics, and the emergence of non-state actors create new ethical dilemmas. The study argues that while just war theory remains an indispensable normative framework, it requires reinterpretation and supplementation. This development is reflected in the concept of “just peace,” which shifts the focus toward conflict prevention, reconciliation, and social justice. The study concludes that the future of Christian ethical reflection lies in preserving the just war tradition while integrating it into a broader, peace-oriented and interdisciplinary framework.

Mészáros Márta
Istenítélet, mint a vallási alapú fegyveres agresszió védőpajzsa

„Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből,
az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen,
kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” (Róm 1,18)

A tanulmány rövid betekintést kíván nyújtani az istenítélet történeti hátterébe és párhuzamba kívánja állítani a mai vallási alapú fegyveres konfliktusok mögötti ideológiai háttérrel. A párhuzamok összegzése mellett a cikk választ kíván adni röviden, hogy milyen pszichológiai működései elveket használnak ki a terrorszervezetek a propaganda tevékenységeik során. Az istenítélet ideológia hátterének gyakorlati igazolására három nagy világvalláshoz tartozó terrorszervezetek közül 1–1 került kiválasztásra, melynek tevékenységében markánsan utolérhető az ideológia. A tanulmány zárásképpen választ kíván kapni, milyen módon lehet fellépni a radikalizáció terjedése ellen és hányféle képpen jeleníthető meg Isten akarta, mint a vallási alapú fegyveres agresszió védőpajzsa.

The study aims to provide a concise insight into the historical background of divine judgement and to draw parallels with the ideological foundations underlying today’s religion‑based armed conflicts. Beyond summarising these correlations, it seeks to outline the psychological mechanisms exploited by terrorist organisations in their propaganda activities. To demonstrate the practical application of the ideology, one representative organisation from each of the three great world religions has been selected, whose actions clearly reflect this doctrinal pattern. In conclusion, the article explores possible approaches to countering the spread of radicalisation and examines the various ways in which the notion of “God’s will” may appear as a moral shield for religion‑driven violence.

Tóth Krisztián
Pedagógus óriások – Luther, Kálvin, Comenius – nevelési elvei és hatása

A tanulmány három neves gondolkodó, Luther Márton, Kálvin János és Johannes Amos Comenius gyermekképét, valamint ezekből fakadó nevelési és pedagógiai elveit vizsgálja teológiai, egyháztörténeti és neveléstörténeti összefüggéseikben. A szerző arra keresi a választ, miként formálta a reformáció Szentírásközpontú teológiája a gyermekről alkotott antropológiai szemléletet, a szülői és pedagógusi felelősség értelmezését, valamint az oktatás és hitre nevelés intézményes kereteit. Az írás összehasonlító megközelítésben tárja fel a három híres személy nevelési koncepcióinak hasonlóságait és különbségeit, különös tekintettel az augustinusi bűnfelfogás, a protestáns hivatásetika és a humanista pedagógiai hagyomány hatásaira. Az írás
kitér a reformátori pedagógia gyakorlati megnyilvánulásaira is, így a kátéhasználatra, a gyermekbiblia kiadására, az iskoláztatás kérdésére, valamint a tanítva tanulás és a szolgáló vezetés elvére. Külön figyelmet kap Comenius pánszófiája és körkörös tanítási modellje, mint a reformátori örökséget tovább gondoló pedagógiai rendszer. A dolgozat végül rövid kitekintést ad arra, miként hat mindez a protestáns felekezeti hagyományok nevelési gyakorlatára, és milyen tanulságokkal szolgálhat a reformátori pedagógiai örökség a kortárs – nem csak baptista – keresztyén nevelés és oktatás számára.

The study examines the views of three renowned thinkers, Martin Luther, John Calvin, and Johannes Amos Comenius, on children, as well as the educational and pedagogical principles derived from these views in a theological, ecclesiastical, and educational context. The author seeks to answer how the Reformation’s Scripture-centered theology shaped the anthropological approach to children, the interpretation of parental and pedagogical responsibility, and the institutional framework of education and faith formation. The study takes a comparative approach to examine the similarities and differences between the educational concepts of three famous figures, with particular emphasis on the influence of the Augustinian concept of sin, Protestant vocational ethics, and the humanist pedagogical tradition. The study also discusses the practical manifestations of Reformed pedagogy, such as the use of catechisms, the publication of children’s Bibles, the issue of schooling, and the principles of teaching and learning and servant leadership. It pays particularattention to Comenius’s pansophia and circular teaching model as a pedagogical system that further developed the Reformed heritage. Finally, the study briefly reviews how all this influences the educational practices of Protestant denominational traditions and what lessons the Reformed pedagogical heritage offers for contemporary Christian education and teaching, not only for Baptists.

Kóczán András Imre – Szeblák Máté
Az Egység Útja (1943–1944): egy ferences kezdeményezés

A II. világháború idején a vallási közélet szereplői nem foglalkozhattak azzal, hogy az egyházak közötti közeledést előmozdítsák. Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány támogatásával Kőnig Kelemen ferences szerzetes mégis folyóiratot szerkesztett, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére havonta megjelenő folyóirattal előmozdítsa a katolikus és protestáns hívők közötti közeledést. A jelen tanulmány Az Egység Útja (1943–1944) indulását és programját mutatja be: a berlini évek tapasztalatait, az egységkeresés indokait (kommunizmus keresztényellenessége, a keleti egyház és a protestantizmus válsága, a „pogányság” előretörése), valamint a lap célját, amely nem az egyéni áttérések ösztönzése, hanem a közeledés akadályainak elhárítása, az ima és a hitvédelem megerősítése, továbbá a felekezeti előítéletek mérséklése volt.

During World War II, actors in Hungary’s religious public sphere could hardly devote attention topromoting interconfessional rapprochement. Yet with the support of the Kapisztrán St John Franciscan Province, the Franciscan friar Kelemen Kőnig edited a periodical in order to foster, despite adverse circumstances, a monthly forum for bringing Catholic and Protestant believers closer together. This short short study presents the launch and programme of Az Egység Útja (1943–1944): the formative experiences of Kőnig’s Berlin years, the reasons he gave for seeking unity (Communist anti-Christianity, the crisis of the Eastern Church and Protestantism, and the advance of “paganism”), and the journal’s aims—not to encourage individual conversions, but to remove obstacles to rapprochement, strengthen prayer and
apologetics, and reduce confessional prejudices.

A főszerkesztő jegyzete 2026/01

Bóna Zoltán:
„Állíts magadnak jelzőoszlopokat…”

– jeremiási buzdítást Cicero ténymegállapítással fejezi ki: Historia est magistra vitae. S mindkettőt radikalizálja George Santayana 19–20. századi spanyol filozófus ezekkel a szavakkal: „Aki nem ismeri a történelmet, arra van ítélve, hogy megismételje.” Ez utóbbi kemény beszéd úgy gondolom sokunk mindennapos diskurzusában megjelenik.

E bevezető csak arra utal, hogy milyen fontos jelző és tanító szerepük van a történelmi eseményeknek és üzeneteknek. Ennek a megfontolásnak alapján foglalkoztunk sokan a keresztyén dogmatörténetet, sőt egyházat meghatározó, 1700 éves Niceai Zsinattal és hasonló meggyőződéssel fordulunk – szintén sokan – a 450 éves évfordulóját ünneplő Hercegszöllősi Zsinathoz, illetve annak tanításaihoz. E lapszám mindkettőnek helyt ad. Az előbbit két előadás reprezentálja, az utóbbit pedig az évfordulós ünnepségsorozatot megnyitó pécsi rendezvény köszöntői, illetve a meditációként szolgáló kánon-idézetek.

Tesszük ezt azzal a meggyőződéssel, hogy ez a Zsinat, illetve ezek a Kánonok ugyanúgy szolgálták a magyar megmaradást a Mohács utáni évszázadokban, mint az akkortájt alakuló református kollégiumok és természetesen a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté elfogadása kapcsán intézményesen is megalakuló Református Egyház. Ezek mind jelzőoszlopok, tanítómesterek és higgadt bölcsességre hívó üzenetek

Ezért méltó, helyénvaló és örömteljes, hogy a január végi megnyitó után ez év április 30-án „Rézbe metszem, hogy örök emlékezete legyen” címmel díjátadó ünnepségre kerül sor Budapesten a Bibliamúzeumban; június 8-án kerül sor a „Minden prédikátor nevét alatta írja” című kötet bemutatására az egyházkerületi közgyűlés keretében, tovább még aznap „Mint gyökér a szikkadt földből” egyháztörténeti kiállítás nyílik a Bibliamúzeumban; augusztus 16-án ünnepi istentiszteletre és megemlékezésre kerül sor a horvátországi Hercegszöllősön a templomban; október 1-én „Régi törvényből harcolni tanulni” címmel Mohácson lesz tanulmányi nap a Nemzeti Emlékhelyen; október 3-án pedig Kecskeméten a főtéren gyülekezeti nap várja az ünneplőket. Mindezeken túlmenően a Dunamelléki Református Egyházkerület nyolc egyházmegyéje ünnepi közgyűléseken emlékezik meg az év során a jeles évfordulóról

A Hercegszöllősi Zsinat 450. évfordulóján a Dunamelléki Egyházkerület ünnepi nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben a következő gondolat is olvasható: „A Hercegszöllősi Zsinat nemcsak összegzése és rögzítése az előző évtizedek, sőt évszázadok egyházreformáló igyekezetének, hanem egyúttal jelképes és máig valóságos erőforrása is az egyház megmaradásának a nehéz időkben, illetve – e számban – kivirágzásának a jó időkben.”

Tartalomjegyzék - 2026/1

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN: „Állíts magadnak jelzőoszlopokat…” . . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

Hercegszöllősi kánonrészletek . . . . . . .  3

TANÍTS MINKET, URUNK!
KACSÓ GÉZA: A 2Kir 18–19 és az Ézs 36–37 keletkezéstörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
NAGY JÓZSEF: A mennyek országa Máté evangéliumában Jellegzetességek Márk és Lukács evangéliuma fényében . . . . . . . . . 13
HELLA FERENC: A Hercegszöllősi zsinat kánonjainak egyházkormányzati vonatkozásai . . . . . . . . 20
FÜSTI-MOLNÁR SZILVESZTER:
Az imádkozó egyház Isten előtt és a világban Rendszeres teológiai megfontolások a magyarországi református egyház Imádság Évéhez, 2026. . . . . . . . 27
FERCSÁK BALÁZS: Keresztények elleni erőszak a szudáni polgárháborúban . . . . . . . . . . 38

KITEKINTÉS
HERCEGSZÖLLŐSI ZSINAT 450
GULYÁS GERGELY: Megnyitóbeszéd . . . . . . . . .44
KÁDÁR PÉTER: Köszöntőbeszéd . . . . . . . . . . . 45
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Zárszó . . . . . . . . . . . . . .  46

ÖKUMENIKUS SZEMLE
NICEA 1700
GYURKOVICS MIKLÓS: Az első niceai egyetemes zsinathoz vezető teológiai válságok . . . . . . . . .  47
HORTOBÁGYI T. CIRILL: A nyugati és keleti kereszténység 1700 évvel Nicea után . . . . . . . . . .  54
KRÁNITZ MIHÁLY:
Egynek lenni Krisztusban XIV. Leó pápa és a keresztények egysége . . . . . . . . . .  57

KÖNYVSZEMLE
NÉMETH ÁRON: Szerk.: Jan Dietrich/Alexandra Grund-Wittenberg/ Bernd Janowski/Ute Neumann-Gorsolke: Ószövetségi Antropológiai Kézikönyv . . . . . . . . . 60
CSŰRÖS ANDRÁS: Tömösközi Ferenc: A Komáromi Református Egyházmegye története 1918–1938 között . . . . . . . . . . . 62
TOKICS IMRE: Petrőczi Éva: Holtig-zengő ég alatt – versek a zenéről . . . . . . . . . 62

Absztraktok 2026/01

Kacsó Géza:
A 2Kir 18–19 és az Ézs 36–37 keletkezéstörténete

Az Ézs 36–39 és a vele nagyjából párhuzamos 2Kir 18,13–20,21 keletkezésének kérdése régóta foglalkoztatja az Ószövetség kutatóit. A két szöveg oly mértékben megegyezik, hogy az csupán irodalmi függésként magyarázhat. Írásomban ennek a függésnek az irányát igyekszem tisztázni. Amellett érvelek, hogy a bibliatudományban ’A beszámoló’ néven ismeretes 2Kir 18,13–16 + 2Kir 19,36–37 lehetett a Királyok könyvének a Szanhérib invázióról szóló eredeti tudósítása. Meglátásom szerint Ézsaiás könyvének szerkesztői teológiai szempontok miatt döntöttek úgy, hogy kihagyják saját munkájukból ennek a beszámolónak a központi részét (2Kir 18,14–16), és megtartva annak bevezetését (2Kir 18,13) és befejezését (2Kir 19,36–37), a kettő közé egy teljesen új beszámolót készítenek. Ez a szakmunkákban ’B beszámoló’-nak nevezett szöveg, mely soha nem létezett önállóan, hanem Ézsaiás könyvének a kontextusába íródott, és bővült itt tovább a későbbi korokban.

The question of the origin of Isa 36–39 and its roughly parallel 2Kings 18:13–20:21 has long preoccupied Old Testament scholars. The two texts agree to such an extent that can only be explained by literary dependence. In my article, I try to clarify the direction of this literary dependence. I argue that 2Kings 18:13–16, known in biblical scholarship as ‘Account A’, supplemented with 2Kings 19:36–37 was the original report in the Book of Kings about the invasion of Sennacherib. In my view, the editors of the Book of Isaiah omitted 2Kings 18:14–16 for theological reasons, retaining its introduction (2 Kings 18:13) and conclusion (2 Kings 19:36–37). In between the two, the editors created an entirely new account. This is the text known in scholarship as ‘Account B’, which never existed independently, but was written in the context of the Book of Isaiah and expanded upon in later times.

Nagy József:
A mennyek országa Máté evangéliumában
Jellegzetességek Márk és Lukács evangéliuma fényében

Jelen írás Máté mennyek országával kapcsolatos felfogását vizsgálja, Márk és Lukács evangéliuma függvényében. A témaválasztás oka sokrétű. 1. Máté ábrázolása többszörösen eltér Márk és Lukács koncepciójától (pl. szóhasználat, saját anyag). Adja magát a kérdés: mivel magyarázhatók a különbségek? 2. A közelmúltban témába vágó írások sora született, így hasznos a legújabb eredmények bemutatása és kiértékelése. 3. A nagyfokú érdeklődés ellenére is lehetséges új, és kevéssé hangoztatott meglátásokkal gazdagítani a diskurzust (pl. gyakori, hogy Máté markánsabban láttatja a Márknál és a Lukácsnál is felvetődő szempontokat; Máténál van a legtöbb, krisztuskövetőket figyelmeztető mennyek országával kapcsolatos példázat).
Ahhoz, hogy Máté sajátosságai kitapinthatók legyenek, szükséges a kontextus bemutatása. E szempontból esik szó az ószövetségi és az extrabiblikus párhuzamokról, illetve kerül sor Márk és Lukács kapcsolódó helyeinek vázlatos áttekintésére.

This paper examines Matthew’s concept of the Kingdom of Heaven correlation with that of Mark and Luke. There are several reasons why this topic has been chosen. 1. Matthew’s presentation differs from those of Mark and Luke in several ways (e.g. vocabulary and unique material). This raises the question: how can these differences be explained? 2. A number of monographs and studies have recently been published on this topic, so it would be worthwhile to present and evaluate these findings. 3. Despite the high level of interest, there is still room to enrich the discourse with new or less frequently voiced insights (e.g., Matthew often places a stronger emphasis on points raised in Mark and Luke, and Matthew contains the greatest number of parables related to the kingdom of heaven that warn Christ’s followers).
To understand the characteristics of Matthew, the contexts must be outlined. From this perspective, Old Testament and extra-biblical parallels are discussed, and a brief summary of the relevant passages in Mark and Luke is provided.

Hella Ferenc:
A Hercegszöllősi zsinat kánonjainak egyházkormányzati vonatkozásai

A tanulmány a Hercegszöllősi zsinat (1576) által elfogadott kánonok egyházkormányzati jelentőségét vizsgálja. Bemutatja történeti hátterüket, különös figyelmet szentelve a lelkipásztori szolgálat rendjére, a presbitérium csíráinak megjelenésére és az egyházfegyelmi szabályozásra. A Hercegszöllősi Kánonok a magyar református egyház első átfogó törvénygyűjteményeként szolgáltak, amelyek hosszú időn át meghatározták az egyházi rendet és a testületi döntéshozatal gyakorlatát.

This study examines the ecclesiastical significance of the canons adopted by the Synod of Hercegszöllős (1576). It presents their historical background, paying particular attention to the order of pastoral ministry, the emergence of the presbytery, and the regulation of church discipline. The Hercegszöllős canons served as the first comprehensive collection of laws of the Hungarian Reformed Church, which for a long time determined the order of the church and the practice of collegial decision-making.

Füsti-Molnár Szilveszter:
Az imádkozó egyház Isten előtt és a világban
Rendszeres teológiai megfontolások a magyarországi református egyház Imádság Évéhez, 2026.

Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! (Zsolt 46,11)

A tanulmány a Magyarországi Református Egyház 2026-os „Imaévének” összefüggésében, kifejezetten rendszeres teológiai perspektívából vizsgálja a keresztyén imádság teológiáját, történeti alakulását és kortárs egyházi gyakorlatát. A dolgozat egyrészt nemzetközi empirikus vallásszociológiai kutatásokra építve elemzi a magyar imádság-gyakorlat visszaesését és szekularizációs kontextusát, másrészt klasszikus és kora újkori források (Augustinus, Tertullianus, Didakhé, Kálvin, Barth, Bonhoeffer, magyar kegyességi irodalom) doktrinális értelmezésével határozza meg az imádság helyét az egyházról, a Szentlélekről és a megigazulásról szóló tanításban. Lauren F. Winner, Sarah Coakley és Ashley Cocksworth nyomán a tanulmány az „elrontott” imádság formáit – manipuláció, spiritualizált individualizmus, funkcionalizmus – a bűn krisztológiai és pneumatológiai diagnózisaként tárgyalja. A szerző amellett érvel, hogy az imádság csak akkor válhat az egyházi megújulás szisztematikusan megalapozott locusává, ha a panasz, a közbenjárás és a dicséret teljes skáláját liturgikus és dogmatikai szinten egyaránt rehabilitáljuk, és az imádságot újra Krisztus-testének közös, tanulható és tanító gyakorlataként értelmezzük.

The article offers a systematic-theological inquiry into Christian prayer within the framework of the Reformed Church in Hungary’s 2026 “Year of Prayer.” It brings empirical studies (ESS, Pew) into conversation with classical doctrinal sources (Augustine, the Didache, Calvin, Barth) and Central European traditions of piety to ask how prayer can be understood simultaneously as a divine gift and as a practice damaged by sin. Engaging recent work by Lauren F. Winner, Sarah Coakley, and Ashley Cocksworth, the study develops a theological account of “distorted” prayer—ranging from manipulative and instrumental forms to spiritualized individualism—as a challenge for ecclesiology, soteriology, and pneumatology. It argues that the renewal of congregational life depends on recovering the full biblical range of lament, intercession and praise, and on re-locating prayer at the heart of the church’s visible life: as a shared, learned and teachable practice in which Christ himself prays in and with his body.

Fercsák Balázs:
Keresztények elleni erőszak a szudáni polgárháborúban

Jelen tanulmány a 2023-ban kezdődött szudáni polgárháború körülményeit igyekszik bemutatni, kitérve azok keresztény közösségeket érintő hátrányos következményeire, az országot évtizedek óta sújtó polgárháborúkra és a régóta fennálló vallási feszültségekre. Vizsgálja továbbá a szudáni keresztények biztonsági helyzetét, elemezve a velük szemben elkövetett erőszakos cselekményeket, a vallási elnyomás körülményeit egyaránt érintve. A tanulmány célja rámutatni arra, hogy Szudán jelenlegi polgárháborújában az etnikai tisztogatások mellett, a keresztény közösségeket érintő vallási alapú erőszak is tetten érhető.

Violence against Christians in the Sudanese Civil War
This article seeks to demonstrate the circumstances of the civil war in Sudan that began in 2023, addressing its adverse consequences for Christian communities, the decades-long civil wars that have plagued the country, and long-standing religious tensions. It also examines the security situation of Christians in Sudan, analysing the acts of violence against them and the circumstances of religious oppression. The aim of the study is to point out that in the current civil war in Sudan, in addition to ethnic cleansing, there is also religious violence affecting Christian communities.